A helyi önazonosság védelméről szóló törvény 2025.07.01. napjától lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletben szabályozzák, kik és milyen feltételekkel települhetnek be a településre, illetve szerezhetnek ingatlant.

• Fontos tudni, hogy csak ott alkalmazható, ahol a helyi közgyűlés rendeletben elfogadja a helyi önazonosság védelmét szolgáló szabályokat. 
• Ez nem országos automatikus korlátozás, hanem helyi döntés kérdése, hogy egy település él-e ezzel a lehetőséggel.
• Az önkormányzat évente legfeljebb egyszer módosíthatja a helyi szabályokat, és széles szabadsága van abban, hogy milyen jogvédelmi eszközöket alkalmaz az említett törvényből.
• A szabályozás kiterjedhet az ingatlanszerzésre, lakcím létesítésére, használati jogokra, és akár betelepülési hozzájárulás vagy adó megállapítására is.

Akire az Önazonossági törvény vonatkozik:

A törvény csak természetes személyekre vonatkozik, akik más településről vagy külföldről költöznek be, vagy ingatlant vásárolnak az adott településen.

• Akire az Önazonossági törvény nem vonatkozik:
  Nem terjed ki a nem természetes személyekre (cégek, alapítványok), valamint a jogszabály erejénél fogva bekövetkező ingatlanszerzésekre (pl. bírósági végzés, öröklés, végrehajtás).
• Akinek a származási helye az adott település, azaz helyi születésű vagy onnan származó.
  Akinek a hozzátartozója az adott településen él vagy élt.
  Aki vagy hozzátartozója a születését követő 10 éven belül legalább 12 hónapot a településen töltött.
• Az önkormányzat további személyi köröket is mentesíthet, vagy kedvezőbb feltételeket állapíthat meg saját rendeletében.
• A törvény a termőföld megszerzésére nem alkalmazható.

Milyen jogvédelmi eszközöket alkalmazhat az önkormányzat?

• Elővásárlási jog biztosítása a helyi lakosoknak, vagy más meghatározott személyeknek, hogy elsőként juthassanak ingatlanhoz.
• Betelepülési hozzájárulás vagy adó megállapítása, amelyet a betelepülőknek fizetniük kell.
• Lakóhely létesítésének vagy lakcímnyilvántartásba vételének korlátozása vagy feltételekhez kötése.
• Ingatlan adásvételének, használatának, vagy más jogcímeinek korlátozása.
• Az ingatlanszerzéssel kapcsolatos jogvédelmi eszközök nem alkalmazhatóak adásvételen kívüli jogcímen való tulajdonszerzésre például ajándékozás, csere, tartási szerződés stb. esetén.
• Viszont a jogvédelmi eszközök alkalmazhatók tulajdoni hányadrész megszerzése esetére is.
• Kiemelendő azonban, hogy az ingatlanszerzés nem tiltható meg vagy nem köthető az önkormányzat engedélyéhez azonban a lakcím létesítését a település már megtilthatja.
• Az önkormányzati rendelet úgy is rendelkezhet, hogy a lakcím létesítését feltételhez köti például hogy a betelepülő fizessen az önkormányzati rendeletben meghatározott betelepülési hozzájárulást.

Az elővásárlási jogosultság sorrendje a helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerint:

1. Az önkormányzat,
2. vagy az önkormányzat által kijelölt többségi tulajdonú gazdasági társaság
3. Az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa, aki legalább 5 éve tulajdonos
   Ezen belül a sorrend:
   1.Lakóhellyel rendelkező tulajdonosok
   2. Tartózkodási hellyel rendelkező tulajdonosok
4. Az ingatlan fekvése szerinti településen más ingatlannal rendelkező személy, aki legalább 5 éve tulajdonos
   Ezen belül a sorrend:
   1. Lakóhellyel rendelkező tulajdonosok
   2. Tartózkodási hellyel rendelkező tulajdonosok

Ebben a csoportban elsőbbséget élvez az, akinek az ingatlana közelebb van az eladni kívánt ingatlanhoz

Fontos tudnivalók az elővásárlási jog gyakorlásáról

• Az elővásárlási jog gyakorlására hasonlóképpen lesz lehetőség, mint a termőföldek esetében: az adásvételi szerződést meg kell küldeni a jegyző számára, aki azt az erre szolgáló elektronikus felületen 30 napra közzéteszi, amely határidő alatt tehet az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot.
• Az elővásárlási jog csak az eladó által tett vételi ajánlat feltételeivel azonos feltételek mellett gyakorolható.
• Ha több jogosult is él elővásárlási jogával, a tulajdonos köteles őket tájékoztatni, és a jogosultak 8 napon belül visszavonhatják elfogadó nyilatkozatukat.
• Az elfogadó nyilatkozatot tevő jogosultak közös tulajdont szereznek az ingatlanon érdekeltségük arányában, vagy ha ez nem állapítható meg, egyenlő arányban.

Tanács:

• Ingatlanvásárlás előtt a jövőben mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy van-e az érintett helyi önkormányzatnak az önazonosság védelmére vonatkozó rendelete.
• Az adott ingatlan megszerzését és a lakcím létesítését ez jelentősen befolyásolhatja.
• Ha a betelepülő ingatlanszerzésére a törvény szerinti előírások megsértésével kerül sor, az ingatlanszerzés alapjául szolgáló jogügylet semmis.
• Az önkormányzat a lakcímbejelentéssel összefüggő jogellenes betelepülés esetén kezdeményezheti a betelepülő lakcímbejegyzésének törlését.
• A jogellenes betelepülés esetén bírság szabható ki.
• Az önkormányzat maga döntheti el, hogy a törvényben szabályozott bármelyik jogvédelmi eszköz alkalmazását bevezeti-e, meghatározhatja a jogvédelmi eszköz alkalmazása alóli mentesség vagy kedvezmény eseteit és a betelepülés feltételeit, a jogvédelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatos eljárási és a jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó szabályokat.

Tanácsos, hogy a jövőben ingatlan adásvétele előtt arra vonatkozóan is tájékozódni kell, hogy az önkormányzat alkotott-e a helyi önazonosság védelmével kapcsolatos rendeletet, és az abban foglaltakat kell-e a konkrét adásvétel kapcsán alkalmazni.

A jogszabály által engedett   jogokat csak azt követően gyakorolhatja egy önkormányzat, miután rendeletbe foglalta a kívánt lakosságszámot és ha a település elérte ezt a határt, akkor lépéseket tehet a település védelme érdekében, helyi rendeletalkotással. Az önkormányzatok közül, akik akarják, válogathatnak az eszközökből, de ez nem kötelező!

 A törvény nem vonatkozik visszamenőlegesen azokra az ingatlanügyletekre, amelyek a helyi rendeletek hatályba lépése előtt megkötésre kerültek!