ptk. címkével jelölt bejegyzések

Hogyan rendelkezik a ptk. a haszonélvezet megszüntetésével kapcsolatan?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Édesanyám 2021. márciusában elhunyt. Sajnos a hagyatéki eljárás nem tudott lezárulni a másik fél miatt. Édesanyám özvegye idősek otthonában él 1,5 éve mert ellátni magát nem tudja. Ő 86 éves. Kérte a közjegyzőtől a haszonélvezeti jog megváltását. A ház értékének 15 000 000 ft -ot vettek alapul amibe mind a két fél beleegyezett. Én a régi számítási módszer alapján úgy gondoltam, mivel 86 éves amit fizetnem kell számára 3 000 000 Ft. Ő nem egyezett bele 7 500 000 Ft-ot követelt tőlem. Nem tudtunk megegyezni. Most már dupla annyit követel. Teljesen kezelhetetlen. Bíróságra kényszerültem adni az ügyet.

Én az ingatlant eladni nem szeretném, saját tulajdonom nincs , édesanyám után ami maradt ingatlan az egyetlen. Szeretnék beköltözni a házba. Egyedüli tulajdonos vagyok, testvérem nincs. Hozzá szeretném tenni, hogy az ingatlan külön vagyon amit édesanyám a saját pénzéből vásárolt egy Pesti lakás árából egy ingatlant vidéken. Azután férjhez ment és ezt az ingatlan egy az egyben elcserélte egy másik családi házra.  Ráfizetni egyik félnek sem kellett mert a két ingatlan értéke ugyanannyi volt. Férjével közös szerzemény egy terasz amit közösen építettek a házhoz. Sajnos végintézkedés nem történt, kifutottunk az időből.

Mi a teendő ilyen esetben? Kötelezhet a ház eladására, ha én nem szeretném? És a mai számítások szerint mennyivel kellene megváltanom az ő haszonélvezeti jogát? Külön vagyon esetén miért kell nekem megváltani a haszonélvezeti jogát , ha nem közösen szerzett vagyon? Ő egy bőröndnyi ruhával kapcsolódott be a házasságba , semmi mással. És hosszú évek alatt se produkált semmit, csak a közös teraszt, ami 6 négyzetméter.

A Ptk.  az alábbiak szerint rendelkezik:

:59.§

(1)A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

(2)A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

 

Ha egy gyermek az örökös a túlélő házastárs egy gyermek részt, azaz 50%-ot igényelhet megváltás jogcímen.

Mire tarthat igényt a kisemmizett élettárs?

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Én 15 éve vagyok élettársi viszonyba. Igaz, hogy bejelentve nem voltunk. Mikor összejöttünk, akkor én jó anyagi körülmények között voltam. Őneki semmije sem volt, hajléktalan, tele adóssággal. Ő ezt a sok adósságot egy tönkrement vállalkozásból hozta. Éjjel-nappal dolgoztunk, az ő adósságait fizettük. Engem pedig mindig kisemmizett. Minden pénz az ő javára ment.

Ő újból vállalkozó lett. Összehoztunk közösen egy szép húsboltot, és amikor ez a bolt beindult elzavart. Mindig azt ígérte, hogy engem is bejelent ebbe a vállalkozásba. Most itt maradtam jövedelem nélkül. Nem tudok fizetni semmimet se. Lehet –e valamit tenni?

Nem sok jóval tudom biztatni, ha nem kötöttek élettársi, vagyonközösségi megállapodást.

A 15 év eltelte alatt Önök az élettársi vagyonközösségbe szerzésük arányaiban szereztek tulajdoni jogot. Természetesen csak a felhalmozott és még meglévő vagyonra értendő a tulajdon szerzés.

Ha a szerzés aránya nem állapítható meg 50 – 50 %-ot kell vélelmezni.

Leveléből az derül ki, hogy a szerzett jövedelmet Önök továbbfordították, ehhez képest vélelmezhető, hogy az élettársi vagyon felosztható az élettársak között.

Annak a mértéknek és aránynak a megállapítása, hogy a felosztást miként lehet megtenni, elsősorban az Önök közös megegyezésén múlik.

Ha ilyen megállapodásra nem jutnak – a Polgári Törvénykönyv alapján – bíróságtól lehet kérnie az Önt illető jusst.

Fontos azonban tudnia, hogy aki állít valamit, az bizonyít. Ezért is írtam levelem elején, hogy nem sok jóval tudom biztatni, mert az ilyen bírósági bizonyítási eljárás rendkívül  bonyolult, nehézkes és összetett.

Javaslom, hogy mindenképp ügyvéd közreműködését kérje, ha a keresetlevél megírására kerül sor.

Együttes haszonélvezet esetén a birtoklására vonatkozó szabályok.

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , , , , ,
Share Button

A Ptk szerint a haszonélvezeti jog egy ingatlanon  több személyt is megillethet. A haszonélvezők vagy egymás mellett vagy  egymás után gyakorolhatják  haszonélvezeti jogukat az ingatlan birtoklását, használatát.

Az együttes haszonélvezet gyakorlásának módjára a felek megállapodása irányadó,míg az egymást követő haszonélvezet  az ingatlan egészére vonatkozik de a sorrendben hátrébb álló haszonélvező a jogát csak az előrébb álló haszonélvező halálát követően gyakorolhatja.

Amennyiben haszonélvezeti jog több személyt illet meg az ingatlan-nyilvántartásban azt is fel kell tüntetni, hogy a jogosultakat a jog közösen/együttesen  vagy egymást követő sorrendben illeti meg.

Fontos tudni, hogy a haszonélvezetet alapítani lehet ingyenesen és visszterhesen is. Haszonélvezeti jog alapítása végrendelettel is történhet.

Visszautasítható-e az örökség írásban is, vagy csak személyesen?

Öröklési jog, Öröklésről való lemondás, öröklés visszautasítása, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

Édesanyám a közelmúltban elhuny, négyen vagyunk örökösek. Két örökös visszaszeretné utasítani az örökséget.

Elég- e kitölteni a nyilatkozatot az örökség visszautasításáról, két tanúval aláíratva és eljuttatni az illetékes közjegyző irodához a hagyatéki tárgyalásig? Ebben az esetben személyesen meg kell-e jelenniük?

A nyilatkozat beküldése elégséges a hagyaték visszautasításához, azt azonban fontos tudnia, hogy annak az örökösnek a helyébe, aki hagyatékot visszautasít, a ptk. szerinti következő örökös lép.

Ez azt jelenti például, ha a visszautasítónak van leszármazója (gyereke, unokája), akkor a leszármazó lesz az örökös. Ezért ilyen esetben a leszármazókra is kiterjedő hatállyal kell a visszautasítást megtenni – ha a leszármazó kiskorú – illetve a leszármazónak is visszautasítással kell élnie – ha a leszármazó nagykorú.

Élettársi közös vagyon-külön vagyon

Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

A segítségét szeretném kérni. 15 évig éltem nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Kapcsolatunk első évében a szüleimnél valamint albérletben laktunk. Vidékről felkötöztünk Pestre. A szüleim utánunk jöttek Pestre és vettek egy lakást, ami az én nevemre lett íratva, mint egyedüli tulajdonos és még haszonélvező sem lett bejegyezve.

 A volt párommal az albérletből, és a szüleimmel ebben az ingatlanban éltünk 7 évig együtt. Ez alatt a 7 év alatt a szüleim fizették a rezsit. Miután a szüleim elköltöztek, utána közösen fizettük a lakás rezsijét és a megélhetésünket, közös kasszán voltunk. 2010-ben felújítottuk a lakást. A felújításra kölcsönt vettünk fel, amit a mai napig is fizetünk. Született egy kisfiunk.

2012 októberében a gyermek apja úgy döntött,hogy kilép ebből a kapcsolatból .

A közösen élt idő alatt egy csomó adósságot halmoztunk fel és vettünk egy autót, ami a munkaeszköze. A kérdésem az lenne,hogy mi illeti meg a volt páromat?

A lakáshoz mennyi köze, illetve joga van? Én úgy tudom, hogy a tartozások felét, a lakás berendezésének a felét kell Vele megosztanom és a lakás egyedül az én vagyontárgyam. Szeretném ezt minél hamarabb lerendezni Vele, békés megegyezéssel. Szeretnék tisztán látni,ezért is fordulok Önhöz.

 A Ptk. szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony.

 Így a lakás az Ön 1 / 1-ed tulajdonát képezi.

Ha az Ön kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon jelentős értéknövekményt eredményező beruházást végeztek (például a meglévő felépítmény alapterületének bővítésével, új lakószoba kialakításával… stb) – közös tulajdon jön létre élettársával.

De jelentős értéknövekményt nem eredményező beruházás, mint a felújítás (pl. festés, mázolás.. stb)  általában csak elszámolási tétel az élettárssal – ingatlanban  közös tulajdont nem keletkeztet.

Az Ön által említett 15 évi együttélés után is meglévő élettársi kapcsolatba bevitt dolgok (pl. bútor, műszaki cikk… stb.) megőrzik különvagyoni jellegüket. A közös tartozásuk megfizetése közös kötelességük.

Illetékmentes-e az adásvétel testvérek között

Adójog, Illetékmentesség, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Szüleim házából öcsém szeretne kifizetni. Igaz, hogy ez egyenes ági rokonságnál nem lehetséges?

Közeli hozzátartozók  közötti  ajándékozás  illetékmentesen történhet.

A Polgári Törvénykönyv 685. § b) bekezdése alapján közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Egyenes ági rokonok egymás közötti valamennyi pénzmozgása illetékmentesen történhet, úgymint ingatlan ajándékozás, ingatlan adásvétel, mely az ingóságokra (autó, pénz) is igaz.

Az új PTK rendelkezései a házastárs örökléséről

Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, Új Polgári Törvénykönyv szabályozása 2014, , , , , , , , ,
Share Button

Azt hallottam, hogy az új Polgári Törvénykönyv megváltoztatja a házastárs öröklés és haszonélvezeti jogának szabályait. Jobban vagy rosszabbul jár a házastárs?

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.

Az  új Ptk. szerint  a  házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk.- tól eltérően az új Ptk.. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az  ezen felüli   hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

 Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .