Anyósom a saját tulajdonát a két fiára íratta. 78 éves és az egyik fiáról le szeretné venni a tulajdonosi státuszt. Szeretné tudni,hogy ezt megtehet-e? Ha igen kihez kell fordulni?
Kizárólag közös akarattal tudnak a fennálló helyzeten változtatni. E körben tehát a tulajdonos valamilyen jogcímen – adásvétel, ajándékozás stb – tudja a tulajdonát átruházni/visszaruházni. Egyoldalú jognyilatkozattal tulajdonjogot „elvenni” nem lehet.
Az lenne a kérdésem, hogy van egy saját tulajdonomban lévő ingatlanom, ahol a feleségem a haszonélvező. Ki tehet engem a saját lakásomból?
A haszonélvezet a birtoklás és használat szempontjából erősebb jog a tulajdoni jognál, ez azt jelenti, hogy a haszonélvező függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos és, hogy a tulajdonos házastárs-e élete végéig kizárólagosan is jogosult használni az adott ingatlant, ha így döntene.
Házastársak esetében azonban ez nem életszerű , feltételezhető, hogy megalapozott okuk volt ahhoz, hogy nem 1 / 2 – 1 / 2-ed arányban tulajdonolják az ingatlant, egymás javára alapított haszonélvezettel, hanem az Ön által leírt módon.
A garzonon van egy haszonélvezeti jog. A tulajdonosnak van elsőbbsége a ingatlant használni, bérbe venni, ha a haszonélvező nem a tulajdonosnak adja az elsőbbséget, a tulajdonos beperelheti -e a haszonélvezőt ?
Ha a haszonélvező albérletbe adja az ingatlant, a tulajdonosnak előbérleti joga van, azaz a haszonélvező elsőként meg kell, hogy kínálja a tulajdonost a használat jogával.
Ha a tulajdonos nem él ezzel, a haszonélvező szabadon albérletbe adhatja az ingatlant. Fordítva mindez, csak abban az esetben lehetséges, azaz a tulajdonos csak akkor adhatja bérbe a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant, ha ehhez a haszonélvező kifejezett hozzájárulását adja.
Fontos tudni hogy ingyenes használatra átengedés esetén a haszonélvezőnek nem kell a tulajdonost tájékoztatnia. Az előbérleti jog megsértése esetén jogorvoslat igényelhető a bíróságtól. Előtte azonban a tényállás teljes tisztázása mellett egyeztessen helyi ügyvéd kollégával .
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy a tulajdonomban lévő (örökölt) családi házamon édesanyámnak özvegyi haszonélvezeti joga van, ő engem bírósági úton kilakoltatott az ingatlanból azután hogy ő átköltözött a bátyjához.
Az ingatlant elhagyásom óta senki sem lakja, és karbantartva sincs, holott a bírósági papíron az szerepel hogy édesanyám/haszonélvező, költözzön vissza az ingatlanba és ugyanúgy fizesse minden költségét mint én, ennek a mai napig nem tett eleget (lassan 2 éve). Az ingatlan állapota egyre csak romlik. Milyen jogi lépéseket tehetek én mint tulajdonos ez ügyben?
A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt:
A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.
Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
A haszonélvezeti jog megváltását javaslom, mert az ingatlan ugyan eladható haszonélvezeti joggal terhelten, de úgy nehezebb rá vevőt találni.
A haszonélvezeti jog értéke kiszámításának szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.§ szabályozza.
Kiszámításának módja: az ingatlan forgalmi értékét el kell osztani hússzal, ez a haszonélvezeti jog egyévi értéke. Amennyiben meghatározott idejű a haszonélvezeti jog, úgy ezt az egyévi értéket kell megszorozni a kikötött évek számával.
Ennél jóval gyakoribb az az eset, mikor holtig tartó haszonélvezeti jog áll fenn. Ilyenkor az egyévi értéket meg kell szorozni a haszonélvező életkorának megfelelő szorzóval. A törvény szerint
-25 évesnél fiatalabb haszonélvezőnél a szorzó 10-szeres
-25-50 éves haszonélvezőnél a szorzó 8-szoros
-50-65 évesnél 6-szoros
-65 évnél idősebbnél 4-szeres.
Példa:egy 20 millió forint forgalmi értékű ingatlanon egy 60 éves haszonélvező esetében a haszonélvezeti jog ellenértékének kiszámítása a következő: 20.000.000/20×6=6.000.000 Ft a haszonélvezeti jog értéke.
Házasság megkötése után hitelre vásároltunk egy ingatlant mely a férjem nevére lett bejegyezve abból az okból, hogy én szlovák állampolgár vagyok és 25 évvel ezelőtt várni kellett volna az engedélyre, hogy az én nevemre is kerüljön az ingatlan.
Később ezt az ingatlant értékesítettük és vettünk egy másikat. Az előző hitelt ráterhelték, és az OTP kérte, hogy az ingatlan a férjem nevére legyen bejegyezve a hitel miatt.
Később ismét vettünk fel hitelt, amit az ingatlan felújítására fordítottunk.
időközben szüleim vásároltak egy ingatlant mely a nevemre lett bejegyezve. Ebben az ingatlanban volt bejegyezve az állandó lakcímem, de nem tartózkodtam itt. Életvitelszerűen a férjemre bejegyzett ingatlanban éltünk a két közös gyermekünkkel.4 év elköltöztem a férjemtől, jelenleg beadtam a válópert.
Kérdésem: A házasságunk alatt hitelekből vásárolt és felújított ingatlanhoz van e jogom? A férjem szerint nincs közös vagyonunk, mivel az ingatlan az ö nevén van bejegyezve.
Házastársi életközösség alatti ingatlan szerzemény házastársi közös vagyonnak minősül azzal, hogy ha csak egyikőjük nevére lett az ingatlan telekkönyvezve, a másikuk ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül.
Tulajdonomban áll egy kertes ház amely a szüleim, életfogytig tartó haszonélvezeti jogával terhelt. Az összes közüzemei számla az Ō nevükön szerepel. Édesanyám tartozást halmozott fel, és a végrehajtók a ház elárverezésével fenyegetnek.
Kötelezhetnek -e engem az Ő tartozásának kiegyenlítésére illetve jogukban állhat e hogy a tulajdonomban álló tehermentes ingatlant elárverezzék? Tartozás örökölhető- e?
A tulajdoni jog és a tulajdonos a haszonélvező tartozása miatt általában nem tartozik felelősséggel helytállni, az ingatlan nem árverezhető el.
A haszonélvező olyan mint a bérlő csak nem fizet bérleti díjat a tulajdonosnak. Más kérdés hogy mindkettő tartozása esetén a közmű-szolgáltatók a szolgáltatást korlátozhatják vagy kikapcsolhatják.
Ha a tulajdonos birtokba akarja venni és használni az ingatlant abban az esetben az elmaradt díjak megfizetése nélkül kevés öröme lesz benne.
Azt mindenhol olvasom, hogy ” A föld használatának a jogát, csak földműves, vagy mezőgazdasági termelő szövetkezet szerezheti meg”. Tehát vásárolhatok 1 Ha, vagy alatti földet mint nem földműves, csak nem használhatom? Vagy hogy is van ez? A földhasználat bejelentés 1 Ha-ig is Ok, de mint nem földműves 1 Ha földet használhatok?
Egy hektár mértékig nem földműves magyar állampolgár vásárolhat földet, de a már meglévőt ebbe a mértékbe be kell számítani.
A vevő, mint tulajdonos jogai: birtokolhatja, használhatja a megvásárolt földet és szedheti annak hasznait.
A tulajdonjog alapján még ahhoz is joga van, hogy rendelkezzen a földdel, azaz tovább eladja.
Van egy társasházi 50m2 kétszobás lakás aminek jelenleg tulajdonosa vagyok 1/3 részben vásárlás által, 1/3 részben tulajdonos ajándékozás révén haszonélvezettel terhelten, illetve nagybátyám rendelkezik szintén 1/3 részben tulajdonjoggal szintén haszonélvezettel terhelve.
A haszonélvező a nagymamám ő jelenleg nem lakja az ingatlant, illetve a nagybátyám sem. Jelenleg a feleségemmel lakunk mi fizetjük a lakás teljes fenntartási költségeit.
Babát szeretnénk viszont a nagymama lezárta az egyik szobát amit így nem tudunk használni és lemondani sem akar róla. Sőt még albérleti díjat is szeretne szedni.
Ehhez joga van? Illetve én mint tulajdonos 1/3 részben amin nincs haszonélvezete ha jól olvastam a törvényt használhatnám az egész ingatlant. Kérdezném én lezárhatja e a szobát?
Ablakot és ajtót is szeretnék cseréltetni de ezt sem engedi. Sajnos nem úgy viselkedik mint egy nagymama. Ha esetleg vissza költözne, -gondolom minden joga megvan hozzá- mást is hozhat magával vagy csak ő költözhet?
A haszonélvezet olyan személyes jog, ami alapján a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
A haszonélvezettel terhelt ingatlanban a tulajdonos csak akkor lakhat, ha a haszonélvező -e jogával nem kíván élni.
A haszonélvező a haszonélvezeti jogának a gyakorlását egészben vagy részben átengedheti másnak. Ellenérték fejében azonban erre csak akkor van lehetősége, ha a tulajdonos – azonos feltételekkel – az ingatlan használatára nem tart igényt. Előhasználati joga van melyre fel kell Őt hívni.Ha él ezen jogával a haszonélvezőnek a tulajdonossal kell a bérleti szerződést kötnie.
A nagymama szívességi használóként mást befogadhat, de ezzel nem sértheti az Ön résztulajdonosi használatát , birtoklását.
A rendkívüli javítások és helyreállítások a tulajdonos kötelezettségei pl. az ablak/ ajtó csere e körbe tartozik. A birtoklás és járulékos kérdéseiben keletkezett vitákkal kapcsolatosan az illetékes jegyzőhöz lehet fordulni jogorvoslatért.
Édesapám egy lakás haszonélvezője, a tulajdonos én vagyok. Megkeresték egy cégtől, hogy ki szeretné-e cseréltetni a radiátorokat a lakásban. Ő aláírt egy darab cetlinek nevezhető „szerződést” miben kértek tőle 20.000. Ft előleget és azt ígérték, hogy a fűtési szezon végén telefonon fel fogják hívni, mikor mehetnének beszerelni.
Édesapám aláírhat-e ilyen szerződést a tudtom nélkül és van-e jogom ezt a szerződést visszamondani illetve az előleget visszakérni?
A haszonélvezőt a birtoklás joga és hasznok szedésének joga illeti meg. Köteles az állag megóvó munkálatokat elvégezni, jogosult a rendeltetés szerű használatot gyakorolni.
Az állag fejlesztő/beruházó munkálatok a mindenkori tulajdonos érdekkörébe tartoznak, ezért a 20.000 Ft visszaigénylésekor mellékelje a ingatlan tulajdoni lapját, és hivatkozzon a tulajdonosi mivoltára.
Egy öröklakás 45%-os tulajdonosan vagyok, a tulajdonjogot öröklés révén szereztem már több mint 12 éve. A lakás 55%-os tulajdonosa a húgom.
45%-os részemet szeretném oda ajándékozni a 22 éves lányomnak, az oda ajándékozott tulajdonrészemre be kívánom jegyeztetni a haszonélvezeti jogomat.
Milyen költség vonzatai vannak a jelen törvények szerint a fent említett eljárásnak, úgy mint illeték, NAV adó?
Lakás ajándékozása közeli hozzátartozó javára illetékmentes. Az Ön lánya tehát nem fizet az ajándékozás után illetéket, Ön pedig az ajándékozás után nem fizet jövedelemadót,mert az ajándékozásból jövedelme nem származik,mert az ajándékozás ingyenes jogügylet.
Közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezet illetékmentes. Ön tehát nem fizet a haszonélvezet alapítása után illetéket.
