új Ptk. címkével jelölt bejegyzések

Újra házasodás esetén elvész-e az özvegyi jog a régi ptk. szerint?

Share Button

Anyósom férje kb. 20 éve meghalt, de azóta anyósom kétszer is újraházasodott 2013 előtt valamikor meg 2016 -ban.

Az új házasságokból gyermek nem született így az „özvegyi” jogot a régi törvény szerint elvesztette de az új szerint meg visszakapta, vagy csak az nem veszti el az özvegyi jogot aki mostanság házasodik újra ?

A régi Ptk. szerint az özvegy, ha újabb házasságot köt özvegyi joga megszűnik és mivel Ön azt említi, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt ez a tény bekövetkezett, így anyósa özvegyi joga is töröltethető az ingatlan-nyilvántartásból.

Hogyan lehet valakit kitagadni az örökségből? Meddig számít bele az ajándék a köteles rész alapjába?

Share Button

Édesapánk ez év februárjában elhunyt.Hárman vagyunk testvérek. /egy nővérem és egy öcsém van./

A napokban derült ki, hogy 7 éve a családi lakást  a szüleim az öcsém fiának ajándékozták, ami eddig el volt titkolva.

Kitagadhatnak-e bennünket a nővéremmel az örökségből? Jár-e nekünk köteles rész?  A megtakarított pénzt is csak ő örökli? /Ha kitagadásról van  van szó, kell-e lennie valamilyen nyomának?/

Kitagadni egy örököst csak végrendelettel lehet.

A kitagadás jogszerűsége a hagyatéki eljárás során vitatható, nem automatikus.

A feltételeit a PTK határozza meg. Az új PTK előtt tett ajándékozás esetében az örökhagyó halálát megelőző 15 évig az ajándékokat a köteles részbe be kell tudni, azaz ilyen ajándékozás esetén igényelhető a köteles rész.

 

Jár-e köteles rész eltartási szerződés esetén?

Share Button

Édesapánk 2013 júliusban eltartási szerződést kötött egy baráti házaspárral, erről mi gyermekei semmit sem tudtunk.

A házaspár Apu gondját viselte, bár mi úgy tudtuk ezt mindig megfizeti. 2014 március 25-én elesett és meghalt. Ekkor tudatták velünk az eltartási szerződést.

Kérdésünk: vonatkozik-e ránk az új Ptk., jár-e nekünk köteles rész, ha nem – miért?, vagy ne is pereskedjünk.

Az eltartási szerződéssel az eltartott tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül a földhivatalba, ezért hagyaték tárgyát az ingatlan már nem képezheti. Ugyanez igaz a kötelesrészre is.

Az ügyletre egyébként a régi Ptk szabályai az irányadóak, mivel az eltartási szerződés 2013 júliusában köttetett.

A régi vagy az új PTK szabályai érvényesek?

Share Button

A végrendelet kelte 2013.12.25., az elhalálozás napja 2014.04.18. Ebben az esetben a köteles rész 1/2-ed vagy 1/3-ad arányú a másik törvényes örökös részére?

Az új Ptk –t hatályba lépése  utáni elhalálozás esetén kell alkalmazni. Ez igaz a köteles rész mértékére is. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a köteles rész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Öröklés az új PTK szerint

Share Button

A barátnőm férje meghalt, de Ő még ott lakik a kisfiával, aki a férjétől van. Jelenleg apósát, anyósát ápolja otthon, mert rá szorulnak. Most megjelent az apósa lánya 30 év után, hogy ki akarja rakni, mert semmi keresni valója a házban, mivel meghalt a férje, vagyis a nő testvére.

Ki akarja semmizni, már az apósát be fizette az elfekvőbe is, de a barátnőm kihozta, otthon ápolja.

Ez ügyben érdeklődnék, hogy a kisfiú vér szerinti unoka, és ott él, de a lánya 30 éve nem is megy feléjük, de most elfogyott a pénze ezért el akarja tenni az öregeit.

Mit örökölhet a barátnőm kisfia, mivel ő ott él, és milyen jog van a lányon?

Ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  egy gyermekrész illeti meg.

Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Kisfiú mint másik örökös az ingatlan másik felét örökli.

A PTK a következőt írja:

7:55. § [Leszármazók öröklése]

(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

Megillet-e a haszonélvezet a közösen lakott lakásra?

Share Button

Feleségem halála után a közösen lakot ingatlanon van-e haszonélvezeti jogom, ha én más lakcímre vagyok bejelentve, és a közösen lakott ház tulajdonjoga 50%-ban a nejemé (volt), 50%-ban a két előző házasságból született gyerekéé?

A haláleset 2014. 03. 15 után következett be.

Ha a haláleset 2014. 03. 15 után következett be a  gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs.

A túlélő házastárs   a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig  egy gyermekrészt.

Ezen felül  az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

A közös birtokviszonyon van a hangsúly mely szükség esetén igazolható. Ha Ön elköltözött és azért van  más lakcíme  – a haszonélvezeti joga nem keletkezik. A megszokott környezetre – közösen lakott  lakásra – vonatkozhat csak haszonélvezet.

Ptk. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

 (1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

 a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Mi az öröklési sorrend?

Share Button

Szüleim vettek nekünk házat a férjemmel.

Bízva a boldog és hosszú jövőben, felét rám, felét pedig a férjemre iratták. A haszonélvezeti jogot megtartották saját maguknak. Gyerekünk nem született.
Hogy fog történni az öröklés, ha én távoznék először vagy ha ő?

Mivel a házat az én szüleim vették, és a pénz nagy részét is én hoztam a házba, nem szeretném,ha a férjem testvére vagy annak gyerekei is részesednének a házból?

Az új Ptk szerint gyermekek mellett a túlélő házastárs egy gyermekrészt örököl és az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak. Ebben az esetben  a túlélő házastárs  egyenlő arányban örököl szülőkkel. Ha  egyike már nem él, helyette nem  az ő része is megoszlik a túlélő házastárs  és a másik  szülő között. Ha mindkét szülő elhunyt, akkor  a kizárólagos örökös a túlélő házastárs.  

A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE AZ ÚJ PTK ALAPJÁN AZ ALÁBBI:

7:55. § [Leszármazók öröklése]

(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

 (3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

 (1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

 a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

 (2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

 (3)Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

 7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]

 (1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

 (2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

 7:61. § [Házastárs egyedüli öröklése]

 Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

 7:63. § [Szülő és a szülő leszármazójának öröklése]

 (1) Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.

 (2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

 (3) Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.

 7:64. § [Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése]

 (1) Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.

 (2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói.

 (3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.

 (4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli.

 7:65. § [Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése]

 (1) Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői.

 (2) Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói.

 (3) Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.

 (4) Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként egyenlő részekben a többi dédszülőpár örökli.

 (5) A (4) bekezdés alapján öröklő valamelyik dédszülő kiesése esetén a (2) és a (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

 7:66. § [Távolabbi felmenők öröklése]

 Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

Haszonélvezet az új Ptk. szerint

Share Button

12 éve lettem özvegyként haszonélvezője egy ingatlannak.

Az új Ptk. szerint férjhez mehetek úgy, hogy a haszonélvezeti jogom ezáltal nem szűnik meg?

Ha én meghalok, házastársam érvényesítheti-e majd az özvegyi jog alapján a haszonélvezeti jogot fenti ingatlanon?

Az új szabályok szerint az örökhagyóval közösen lakott lakáson és berendezési /felszerelési tárgyakon az  özvegy holtig tartó haszonélvezeti jogot kap –  mely  házasságkötés esetén sem szűnik meg –  és  egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből. 2014.03.15.napjától megszűnt az un. halálon túli hűség intézménye.

7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

Mikor kell az új PTK szabályait alkalmazni?

Share Button

Édesapámmal 2013. októberében eltartási szerződést kötöttem.Az ingatlan nevemre történő bejegyzése megtörtént. Édesapám 2014. március 24-én hirtelen meghalt. Van egy testvérem.

Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó?

Ő örököl-e, illetve kell-e neki fizetni a köteles részt?

2014.03.15-ét követő halálesetnél az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Lényeges változás a kötelesrész alapjának számításánál, hogy a tartási szerződéssel elidegenített vagyon esetében a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyíló öröklés esetén a köteles rész alapjához hozzá kell számítani a vagyon értékének tényleges gondozással, tartással nem fedezett részét. (Ptk. 7:80-7:83. §)

Megtámadható-e az öröklési szerződés?

Share Button

Öröklési szerződéssel kapcsolatos kérdéseim: Ebben az esetben nincs köteles rész, ennek ellenére a szerződés megtámadható-e és ha igen mennyi ideig?

Gondozási kötelezettségnél, illetve életjáradék fizetésnél – az örökös halála esetén- a kötelezettség tovább száll-e a családjára?

Van-e lehetőség arra, hogy a tulajdoni lapra ne legyen bejegyezve elidegenítési és terhelési tilalom annak ellenére, hogy az örökhagyó a szerződés alapján halálakor az örökösre hagyja a lakását? Mert ha nincs, az örökhagyó úgy érezheti, hogy örök életére bebetonozza magát a saját lakásába.

Ha 10 év múlva elköltözne egy másik lakásba, akkor is csak a szerződési kötelezettség alapján az örökösre hagyná a lakását. Vagy ez a szerződés felbontását jelentené?

Általában az öröklési szerződés fejében nyújtott tartás esetén  ingatlan szolgál ellenértékül. Az un. szerencse szerződések   mint pl. öröklési szerződés esetén a szerződés megkötésének időpontjában csak az átruházott vagyon értéke ismert.

Ezért pl. feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadása csekély reménnyel kecsegtet. Az öröklési szerződés a régi Ptk. szerint a köteles részt kizárja. Az új Ptk szerint a megkötésétől számított 2 évig  csak korlátozottan.

Az elidegenítési terhelési tilalom  akkor is védi az eltartót, ha nincs a földhivatalba bejegyezve, uis . semmis az a szerződés mellyel a eltartott öröklési szerződés fejében nyújtott  ingatlanát elidegeníti.

Ha az eltartó meghal, az örökös csak akkor köteles tovább tartást teljesíteni, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatásként kapott ingatlan értékét nem fedezi.

Fontos tudni hogy ebben az esetben  lehet kérni  életjáradéki szerződéssé átalakítását a jogviszonynak.

1 / 2 oldal12