Az alábbiakban kiemelt a legfontosabb olyan törvényi változásokat, melyek a társasházak közös képviselőinek segítségére szolgálnak, az egyszerűbb és a hatékonyabb működésük érdekében.
Az alapító okirat módosításához, amely
-a közös tulajdonban álló ingatlanrész tulajdonjogának átruházására, megterhelésére vagy -a közös tulajdon csökkenésével járó építkezésre irányul,
a tulajdoni hányadok legalább kétharmadával rendelkező tulajdonostársak egyhangú döntése szükséges.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A közgyűlési döntések során nem elég a jelenlévők szavazata: az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselni kell, és ennek a kétharmadnak is egységesen „igen"-t kell mondania.
- Ez a szabály kizárja, hogy minimális részvételű közgyűlésen lehessen dönteni például pincehelyiség eladásáról vagy padlástér beépítéséről.
A tulajdonosok kötelező adatszolgáltatása
A tulajdonostárs köteles a közös képviselőt tájékoztatni a külön tulajdona tekintetében bekövetkezett tulajdonosváltozásról, továbbá a természetes személy tulajdonostárs lakcímében bekövetkezett változásról.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A közös képviselő kérheti, hogy a lakók írásban jelentsék be, ha megváltozik a tulajdonos vagy a levelezési cím. Ez megkönnyíti a közgyűlési meghívók kézbesítését, a közös költség számlázását, és védi a közösséget a rendezetlen jogi helyzetekből fakadó hátralékoktól.
- Betekintési jogosultság az ingatlan-nyilvántartásba
- A társasház közös képviselője részére, azon társasházingatlanhoz tartozó tulajdoni lap-másolatokba, amelynél a közösség képviseletét a társasházi törvény alapján ellátja, a feladatai ellátásával összefüggő célból betekintést biztosít.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Nem kell többé külön meghatalmazás vagy ügyvédi képviselet, ha a közös képviselő szeretné leellenőrizni, hogy egy lakás tulajdonjogát bejegyezték-e, vagy hogy ki szerepel a tulajdoni lapon. Ez egyszerűsíti a közös költségek behajtását és az albetétek nyilvántartását.
Alapító okirat módosításának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése
A közös tulajdon elidegenítéséről szóló közgyűlési határozat a tulajdonosok nevében történő eljárási jogosultságot keletkeztet.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha a közgyűlés szabályosan dönt, nem szükséges minden egyes tulajdonostól külön-külön aláírt hozzájárulás ahhoz, hogy a közös képviselő járhasson el az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásakor. Ez jelentős adminisztratív könnyítés.