adásvételi szerződés címkével jelölt bejegyzések

Kettős állampolgárság esetén be lehet -e írni mindkét állampolgárságot az adásvételi szerződésbe?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Egy ideje fontolgatjuk, hogy Magyarországon vásároljunk ingatlant. Jelenleg külföldön élünk és kettős román-belga állampolgárok vagyunk.

Egy esetleges ingatlanvétel esetén megválasztható mely személyi alapján történjen az ingatlan vétele és bejegyzése ?Feltételezem, hogy mindkettő alapján (román és belga) nem lehetséges.

Haláleset alkalmával milyen nehézségek merülnek fel az örökösök számára ha van ingatlan mely egyik (pl. belga) s van olyan is mely másik (pl. román) személyazonosság alapján került bejegyzésre. Mennyire egyszerű vagy bonyolult s mily módon történik az analógia megállapítása, miszerint tulajdonképpen egyugyanazon személyről van szó ?!

EU állampolgár a magyar állampolgárokkal azonosan vásárolhat Magyarországon lakóingatlant. Az adásvételi okiratban kettős állampolgársága esetén mindkét állampolgársága feltüntethető.

Ha a vásárolt ingatlan öröklés tárgyát fogja képezni európai öröklési bizonyítvánnyal lehet a magyar ingatlant az örökös nevére bejegyezni.

Mi a megoldás, ha haszonélvezettel terhelt ingatlan haszonélvezője nem tudja aláírni az adásvételi szerződést?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Édesanyámnak haszonélvezeti joga van a családi házra. Ő 1 hónapja kómába került, szeretnénk eladni a házat. Őneki van egy másik családi ház is a nevén, amiben én lakom.Van valami megoldás?

Haszonélvezeti joggal terhelten is eladható az ingatlan. Az adásvételhez nem kell, hogy a haszonélvező szerződő fél legyen, a szerződést aláírja.

Esetleges halála esetén a haszonélvezeti jog a halotti anyakönyvi kivonat másolatával töröltethető az ingatlan nyilvántartásból.

Hogyen értékesíthető végrehajtással terhelt ingatlan?

Ügyvéd válaszol, Végrehajtás, , ,
Share Button

1990 -ben édesapám halálával mi a három testvér örököltünk egy falusi portát rajta egy családi házzal édesanyánk haszonélvezeti jogával. Ő most 2019-ben elhunyt. Azóta nem lakik ott senki.

Szeretnénk értékesíteni az ingatlant, de kiderült hogy a tulajdoni lapon a testvérem 1/3 tulajdoni részére a végrehajtó foglalást rakott.A testvérem nem hajlandó semmilyen tájékoztatást adni arról hol tart az ügy, azóta is csak hiteget bennünket hogy rendezi tartozását a végrehajtónál. Árverés még nem lett kitűzve az 1/3 részre, csak az Önkormányzattal értékeltette fel a végrehajtó.

Szeretném megtudni hogy mit tudunk intézni a végrehajtónál, van e elővásárlási jogunk ha még nincs kitűzve az árverés, vagy hogyan tudjuk értékesíteni a 2/3 részt, vagy megszüntetni a közös tulajdont.

Elővásárlási jogukat csak az árverés alkalmával gyakorolhatják. Egyezzenek meg a közös tulajdonos megváltás útján történő megszüntetésében vegyék meg az 1 /3-ad ingatlant és a vételárból fizessék ki a végrehajtót aki kiállítja a törlési kérelmet. Fontos tudni, hogy az adásvétel csak konszenzussal jöhet létre.

Egy cég, amely nem mezőgazdasággal foglalkozik, vehet-e termőföldet?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Egy cég, amely nem mezőgazdasággal foglalkozik, vehet -e termőföldet? Ha igen, akkor lehet a tulajdonában több, mint 1 ha?

Termőföldet csak földműves vásárolhat 300 ha-ig, és magánszemély 1 ha-ig.

Hogyan vásárolható meg egy tanya kb. 4 HA területtel?

Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Szeretnék vásárolni egy tanyát, ahol a hirdetés szerint a tanyához a következő földek tartoznak. 2,6 hektár szántó, 1,1 hektár gyep, és 1621 nm gyümölcsös.Hivatalos bejegyzést nem láttam ezzel kapcsolatban.

Semmilyen mezőgazdasági végzettségem nincs, az őstermelői nyilvántartásban, már tíz éve nem szerepelek.Ezt amennyiben szükséges, vissza tudom állítani.

A jelenlegi törvények alapján meg tudom-e vásárolni egyedül, vagy harmadmagammal a fent leírt tanya ingatlan.

Csak regisztrált földművesként lenne lehetősége a közel 40.000 m2 föld megvásárlására. Többed magával arányosítva személyenként maximum 10.000 m2  a megvásárolható föld mértéke, melybe beleszámít minden szerző félnek már a tulajdonában/használatában levő föld mennyisége is.

Felhívom szíves figyelmét, hogy online tájékoztatásom  saját  szakmai véleményem, mely   bíróság vagy más hatóság előtt  kötelező jogi erővel nem bír.

Meg kell-e fizetni a 4 % vagyonszerzési illetéket, ha a vásárolt telken álló épületet a vásárlást követően lebontották?

Adójog, Ügyvéd válaszol, Visszterhes vagyonátruházási illeték,
Share Button

Vettem egy telket egy hónapja a feleségemmel, és mind a ketten 1/2-1/2 tulajdonosok vagyunk.

Volt a telken egy gazdasági épület, és úgy is vettük a telket, hogy kivett gazdasági épület, udvar. Viszont a gazdasági épületet hivatalosan is elbontottuk a vásárlást követő héten, és most üres telekként funkcionál, melyre építkezni szeretnénk. Nem tudom mennyire számít, de első telek/ingatlan vásárlás, és mind a ketten 30 év alattiak vagyunk.

Most kaptunk egy levelet a NAV-tól, hogy fizetnünk kell a vásárlás után 4% illetéket. Az lenne a kérdésem, hogy akkor is jogos az illetékfizetés, ha a gazdasági épületet lebontottuk, és ha az üres telekre építkezünk, és 2019-ben be is fejezzük?

Illeték kiszabás szempontjából a vásárolt ingatlan jogi jellegét az ingatlan vásárláskori állapota határozza meg. Ha az ingatlanon felépítmény áll úgy az ingatlan nem tekinthető beépítetlen teleknek, akkor sem ha azt követő héten a felépítmény elbontásra kerül.

Itt megjegyzem, hogy ezzel ellenkező eset, ha például egy beépítetlen minősítésű telken szerkezetkész családi ház áll. Ha tető van rajta az ingatlan nem tekinthető beépítetlen teleknek, utána vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevőnek, azaz  nem kérhető rá 4 évig terjedő feltételes illetékmentesség.

Külföldi állampolgár Magyarországon ingatlant örököl, melyet ugyan azon évben értékesít. Milyen adózási és illetékfizetési kötelezettsége van az örökösnek?

Adójog, Jövedelemadó, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Magyarország és Ausztria illetve Németország között az ingatlan eladásból származó bevétel utáni adózással kapcsolatosan van kettős adóztatás elkerülő egyezmény. Ez azt jelenti, hogy például egy örökölt magyar ingatlan eladásából származó jövedelmet az örökösnek kizárólag a magyar adóhatóság felé kell bevallani és leadózni.

Az öröklési illeték fizetés vonatkozásában Magyarországnak Ausztriával van, de Németországgal nincs kettős adóztatás elkerülő egyezménye.

A külföldi nem egyenesági örökös  örökös a magyar illeték törvény szerint Magyarországon öröklési illetéket fizet, melynek mértéke lakóingatlan esetén 9%, míg minden egyéb más ingatlan esetében 18%.

Egyenes ági közeli hozzátartozó örökös, mint például gyermek, unoka, házastárs stb. illetékmentességet élvez Magyarországon. Fontos tudni hogy 2020.07.08. napjától bekövetkezett  öröklés esetén a testvért is mint örököst megilleti az illetékmentesség. Mivel az illetékfizetés tekintetében Németország és Magyarország között nincs kettős adóztatás elkerülő egyezmény, ezért fontos, hogy az örökös német ügyvéddel egyeztesse, hogy a német adóhatóság felé van e és milyen mértékű illetékfizetési kötelezettsége.

Alapítható -e haszonélvezet a haszonélvezők aláírása nélkül?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Ingatlanvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésekor (ügyvéd) a tulajdonos meghatározhatja a haszonélvezőket úgy, hogy a személyek nincsenek jelen?

A haszonélvezet alapítás kétoldalú jogügylet. A vonatkozó szerződést a haszonélvezőnek ugyanúgy alá kell írnia, mint a Vevőnek. Fontos tudni, hogy a vétellel egyidejűleg alapított haszonélvezet össz-vagyonszerzési illeték mértéke 4 % , melyet a NAV megbontva a haszonélvezőnek és a Vevőnek vet ki.

Ha a haszonélvezet alapítás időben elkülönülő szerződéssel történik a vételtől, úgy a Vevő 4 % illetéket fizet és a haszonélvező a később keletkező okirat után az illeték törvény 72. §-a szerint megállapítandó haszonélvezeti érték után is 4 % illetéket fizet, ezért érdemes a haszonélvezetet az adásvétellel egyidejűleg megalapítani.

Van-e a szomszédnak vagy a bérlőnek elővásárlási joga belterületi beépítetlen terület eldása esetében?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

A közvetlen szomszédomban van egy belterületi beépítetlen ingatlan amelynek a tulajdonosa a helyi önkormányzat. A területet jelenleg bérli egy személy aki mezőgazdasági tevékenységet folytat az érintett ingatlanon.

Az önkormányzat árulja ezt a telket. A kérdésem az hogy kinek van elővásárlási joga? – a bérlőnek vagy nekem, mint szomszédnak? Nekem is és a bérlőnek is állandó lakhelyünk ugyanazon a településen van ahol az eladó ingatlan megtalálható.

Belterületi építési telek eladása esetén – függetlenül attól, hogy önkormányzat az eladó – senkinek nincs jogszabály szerinti elővásárlási joga, ugyanis az ingatlan értékesítése nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá.  Viszont az önkormányzatok általában pályázati kiírás útján értékesítik ingatlanjaikat, így az eladó szerinti legjobb ajánlatot tevő pályázó tudja az ingatlant megvásárolni.

 

Melyik időponttól számít az 5 éven túli szja. mentesség öröklés esetén?

Adójog, Egyéb, Illetékmentesség, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Örököltem egy ingatlant a testvérem halálakor, aki 2012 november 05-én hunyt el. Most el szeretném adni ezt az ingatlant. A kérdésem, hogy az elhalálozás időpontjához képest az 5 éves adómentességi időszak akkor kezdődik, amikor kifizetik számomra a vételár utolsó részét is (ezt 2017 november végére tervezzük, és ezt követően átjegyzi a Földhivatal az új tulajdonos nevére), vagy az Adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számít az éves mentesség kezdete? (ez utóbbi esetén nyilván érdemes várnunk a szerződéskötéssel november 06-ig)

A halál időpontjában az öröklés beáll, ezért az SZJA fizetés elévülési határidejének kezdő napja – örökölt ingatlan eladása esetén – az örökhagyó halálának a napja.

 

1 / 5 oldal12345