Vissza az előző oldalra

Öröklési jog

Öröklési szerződés

Share Button

Halál esetére gondolva az emberek vagy előre tervezik vagyonuk leendő sorsának alakulását vagy rábízzák azt a jogszabályok általi rendezésre.

Az első esetben egyoldalúan rendelkeznek a vagyonuk sorsáról például végrendeletet írnak, vagy más személlyel közösen megállapodással rendezik a vagyonuk sorsát.

Ez utóbbi történhet úgy, hogy például az ingatlanuk tulajdoni jogát ügyvédi megállapodás aláírásával átruházzák a velük szerződő másik személy nevére – ezt hívjuk eltartási szerződésnek. De történhet úgyis, hogy az örökhagyóval szerződő fél az ingatlan tulajdoni jogát csak a halál bekövetkeztével kapja meg- ez az öröklési szerződés.

Az öröklési szerződéssel való tulajdonszerzés nem automatikus, szükséges hozzá hagyatéki eljárás lefolytatása is.

A halotti anyakönyvi kivonat és az ingatlan tulajdoni lapja bemutatásával polgármesteri hivatal előtt indul a hagyatéki eljárás. Az ingatlant felértékelik és a hagyatéki leltárt közjegyzőnek adják át.

A közjegyző az öröklési szerződés bekérését követően az eltartónak adja át az ingatlan tulajdoni jogát és ezt be is jegyezteti az ingatlan- nyilvántartásba.

Jó hír, hogy nem öröklési illetéket kell az eltartónak fizetnie, csak vagyonszerzési illetéket. Ennek mértéke 4 %. Oka pedig, hogy a kétoldalúan aláírt öröklési szerződés alapján az eltartót ténylegesen járadékfizetési vagy ápolási, gondozási, eltemettetési stb. kötelezettség is terheli, melynek fejében – azaz nem ingyenes, hanem ellenszolgáltatás fejében – szerzi meg az ingatlan tulajdoni jogát.

Ezért kell csak visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnie. További jó hír, hogy ilyen megállapodásokkal a többi örökös ún. köteles része is kizárható.

Eltartási szerződés

Share Button

Az eltartási szerződés- az öröklési szerződés mellett- kivételes megoldás arra, ha valamely örökhagyó nem kívánja például ingatlan vagyonát örököseire hagyni, sőt kifejezetten azt szeretné, hogy még köteles részt se kaphassanak abból.

Az eltartási megállapodás olyan ügyvédi okirat, amelyet az örökhagyó és a vele szerződő fél ír alá. A szerződő fél lehet hozzátartozó is, de barát is vagy az örökhagyó által korábban nem ismert személy is.

A megállapodás az aláírást követően bekerül az ingatlan-nyilvántartásba, ahol a szerződő felet jegyzik be tulajdonosként, míg az örökhagyó javára tartási jogot jegyeznek be.

Az örökhagyó e megállapodással élete végéig lakhat az ingatlanban, míg az eltartó vagy havonta életjáradékot fizet neki – vagy ha rászorul – örökhagyót eltartja, gondozza, illően eltemetteti. Örökhagyó halála esetén halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával lehet töröltetni a bejegyzett tartási jogot az ingatlan nyilvántartásból.

Jó hír, hogy nem öröklési illetéket kell az eltartónak fizetnie, csak vagyonszerzési illetéket. Ennek mértéke 4 %. Oka pedig, hogy a kétoldalúan aláírt eltartási szerződés alapján az eltartót tényleges járadékfizetési vagy ápolási, gondozási, eltemettetési stb. kötelezettség is terheli, melynek fejében – azaz ellenszolgáltatás fejében- szerzi meg az ingatlan tulajdoni jogát. Ezért kell visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnie.

Halál esetére szóló ajándékozás

Share Button

A halál esetére szóló ajándékozás  ingyenes tulajdonátruházó kétoldalú jogügylet.

Fontos tudni, hogy  az örökhagyó és a megajándékozott között még az örökhagyó életében jön létre, de a megajándékozott az örökhagyó halálával szerzi meg az ajándék tulajdonjogát.

A halál esetére szóló ajándékozási szerződés  egyoldalúan nem vonható vissza.

Az  ilyen  ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli.

Lényeges szabály  ,hogy a megajándékozott nem osztozik a hagyatéki terhekben.

A megajándékozott semmilyen ellenszolgáltatásra nem köteles az ajándékot csupán el kell fogadnia.

Az ajándék  tulajdonjoga átszállására az örökhagyó halálakor kerül sor. Nem lehet tárgya halál esetére szóló ajándékozásnak a teljes örökség vagy annak meghatározott hányada.

 

Képviselet hagyatéki eljárásban

Share Button

Külföldön tartózkodó örökösök esetében fontos tudni, hogy képviseletükkel magyar ügyvédet  bízhatnak  meg – így nem kell több ízben személyesen Magyarországra utazni.

Külföldiek közül sokan várják, hogy mikor lesznek már örökösök ,de ez nem automatikus.

Az öröklés jogilag beáll  ugyan a halál tényével, de hogy örökösök legyünk- például egy ingatlan tulajdoni joga a nevünkre kerüljön- ahhoz a következőket kell tenni: az ingatlan fekvése szerinti illetékes polgármesteri hivatalban kell az öröklésre jogosultnak bemutatnia a halotti anyakönyvi kivonatot és az elhalálozott tulajdoni jogát tartalmazó ingatlan tulajdoni lap másolatot.

Ha az örökhagyó külföldön hunyt el, a halotti anyakönyvi kivonat hiteles fordítására is szükség van.

Javaslom, hogy külföldi örökösök képviseletükkel bízzanak meg egy magyar ügyvédet, aki helyettük és nevükben ezeket az intézkedéseket megteszi. A jegyző az ingatlant felértékelve a hagyatéki leltárt átadja a közjegyzőnek.

A közjegyző tárgyalásra idézi az örökösöket. Ha van ügyvédi képviseleti megbízás, akkor elég  az ügyvédnek megjelenni. A hagyatéki eljárás során köteles rész igény előterjesztésére is lehetőség van. Lehetőség van továbbá arra is, hogy ún. közjegyző előtt kötött egyezség keretében az örökösök eltérjenek  a törvényes öröklési rendtől.

Fontos tudni még, ha külföldi örökhagyónak végrendelete maradt hátra, annak érvényessége elbírálására az Igazságügyi Minisztérium jogosult.

Ennek során a külföldi jog – például német örökhagyó esetén a német polgári törvénykönyv (BGB)  – rendelkezéseit veszik figyelembe. Ilyenkor tehát a magyar közjegyző magyar hagyatéki eljárás szabályai betartása mellett, de német öröklési jog alapján adja át a hagyatékot.

Az elmondottak kifejezetten csak a Magyarországon található ingatlanok öröklésére vonatkoznak. Mivel a magyar polgári törvénykönyv (Ptk.) a magyar hagyatéki eljárási törvény és a német polgári törvénykönyv (BGB) együttes alkalmazására kerül sor az ilyen jellegű hagyatéki eljárásban, ezért egy szakmailag jártas magyar ügyvéd képviseleti megbízása nem csak az utazási költségek megtakarítása során , hanem a megbízók érdekeinek megfelelő öröklésben is megtérül.

 

Végrendelet

Share Button

törvényes öröklésnél az elhunyt rokonai lesznek az örökösök,  a  Ptk .által meghatározott sorrendben. A rokonsági kapcsolatot  vérségi alapon határozza meg a törvény : elsőként az elhunyt leszármazói állnak, vagyis a gyermekek, majd az unokák, azután a dédunokák. A házastárs egy gyermekrészt örököl   és  haszonélvezeti jogot az örökhagyóval  közösen lakott lakásra és berendezési tárgyakra.

Végrendeleti öröklésről akkor beszélünk , amikor az örökhagyó még életében gondoskodni akar vagyonáról és végrendeletet készíttet azaz meghatározza  , hogy ki és milyen arányban legyen az örököse. A végrendeletre  a Polgári Törvénykönyv  szabályai az irányadók.

A törvényes és végrendeleti öröklés sorrendjét is rendezi a törvény. Ha az elhunyt végrendelkezett, akkor elsősorban ez fogja meghatározni, hogy ki és mit örököl utána. Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklés szabályai fognak érvényesülni.

Ha nincs örökös – a magyar állam  örököl.

Fontos tudni, hogy akkor  érvényes egy végrendelet ha abból kiderül , hogy hol és mikor készült és, hogy az a halál esetére szóló intézkedést tartalmaz .

A saját kézzel írott végrendeletet az elejétől a végéig az örökhagyónak kell írnia. Több oldal esetén folytonos számozással kell ellátnia, és minden oldalát alá kell írnia.

Más által pl. például géppel írt végrendeletnél ezen túlmenően  két okirati tanúra is szükség van, akik tanúsítják, hogy azt az örökhagyó írta alá, vagy aláírását előttük sajátjaként ismerte el. Fontos, hogy a tanúk egyike sem lehet az adott végrendelet kedvezményezettje.

Javaslom  hogy végrendelet készítésénél szakmailag jártas ügyvédet vegyenek igénybe, aki a végrendeletet országos nyilvántartásba is helyezi.