Az un. kétéves szabály eltartási szerződés esetén

Gyakran keresnek meg ügyfeleim azzal az igénnyel, hogy a törvényes öröklési rendtől eltérően szeretnék hagyatékuk sorsát előre rendezni.             

Ennek hátterében többnyire az áll, hogy az egyik gyermek anyagilag és gondoskodással is támogatja őket, míg a testvér nem keresi az idős szülőt.

A gondskodó gyermek érdekében kérnek megoldást, ami nem végrendelet. 

E körben jöhet szóba az eltartási szerződést , mint lehetsége jó  megoldás.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az eltartási szerződés kötelesrész igényt keletkeztethet.

Szabály: a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az eltartási szerződéssel átruházott ingatlan értékének azt a részét, amelyet az eltartó által ténylegesen nyújtott tartás nem fedezett.

Vegyünk egy példát: szülő és gyermeke egymással eltartási szerződést köt apa ingatlanának fejében. Ilyenkor az ingatlan tulajdoni joga azonnal a gyermek nevére kerül míg szülő javára tartási jog lesz bejegyezve.

Ha az örökhagyó (szülő) a szerződés megkötésétől számított két éven belül meghal, a kötelesrészre jogosult másik gyermek igényt tarthat a vagyon egy részére. Ilyenkor a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az átruházott ingatlan értékének azt a részét, amelyet az eltartó gyermek által ténylegesen nyújtott tartás nem fedezett. 

Ez a szabály azért van, hogy ne lehessen egy nagy értékű ingatlant minimális  szolgáltatással "kimenteni" a kötelesrész alól.

Az elszámolás egyszerű matematikai mérleggel történik szembeállítva az ingatlan értékét a ténylegesen nyújtott szolgáltatások értékével, melyet konkrét példán szemléltetek:

Szülő két éven belül meghal

• Ingatlan értéke: 50.000.000 Ft.
• A szerződés időtartama: Az apa a szerződéskötés után 1 évvel (tehát a 2 éves határidőn belül) elhunyt.
• A nyújtott tartás: Az eltartó gyermek fizette a rezsit, gyógyszereket, ételt és takarított. Ennek havi értéke a piaci árakon számolva kb. 200.000 Ft volt.

Összes nyújtott tartás: 12 hónap x 200.000 Ft = 2.400.000 Ft.

A "fedezetlen" rész: 50.000.000 Ft (ingatlan) - 2.400.000 Ft (tartás) = 47.600.000 Ft.

Mi történik a kötelesrésszel?

Mivel a szülő 1 éven belül meghalt, a törvény szerint az ingatlan értékének az a része, amit a tartás nem "fedezett" (a példában az 47.600.000.- Ft), beszámít a kötelesrész alapjába.

Ha van egy másik testvér, aki kötelesrészre jogosult és igényli a kötelesrészét a következő történik:

• A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1/3-a.
• Ha ketten vannak testvérek, a törvényes örökrész 1/2 lenne.
• Ennek harmada 1/6 rész.
• A testvér követelheti az 47.600.000 Ft 1/6-od részét, azaz kb.7.900.000.-Ft-ot a fiútól.

Mi van, ha a szülő 2 éven túl hal meg?

Ez a legfontosabb különbség:

• Ha a szülő a 25. hónapban hal meg, a fenti számítás nem érvényes.
• Ebben az esetben a tartás értéke nem számít, az ingatlan egésze "kiesik" az örökségből, és a testvér 0 Ft kötelesrészt követelhet az ingatlan után

Miért fontos ez az eltartó gyermeknek?

Ha a szülő idős vagy beteg, és fennáll a veszélye, hogy 2 éven belül meghal, az eltartó gyermeknek érdemes minden egyes kiadást papírral igazolnia. Minél magasabb összeget tud igazolni a tartásra (pl. ápoló fizetése, drága kezelések), annál kisebb lesz a "fedezetlen rész", és így kevesebb kötelesrészt kell fizetnie a másik örökösnek.

Fontos tudni, hogy akár a tartási szerződés aláírását követő két éven belül vagy túl következik be eltartott halála az eltartási szerződés érvényes marad, az eltartó tulajdonjoga nem szűnik meg, az ingatlan nem kerül vissza a hagyatékba.