Vissza az előző oldalra

Köteles rész

Meddig érvényesíthető köteles rész igény?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Édesapám 2011 ben ajándékozási szerződést kötött az öcsémmel az ingatlanra 3/6-od tulajdoni hányad arányában 1.000.000 Ft értékben. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben igényelheti -e a másik két testvér a köteles részt?

Apai ajándékozási szerződés – ha az örökhagyó apa azt elhalálozását megelőző 10 éven belül kötötte – köteles részre jogosítja a testvéreket, mint leszármazó törvényes örökösöket.

Ha az ajándékozást követő 10 éven belül édesapa még él, a köteles rész igény nem érvényesíthető.

 

Meddig számít a köteles részbe az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Édesapám apja 2016. májusában meghalt. A hagyatéki eljárás során derült ki, hogy Édesapám lány testvére és a szülők között eltartási szerződés köttetett 2016. március 25-én (2 hónappal a halála előtt).

A hagyatéki közjegyző a hagyatékba ezt nem is vette figyelembe, még a köteles részt sem! A szerződést csak a földhivatalból jóval később sikerült megszerezni.A szülői ház terhére kötöttek eltartásit. A hagyatéki eljárás 2016. június 21-én volt.

Édesapám rendszeresen ellátta őket, segített a ház körül, mint jó gyermek. Nem is értettük az egészet… Az eltartásival kapcsolatosan mit lehet tenni?

Semmisséget kérni lehet-e ilyen esetben? Véleményem szerint a ház 1/3ára jogosult lenne édesapám, legalább annyira, mint a többi fél… Mindezek mellett nagyobb 5-10millió) összegű pénz tűnt el a hagyaték előtt, amely szintén nem szerepelt az eljárás során. Sajnos bizonyíték nincsen.

Összesen a két szülőnek 300e volt a nyugdíja, amely mellett igen spártaian éltek…Illetve az elhunyt említette néhányszor, hogy ha meghal, majd öröklünk pénzt, amit életében nem ajándékozott nekünk… Vélhetően a tartási szerződést kötött lány testvér javára ajándékozták ezt a pénzösszeget. Elismerni természetesen nem ismerik el…de pénz az nincsen.

Az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan tulajdonosa az eltartó, ezért az ilyen ingatlan nem képezi hagyaték tárgyát.

Ha az örökhagyó a szerződéskötéstől számítva 2 éven belül meghal, és az a tartási szolgáltatás, amit a haláláig nyújtottak neki, kevesebb mint az örökség a különbözet a kötelesrész alapja lehet. A kötelesrészt az arra jogosultnak kell igényelnie hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás kertében, de végső soron a bíróságtól, mely igény 5 év alatt évül el.

A másik kérdésre válasz, hogy hagyatéki eljárás tárgyát csak az az örökség képezheti, amely a hagyatéki leltárban szerepel.

Milyen feltétellel igényelhető a köteles rész?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Édesanyám 15 éve halt meg előtte 5 évvel elajándékozta a nevelőapámnak közös lakásuk ráeső részét. Most halt meg nevelőapám, igényelhetem -e a rám eső kötelesrészt, vagy féltestvéremet illeti a teljes örökség?

Annak idején anyám halálakor nem volt hagyatéki tárgyalás sem végrendelet, nevelőapám nem akarta velem fenntartani a kapcsolatot, de féltestvérem szóbeli ígéretet tett arra hogy apja halálakor majd kárpótol.

Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék után lehet köteles részt igényelni.

Jár-e köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Jár-e a köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek, ha az a végrendelet megírását követően fogant?

Köteles rész jogalapjának megállapítása mindig a haláleset időpontjának figyelembevételével a hagyatéki eljárásban történik. A végrendelet keltének időpontja nem rontja le a később született vér szerinti örökös kötelesrész igényét.

Fontos tudni, hogy a köteles rész nem automatikus, azt az arra jogosult örökösnek a hagyatéki eljárás során elő kell terjesztenie. Amennyiben a közjegyzőnek hivatalos információja van az örökösökről, minden örököst köteles a kötelesrész előterjesztésének lehetőségére felhívni.

 

Lemondhat-e a köteles részre jogosult még örökhagyó életében a majdani örökségéről?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Édesanyám egy budapesti lakást ajándékozott részemre pár hónapja. Van egy testvérem akivel szóban megállapodtunk, hogy ezen ingatlan után nem támaszt öröklés estén semmiféle igényt.

Ezt szeretnénk írásban is lefektetni. Ennek milyen formai és tartalmi követelményei vannak? Nyilatkozat, megállapodás? A két testvérnek kell írásban megállapodnia, vagy édesanyám és a testvérem között kell nyilatkozatot tenni?

Ha az ajándékozástól számítva édesanya 10 évig jó egészségnek fog örvendeni, akkor a testvér kötelesrész iránti igénye elévül.

A köteles rész nem automatikus, azt a hagyatéki eljárás során kifejezetten kérni kell. Természetesen erre az eljáró közjegyző felhívja a figyelmet.

Az örökhagyó még életében megállapodhat az örökössel / kötelesrészre jogosulttal, hogy a jogosult lemond az örökségről/kötelesrészről. Ez kétoldalú megállapodás, melyet ügyvéd vagy közjegyző előtt javasolt megtenni.

 

Meddig számít be az ajándék a köteles rész alapjába?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Két gyermekünk van, 2007-ben a lányomnak ajándékoztuk a zártkerti ingatlanunkat, melyen egy gazdasági épület is van,  melyet lányom felújíttatott.

A zártkerti ingatlant éveken át csak  a lányom és  mi gondoztuk, de tavaly betegség miatt el kellett adnunk.

Kérdésem az, hogy halálunk esetén a hagyatékba beleszámít az  ajándékozott, de azóta eladott ingatlan értéke?

A Polgári Törvénykönyv  akként rendelkezik, hogy a „ kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek”.

 

Le lehet-e mondani a köteles részről, ha igen, hogyan?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Van-e a hatályos magyar jogszabályok szerint arra lehetőség, hogy végrendelet hiányában, kiskorú gyermek részére elméletileg igényelhető köteles részről a kiskorú édes szülője lemondjon? (És nagykorú gyermek esetében?) Más szóval „meg lehet-e szabadulni”, és ha igen, hogyan a köteles résztől? (Nem adósság örökléséről van szó, hanem olyan kisebb összegről, ami nem érné meg az ezzel nagy valószínűséggel járó családi konfliktust — egyelőre szerencsére csak elméleti a kérdés, de szeretnék tisztában lenni vele.)

A köteles rész nem automatikusan jár az örökösnek, azt neki igényelnie kell. A hagyatéki eljárás során az eljáró közjegyző kötelessége a kötelesrészre jogosultat felhívni arra, hogy terjeszt-e elő kötelesrész igényt vagy sem.

Nagykorú örökös tehát saját maga eldöntheti és nyilatkozhatja, hogy ilyen igényt a végrendeleti örökössel szemben támaszt-e vagy sem, míg kiskorú ilyen irányú nyilatkozatához az illetékes gyámhatóság bevonása is szükséges.

Fontos tudni, hogy végrendelet hiányában köteles részről nem lehet szó, hiszen a köteles részre jogosultság lényege, hogy az egyik törvényes örökös a hagyatékból nem kap semmit az örökhagyó rendelkezése folytán (például 10 éven belüli ajándék, végrendeleti mellőzés stb.), ezért az új Ptk. szerint 1 / 3-adnyi kötelesrész igényt terjeszthet elő.

Mennyi a köteles rész mértéke?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Szeretnem kérdezni,  ha az elhunytnak volt végrendelete, akkor is jár- e köteles rész egyenes ági örökösnek ? Ha igen, hány százalék van meghatározva?

Ha a végrendelet kitagadást nem tartalmaz a törvényes (egyenesági) örökösnek kötelesrész jár. Ennek mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

Mi számít bele a köteles rész alapjába?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Anyósom és a férjem testvére (sógornőm) egy budapesti önkormányzati lakásban laktak, amit a férjem tudta nélkül megvásárolt anyósom az önkormányzattól a sógornőm nevére, majd a lakást eladták 32 M Ft-ért, és a sógornőm vásárolt egy ingatlant ugyanennyiért, amire anyósom holtig tartó haszonélvezeti jogát bejegyezték.

Úgy gondolom, hogy a férjemnek járt volna ebből a pénzből, mert semmit nem kapott. Az indok az volt, hogy nekünk van hol lakni…

Az 5 éven már túl vagyunk, tehát már semmit sem lehet tenni. Anyósom a sógornőm élettársának a lakásában lakik, ergo semmilyen vagyona nincs. Ilyen esetben is van köteles rész? És ha igen, kitől kell majd követelni? Még nem „aktuális” az ügy, csak szeretném tudni. Konkrétan kirakták az örökségből a férjemet. Ezt lehet??

Hagyaték tárgyát csak az örökhagyó halála idején meglevő vagyontárgy képezi. Köteles rész alapjába be lehet tudni az örökhagyó által 10 éven belül ingyenesen ajándékozott vagyontárgyat. A köteles rész mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.

 

Igényt tarthat-e testvérem köteles részre a szüleimtől kapott ingatlanok vonatkozásában?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Édesanyám és édesapám 2015.októberében nekem ajándékoztak 2 nagyobb értékű ingatlant. Azért döntöttek így, hogy a nővérem és családja ezeket majd ne örököljek. Szüleim még élnek.

A nővéremre más ingatlant szeretnének hagyni de az még nincs neki ajándékozva. Az lenne a kérdésem ha szüleim közben elhunynának a nővérem igényt tarthatna e a szüleim által korábban nekem ajándékozott ingatlanokra?? Hiszen ezt a szüleim okkal ajándékoztak nekem hogy csak az enyém legyen!

A kötelesrész alapjába tartozik az örökhagyó által halálát megelőző 10 éven belül ajándékozott ingatlan értéke. A kötelesrész nem automatikus azt az arra jogosult örökösnek kifejezetten igényelnie kell a hagyatéki eljárás során. Van tehát lehetőség arra, hogy a testvérével megegyezve úgy döntsenek, hogy kötelesrész igény előterjesztésére nem kerül sor.

5 / 9 oldal« Első...34567...Utolsó »