A törvényes öröklésnél az elhunyt rokonai lesznek az örökösök, a PTK által meghatározott sorrendben.
Első helyen a lemenő egyenes ági rokonok gyerekek, unokák állnak. Mellettük a házastárs következik, aki egy „gyerekrészt”, illetve holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakóingatlanra, annak berendezésére. Az egy gyerekrész öröklése csak akkor valósulhat meg ha az örökhagyóval közösen lakott lakóingatlanon felül más hagyaték is van pl. üdülő,garázs stb. Az öröklésből kiesett gyermek helyén egymás közt egyenlő arányban annak leszármazói örökölnek.
Fontos tudni, hogy a túlélő házastárs akkor lehet egyedüli örökös, ha nincsenek élő leszármazói felmenői az örökhagyónak. Ha az örökhagyónak a házastárson kívül csak szülei voltak, akkor az özvegyé lesz a közösen lakott lakás, annak berendezése azzal, hogy a hagyaték fele is a házastársat illeti, a másik fele pedig a még élő szülőké lesz.
Összetettebb a helyzet ha a felmenők és az oldalági rokonok örökölnek.Ekkor az azonos felmenői fokon lévő egyenesági rokonok és azok leszármazói egyetlen öröklési csoportba kerülnek. Ha ezen szülői csoportból mindenki kiesik, akkor a nagyszülői csoport következik , amelybe az örökhagyó nagyszülei tartoznak .Kiemelendő ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli. Ha ezek is kiesnek, akkor következnek a dédszülők. Ha örökös sincs – vagy minden örökös visszautasította a hagyatékot a magyar állam lesz a kényszer örökös. A magyar állam csak akkor utasíthatja vissza az öröklést ha valaki végrendeletben hagy valamit rá. Fontos tudni hogy az állam és minden más örökös az örökhagyó tartozásaiért csak a hagyaték értékéig felel.
Végrendeleti öröklésről akkor beszélünk , amikor az örökhagyó még életében gondoskodni akar vagyonáról és végrendeletet készíttet azaz meghatározza , hogy ki és milyen arányban legyen az örököse. A végrendeletre a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.
A törvényes és végrendeleti öröklés sorrendjét is rendezi a törvény. Ha az elhunyt végrendelkezett, akkor elsősorban ez fogja meghatározni, hogy ki és mit örököl utána. Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklés szabályai fognak érvényesülni.
Fontos tudni, hogy akkor érvényes egy végrendelet ha abból kiderül , hogy hol és mikor készült és, hogy az a halál esetére szóló intézkedést tartalmaz .
A saját kézzel írott végrendeletet az elejétől a végéig az örökhagyónak kell írnia. Több oldal esetén folytonos számozással kell ellátnia, és minden oldalát alá kell írnia.
Más által pl. például géppel írt végrendeletnél ezen túlmenően két okirati tanúra is szükség van, akik tanúsítják, hogy azt az örökhagyó írta alá, vagy aláírását előttük sajátjaként ismerte el. Fontos, hogy a tanúk egyike sem lehet az adott végrendelet kedvezményezettje.
Javaslom hogy végrendelet készítésénél szakmailag jártas ügyvédet vegyenek igénybe, aki a végrendeletet országos nyilvántartásba is helyezi.