tulajdoni jog címkével jelölt bejegyzések

Megfosztható-e érdemtelenség miatt a tulajdonostárs tulajdoni jogától?

Share Button

Anyukám (haszonélvező) házának Én és néhai húgom lánya a tulajdonosa. Mivel Ő a ház állagmegóvásában sem fizikailag, sem anyagilag nem vesz részt, 12.éve, hiába szólítottam fel többször is. El lehet-e tőle venni az 1/2 tulajdonjogot érdemtelenségre hivatkozva?

Az ügy megoldása lehet, ha a tulajdonostársának tulajdoni illetőségét magához váltja vagy az ingatlant közösen értékesítik és a vételárat egymás között felosztják  vagy közös tulajdon megszüntetését kéri a bíróságtól – de érdemtelenség miatt a tulajdonos társat nem lehet megfosztani a tulajdonától.

Mit jelent, ha haszonélvezettel terhelt ingatlan tulajdoni jogát szerzi meg valaki?

Share Button

Édesapám aki 90 éves közölte velem telefonon, hogy a húgomra ráíratta a Balaton parti üdülő lakásának a haszonélvezeti jogát. Szóval apukám a tulajdonos húgom a haszonélvező.

Később apunak lelkiismeret-furdalása lett és azt találta ki, hogy a tulajdonjogot rám íratja. Ez most történt pár napja. Fogalmam sincs mit jelent ez az egész énrám nézve és eléggé furcsának tartom ezt a felállást.

Szeretném tudni mi oka lehet annak, hogy nem íratta az apám a húgomra a tulajdonjogot? Miért választottak ezt a felállást és milyen hátrányos következményei lesznek vagy lehetnek rám nézve.

A vonatkozó tulajdoni lap ismeretének hiányában az Ön által leírtak azt jelenthetik, hogy Ön az ingatlan tulajdoni jogát szerzi meg míg testvére annak haszonélvezeti jogával bír.

Ha Ön tulajdonos lesz az ingatlant mindaddig nem használhatja amíg a húga él. Ön viszont az ingatlant értékesítheti bármikor a húga haszonélvezeti jogával terhelten, ha el akarja adni.

Megjegyzem kevesen vásárolnak haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant, ugyanis ez egy befektetés jellegű  vásárlás.

Fontos tudni, ha ez a felállás bekövetkezik édesapának minden joga megszűnik az ingatlanhoz.

Alapíthat ugyan édesapa saját javára haszonélvezetet, de ez a haszonélvezet csak akkor léphet életbe ha a húga haszonélvezeti joga megszűnik azaz elhalálozik, vagy arról lemond.

A szerződést magyar ügyvédnek vagy közjegyzőnek kell készítenie és Önnek és édesapának is alá kell írnia. Értékben a tulajdonjog többszöröse a haszonélvezeti jognak.

Volt házastárs igényt tarthat -e olyan ingatlanra, melynek volt párja csak haszonélvezője, nem tulajdonosa?

Share Button

Jelenlegi párommal tavaly vettünk egy ingatlant ami az én nevemen van viszont ő maradt a haszonélvező. A kérdésem az lenne hogy a volt felesége ráteheti e a kezét az én ingatlanomra?

Az Ön nevére vásárolt ingatlanra, melyre a párja haszonélvezeti joga van bejegyezve annak volt felesére sem a kezét sem a lábát nem teheti be, hiszem a tulajdonjog szentsége Önöket védi.

Meddig igényelhető az örökség?

Share Button

Édesapám elhunyt, 1990, Októberben. Van egy nővérem és egy bátyám, akik tudomásom szerint a nagymamámtól megkapták a részüket.

Én a nagymamámmal nem tartottam a kapcsolatot, igazából nem is ismertem. Nekem is ugyan úgy jár édesapám után a részem?

Külföldön élek, és így nem vagyok biztos abban,hogy érdemes e elindítani bármit is ebben az ügyben, de ha mégis érdemes akkor megteszem.

A tulajdoni joghoz való igények nem évülnek el, így az örökléssel szerezhető tulajdoni joghoz való igény sem.

A közel 30 éve elhunyt szülő után – ha nem volt hagyatéki eljárás és van hagyaték pl.: ingatlan – hagyatéki eljárást kezdeményezhető. Az örökösök egyenlő arányban örökhagyó gyermekei.

Eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Abban az esetben, ha nem közvetlen hozzátartozóval kötök eltartási szerződést: lakásingatlanra + nyaralóra, kell-e és hány % örökösödési illetéket fizetnem? Ha kell fizetnem akkor rögtön a bejegyzéskor, vagy amikor az örökhagyó elhunyt.

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, tartási jog feltüntetése mellett. 4 % vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett az eltartó.

Mikortól köteles az új tulajdonos fizetni a költségeket?

Share Button

Vitánk van az új tulajdonosokkal közös költség fizetési kötelezettség dátuma miatt.

1. Árverés útján vásárolt lakás földhivatali ingatlan bejegyzés 2016.11.15. Birtokba vétel 2017. március 1. lesz. Szerintem a földhivatali bejegyzés dátumától köteles közös költséget fizetni. Az új tulajdonos a társasházi törvényre hivatkozva a birtokbavétel napjától fizetné a közös költséget. Kérdés: Mikortól kell fizetnie?

2. Öröklés esetén a halál napjától köteles az új tulajdonos a közös költség megfizetésére véleményem szerint. Az új tulajdonos szerint a földhivatali bejegyzéstől. Melyik a helyes?

Mindig a tulajdonos fizeti a közös költséget függetlenül attól, hogy az ingatlant ténylegesen ki használja és milyen jogcímen. Egy adott ingatlan esetében egy adott időszakra vonatkozó közös költség fizetési kötelezettség azt terheli, aki akkor az ingatlan tulajdonosa volt. A tulajdonjog a földhivatali bejegyzéssel hatályosul.

Az ingatlan aktuális tulajdoni lapja dönti el, hogy adott tulajdonos mely időponttól köteles közös költséget fizetni, nevezetesen a tulajdonos neve mellett szereplő bejegyzői határozat dátuma.

Le lehet-e mondani a tulajdoni jogról?

Share Button

13 éve elváltam és van egy közös lakóingatlanunk a volt feleségemmel, de én teljes mértékben le szeretnék mondani a tulajdoni jogról. Hogy tehetném ezt meg?

Ingatlanra fennálló tulajdonközösség esetén a tulajdonostárs a tulajdoni jogáról nem mondhat le a másik javára. Lehetősége van azonban arra, hogy a tulajdoni hányadát elajándékozza vagy eladja.

Az első esetben a másik tulajdonostárs 9 % ajándékozási illetéket fizet  míg a második esetben az illeték mértéke 4 %.

További lehetőségük, hogy egymás között ún. tulajdonjog rendezést tegyenek. Mindhárom ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal lehetséges, melyet az illetékes földhivatalhoz is be kell nyújtani.

 

Mikortól köteles fizetni a társasházi közös költséget az új tulajdonos?

Share Button

Társasházi közös költség számításánál a tulajdonosváltozás mikortól hatályos, mikortól fizet az új tulajdonos?

Adásvételi szerződésen alapuló vevői tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, vagyis a bejegyző határozat konstitutív jellegű. A beadvány benyújtása napján a kérelem széljegyre kerül, a bejegyző határozat a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges, visszaható hatályú. A tulajdoni lapon a bejegyző határozat száma /dátuma a tulajdonjog keletkezésének a napja. ( ha ez nem egyezik a határozat keltezésével, akkor nem a keltezés irányadó hanem az említett határozatszámon írt dátum) Ezért korrektül a tulajdoni lap dönt.

Természetbeni kizárólagos használat

Share Button

A szüleimtől kapnék egy kertes házat, azzal a feltétellel, hogy haszonélvezők lesznek. Én arra a telekre építenék egy kis házikót.

Meg lehet-e azt oldani, hogy az általam épített ingatlanra ne legyen haszonélvezetük, csak arra, ami az adás-vétel pillanatában is megvolt? Vagy ez csak a jóindulatuktól függ?

Egyáltalán építkezhetek az ő engedélyük nélkül? Esetleg felhúzhatok kerítést a két lakóépület közé? Válaszát előre is köszönöm.

Ha jól értem:  ajándékozás tárgyát képező ingatlanon szülei háza áll, mely ingatlan  másik felére Ön szeretne építkezni úgy, hogy az egész ingatlant ajándékozzák a Szülők –  de visszatartott haszonélvezeti jogukkal.

Ha így van, javaslom, hogy  pl. az ingatlan ½ -ed tulajdoni jogát szerezze meg Ön – ajándékozással vagy adásvétellel (illetékmentesen) – de ezzel egyidejűleg egész ingatlanra készíttessenek  természetben kizárólagos használati megosztási vázrajzot is.

Ebben rögzítenék mely tulajdonost  melyik ingatlanrész használata illeti mindenkor kizárólagosan  – jogutódaikra is kiterjedő hatállyal. Így szükségtelenné válhat a haszonélvezet visszatartása és Ön saját jogán rendelkezhet az ingatlanrészével (építkezhet, kerítést húzhat stb.).

Ingatlan tulajdoni jogának rendezése

Share Button

Kevesen tudják, hogy ha egy adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, annak jogi sorsa még bármikor megváltoztatható. A változás kivitelezése csak a szerződő feleken múlik.

Például az adásvételi szerződés utólag közös megegyezéssel felbontható. A felbontás egyfelől azzal jár, hogy az eredeti állapotot kell a feleknek visszaállítani, másfelől hogy a szerzéssel kapcsolatosan megfizetett illetéket visszaigényelhetik  az elévülési 5 éven belül.

Előfordulhat olyan eset  is, hogy az ajándékozó – mert létfenntartásához szükséges vagy mert meghiúsult az a feltétel amiért az ajándékot adta – visszaköveteli az ajándékot. Házastársak esetén gyakori hogy  egy ingatlanra a házastársak között csak egyik van tulajdonosként bejegyezve . Közös akarattal és ügyvédi okirattal illetékmentesen bármikor bejegyezhető a másik is . Ezt hívjuk tulajdonjog rendezésnek.

Ugyanez igaz fordítva is: ha mindkét fél tulajdoni joga szerepel az ingatlan- nyilvántartásban, bármikor köthetnek a felek olyan tartalmú megállapodást, hogy csak egyikőjük legyen bejegyzett tulajdonos, például mert kifejezetten csak az egyikőjük különvagyonából vásárolták az ingatlant.

Fontos tudni, ha házastársak közül valamelyikőjük tulajdonában lévő telekre építenek a felek vagy ezen telken álló házhoz hozzáépítenek, úgy közös tulajdon keletkezik.

Ennek ellenére csak a telek tulajdonos nevén van nyilvántartva az ingatlan a földhivatalba. Az ilyen ráépítés követően javasolt, hogy a közös tulajdont és annak mértékét a felek ügyvédi okiratban  rendezzék, a tulajdoni hányadokat a valóságnak megfelelően állapítsák meg.

Ezen okirattal kerülnek bejegyzésre a helyes tulajdoni arányok. Jó hír, hogy az ilyen jellegű tulajdonszerzések után vagyonszerzési illeték nem kell fizetni, hiszen a tulajdonjog rendezéssel a bejegyző fél azt kapja, ami amúgy is az övé volt, vagyonszerzés nem történik.