Szeretnék megvásárolni egy 1000nm külterületi zártkertet. 8 tulajdonos van engem is beleértve. A tulajdonosok többsége idős 70-80 év körüli és messze laknak. Hogyan tehetném ezt meg legegyszerűbben? Ajándékozási szerződés aláírása elegendő lenne részükről?
A kérdezett 1000nm külterületi zártkert esetében a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz – ha ezzel a közös tulajdon megszűntetésére kerül sor – nem kell a mezőgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyása.
Érdeklődni szeretnék földhivatalban zártkerti ingatlan (helyi szabályozás szerint 15 éve beépíthető üdülőterület) vásárlásával kapcsolatban.
A földtörvény miatt lényegesen olcsóbban vettem egy beépíthető ingatlant, vállalva a 6 hónapos földhivatali bejegyzést.
Elővásárlás mg-i célra szinte kizárt, mert így is drága, lakóházas, beépíthető terület. Nincs más ingatlan, föld a tulajdonomban ezért a földhivatali, földbizottsági engedélyezés is biztos.Mégis tudni szeretném:
Ha valaki az elővásárlási jogával élve megveszi, hogyan kapom vissza a már kifizetett ingatlan árát?
Van valami garancia arra nézve, hogy ha a földhivatali bejegyzésnek semmi akadálya nincs, ez valóban garantáltan megtörténik 6 hónapon belül? (Építési engedélyt szeretnék kérni).
Ha elővásárlási jog jogosult mégis megvásárolja az ingatlan – elszámolás jön létre Ön és az eladó között.
A vételár visszafizetésére az elővásárlási jog jogosulttól befolyó vételár a fedezet. A földforgalmi törvényben írt határidők az eljárás lefolytatására jogszabályi garanciák.
Figyelembe kell venni azonban az eljárás során esetleges hiánypótlási határidőket is –melyek az eljárást némileg meghosszabbíthatják.
Olvasva a honlapon felmerült kérdéseket és a válaszait, érdekelne, hogy kik külterületi ingatlan + szántó esetén az elővásárlási jogosultak?
A területileg illetékes Önkormányzati jegyzőhöz kell beadni a szerződést?
Igen, a területileg illetékes Önkormányzat jegyzőjéhez kell beadni a szerződést.
Az elővételi jog jogosultjai: 2013.évi CXXII. törvény alapján elővásárlási jog illeti :
a) Magyar Államot;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül,
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül,
e) az olyan földművest, akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától
2013 júniusában az egri Bíróságon 2 éves vagyonmegosztásról szóló per után a Bíró meghozta a jogerős ítéletet, mely szerint „közös tulajdon megszüntetése árverési értékesítéssel…”
Át is került az ügy a Végrehajtó Irodához. Május 1-ig nem tudtuk eladni a zártkertet (vevő is van), mert kilakoltatási tilalom volt.
Most viszont május 1-től életbe lépett az ÚJ FÖLDTÖRVÉNY, ami miatt az ügy átkerült az Egri Megyei Földhivatalba, ahol senki nem tud semmit. Azt mondták, ha van vevő, tegye letétbe 2-3 hónapra (nem értettem kinél) a pénzt, mert most 2-3 hónapos „szünet” van az eladások körül. Ki az, kérdezem én, aki 2-3 hónapra letétbe helyezi a pénzét ? (adott esetben 4 MFT)?
Kérem, tisztelettel, adjon rá választ, mégis mi folyik most a zártkert eladása körül és hogyan lehet ténylegesen ELADNI? Meg, hogy az ügy elkerült a Végrehajtó Irodától, vagy marad náluk?
Az árverésre speciális szabály van életbe 2014. május 1-től:az illetékes Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága jogosult lefolytatni- a végrehajtó megkeresése mellett.
Földre nem elektronikus hanem fizikai árverést kell lefolytatni.
Fontos tudni: az elővásárlási jog jogosult gyakorolhatja ezen jogát –ha megjelenik az árverésen és a licitdíjat megfizeti.
Neki a kikiáltási árat kell csak tartania ( tehát elővásárlási jog jogosult nem licitál).
Az árverésen részvétel előfeltétele, hogy be legyen mutatva az illetékes Megyei Földhivatal hatósági bizonyítványa arra nézve hogy az árverésen részt vevő tulajdonába/használatába nincs a megengedett (birtok maximum 300 hektár földműves esetében , nem földműves esetében : 1 hektár) földterületnél több föld.
Végrendeleti öröklés útján szeretne rám hagyni, egy Németországban élő magyar bácsi (német – magyar kettős állampolgár) egy 707 m2-es zártkerti ingatlant (kert megjelölésű).
Az új földtörvény alapján ez lehetséges-e, illetve melyek ilyenkor a szabályok? Van-e elővételi joga valakinek, ki kell-e függeszteni, stb..? Nem vagyok földművesként nyilvántartva, és semmilyen rokoni viszonyban nem állunk.
Zártkert tulajdoni joga végrendelettel megszerezhető. Az illetékes közjegyző megkeresésére az illetékes megyei földhivatal, aki hatósági bizonyítványt állít ki az ingatlan megszerezhetőségéről.
A jóváhagyással a közjegyző átadja a hagyatékot a végrendelet szerint és a földhivatal bejegyzi az Ön tulajdoni jogát végrendeleti öröklés jogcímen . Elővásárlási jog nincs, kifüggesztésre nem kerül sor. A végrendelet csak biztonsági okmányon írva érvényes.
Érdeklődni szeretnék,hogy egy 2/4 részben saját tulajdonú zártkertet adósságrendezés céljából fel lehet-e kínálni az adósság rendezésére magánszemély részére?
A tartozás nagyságrendileg megegyezik a zártkert értékével. Ha lehetséges ez a megoldás, mi a teendőm?
Az uj földforgalmi törvény nem teszi lehetővé zártkert adósságrendezés céljából történő átruházását.
19 évvel ezelőtt váltunk el első feleségemmel. Akkor én megváltottam az ő részét és egy éven belül részletekben kifizettem a közös ingatlanunk felét. Az erre vonatkozó adásvételi szerződést akkor még elég volt egymás között megírni és két tanú előtt aláírni.
A szerződésben ő vállalta, hogy a teljes vételár megfizetését követően intézkedik, hogy az ingatlan egésze a nevemre kerüljön.
Most van egy vevőm, akinek szeretném eladni a házat, és kiderült, hogy a ház fele még mindig a volt feleségem nevén van. Válásunk óta nem találkoztunk. Szeretném tudni, milyen lehetőségeim vannak az eladásra?
Ha a volt feleség együttműködő, és hajlandó ügyvédi adásvételi szerződést aláírva a korábbi eladási szerződést megismételni, az Önök ügye egyszerűen megoldható.
Ha a volt felesége elzárkózik az új szerződés aláírásától, bonyolultabb eljárás következik. Az ingatlan eladása előtt bíróságtól kell kérnie a közös tulajdon megszüntetését. Ebben a perben tudja bizonyítani, hogy Ön a vételárat már majdnem húsz éve megfizette.
A bíróság – megváltás jogcímen – jogosult az ingatlan tulajdoni jogát Ön nevére írni .
Javaslom, hogy kössenek a vevővel előszerződést, és ebben a végleges szerződés megkötése feltételéül azt írják, hogy ha az Ön nevén lesz kizárólagosan az ingatlan tulajdoni joga, megkötik a végleges adásvételi szerződést.
Az előszerződés komoly biztosíték mindkét fél részére: az eladó másnak ez előszerződés hatálya alatt nem adhatja el, nem terhelheti meg az ingatlant, a vevő pedig a feltétel bekövetkeztével köteles az adásvételi szerződét megkötni és a vételárat megfizetni.
Bármelyik fél szerződésszegése esetén a végleges adásvételi szerződés létrehozását a másik fél bíróságtól kérheti.
Ingatlan bérbeadás szabályait a Polgári törvénykönyv tartalmazza. Az ingatlan bérbeadás az ingatlan időleges használatba adását jelenti és nem tartalmaz egyéb szolgáltatás nyújtását pl.takarítást. Bérleti szerződéssel jön létre.
Szálláshely szolgáltatás olyan nem huzamos jellegű szolgáltatás amely éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglal. Kormányrendelet szabályozza . Ehhez a tevékenységhez nem kell bérleti szerződés.
Tartalmát tekintve a szálláshely használatának biztosítását jelenti egyéb szolgáltatások biztosításával pl. takarítás, az ágynemű mosás, WIFI stb. Fontos különbsége még az ingatlan bérbeadástól , hogy a bérbeadónak adószámot kell kiváltania és üzemeltetési engedélyt is kell kérnie a település jegyzőjétől.
Az engedély feltétele: egyágyas szoba legalább 8 négyzetméter legyen ,két- vagy több ágyas szoba legalább 12 négyzetméter, legyen (a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter),a legmagasabb ágyszám szobánként 4 ágy lehet ( gyermekek számára emeletes ágy is lehet).
A vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó is kell hogy rendelkezésre álljon (WC-vel WC-kefe tartóval, WC-papírtartóval és papírral, higiéniai hulladéktárolóval)
Feltétel továbbá hogy legyen olyan helyiség amely rendelkezik kávé-, tea főzésére, reggeli ételek készítésére alkalmas berendezéssel és felszereléssel (főzőlap-rezsó , mosogató, asztal, szék) edények,evőeszközök ), és a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használattal.
A kérdésem az lenne, hogy egy külterületi 1330 m2-es ingatlant szeretnék megvenni, ami szántót 930 m2 és 400 m2 kivet lakóház és udvar megnevezéssel szerepel a tulajdoni lapon.
Itt is szükséges a 60 napos kifüggesztés? Ha igen, akkor esetleg van valami módja, hogy biztosan ne legyen valaki, akinek elővételi joga erősebb lenne az enyémnél?
Már 8 éve lakom azon a településen, ahol ez az ingatlan eladó. Igazából nekem sajnos az idő a fontos, mert gyorsan kellene költöznöm.
Ha egy tulajdoni lapon szerepel a lakóház és a szántó is, akkor a Földforgalmi Törvény szabályai vonatkoznak mindkettőre. Csak kifüggesztés mellett tudja az ingatlant megvásárolni, mely 60 nap, és az engedélyezés is további 90 nap.
Lehetőség van a lakóházat önálló helyrajzi számra kivenni, akkor a lakóházat azonnal meg tudja vásárolni, (konzultáljon földmérővel) a szántóra viszont az előbb elmondottak maradnak irányadóak.
Balatonalmádiban mind külfoldi-unios álampolgár szeretnék zártkertet vásárolni. Ingatlan helyrajzi száma 1-sel kezdődik.
Szeretném megkérdezni hogy ebben a esetben belterületi ingatlanak számít-e?
A külfoldi-unios álampolgár vásárolhat zártkertet és külterületet is – 2014. 05.01-től maximum 1 hektárig –de elővásárlási jog illeti meg a helyieket, földműveseket.
Az eljárás kb. 5 hónapig tart. Mindegy mivel kezdődik az ingatlan helyrajzi száma.
