Vissza az előző oldalra

Jogi hírek

Ingatlan adásvételi szerződés kötése és ügyvédi ellenjegyzése elektronikusan, skype útján

Share Button

Szerződéskötést, például egy ingatlan adásvételt is el lehet intézni az ügyvéd előtti személyes jelenlét nélkül is, elektronikus úton.

A külföldön tartózkodó vagy egyébként elfoglalt személyeknek lehetőségük van, hogy elektronikus úton, videó hívás igénybevételével írjanak alá adásvételi szerződés, melyet az ügyvéd ellenjegyez.

Fontos, hogy az ügyvéd által a hang és kép egyidejűleg rögzítésre kerüljön.

Korábban a külföldi aláírás esetében magyar külképviseleti hatósági felülhitelesítése vagy külföldi közjegyző aláírás hitelesítő záradéka és apostille- tanúsítvány beszerzése valamint ezek OFFI fordítása volt szükséges az ingatlan adásvételhez.

A korábbi szabályoknak való megfelelés az érintett részéről jelentős idő-, és költségráfordítást igényelt, ma már ez gyorsabban és olcsóbban is megoldható.

A gyakorlatban tehát az ügyfél – akár több ezer kilométerre az ügyvédtől – aláírhatja az okiratot videó hívás során. Ez alapján az ügyvéd ellenjegyezheti az adott okiratot és benyújthatja azt a földhivatalhoz.

Az ügyfélnek nem kell külföldi hatóság előtt megjelennie, hanem a saját otthonából, gyorsan és egyszerűen elintézheti az aláírást.

Ennek módjai:

  1. Az ügyvéd először „táv azonosítja” az adott személyt videó hívás útján, majd közvetlenül ezt követően sor kerülhet a szerződések és kapcsolódó nyilatkozatok ügyfél általi aláírásra. Fontos tudni, hogy az ügyfélnek a felvétel készítéséhez kifejezetten hozzá kell járulnia.

Mivel az ingatlan adásvételi okiratot papír alapon kell benyújtani az illetékes Földhivatalnak, így „fizikai” ellenjegyzés szükséges. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél által kinyomtatott és a videó hívás keretében minden szerződő fél által aláírt dokumentumokat postai vagy futárszolgálattal el kell juttatni az ügyvéd részére. Az ügyvéd az okiratokon elvégzi az ellenjegyzést, ellátja azokat a szárazbélyegző lenyomatával és kezdeményezi a szükséges eljárást.

Az eljárás menete: 

Az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy a távazonosításhoz hozzájárul

Az ügyfél a szerződéshez szükséges okmányait előzetesen elektronikus vagy postai úton fénymásolatban megküldi az ügyvédnek

Az ügyfél okmányait fel kell mutassa a kamerának akként hogy az olvasható legyen és a már megküldött dokumentummal beazonosítható legyen

Az ügyfélnek úgy kell a kamerába néznie, hogy az ügyvéd meg tudjon győződni a felmutatott/megküldött okmányon szereplő fénykép  az ügyféllel megegyezik

Az ügyfél kék színű tollal írja alá az okiratot az ügyvéd előtt video-telefonálás közben

az ügyvédnek a video-telefonálás hang- és képanyagát rögzítenie kell és meg kell őriznie

  1. Van olyan lehetőség is, hogy a szerződő fél postai úton megkapja az ügyvédtől a kinyomtatott teljes dokumentációt és azokat otthonában kék tollal aláírja, majd visszapostázza az ügyvédi irodába. Az ügyvéd ezt követően skype-on hívja fel a szerződést aláírt felet – beazonosítja – és az ügyfél az ügyvéd kérdésére az aláírt okirat felmutatása mellett nyilatkozza, hogy a szerződésen és egyéb nyilatkozaton tett aláírást sajátjaként ismeri el. Fontos tudni, hogy az ügyfélnek a felvétel készítéséhez kifejezetten hozzá kell járulnia. Ez alapján az ügyvéd ellenjegyezheti az adott okiratot és benyújthatja azt a földhivatalhoz.

 Az eljárás menete: 

Az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy a távazonosításhoz hozzájárul

Az ügyfél a szerződéshez szükséges okmányait előzetesen elektronikus vagy postai úton fénymásolatban megküldi az ügyvédnek

Az ügyfél okmányait fel kell mutassa a kamerának akként hogy az olvasható legyen és a már megküldött dokumentummal beazonosítható legyen

Az ügyfélnek úgy kell a kamerába néznie, hogy az ügyvéd meg tudjon győződni a felmutatott/megküldött okmányon szereplő fénykép az ügyféllel megegyezik

Az ügyfél az ügyvéd kérdésére az aláírt okirat felmutatása mellett nyilatkozza, hogy a szerződésen és egyéb nyilatkozaton tett aláírást sajátjaként ismeri el.

Az ügyvédnek a video-telefonálás hang- és képanyagát rögzítenie kell és meg kell őriznie.

 

 

 

 

 

Tájékoztató magyarországi hagyaték bejelentésről és öröklési illeték fizetési kötelezettségről

Share Button

Magyarországon a hagyatékot közjegyző adja át az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.

Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.

A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

A végzéshez, csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.

Vannak esetek, amikor az örökös köteles bejelenteni a hagyatékot az állami adóhatóságnak illetékkiszabás végett.

A bejelentést ahhoz a megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz kell megtenni, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt. Ennek hiányában a NAV elnöke jelöli ki azt a megyei (fővárosi) adóigazgatóságot, amely az öröklés után járó illetéket kiszabja.

Az öröklési illetékmentes ügyekben, mint például ha egyenes ági közeli hozzátartozó az örökös – fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor, az adóhatóság az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi fel.

Ebből következően az egyenes ági rokonokat és túlélő házastársat, bejegyzett élettársat érintő öröklési ügyekben az adózók főszabályként nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi megállapításáról, de adott számukra a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről külön illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kapjanak.

Az ingatlan eladás adózása

Share Button

Bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzést követő ötödik évtől kezdve  – a korábbi tizenöt év helyett – adómentessé válik. Eddig csak a lakóingatlanok eladása előtt kellett a szerzésüktől számított 5 évet várni az adómentességre, de ezentúl minden más ingatlanra  érvényesül ez a szabály így az üdülőkre, üzletre, garázsra, zártkertre stb.

Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól

Share Button

Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon, vagy Ausztriában és Magyarországon is van ingatlana, ingósága) 2015.08.16-tól nem kell két országban, külön -külön  eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez. Fontos tudni hogy az ezt megelőző  halálesetekben  fennmarad a párhuzamos eljárás, az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.

Kérdésként merül fel:melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?

A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.

Ennek megállapítása általában az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján történik.

Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló  hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező hatósághoz teszi át az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)

A 2015.08.16.napját követő halálesetekben megszűnt a párhuzamos hagyatéki eljárás két országban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt  a két országban fellelhető hagyatékok átadásáról.

Ezáltal rendkívüli módon meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.

Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?

Javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva. A haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési  és terhelési tilalom is kerülhet az ingatlanra .

Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az “örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az “örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az “öröklés tárgyát”.

Az előre gondolkodással minden az Ön akarata szerint fog történni, és tetemes költségektől kíméli meg családját.

Szívesen nyújtok Önnek felvilágosítást az európai öröklés alternatívájaként kínálkozó okiratokról , és készséggel elkészítem azt Önnek legyen az ajándékozási, adásvételi vagy egyéb szerződés.

 

Amit a külföldi Vevővel magyarországi ingatlanra kötendő szerződésekkel kapcsolatban tudnia érdemes

Share Button

Magyarországi ingatlan vonatkozásában ingatlanszerzésnél a magyar jogot kell alkalmazni, és magyar ügyvéd vagy közjegyző (többnyire ügyvéd) kell, hogy készítse az okiratot.

Az okirat aláírása történhet úgy, hogy minden fél az okiratot készítő személy előtt ír alá. Ebben az esetben elégséges a magyar nyelvű szerződés tolmács útján történő fordítása.

Ha a külföldi szerződő fél igényli és kéri az okirat írásbeli fordítását is, ezt annak költségén az aláírás előtt el kell készíteni. Ezen fordításnak nem szükséges hiteles OFFI fordításnak lennie.

A földhivatalba a magyar nyelvű szerződés lesz benyújtva, amely alapján a tulajdonjog változás 60 napon belül átvezetésre kerül az illetékes földhivatalban.

Ha valamelyik fél személyesen nem tud jelen lenni az egyidejű aláíráson, akkor aláírását ugyanazon ügyvéd előtt eltérő időpontban is megteheti. A szerződés akkor hatályosul, ha minden szerződő fél aláírt.

A szerződő feleknek akadályoztatottságuk esetén lehetőségük van meghatalmazott által, vagy személyesen, de saját országuk közjegyzője, vagy magyar diplomáciai képviseleten aláírni.

Ha meghatalmazás útján történő aláírás mellett dönt a szerződő fél, magyar ügyvéd vagy közjegyző által szerkesztett meghatalmazást használhat fel. Ennek aláírása az adásvételi szerződéshez hasonlóan, ha nem Magyarországon történik, akkor külföldi közjegyző, vagy magyar külképviselet előtt zajlik.

A külföldi közjegyző azt tanúsítja, hogy az okiratot előtte írta alá a szerződő fél. Mivel a külföldi közjegyző aláírás hitelesítése a magyar földhivatali eljárás során önmagában nem elegendő, szükséges a közjegyzői tanúsítvány felülhitelesítése (apostille). A felülhitelesítés azt igazolja, hogy a külföldi közjegyző jogosult volt a szerződő fél aláírásának hitelesítésére.

Tekintve, hogy a hitelesítés ebben az esetben idegen nyelven történik, ezért a földhivatali eljáráshoz csatolni kell annak hiteles OFFI (Országos fordító iroda) magyar nyelvű fordítását is.

Az okirat jogszabálynak megfelelő tartalmáért a magyar okiratot szerkesztő ügyvéd felel, ellenjegyzésével.

Más a helyzet, ha diplomáciai hitelesítéssel magyar külképviselet előtt ír alá valamely szerződő fél. Ha az aláíró magyar, nem szükséges az okirat idegen nyelvű fordítása, viszont ellenkező esetben – azaz ha a nem magyar fél írja alá szerződést – akkor igen. Ebben az esetben nem kell aposille-t beszerezni.

Okiratok külföldön történő aláírása esetén az okiratot szerkesztő ügyvéd mailben vagy postai úton megküldi ügyfelének az aláírandó dokumentumot, aki azt megfelelő példányszámban kinyomtatva  az általa megbízott  közjegyzőhöz magával viszi. Elég egy példányt apostille-vel ellátni, de minden példányt szükséges közjegyzővel záradékoltatni. Az apostille beszerzését követően az ügyfél visszapostázza Magyarországra az által aláírt példányokat az okiratot szerkesztő ügyvéd irodájába, aki intézi a továbbiakat:

-beszerzi a szükséges OFFI fordítást

-intézi a tulajdonjog változás földhivatali átvezetését , a vevő tulajdoni joga bejegyzését

Magyarországon élő külföldi hogyan intézheti anyaországbeli adásvételét haza utazás nélkül?

Share Button

Legegyszerűbb megoldásként kínálkozik, ha az anyaországbeli közjegyző által szerkesztett okiratot a Magyarországon élő külföldi magyar közjegyzőhöz viszi el. A magyar közjegyző lehitelesíti a szerződő fél aláírását a kért példányszámban. Ezt követően a folyamat egy apostille (felülhitelesítés) beszerzésével folytatódik.

A felülhitelesítést a szükséges díj átutalásával és a MOKK (Országos közjegyzői Kamara) weboldalról letölthető nyomtatvánnyal kérelmezhet az ügyfél, vagy megbízott jogi képviselője, aki nem lehet azonos az aláírást hitelesítő közjegyzővel.

Az új Földtörvény hogyan rendelkezik a külföldi nem földműves magányszemély termőföld vásárlásáról?

Share Button

2013. évi 111. számában megjelentwww.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13111.pdf

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 10. §. –a – mely 2014. 05.01.től hatályos – következők szerint szól:

(1)

Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.

(2)

A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a  (3)  bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a  föld tulajdonjogát, ha a  birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.

(3)

A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.

(4)

A  (2)  bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a  területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) terület nagyságát is  be kell számítani.

A fenti törvényszövegnek végrehajtási rendelete még nem jelent meg. A 2014 május 1-i hatályba lépéséig megjelenő rendelkezéseket folyamatosan megjelentetem weboldalamon, a www.drszasz.hu oldalon. Ha szeretné, hogy ingyenes hírlevélben értesítsem a legfrissebb információkról, kérem, iratkozzon fel, vagy levélben jelezze feliratkozási szándékát.

Érvényes marad-e a végrendelet válás után?

Share Button

A férjemmel jelenleg válunk, de békésen, én nem kértem semmit tőle, én külföldön tartózkodom általában. A viszonyunk normális a férjemmel.

Házasságunk alatt készített egy végrendeletet (ügyvédnél), amelyben a fiúnkra hagy mindent (előző házasságból van egy lánya), rám pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot hagyományoz.

Szeretnék felvilágosítást kérni, hogy a végrendelet érvényes marad-e a válás után, ha nem ír másikat a volt férjem.

A végrendelet érvényes marad  –  ha nem ír másikat a volt férj, vagy nem vonja vissza.

Az öröklési illeték mértéke

Share Button

Az öröklési illeték általános mértéke lakóház esetében 9 %, egyéb ingatlan esetében 18 % .

Az egyenes ági rokonok  és a házastárs a hagyaték értékétől függetlenül illetékmentesen örökölnek.

Egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok  a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka. A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi. Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

Fontos tudni, hogy az oldalági rokonokra (például testvér, unokahúg, nagybácsi, stb.) nem vonatkozik az illetékmentesség , ők az általános szabály szerint illetékelnek.

 

A törvényes öröklési rend változásai

Share Button

Az új Ptk  -beli változások: a  házastársak készíthetnek közös végrendeletet, visszakerül az utóöröklés intézménye és átalakul az özvegyi haszonélvezeti jog is, valamint változik a házastárs öröklési jogosultsága.

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga van az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ha nincs más hagyaték mint az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak akkor a gyermek annak örököse lesz, míg a házastárs a haszonélvezője.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk-tól eltérően az új Ptk. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat és az  ezen felüli   hagyaték felét is az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .

 

1 / 2 oldal12