társasház címkével jelölt bejegyzések

Kezdeményezhető-e társasház alapítása, ha nem minden tulajdonos akarja?

Share Button

Házunk 3 egységes ház, osztatlan közös, ügyvédi megosztással. Társasházzá szeretnénk alakulni, a háromból ketten. Megtehetjük, indíthatjuk?

A tulajdonközösség megszüntetése társasház alapítással  csak valamennyi tulajdonos társ közös akaratával lehetséges.

Hogyan szüntethető meg az osztatlan közös tulajdon egy többlakásos épület esetén?

Share Button

2009-ben épült társasház használatba vételi engedélyt nem kapott, mivel a tervben szereplő parkolók nem kerültek megépítésre /parkológép lett tervezve!/. Az ingatlanok albetétekre osztása megtörtént, mivel a társasházzá alakítás elkezdődött.

Jelenleg azonban osztatlan közös tulajdon, mivel azóta sem sikerült a parkolóhelyek miatt a használatba vételi engedélyt megkapni. Az építtető felszámolás alatt van. Mit lehet tenni? Hogy lehet az osztatlan közös tulajdont megszüntetni? Bérbe adható ilyen körülmények között az ingatlan?

Osztatlan közös tulajdon megszüntetése – ha az több önálló ingatlant foglal magába – társasházi alapító okirat létrehozásával lehetséges. Amíg ilyen okirat nem jön létre, a földhivatalba nem lesz benyújtva, addig az osztatlan közös tulajdon fennmarad és rá a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadóak és ugyanezen szabályokkal adható bérbe.

 

Milyen szabályok vonatkoznak a közös költség viselésére társasház esetén?

Share Button

20 lakásos osztatlan közös tulajdonban élünk, egyenlőre a lakókon kívülálló dolgok miatt nem tudunk társasházat alapítani. Mivel ez a téma évek óta nem tud megoldódni, közös költség sem került megállapításra és fizetésre SZMSZ, stb híján. Van-e bármilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy az osztatlan közös tulajdonok esetében is kötelező a közös költség. Illetve az állagromlás javításának költségei hogyan oszthatók meg?

A közös költségviselésre és az állagmegóvásra a Ptk alábbi szabályai vonatkoznak közös tulajdon esetében:

5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása]

Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]

A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Hogyan önállósíthatóak az osztatlan közös területen álló épületek?

Share Button

Van egy ingatlanunk, ami egy helyrajzi számon van különálló épületekkel ami összesen 2563 m2. A telekrészeket egymástól kerítés választja el. Bejárat mindenütt az utcafrontra külön bejáratokkal. A mi telkünk a házzal 700 m2-es.

Hogyan lehetne ezt leválasztani önállósítani? Az új törvény szerint lehet e valamennyit beépíteni építési engedély nélkül?

Több felépítmény egy telken azért alakul ki, mert a telek nem megosztható. Az illetékes önkormányzat építésügyi hatósága hatáskörébe tartozik ennek eldöntése.

Önálló helyrajzi számra társasházasítás útján kerülhet az Ön 700 m2-es területe a felépítménnyel. Ehhez valamennyi tulajdonostárs egyetértése és a társasház alapító okirat aláírása is szükséges.

Jó megoldás lehet még, ha a tulajdonostársak a fennálló használati jogviszonyok alapján természetbeni kizárólagos használati megállapodást kötnek. Ehhez egy földmérő által készített vázrajz is mellékelhető. Ilyen esetben a tulajdoni hányadok önállóan jelzálogjoggal terhelhetőek.

Építhető-e mobilgarázs osztatlan közös területen?

Share Button

18 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonú udvarán vásároltam egy felszíni parkoló kizárólagos használati jogát 2 évvel ezelőtt.

A parkoló egyik oldalán garázssor van, a másik oldalán kertrész, ez egy különálló, telek szélén elhelyezett parkoló. Szeretnék rá építeni egy tetőt az autóm árnyékolására. Oldalai nem lennének, csak tartógerendák és a tető. Ehhez kell a tulajdonosok 100%-os beleegyezése?

Amennyiben nem sikerül kivitelezni a tető megépítését (ugyanis van 1-2 lakó, akinek nem felelne meg) mobil garázs hosszú távú állandó felállításához szükséges a lakók beleegyezése? Ha igen, milyen százalékban?

A vonatkozó alapító okirat és SZMSZ hiányában általában elmondható, hogy a tulajdonostársak hozzájárulása nem mellőzhető a mobilgarázs és hasonló gépjármű tároló felépítmények létrehozása előtt.  A belső szabályzatok irányadóak, ha a tulajdonostársak a törvényi rendelkezésektől eltérően határozták meg az ilyen jellegű felépítmények létrehozására vonatkozó előírásokat. Javaslom, hogy egyeztessen a társasház közös képviselőjével az Önre vonatkozó követelményekről.

Hogyan igazítható ki a társasház tulajdonosai által gyakorolt egyenlőtlen használati rend?

Share Button

Egy osztatlan közös tulajdonú teleken épült 2×4 és egy 2 lakásos társasház egyik tulajdonosa vagyok.

Sajnos a társasházakat nem az ingatlan közepére helyezték el, hanem az egyik oldalon lényegesen nagyobb területet hagytak, mivel az eredeti terv szerint ott a lakók közös parkolója, ill. a hátsó telekhez vezető szorgalmi út került volna kialakításra.

Ez azonban a lakások eladáskor nem lett kialakítva, így mindenki a telekhatárra húzta fel kerítését.

A tulajdoni lapon mindenkit, akik a négyes társasházban laknak, 2000/166-od rész illet meg.

Az alapító okirat lehetőséget biztosít a telekből kizárólagos használatra a külön hányadnak megfelelően.

Azok a tulajdonosok, akik a nagyobb telekrésszel kialakított oldalon laknak, nagyobb területet birtokolnak, mint amit a tulajdoni hányaduk megszab.

Hová fordulhatok, hogy az engem megillető területet megkaphassam? A közgyűlés említése is már haragot váltott ki. Nem szeretném egyedül nyakamba venni egy közgyűlés megtartását, bár megoldást ajánlottam volna.

A közgyűlésen megszavazhattuk volna, hogy a jelenlegi elosztás maradjon, és többség szavazatával, mindenki a jelenleg használt területet birtokolhatta volna, de a másik oldalon lakók, teljes meggyőződéssel saját tulajdonnak tekintik a lekerített területet, és közölték, hogy mi így jártunk, és ezt nekünk kötelességünk elfogadni. Tehetek valamit ez ellen?

A tulajdoni jog mértéke és az ez alapján használt ingatlan nagysága egymástól eltérő mértékű lehet, ha a természetbeni kizárólagos használati rend ezt így szabályozza.

A szabályozásra általában az alapító okiratban kerül sor. Ennek megváltoztatására csak a közgyűlés jogosult.

A tulajdonostársak egymás közötti viszonyát a Polgári Törvénykönyv rendezi. Az Ön igénye szerinti megoldást -csak a tulajdonosok közössége által együttesen  meghozott -vonatkozó közgyűlési határozat eredményezhet.

Ha Önre nézve  a közgyűlés nem megfelelő határozatot hozna, 60 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

 

Mikortól köteles fizetni a társasházi közös költséget az új tulajdonos?

Share Button

Társasházi közös költség számításánál a tulajdonosváltozás mikortól hatályos, mikortól fizet az új tulajdonos?

Adásvételi szerződésen alapuló vevői tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, vagyis a bejegyző határozat konstitutív jellegű. A beadvány benyújtása napján a kérelem széljegyre kerül, a bejegyző határozat a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges, visszaható hatályú. A tulajdoni lapon a bejegyző határozat száma /dátuma a tulajdonjog keletkezésének a napja. ( ha ez nem egyezik a határozat keltezésével, akkor nem a keltezés irányadó hanem az említett határozatszámon írt dátum) Ezért korrektül a tulajdoni lap dönt.

Lakásvás vásárlása még építés alatt álló társasházban

Share Button

Ingatlanvásárlás előtt állok, találtam egy lakást egy 20 éve épült a házban, de a tulajdoni lapon “beépítetlen terület”-ként szerepel az egész telek.

A szóban forgó lakást 8 éve lakja az eladó (annak első lakójaként), a többi is mind lakott egy kivételével, az utolsó befejezése folyamatban van, és annak befejezésekor társasházzá szándékoznak alakulni. (Rendezett a környezet, közös költség nincs, összeadják a szükséges pénzt.) Én még ilyenről nem hallottam, de nem vagyok járatos ilyen ügyekben.

Kérdéseim: Gyakran előfordul ilyen helyzet (beépítetlen területen hosszú idő óta lakott lakóingatlan áll)?
A “lakástulajdonosok” jogilag csak telekrész-tulajdonosok most? Ha igen, ez mit jelent rám, mint vevőre nézve?
Az egyéb helyiségek (garázs, tároló) hogy kerülnek felosztásra? Lehet biztosítani egyáltalán, hogy a jelenleg a lakáshoz tartozók később is oda tartozzanak? Az udvar a tulaj elmondása alapján osztatlan közös tulajdon.
Lakhatási engedélyt mikor kaphatnak (csak azután hogy az utolsó lakást is befejezik), ezt meg lehet sürgetni valahogy?
Milyen egyéb költségek merülhetnek fel a későbbiekben ha valóban társasházzá alakulnának? Egyszerű folyamat a társasházzá alakulás?
Milyen hivatalos utat kellene bejárnom ha a vásárlás mellett döntenék?

Az épülő társasházak esetében előfordul, hogy csak a társasház alapító okirat tervezete ismert. Más társasházaknál az építtető az első lakások eladásakor már a társasház alapító okiratot a földhivatalnál bejegyezteti, -az önálló helyrajzi számok kialakítása mellett.

Legfontosabb, hogy kérje ki az építtetőtől az alapító okiratot. Ebben tájékozódhat, mi kerül közös tulajdonba, mi kerül külön tulajdonba, és az egyes kiegészítő helységek jogi sorsa is megismerhető.

A vevő adásvételét mindig jogi szakember készíti el, ezért ha további kérdése van, forduljon a társasház jogi képviselőjéhez, vagy ha ilyen nincs, saját ügyvédjéhez, akivel a vételi szerződés készítésében megállapodik.

Fellépés a nem fizető lakóval szemben

Share Button

Társasházban lakom, ahol az egyik lakó már hónapok óta tartozik a közös költséggel.

Mi, rendesen fizetők ezért hátrányba kerültünk, mert a mínuszok miatt nem tudjuk elvégezni a házon a szükséges csatornajavítási munkálatokat. Mit tehetünk?

A társasház belső szabályzatra (szervezeti és működési szabályzat) rendelkezik arról, hogy a közös képviselő saját hatáskörben úgynevezett jelzálogjog alapító nyilatkozattal jogosult-e a tartozás összegével az adós ingatlanát megterhelni, vagy ehhez közgyűlési határozat szükséges.

Mindkét esetben az ingatlanra jelzálogjog kerül, amely biztosítja a közös költség tartozás jövőbeni megtérülését.

Ha a közösség rövid időn belül a pénzéhez szeretne jutni, a követelését fizetési meghagyással javaslom, hogy érvényesítse. Ennek kibocsátását a közös képviselő közjegyzőtől kérje, és ha a jogerőre emelkedik, végrehajtást is tud indítani az adós ingatlanára.

A végrehajtás során az ingatlan árverezhető, amelyből befolyó vételár biztosítja a közös költség megtérülését.

Az adósnak lehetősége van a fizetési meghagyásnak ellentmondani, melynek során bíróság elé kerül az ügy. A bíróság jogerős ítélete ebben az esetben a végrehajtás alapja.

Tudni kell, hogy a végrehajtás nem automatikus, az külön kérelem alapján indul, és illetékvonzattal jár. A végrehajtó az ügy során felmerült összes költséget, kamatot és a követelést az árverésből befolyó vételárból megfizeti a társasháznak.