Tanya vásárlás előtt állok, elvégeztem az Aranykalászos képzést és szeretném megkérdezni, hogy hol kell regisztrálni bizonyítványommal és milyen teendőim vannak még, hogy földet vásárolhassak végre?
Az internetről letöltheti a „földművesként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem” nyomtatványt, melyet az illetékes földhivatalnak kell kitöltve, aláírva, melléklettel felszerelve beadni.
2015 évében el szeretném kezdeni a saját földterületünkön a gazdálkodást!
Jelen állás szerint nincs senkinek mezőgazdasági iskolája és nem vagyunk 3 évre visszamenőleg őstermelők!
A föld gépi talajmunkáját bérben szeretnénk műveltetni a többi munkálatokat (kapálás, címerezés, stb) saját kézi erővel szeretnénk elvégezni! Kérdésem az lenne, mi kaphatunk-e földalapú támogatást 2015 évétől!
Saját tulajdoni földet bárki művelheti csak az új szerzésére vonatkoznak a Földforgalmi törvény szabályozásai. Ha egyébként a jogosultsági feltételek fennállnak kaphatnak földalapú támogatást 2015 évben.
A föld tulajdonosa saját jogán saját maga minden végzettség nélkül művelheti a földjét de ha pl. részes művelőnek adná ki annak földművesnek kell lennie.
Földműves vagyok. Osztatlan közös tulajdonú szántóból – melyben magam is tulajdonos vagyok – szeretném az egyik tulajdonos részét megvásárolni. Kérdésem, hogy ki kell-e függeszteni, illetve a maradó tulajdonosokat kell-e külön értesítenem?
Ha nem szűnik meg az osztatlan közös tulajdon, a szerződést ki kell függeszteni. Mentes a kifüggesztés alól, ha Ön 1/1-es tulajdonossá válik a vásárlás által.
Termőföld (szántó) vásárlása kapcsán szeretnék felvilágosítást kérni az elővásárlási jogosultság sorrendjéről.
A szóban forgó szántó szerinti település lakója vagyok ( több, mint 3 éve), rendelkezem őstermelői igazolvánnyal, regisztrált földműves vagyok. Évek óta gazdálkodok.
Az általam benyújtott adás-vételi szerződésre egy szomszéd faluban élő ( 3 km-re) családi gazdálkodó, regisztrált földműves személy jelentett be igényt.
Jelenleg egyikünk sem használója, és nem is szomszédja az érintett területnek. Kérdésem, ez esetben ki jogosult a vásárlásra?
2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) * Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi
a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel
aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
ab) * szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
b) * a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmagelőállításhoz szükséges terület biztosítása.
(3) * A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.
(4) * Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Agrártudományt tanulok Németországban, a Bonni Egyetemen. Lehetek-e már a tanulmányok befejezését megelőzően agrárgazdálkodó Magyarországon, nyithatok e egy saját sertésneveldét, vehetek-e ehhez tanyát, vagy bérelhetek-e?
Földműves Ön akkor lesz Magyarországon Önt is nyilvántartásba veszik A nyilvántartást a Földhivatal vezeti és a 38/2014 (II.24) Kormányrendelet szól róla. A nyilvántartásba vételhez a megfelelő iskolai végzettséget igazolni kell. Külföldön szerzett agrárvégzettségét honosítani szükséges. A külföldön szerzett agrárdiploma honosításával kapcsolatban bármely magyarországi agrárkamaránál érdeklődhet, vagy Budapesten, az Oktatási Hivatalban.
http://www.oktatas.hu/kapcsolat/kozponti_ugyfelszolgalat
Az Ön elképzelése ezt követően valósulhat meg. Termőföldet magánszemélyként 1 hektárig vásárolhat, regisztrált agrárgazdálkodóként max. 300 HA földet vásárolhat, ill. további 900 HA földet bérelhet.
A Földkiadó Bizottság meghiúsíthatja az adásvételt ha magyar földművesről vevőről van szó és nincs helyi jelentkező?
Ha van egy értékes külterületi tanya földterülettel van rá egy magyar állampolgár nem helyben lakó vevő aki hajlandó megfizetni a vételárat és nincs helyben lakó vevő aki meg tudná fizetni az árat ebben az esetben a helyiekből álló földkiadó bizottság indoklás nélkül meghiúsíthatja a föld adásvételét?
Jelenleg még nem álltak fel a helyi földbizottságok, helyettük az illetékes agrárkamara és megyei földhivatal jár el.
Földadásvételnél a 60 napos kifüggesztést követően ha nincs elővásárlási joggal élő személy, egy további 90 napos eljárás következik, melyet az illetékes megyei földhivatal koordinál.
Ezen eljárás keretében több szempontot értékelve előfordulhat hogy az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásra kerül. Ilyen szempont lehet a föld adásvételi szerződésbe foglalt ár-érték aránya, a vevő földszerzési jogosultságának terjedelme (birtok maximuma).
Az eljárás során tehát vizsgálandó az adott ingatlan ár érték aránya, és az is, hogy ha magas az érték nem azért-e, hogy elővásárlási jog jogosultat fosszon meg ezen jogától.
Az eljárás rendjét és jövőbeni kritériumait a gyakorlat fogja kialakítani. Az eljáró hatóság hallgatása nemleges, azaz elutasító választ jelent.
Ebből az következik, hogy akár indoklás nélkül is meghiúsulhat a földszerzés. Ellene a helyi önkormányzattól lehet jogorvoslatot kérni.
1704 m2 tanya (lakóépület és terület) eladó.
Őstermelő közvetlen szomszédunk szeretné megvásárolni. Neki mi saját magunk szeretnénk értékesíteni, nem az ingatlanközvetítő által. Az elővásárlási jogról szeretnénk tudni az aktuális törvényekben foglaltakat!
Az elővásárlási jogról a következőt kell tudnia:
2013.évi CXXII. törvény szerint elővásárlási jog illeti :
a) Magyar Államot;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül,
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül,
e) az olyan földművest, akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától.
Javaslom kössenek adásvételi szerződést a szomszéddal.
Szőlő művelési ágú ingatlanomat megromlott egészségi állapotom miatt nem tudom gondozni. A szomszédom a termés feléért megművelné.
Megteheti-e? Egyikőnk sem földműves, mindketten hobbi gazdálkodók vagyunk.
A haszonbérlet minimális időtartama egy gazdasági év maximális időtartam 20 év lett. Nem földművesnek tehát a jövőben nincs törvényes lehetősége hogy ismerős földjén gazdálkodjon ugyanis nem földműves haszonbérletet, szívességi földhasználatot, a feles bérletet, a haszonkölcsönt nem köthet- ennek a lehetősége 2014. május 1. napjával megszűnt.
2013. évi 111. számában megjelentwww.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13111.pdf
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 10. §. –a – mely 2014. 05.01.től hatályos – következők szerint szól:
(1)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
(2)
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
(3)
A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
(4)
A (2) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) terület nagyságát is be kell számítani.
A fenti törvényszövegnek végrehajtási rendelete még nem jelent meg. A 2014 május 1-i hatályba lépéséig megjelenő rendelkezéseket folyamatosan megjelentetem weboldalamon, a www.drszasz.hu oldalon. Ha szeretné, hogy ingyenes hírlevélben értesítsem a legfrissebb információkról, kérem, iratkozzon fel, vagy levélben jelezze feliratkozási szándékát.
Egy Balaton melletti hegyi pincét szeretnek vásárolni amihez 2400 m2 terület van.
Igaz-e hogy ahhoz , hogy megvehessem helyi lakosnak vagy gazdálkodónak kell -e lennem?
A zártkert 2014.03.01-től beolvadt a termőföld kategóriájába. Nem kell földművesnek lennie hogy a kérdezett ingatlant megszerezze.
2014. május 1-ig maximum. 300 hektár földet szerezhet, míg ezt követően maximum. 1 hektárt – ha nem földműves.
474/2013. (XII. 12.) Kormányrendelet szerint az ilyen szerződéseket ki kell függeszteni az elővásárlási jogosultak miatt.
A 2013. évi CXXII. törvényt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról 2014.május 1 napjától kell alkalmazni.
Földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. [10. § (2) bekezdés] Ehhez a szerzéshez kell: kifüggesztés, földbizottsági és megyei földhivatali jóváhagyás.
