Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka 2015.08.17-tól bekövetkezett halálesetnél egyesített eljárás keretében történik a hagyaték átadása.
A 2015.08.17 előtti halálesetekben fennmarad a párhuzamos eljárás, az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.
Kérdésként merül fel melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?
A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó halálakor a szokásos tartózkodási helye volt.
Ennek megállapítása az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján is történhet.
Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség/joghatóság hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező külföldi hatósághoz rendeli áttenni az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)
A 2015.08.17. napját követő halálesetekben ugyanis megszűnt a párhuzamos hagyatéki eljárás különböző országokban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt a két vagy több országban fellelhető hagyatékok átadásáról.
Ezáltal meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkednek a fordítási, ügyviteli járulékos költségek miatt.
Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?
A külföldieknek javasolt, hogy még életükben rendelkezzenek Magyarországi ingatlanukról melyre jó lehetőség az ajándékozás - holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva. A haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom is kerülhet az ingatlanra.
Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyatéki tárgyak nem lesznek fellelhetőek, az "örökös" hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az "örökhagyó" pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az "öröklés tárgyát".
További hírek
Az un. kétéves szabály eltartási szerződés esetén
Bővebben
Mikor beszélünk elbirtoklásról?
Bővebben
Hogyan juthat az Örökös az örökségéhez?
Bővebben
Mi a különbség a tanúk előtt aláírt magánvégrendelet és a saját kezűleg írt magánvégrendelet között?
Bővebben
2026-os változások az illetéktörvényben, melyek Önt is érinthetik!
Bővebben