Kedvező törvényi változás, hogy mentessé vált az öröklési illeték alól az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész értékhatár nélkül.
2020.07.08-tól öröklési adó mentes a testvér utáni öröklés
Vissza az előző oldalra
Öröklési jog
Tájékoztató magyarországi hagyaték bejelentésről és öröklési illeték fizetési kötelezettségről
Magyarországon a hagyatékot közjegyző adja át és az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelentést tenni az állami adóhatóságnak.
Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.
A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.
A végzéshez, csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.
Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.
Az öröklési illetékmentes ügyekben, mint például ha egyenes ági közeli hozzátartozó az örökös vagy a testvér – fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor. Az adóhatóság az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi csupán fel.
E körben az adózók nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi megállapításáról/feljegyzéséről , de adott számukra a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről külön illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kérjenek és kapjanak.
Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól
Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon) 2015.08.16-tól bekövetkezett halálesetnél nem kell két országban, külön -külön eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez. Fontos tudni hogy az ezt megelőző halálesetekben fennmarad a párhuzamos eljárás, az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.
Kérdésként merül fel:melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?
A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.
Ennek megállapítása az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján is történhet.
Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség/joghatóság hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező külföldi hatósághoz rendeli áttenni az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)
A 2015.08.16.napját követő halálesetekben ugyanis megszűnt a párhuzamos hagyatéki eljárás különböző országokban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt a két vagy több országban fellelhető hagyatékok átadásáról.
Ezáltal meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.
Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?
A külföldieknek javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva. A haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom is kerülhet az ingatlanra .
Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az „örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az „örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az „öröklés tárgyát”.
Az öröklési illeték mértéke
Az öröklési illeték általános mértéke lakóház esetében 9 %, egyéb ingatlan esetében 18 % .
Az egyenes ági rokonok és a házastárs valamint a testvér a hagyaték értékétől függetlenül illetékmentesen örökölnek.
Egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka. A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi. Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.
Fontos tudni, hogy az oldalági rokonokra (például unokahúg, nagybácsi, stb.) nem vonatkozik az illetékmentesség , ők az általános szabály szerint fizetnek öröklési illetéket.
A törvényes öröklési rend változásai
Az új Ptk -beli változások: a házastársak készíthetnek közös végrendeletet, visszakerül az utóöröklés intézménye és átalakul az özvegyi haszonélvezeti jog is, valamint változik a házastárs öröklési jogosultsága.
Régi PTK rendelkezése:
A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.
Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Ha a házastárs új házasságot köt a haszonélvezeti joga megszűnik.
A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
Új PTK rendelkezése:
Abban az esetben ha az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga van az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ha nincs más hagyaték mint az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak akkor a gyermek annak örököse lesz, míg a házastárs a haszonélvezője.
Fontos tudni, hogy az új Ptk. szűkíti a házastárs jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez haszonélvezeti jogot.
A régi Ptk-tól eltérően az új Ptk. szerint a házastársat a haszonélvezet akkor is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.
Abban az esetben ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat és az ezen felüli hagyaték felét is az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Fontos változás tehát hogy amíg a régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .