adásvétel címkével jelölt bejegyzések

Hogyan kell eljárni, ha vak személy adja el ingatlanát?

Share Button

Feleségem egy sajnálatos betegség következtében elveszítette látását. Most szeretnénk eladni közös házunkat. Hogyan kell eljárnunk?

Cselekvőképes, de vak ügyfél esetén az adásvételi szerződést  elkészítheti ügyvéd, ám az okirat véglegesítése, érvényessé tétele és aláírása csak közjegyző előtt lehetséges.

A közjegyző a szerződés már elkészített tartalmát „teszi át „ közjegyzői okiratba. Az eljárás során szükséges két tanú, akik részt vesznek a szerződés aláírásánál. Ezen személyeket  nem a közjegyző biztosítja hanem az ügyfél.

Hogyan érhető el, hogy a nevelt gyermeké legyen a ház, ha örökhagyónak nincs saját gyermeke?

Share Button

Nevelőapám van, anyukámmal 45 éve házasok. Közös gyerekük nincs, nevelőapámnak sincs az előző házasságából. Egy kb. 25.000.000 Ft értékű családi házuk van, ami fele-fele arányban van a nevükön.

Kérdésünk, ha nevelőapám elhunyna, mivel nincs saját gyereke, Édesanyám örökölné-e utána? Viszont, ha Édesanyám hunyna el előbb, akkor a Nevelőapám részét majd gondolom nem én örökölnék utána. Testvérei már nem élnek, viszont azoknak van sok gyerekük. 

Nevelőapa ajándékozhatja vagy eladhatja részét Önnek a haszonélvezeti jogát fenntartva. Az első esetben 9 % míg a második esetben 4 % az illeték. Két lépesben is történhet: ekkor édesanya részére tett házastársi ajándék illetékmentes és a haszonélvezet alapítás is. Ha ezt követően édesanya Önnek ajándékozza nevelőapa fele részét nevelőapa haszonélvezeti jogával terhelten – nem kell illetéket fizetniük . E körben megjegyzem hogy nevelőapa után hagyatéki eljárásra nem kerül sor az ingatlan vonatkozásában. A végrendelet esetében azonban lesz hagyatéki eljárás.

 

Hogyan érhetem el, hogy javaim egy részét ne a lányom, hanem unokaöcsém örökölje?

Share Button

Saját akaratomból gépen szeretném megírni a végrendeletet ha lehet illetve ha kézzel írott a szabályosabb akkor kézzel írnám meg ! Van kettő lakóingatlan illetve egy garázs valamint ingoságok. Kérdésem ,hogy lehet illetve milyen formában írhatom meg,ha az egyik ingatlant az ingóságokkal  kizárólag az unokaöcsémre szeretném hagyni. A másik lakóingatlant valamint a garázst a lányomra ! Indokom : 71 éves beteges mozgásomban korlátozott vagyok már mint fizikai mint erkölcsi segítségre van szükségem jelenleg 106 ezer nyugdíjból élek, tartom fenn a lakásomat.

Lányom nem látogat nem tartja még csak telefonon sem velem sem az apjával a kapcsolatot volt ,hogy évekig nem keresett ,miközben voltam életmentő műtéten és egyéb több más súlyos műtéten és komoly betegségekben,ebben az esetben sem látogatott csak egy esetben .Természetesen az ápolást sem vállalná.Ellentétben az unokaöcsémmel, ő az aki orvoshoz visz vásárol nekem is és a férjemnek is minden egyéb dolgokat   csak ő végzi el naponta látogat ! Kérdésem az lenne,hogy lehet kivitelezni, hogy az egyik lakás kizárólagosan az unokaöcsém tulajdona legyen ?

Végrendelet esetén a törvényes örökös köteles részt igényt terjeszthet elő, ha nem ő a végrendelet kedvezményezettje.

Tehát ha unokaöccsére végrendelettel hagyná ingatlanát a lánya köteles részre lenne jogosult.

A köteles rész mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-as.

Ha adásvétel jogcímen ruházza át unokaöccsére az ingatlan tulajdoni jogát és holtig tartó haszonélvezeti jogot tart fenn azon saját magának úgy köteles rész igény nincs. Ha ajándékozná az ingatlant  úgy 10 évig egészségben kellene élnie ahhoz, hogy a köteles rész igény megszűnjön.

Az ajándékozás esetén is holtig tartó haszonélvezeti jogot alapíthat az ingatlanra.

Ha unokaöccsével eltartási vagy öröklési szerződést kötne úgy 2 évig egészségben kellene élnie ahhoz, hogy a köteles rész igény megszűnjön.

Szerezhető -e 1 hektárnál nagyobb belterületi ingatlan engedélyeztetési eljárás nélkül?

Share Button

Az hogy nem földműves személyek 1 hektárig szerezhetnek földet, változik e belterület esetén (kivett, beépítetlen terület)? Vagy belterület esetén is él az 1 hektáros határ?

Az 1 hektár maximum földszerzés csak aranykoronás földre vonatkozik, belterületi, nem aranykoronás ingatlanokra nem.

El lehet -e állni a termőföld adásvételi szerződéstől?

Share Button

Mint azt Ön is, illetve a jogszabályok is világosan leírják, termőföld adásvétele esetén  az adásvételi szerződést a szerződéskötést követő 8 napon belül be kell nyújtani a terület fekvése szerint illetékes jegyzőhöz, aki a szerződést a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti, aki a  60 napos határidő lejárta után a jegyző az adásvételi szerződést megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek (földhivatalnak) jóváhagyás céljából.

A fenn említett esetben az eladónak a szerződés megkötése és a kifüggesztés közötti időpontban van-e lehetősége elállni a szerződéstől? Ha igen, tisztelettel megkérném, hogy az erre irányuló jogszabályhelyet hivatkozza be válaszába. Amennyiben erre a szerződéskötés és a kifüggesztés közötti időpontban nincs lehetőség, esetlegesen van-e a későbbiekben módja az eladónak elállni a szerződéstől? 

474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 4 §(1).bek.  Az eladó a közzétételi kérelmet az adásvételi szerződés kormányzati portálon való közzétételéig vonhatja vissza. A közzétételi kérelem visszavonását írásban kell bejelenteni a jegyzőnek. A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére.

(2) *  Ha a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kormányzati portálon való közzétételét követően érkezik be a jegyzőhöz, a visszavonás iránti bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg.

Illetékköteles-e a haszonélvezetről való lemondás utáni eladás?

Share Button

Lányunk a 20 évvel ezelőtt vásárolt lakását amin a férjemnek és nekem haszonélvezeti jogunk van bejegyezve szeretné eladni.

Ha mindketten ingyen lemondunk a haszonélvezeti jogunkról akkor a fiunknak kell-e ajándékozási illetéket fizetni?

Ha csak az egyikünk mond le ingyen a jogáról akkor aki mondjuk 20mill.Ft-os eladási árnál 4mill.Ft.-ot kap annak ez az összege után kell-e adóznia a fiunknak pedig a másik fél haszonélvezeti joga után ami ingyenes volt kell-e ajándékozási illetéket fizetnie?

Ingatlan tulajdoni jog/haszonélvezeti jog eladásnál nincs adó ha több mint 5 éve ezen jogok be vannak jegyezve. Ingyenes lemondással történő haszonélvezeti jog megszüntetés után a gyermeknek mint tulajdonosnak nem kell ajándékozási illetéket fizetnie.

Örökölt ingatlan fele forgalomképes-e, ha a másik fele haszonélvezettel terhelt?

Share Button

Örököltünk egy lakást közösen én és a nővérem, de a rá eső részét a gyermekére íratta és annak haszonélvezeti jogával saját maga részére.Így a lakás 1/2 eszmei hányadára haszonélvezeti jogot alapított.

A lakás rám eső részének az értékére szükségem lenne, mert én is lakásvásárlás előtt állok. A közös tulajdon megszüntetését megnehezíti részemről a haszonélvezeti jog alapítása az értékesítésnél vagy a bírósági döntésnél?

Az Ön fél örökölt ingatlana  önállóan forgalomképes, a másik félen alapított haszonélvezeti jog azt nem befolyásoló tényező. A legfőbb kérdés, hogy lesz e vevője az ilyen fél ingatlannak. Ha igen, elővásárlási jog illeti meg a testvére gyermekét mint tulajdonostársat.

Örökölt ingatlan eladása esetén milyen adófizetési kötelezettség merül fel?

Share Button

Édesanyám 2006 évi halálakor megörököltem a lakásunk 1/2 részét. Édesapám 2019 évi halálakor a másik felét is.Most eladni szándékozom és kisebb lakást vennék. Milyen adózási kötelezettségre számíthatok?

Az 5 évnél korábban örökölt fél ingatlan eladása nem adóköteles, az 5 éven belül örökölt viszont igen, ha többért adja el mint amennyi a fél ingatlan hagyatéki értéke volt (a különbözeti érték adózik 15%-al, melynél az évek múlása miatt adókedvezmény is igényelhető).

Javaslom könyvelő irodával is egyeztessen.

Ki felel az elhunyt haszonélvező közműtartozásaiért?

Share Button

Apósom tulajdonában van egy családi ház. A tulajdonjog 2010 óta áll fenn. Van egy haszonélvező, de nem lakott a házban, viszont minden közüzemi számla a nevére szól(villany, gáz,víz).

Sajnálatos módon a haszonélvező hosszú betegség után elhunyt, így a számlákat egy ideje nem tudta fizetni. Szeretné apósom eladni a házat, de nem tudjuk, hogy a közüzemi számlatartozásokat a tulajdonosnak ki kell-e egyenlíteni vagy mi a teendő ilyen esetben? Illetve, hogy eladás előtt a közüzemi szerződéseket át kell-e íratni a tulajdonosra, vagy hagyni kell az egész ügyet, majd a szolgáltatás megszűnik és az új tulajdonos köt új szerződést?

A közműtartozásokért haszonélvezeti jog esetében ha a haszonélvező a számlafizető, mindig az ingatlan tartozik helytállni.

Az aktuális tulajdoni lapot ha letölti azon látható, hogy a jelzálog jog be van e- jegyezve vagy nem. Ha nem, az ingatlan vevőjének a nevére való közműátíráskor fog kiderülni a közműtartozás összege, melyet az eladó tulajdonosnak kell megfizetnie.

A közmű átíráshoz szükséges a haszonélvező halotti anyakönyvi kivonatának bemutatása is. A közműátírást az adásvételi szerződéssel intézi a vevő, ezért nem az eladás előtt, hanem azt követően kell azt elvégeznie.

Van-e művelési kötelezettség erdő vásárlása esetén?

Share Button

Ha szeretnék venni egy erdőterületet, akkor milyen költségekkel jár a vételáron kívül? Azt már sejtem, hogy 1 Ha területig magánszemélyként vásárolhatok, afölött csak úgy, ha többen, illetve, ha van erdőgazdász végzettségem van.

Tegyük fel, hogy sikerül vásárolnom 5 Ha erdőt többedmagammal, ezek után van bármilyen kötelezettségem, vagy azt csinálok vele amit szeretnék? Ha csak „nyaralni” szeretnék odamenni és egy kis faházat építeni, az lehetséges? Vagy kitermelési kötelezettségem is van?

A szerződésben 5 éves művelési kötelezettséget kell  vállalni.

Az illetékes erdőbirtokossággal egyeztessen ennek tartalmáról.

Ha továbbértékesíti az ingatlant az nem érinti az 5 éven belüli művelési kötelezettséget.

1 / 22 oldal12345...1020...Utolsó »