Halál esetére gondolva az emberek vagy előre tervezik vagyonuk leendő sorsának alakulását vagy rábízzák azt a jogszabályok általi rendezésre.
Az első esetben egyoldalúan rendelkeznek a vagyonuk sorsáról például végrendeletet írnak, vagy más személlyel közösen megállapodással rendezik a vagyonuk sorsát.
Ez történhet úgy, hogy például az ingatlanuk tulajdoni jogát ügyvédi megállapodás aláírásával átruházzák a velük szerződő őket eltartó másik személy nevére – ezt hívjuk eltartási szerződésnek. De történhet úgyis, hogy az örökhagyóval szerződő fél az ingatlan tulajdoni jogát csak a halál bekövetkeztével kapja meg- ez az öröklési szerződés.
Az öröklési szerződéssel való tulajdonszerzés nem automatikus, szükséges hozzá hagyatéki eljárás lefolytatása is.
A halotti anyakönyvi kivonat és az ingatlan tulajdoni lapja bemutatásával polgármesteri hivatal előtt indul a hagyatéki eljárás. Az ingatlant felértékelik és a hagyatéki leltárt közjegyzőnek adják át.
A közjegyző az öröklési szerződés bekérését követően az eltartónak adja át az ingatlan tulajdoni jogát és ezt be is jegyezteti az ingatlan- nyilvántartásba.
Jó hír, hogy nem öröklési illetéket kell az eltartónak fizetnie, csak vagyonszerzési illetéket. Ennek mértéke 4 %. Oka pedig, hogy a kétoldalúan aláírt öröklési szerződés alapján az eltartót ténylegesen járadékfizetési vagy ápolási, gondozási, eltemettetési stb. kötelezettség is terheli, melynek fejében szerzi meg az ingatlan tulajdoni jogát.
Mivel ellenszolgáltatás is történik ezért kell csak visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnie az eltartó/örökösnek. Fontos tudni, hogy az eltartási/öröklési szerződések esetében -amennyiben azok több mint két éve köttettek és fennálnak -a többi örökös köteles részre nem jogosult.