A tulajdonjog három részből áll: birtoklás, használat, rendelkezés.
Az utóbbi az adásvételi szerződés néven ismert, míg az első kettő a bérleti szerződés körébe tartozik. Egy tulajdonos tehát másnak átengedheti az ingatlan birtokát, használatát. Ezt hívjuk bérleti jogviszonynak.
A bérlet szólhat határozott vagy határozatlan időre. Első esetben az időtartam lejárta után automatikusan szűnik meg, míg a második esetben felmondás útján szüntethető meg. E mellett a bérleti jogviszony közös megegyezéssel bármikor megszüntethető.
A bérbeadó viseli a bérlet tárgyának állagmegóvásával, helyi adózásával kapcsolatos költséget, míg a bérlő a bérleti díjban megfizeti az ingatlan használatának és rezsijének költségeit.
Fontos tudni, hogy a bérlet megszűnése esetén a bérlőnek haladéktalanul el kell hagynia az ingatlant. Ha ezt nem teszi, kilakoltatása következik. Egy körültekintően megfogalmazott bérleti szerződés esetén a bírósági eljárás elkerülhető, azaz közvetlen végrehajtás kérhető a kilakoltatásra.
E körben fontos megemlíteni, hogy az ún. kaució vagy más néven óvadék a legfőbb biztosíték arra, hogy a bérlő szerződésszerűen teljesítse vállalt kötelezettségeit.
A bérbeadót a beszedett bérleti díj után adófizetési kötelezettség is terheli.
Azonnali végrehajthatóságú a bérleti szerződés, ha mellette közjegyző által készített kilakoltatási nyilatkozat is van.