Vissza az előző oldalra

Jogi hírek

Könnyítések külterületi mezőgazdasági föld adásvételénél

Share Button

A  földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlan tulajdoni hányadok külső, harmadik személynek történő eladása esetén  a tulajdonostársakkal szemben  nem kell az  elővásárlási joggyakorlási eljárást lefolytatni.  Ez azt jelenti, hogy  nem kell a társtulajdonosokat külön levélben kiértesíteni, elegendő a szerződés hirdetményi közzététele a tulajdonjog bejegyzéséhez.

Jó hír zártkert tulajdonosoknak!

Share Button

További egy évvel meghosszabbodott a zártkerti ingatlanok átminősítési lehetősége. Az ingatlan tulajdonosa legkésőbb 2017. december 31-ig kérheti zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.

Tagállami állampolgárok –  mint külföldi vásárlók –  a magyar állampolgárokkal  azonos módon szerezhetnek zártkertet .

A kivett zártkert vásárlásánál nem érvényesül a maximum 1 hektárig (10.000.-m2)történő  személyi korlátozás és elővásárlási joggyakorlás sincs, a szerzést engedélyeztetni nem kell, az 5 éves elidegenítési tilalmi kötelezettség sem érvényesül, valamint a művelési kötelezettség sincs.

 

2017-es kedvező változások vállalkozók számára

Share Button

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata)  – a mostani 6 millió forinttal szemben  – évi 12 millió forint árbevételig lehet igénybe venni.

A társasági adó mértéke  9 %-ra csökkent.

2017-es kedvező adóváltozások ingatlaneladók számára

Share Button

Bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzést követő ötödik évtől kezdve  – a korábbi tizenöt év helyett – adómentessé válik. Eddig csak a lakóingatlanok eladása előtt kellett a szerzésüktől számított 5 évet várni az adómentességre, de ezentúl minden más ingatlanra  érvényesül ez a szabály így az üdülőkre, üzletre, garázsra, zártkertre stb.

Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól

Share Button

Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon, vagy Ausztriában és Magyarországon is van ingatlana, ingósága) a jövőben nem kell két országban, külön -külön  eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez.

Az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.

Melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?

A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.

Ennek megállapítása általában az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján történik.

Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló  hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező hatósághoz teszi át az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)

Mire lehet számítani?

Megszűnik a párhuzamos hagyatéki eljárás két országban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt  a két országban fellelhető hagyatékok átadásáról.

Ezáltal rendkívüli módon meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.

Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?

Javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva.

Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az “örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az “örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az “öröklés tárgyát”.

Az előre gondolkodással minden az Ön akarata szerint fog történni, és tetemes költségektől kíméli meg családját.

Szívesen nyújtok Önnek felvilágosítást az európai öröklés alternatívájaként kínálkozó okiratokról , és készséggel elkészítem azt Önnek legyen az ajándékozási, adásvételi vagy egyéb szerződés.

 

Visszaigényelhető-e a törvény erejénél fogva megszűnő holtig tartó haszonélvezeti jog alapításakor megfizetett -időarányos -vagyonszerzési illeték a NAV-tól?

Share Button

Az új Földforgalmi törvény megszüntette a holtig tartó haszonélvezeti jogot  mind a zártkert, mind az egyéb földek tekintetében.

A haszonélvező korábban a vagyoni értékű joga 10 %-nak megfelelő illetéket fizetett a Magyar Államnak.  A törvény erejénél fogva megszűnő haszonélvezet általában a jogosult halálát jóval megelőzően automatikusan szűnt meg.

A törvény erejénél fogva megszűnő holtig tartó haszonélvezeti jog alapításakor megfizetett vagyonszerzési illeték időarányosan visszaigényelhető-e a NAV-tól?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megfizetett illeték visszatéríthető,  ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének idejére terjed, de e jogosultság az un. korszorzó  felénél rövidebb idő elteltével megszűnik.

Ilyen eset pl. az új Földforgalmi törvény által megszüntetett haszonélvezeti jog is. A törvény  a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jogot 2014. május 1-jén megszüntette.

Az Illetéktörvény a vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnő vagyoni értékű jog esetében, és kizárólag a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó rész törlésére ad lehetőséget.

Például  ha a haszonélvezeti jog jogosultja az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában pl 2012.évben  40 éves volt, vagyis 8-as korszorzó alkalmazásával megállapított a haszonélvezeti jogának értéke, azaz a forgalmi érték 8/20-ad része után fizetett illetéket, 2 év múlva azonban 2014. május 1-jén megszüntette a törvény , akkor ebben az esetben a vagyoni értékű jog gyakorlásának tényleges ideje 2 év volt, így a forgalmi érték 2/20-ad része után fizetendő illeték feletti rész visszajár azaz a 6/20-ad részére jutó összeg.

Magyarországon élő külföldi hogyan intézheti anyaországbeli adásvételét haza utazás nélkül?

Share Button

Legegyszerűbb megoldásként kínálkozik, ha az anyaországbeli közjegyző által szerkesztett okiratot a Magyarországon élő külföldi magyar közjegyzőhöz viszi el. A magyar közjegyző lehitelesíti a szerződő fél aláírását a kért példányszámban. Ezt követően a folyamat egy apostille (felülhitelesítés) beszerzésével folytatódik.

A felülhitelesítést a szükséges díj átutalásával és a MOKK (Országos közjegyzői Kamara) weboldalról letölthető nyomtatvánnyal kérelmezhet az ügyfél, vagy megbízott jogi képviselője, aki nem lehet azonos az aláírást hitelesítő közjegyzővel.

Amit a külföldi Vevővel magyarországi ingatlanra kötendő szerződésekkel kapcsolatban tudnia érdemes

Share Button

Magyarországi ingatlan vonatkozásában ingatlanszerzésnél a magyar jogot kell alkalmazni, és magyar ügyvéd vagy közjegyző (többnyire ügyvéd) kell, hogy készítse az okiratot.

Az okirat aláírása történhet úgy, hogy minden fél az okiratot készítő személy előtt ír alá. Ebben az esetben elégséges a magyar nyelű szerződés tolmács útján történő fordítása.

Ha a külföldi szerződő fél igényli és kéri az okirat írásbeli fordítását is, ezt annak költségén az aláírás előtt el kell készíteni. Ezen fordításnak nem szükséges hiteles OFFI fordításnak lennie.

A földhivatalba a magyar nyelvű szerződés lesz benyújtva, amely alapján a tulajdonjog változás 30 napon belül átvezetésre kerül az illetékes földhivatalban.

Ha valamelyik fél személyesen nem tud jelen lenni az egyidejű aláíráson, akkor aláírását ugyanazon ügyvéd előtt eltérő időpontban is megteheti. A szerződés akkor hatályosul, ha minden szerződő fél aláírt.

A szerződő feleknek akadályoztatottságuk esetén lehetőségük van meghatalmazott által, vagy személyesen, de saját országuk közjegyzője, vagy magyar diplomáciai képviseleten aláírni.

Ha meghatalmazás útján történő aláírás mellett dönt a szerződő fél, magyar ügyvéd vagy közjegyző által szerkesztett meghatalmazást használhat fel. Ennek aláírása az adásvételi szerződéshez hasonlóan, ha nem Magyarországon történik, akkor külföldi közjegyző, vagy magyar külképviselet előtt zajlik.

A külföldi közjegyző azt tanúsítja, hogy az okiratot előtte írta alá a szerződő fél. Mivel a külföldi közjegyző aláírás hitelesítése a magyar földhivatali eljárás során önmagában nem elegendő, szükséges a közjegyzői tanúsítvány felülhitelesítése (apostille). A felülhitelesítés azt igazolja, hogy a külföldi közjegyző jogosult volt a szerződő fél aláírásának hitelesítésére.

Tekintve, hogy a hitelesítés ebben az esetben idegen nyelven történik, ezért a földhivatali eljáráshoz csatolni kell annak hiteles OFFI (Országos fordító iroda) magyar nyelvű fordítását is.

Az okirat jogszabálynak megfelelő tartalmáért a magyar okiratot szerkesztő ügyvéd felel, ellenjegyzésével. A szerződés idegen nyelvű fordítása nem szükséges, de a szerződő fél saját költségén igényelheti.

Más a helyzet, ha diplomáciai hitelesítéssel magyar külképviselet előtt ír alá valamely szerződő fél. Ha az aláíró magyar, nem szükséges az okirat idegen nyelvű fordítása, viszont ellenkező esetben igen. Ebben az esetben nem kell aposille-t beszerezni.

Okiratok külföldön történő aláírása esetén az okiratot szerkesztő ügyvéd mailben vagy postai úton megküldi ügyfelének az aláírandó dokumentumot, aki azt megfelelő példányszámban

– az általa megbízott- közjegyzőhöz magával viszi. Elég egy példányt apostille-vel ellátni, de minden példányt szükséges közjegyzővel záradékoltatni. Az apostille beszerzését követően az ügyfél postázza vissza Magyarországra az által aláírt példányokat.

Engedély és korlátozás nélkül lehet zártkertet vásárolni 2015. december 01-től

Share Button

2015. évi XLIV. törvény alapján a zártkerti ingatlanok esetében a tulajdonos 2017. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.

A 67/2015 (10.30.) FM. rendelet alapján 2015.december 1. napjától lehetővé tette  a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását és ezáltal kifüggesztés és jóváhagyás nélküli adásvételét.

A földhivatali kérelem  letöltése:

http://www.foldhivatal.hu/content/view/251/1/

A dokumentumokat az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani.

Fontos tudni, hogy nem csak a felépítménnyel (pl. gazdasági épülettel) rendelkező zártkertet lehet átminősíteni, hanem a felépítmény nélkülit is. Az első esetben zártkerti művelés alól kivett terület mellett a fennálló épület fő rendeletetésének jellege is feltüntetésre kerül az ingatlan nyilvántartásba. A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani.

Ha a tulajdonos helyett meghatalmazott jár el, meghatalmazás benyújtása is szükséges. Közös tulajdonban álló zártkerti ingatlanoknál a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát, amely nem minősül bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, így nem kell ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített okiratba foglalni.

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás díjmentes, a soron kívüli eljárásért azonban ingatlanonként 10 ezer forint díjat kell fizetni. A zártkerti ingatlan művelési ágának megváltozását a tulajdonos(társak) kérelme alapján vezeti át az ingatlanügyi hatóság.

A kivett zártkert vásárlásánál nem érvényesül a maximum 1 hektárig (10.000.-m2)történő  személyi korlátozás, hiszen az adásvételi szerződés nem a Földforgalmi törvény szabályai szerint jön létre, így az 5 éves elidegenítési tilalmi kötelezettség sem érvényesül, valamint a művelési kötelezettség sem.

Fontos hangsúlyozni , hogy az új jogszabály adta lehetőséggel csak 2016. december 31. napjáig élhetnek a zártkerti ingatlan tulajdonosok. Ha e jogvesztő határidőig a művelés alól kivett zártkertté nem minősítik át a zártkerti ingatlanukat, később ezt már nem tehetik meg és ez által a Földforgalmi törvény szabályai szerint kell eljárni a zártkerti ingatlanuk esetében is , azaz kb. félév időtartamú jóváhagyási eljárással adható csak el – kifüggesztés és elővásárlási joggyakorlás mellett.

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás nem mentesíti a tulajdonost a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

Tagállami állampolgárok –  mint külföldi vásárlók –  a magyar állampolgárokkal  azonos módon szerezhetnek zártkertet .

Új hírek a zártkert tulajdonosoknak, a Magyarországon zártkertet vásárolni szándékozóknak

Share Button

A 2015 évi XLIV évi törvény 2015 áprilisában ugyan már rendelkezett arról, hogy a gazdasági épületet tartalmazó zártkertek tulajdonosai az ingatlanukról az aranykoronát ingyenesen töröltethetik, de a végrehajtási rendelet még nem jelent meg.

Rövidesen várható a részletes szabályozás megjelenése, mely alapján kivett zártkert lehet minden épületet is magába foglaló hobbikert- hivatalosan-.

Az ilyen tulajdoni lappal rendelkező ingatlant a belterületi ingatlanokhoz hasonlóan lehet majd megvásárolni magyar és külföldi vevőknek egyaránt. Az adásvételi szerződést nem kell az illetékes polgármesteri hivatalban kifüggeszteni, és nem kell az illetékes megyei földhivatallal jóváhagyatni.

Fontos tudni, hogy ilyen ingatlanra nem lesz elővásárlási joga a földműveseknek sem. Kizárólag a tulajdonostársat illeti meg elővásárlási jog, ha az eladásra kínált ingatlan több tulajdonost illet, és csak az egyik tulajdonos kívánja értékesíteni azt. A földhivatal 30 nap alatt bejegyzi a tulajdonosváltozást –sürgősség kérése esetén 15 nap alatt-. A kivett  zártkert nem számít bele az egy hektáros földszerzési mértékbe sem.

A magyar törvényhozás közel másfél évet hagyott , ez által az úgynevezett hobbikertek tulajdoni viszonyainak rendezésére.

További lényeges tudnivaló, hogy a kivett zártkertre holtig tartó haszonélvezetet lehet szerezni, nemcsak 20 évre szólót. Valamennyi zártkerti tulajdonosnak érdemes az ingatlanáról az aranykoronát levetetni, mert az ingatlan ajándékozása, adásvétele, öröklése során ez által a belterületi ingatlanokkal azonos lesz a jogállása. Megjegyzem, hogy végrendeletet is lehet ez által készíttetni ilyen ingatlanra , mely öröklés esetén nem kell engedélyt beszerezni.

Az  aranykorona ingyenes levételét legkésőbb 2016.12.31 napjáig kérhetik a zártkerti ingatlantulajdonosok.

A végrehajtási rendelet megjelenése a kezdő időpontja annak a lehetőségnek, hogy az aranykorona levétele az illetékes földhivatalnál kezdeményezhető.

1 / 4 oldal1234