Vissza az előző oldalra

Öröklési jog

Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól

Share Button

Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon, vagy Ausztriában és Magyarországon is van ingatlana, ingósága) a jövőben nem kell két országban, külön -külön  eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez.

Az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.

Melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?

A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.

Ennek megállapítása általában az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján történik.

Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló  hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező hatósághoz teszi át az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)

Mire lehet számítani?

Megszűnik a párhuzamos hagyatéki eljárás két országban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt  a két országban fellelhető hagyatékok átadásáról.

Ezáltal rendkívüli módon meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.

Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?

Javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva.

Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az “örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az “örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az “öröklés tárgyát”.

Az előre gondolkodással minden az Ön akarata szerint fog történni, és tetemes költségektől kíméli meg családját.

Szívesen nyújtok Önnek felvilágosítást az európai öröklés alternatívájaként kínálkozó okiratokról , és készséggel elkészítem azt Önnek legyen az ajándékozási, adásvételi vagy egyéb szerződés.

 

Az öröklési illeték mértékének változása 2013-ban

Share Button

Kedvező módon változott az öröklési illeték: lakóház esetében 9 %, egyéb ingatlan esetében 18 %-ra változott az öröklési illeték mértéke függetlenül az örökhagyó és az örökösök rokonsági fokától. Kivéve a közeli hozzátartozókat , akik illetékmentesen örökölnek.

Közeli hozzátartozó a  PTK .szerint:a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és  a testvér. 

2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv módosítja a magyar öröklési szabályokat

Share Button

Az új Ptk  -beli változások: a  házastársak készíthetnek közös végrendeletet, visszakerül az utóöröklés intézménye és átalakul az özvegyi haszonélvezeti jog is, valamint változik a házastárs öröklési jogosultsága.

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.

Az  új Ptk szerint  a  házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk-tól eltérően az új Ptk. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az  ezen felüli   hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .

 

2014. január 1 –től a házastársak illetékmentesen ajándékozhatnak egymásnak ingatlant.

Share Button

Az új illetéktörvény rendelkezései alapján a jövőben a férj a feleségnek, gyerekek, unokák a szülőknek, nagyszülőknek és fordítva illetékmentesen ajándékozhat.

Ugyanígy illetékmentesen köthetnek egymással adásvételi szerződést is mind az egyenes ági rokonok, mind a házastársak.

Fontos tudni, hogy az egyenes ági rokon: az örökbefogadott gyermek, valamint az örökbefogadó is, de a nevelt- és mostohagyermek, illetve nevelő szülő nem egyenes ági rokonok.

Az illetéktörvény szerint a házassági bontóperi vagyonmegosztáshoz kapcsolódóan sem kell vagyonszerzési illetéket fizetni a volt házastársaknak a jövőben.

2014.03.15-től változik az öröklési rend a Magyarországon.

Share Button

2014.03.15. napjától kezdődően a túlélő házastárs az elhunyt házastársával közösen lakott lakás és az ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyak használatát megtarthatja a házastárs gyermeke öröklése mellett.

A házastárs ugyanis gyermeke mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatéki eljárásban, hanem ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is egy gyermek lenne.

Ezen felül továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Ingyenes az öröklés családon belül Magyarországon

Share Button

Mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona és örökbefogadáson alapuló rokona öröklése valamint a túlélő házastárs által megszerzett örökrész.

A mentesség kiterjed minden vagyontárgyra így az ingatlanra is.

Fontos tudni, hogy az illetékmentesség kizárólag a túlélő házastársra (özvegyre) vonatkozik, a túlélő élettársak nem vehetik igénybe.

2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv módosítja a magyar öröklési szabályokat

Share Button

A házastársak készíthetnek közös végrendeletet, visszakerül az utóöröklés intézménye és átalakul az özvegyi haszonélvezeti jog is, valamint változik a házastárs öröklési jogosultsága.

Ez utóbbiakról összefoglalásként:
Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.

Az  új Ptk szerint  a  házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk-tól eltérően az új Ptk. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az  ezen felüli   hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .