Vissza az előző oldalra

Jogi hírek

2017-es kedvező változások vállalkozók számára

Share Button

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata)  évi 12 millió forint árbevételig lehet igénybe venni.

 

2017-es kedvező adóváltozások ingatlaneladók számára

Share Button

Bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzést követő ötödik évtől kezdve  – a korábbi tizenöt év helyett – adómentessé válik. Eddig csak a lakóingatlanok eladása előtt kellett a szerzésüktől számított 5 évet várni az adómentességre, de ezentúl minden más ingatlanra  érvényesül ez a szabály így az üdülőkre, üzletre, garázsra, zártkertre stb.

Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól

Share Button

Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon, vagy Ausztriában és Magyarországon is van ingatlana, ingósága) 2015.08.16-tól nem kell két országban, külön -külön  eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez. Fontos tudni hogy az ezt megelőző  halálesetekben  fennmarad a párhuzamos eljárás, az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.

Kérdésként merül fel:melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?

A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.

Ennek megállapítása általában az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján történik.

Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló  hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező hatósághoz teszi át az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)

A 2015.08.16.napját követő halálesetekben megszűnt a párhuzamos hagyatéki eljárás két országban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt  a két országban fellelhető hagyatékok átadásáról.

Ezáltal rendkívüli módon meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.

Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?

Javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva. A haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési  és terhelési tilalom is kerülhet az ingatlanra .

Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az “örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az “örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az “öröklés tárgyát”.

Az előre gondolkodással minden az Ön akarata szerint fog történni, és tetemes költségektől kíméli meg családját.

Szívesen nyújtok Önnek felvilágosítást az európai öröklés alternatívájaként kínálkozó okiratokról , és készséggel elkészítem azt Önnek legyen az ajándékozási, adásvételi vagy egyéb szerződés.

 

Visszaigényelhető-e a törvény erejénél fogva megszűnő holtig tartó haszonélvezeti jog alapításakor megfizetett -időarányos -vagyonszerzési illeték a NAV-tól?

Share Button

Az új Földforgalmi törvény megszüntette a holtig tartó haszonélvezeti jogot  mind a zártkert, mind az egyéb földek tekintetében.

A haszonélvező korábban a vagyoni értékű joga 10 %-nak megfelelő illetéket fizetett a Magyar Államnak.  A törvény erejénél fogva megszűnő haszonélvezet általában a jogosult halálát jóval megelőzően automatikusan szűnt meg.

A törvény erejénél fogva megszűnő holtig tartó haszonélvezeti jog alapításakor megfizetett vagyonszerzési illeték időarányosan visszaigényelhető-e a NAV-tól?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megfizetett illeték visszatéríthető,  ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének idejére terjed, de e jogosultság az un. korszorzó  felénél rövidebb idő elteltével megszűnik.

Ilyen eset pl. az új Földforgalmi törvény által megszüntetett haszonélvezeti jog is. A törvény  a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jogot 2014. május 1-jén megszüntette.

Az Illetéktörvény a vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnő vagyoni értékű jog esetében, és kizárólag a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó rész törlésére ad lehetőséget.

Például  ha a haszonélvezeti jog jogosultja az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában pl 2012.évben  40 éves volt, vagyis 8-as korszorzó alkalmazásával megállapított a haszonélvezeti jogának értéke, azaz a forgalmi érték 8/20-ad része után fizetett illetéket, 2 év múlva azonban 2014. május 1-jén megszüntette a törvény , akkor ebben az esetben a vagyoni értékű jog gyakorlásának tényleges ideje 2 év volt, így a forgalmi érték 2/20-ad része után fizetendő illeték feletti rész visszajár azaz a 6/20-ad részére jutó összeg.

Magyarországon élő külföldi hogyan intézheti anyaországbeli adásvételét haza utazás nélkül?

Share Button

Legegyszerűbb megoldásként kínálkozik, ha az anyaországbeli közjegyző által szerkesztett okiratot a Magyarországon élő külföldi magyar közjegyzőhöz viszi el. A magyar közjegyző lehitelesíti a szerződő fél aláírását a kért példányszámban. Ezt követően a folyamat egy apostille (felülhitelesítés) beszerzésével folytatódik.

A felülhitelesítést a szükséges díj átutalásával és a MOKK (Országos közjegyzői Kamara) weboldalról letölthető nyomtatvánnyal kérelmezhet az ügyfél, vagy megbízott jogi képviselője, aki nem lehet azonos az aláírást hitelesítő közjegyzővel.

Amit a külföldi Vevővel magyarországi ingatlanra kötendő szerződésekkel kapcsolatban tudnia érdemes

Share Button

Magyarországi ingatlan vonatkozásában ingatlanszerzésnél a magyar jogot kell alkalmazni, és magyar ügyvéd vagy közjegyző (többnyire ügyvéd) kell, hogy készítse az okiratot.

Az okirat aláírása történhet úgy, hogy minden fél az okiratot készítő személy előtt ír alá. Ebben az esetben elégséges a magyar nyelvű szerződés tolmács útján történő fordítása.

Ha a külföldi szerződő fél igényli és kéri az okirat írásbeli fordítását is, ezt annak költségén az aláírás előtt el kell készíteni. Ezen fordításnak nem szükséges hiteles OFFI fordításnak lennie.

A földhivatalba a magyar nyelvű szerződés lesz benyújtva, amely alapján a tulajdonjog változás 60 napon belül átvezetésre kerül az illetékes földhivatalban.

Ha valamelyik fél személyesen nem tud jelen lenni az egyidejű aláíráson, akkor aláírását ugyanazon ügyvéd előtt eltérő időpontban is megteheti. A szerződés akkor hatályosul, ha minden szerződő fél aláírt.

A szerződő feleknek akadályoztatottságuk esetén lehetőségük van meghatalmazott által, vagy személyesen, de saját országuk közjegyzője, vagy magyar diplomáciai képviseleten aláírni.

Ha meghatalmazás útján történő aláírás mellett dönt a szerződő fél, magyar ügyvéd vagy közjegyző által szerkesztett meghatalmazást használhat fel. Ennek aláírása az adásvételi szerződéshez hasonlóan, ha nem Magyarországon történik, akkor külföldi közjegyző, vagy magyar külképviselet előtt zajlik.

A külföldi közjegyző azt tanúsítja, hogy az okiratot előtte írta alá a szerződő fél. Mivel a külföldi közjegyző aláírás hitelesítése a magyar földhivatali eljárás során önmagában nem elegendő, szükséges a közjegyzői tanúsítvány felülhitelesítése (apostille). A felülhitelesítés azt igazolja, hogy a külföldi közjegyző jogosult volt a szerződő fél aláírásának hitelesítésére.

Tekintve, hogy a hitelesítés ebben az esetben idegen nyelven történik, ezért a földhivatali eljáráshoz csatolni kell annak hiteles OFFI (Országos fordító iroda) magyar nyelvű fordítását is.

Az okirat jogszabálynak megfelelő tartalmáért a magyar okiratot szerkesztő ügyvéd felel, ellenjegyzésével.

Más a helyzet, ha diplomáciai hitelesítéssel magyar külképviselet előtt ír alá valamely szerződő fél. Ha az aláíró magyar, nem szükséges az okirat idegen nyelvű fordítása, viszont ellenkező esetben – azaz ha a nem magyar fél írja alá szerződést – akkor igen. Ebben az esetben nem kell aposille-t beszerezni.

Okiratok külföldön történő aláírása esetén az okiratot szerkesztő ügyvéd mailben vagy postai úton megküldi ügyfelének az aláírandó dokumentumot, aki azt megfelelő példányszámban kinyomtatva  az általa megbízott  közjegyzőhöz magával viszi. Elég egy példányt apostille-vel ellátni, de minden példányt szükséges közjegyzővel záradékoltatni. Az apostille beszerzését követően az ügyfél visszapostázza Magyarországra az által aláírt példányokat az okiratot szerkesztő ügyvéd irodájába, aki intézi a továbbiakat:

-beszerzi a szükséges OFFI fordítást

-intézi a tulajdonjog változás földhivatali átvezetését , a vevő tulajdoni joga bejegyzését

Az új Földtörvény hogyan rendelkezik a külföldi nem földműves magányszemély termőföld vásárlásáról?

Share Button

2013. évi 111. számában megjelentwww.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13111.pdf

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 10. §. –a – mely 2014. 05.01.től hatályos – következők szerint szól:

(1)

Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.

(2)

A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a  (3)  bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a  föld tulajdonjogát, ha a  birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.

(3)

A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.

(4)

A  (2)  bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a  területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) terület nagyságát is  be kell számítani.

A fenti törvényszövegnek végrehajtási rendelete még nem jelent meg. A 2014 május 1-i hatályba lépéséig megjelenő rendelkezéseket folyamatosan megjelentetem weboldalamon, a www.drszasz.hu oldalon. Ha szeretné, hogy ingyenes hírlevélben értesítsem a legfrissebb információkról, kérem, iratkozzon fel, vagy levélben jelezze feliratkozási szándékát.

A PTK szabályozása az üzletrész és ingatlan sorsáról öröklés esetére

Share Button

Öröklés esetére  öröklési szerződéssel, vagy végrendelettel rendelkezni lehet az üzletrész és ingatlan jogi sorsáról. Azt új Ptk. ezt a következőképpen szabályozza:

7:25. § [Örökösnevezés]

(1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet.

(2) Örökös az, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja.

(3) Kétség esetén örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.

(4) Az alapító által halála esetére rendelt alapítvány – nyilvántartásba való bejegyzése esetén – úgy szerzi meg az alapító által a hagyatékból részére juttatott vagyont, mintha az öröklés megnyílásakor létezett volna.

7:26. § [Az örökrész meghatározása]

Ha az örökhagyó a hagyatékra, annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek.

7:27. § [Helyettes örökös nevezése]

(1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, más személyt nevezhet örökössé.

(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját – ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik – helyettes örökösnek kell tekinteni, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett nevezett örököst helyettesítené.

7:28. § [Utóörökös nevezése]

(1) Érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel.

(2) Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés helyettes örökös nevezéseként érvényesül, ha annak feltételei fennállnak.

(3) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére a házastársra háramlott hagyatékra. Utóörökös nevezése a házastárs visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyenes adományozási jogát nem érinti.

(4) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett leszármazójára háramlott hagyatékára arra az esetre, ha a leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik végrendelkezési képességgel, és meghal anélkül, hogy ezt a képességét megszerezte volna. Utóörökös nevezése az elsősorban örökösnek nevezett leszármazónak a cselekvő-képességi szabályok korlátai közötti rendelkezési jogát nem érinti.

Érvényes marad-e a végrendelet válás után?

Share Button

A férjemmel jelenleg válunk, de békésen, én nem kértem semmit tőle, én külföldön tartózkodom általában. A viszonyunk normális a férjemmel.

Házasságunk alatt készített egy végrendeletet (ügyvédnél), amelyben a fiúnkra hagy mindent (előző házasságból van egy lánya), rám pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot hagyományoz.

Szeretnék felvilágosítást kérni, hogy a végrendelet érvényes marad-e a válás után, ha nem ír másikat a volt férjem.

A végrendelet érvényes marad  –  ha nem ír másikat a volt férj, vagy nem vonja vissza.

Az öröklési illeték mértékének változása 2013-ban

Share Button

Kedvező módon változott az öröklési illeték: lakóház esetében 9 %, egyéb ingatlan esetében 18 %-ra változott az öröklési illeték mértéke függetlenül az örökhagyó és az örökösök rokonsági fokától. Kivéve a közeli hozzátartozókat , akik illetékmentesen örökölnek.

Közeli hozzátartozó a  PTK .szerint:a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és  a testvér. 

1 / 3 oldal123