Férjemmel 2021-ben házasodtunk, de 2024 óta külön háztartásban élünk. A válásra különböző okok miatt még nem került sor.
Külön élésünk óta férjem nagy adósságokat halmozott fel, és a hitelezők engem zaklatnak. Szeretném tudni, köteles vagyok e helytállni a férjem adósságaiért?
A Családjogi törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.
Szabályként fogalmazható meg, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ami nem közös vagyon, az a házasfelek különvagyona.
A házastársi vagyonközösség arra az időszakra vonatkozik, amikor a felek között életközösség áll fenn. Ez általában egybeesik a házasság időtartamával , ám előfordulhat, hogy a felek között a házasság ugyan fennáll, de az életközösség már nem. Tipikusan ilyen helyzet áll elő a válás előtti időszakban.
A törvény nem definiálja a házassági életközösséget. A bírói gyakorlat szerint az életközösség közös háztartást, közös gazdálkodást és bensőséges házaséletet jelent a házastársak között. Az életközösség megszűnése akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása.
Az életközösség átmeneti jellegű megszakítása – ha vagyonmegosztás nem történt – a vagyonközösséget nem szünteti meg.
Nem képezi a házastársi közös vagyon részét az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
A házastárs különvagyonához tartozik:
– a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
Szabály az is , hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal , hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.
Kivételt képez ez alól, ha az ügyletkötő harmadik személy tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá.
Az ügylet megkötésében részt nem vett házastárs azonban bizonyíthatja, hogy az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy ő az ügylethez nem járult hozzá. A kérdés megválaszolása eldöntésénél ennek a körülménynek van igazi jelentősége. Ezt azonban csak az összes körülmény ismeretében lehet megválaszolni.
Összefoglalva: A házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben fennálló anyagi felelősség alól a közös háztartásban élő másik házastárs csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járult hozzá az ügylethez, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett. Másik eset, ha a házasság ugyan fennáll, de az életközösség ténylegesen megszakadt a házastársak között.