Vissza az előző oldalra

Ingatlanjog

Könnyítések külterületi mezőgazdasági föld adásvételénél

Share Button

A  földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlan tulajdoni hányadok külső, harmadik személynek történő eladása esetén  a tulajdonostársakkal szemben  nem kell az  elővásárlási joggyakorlási eljárást lefolytatni.  Ez azt jelenti, hogy  nem kell a társtulajdonosokat külön levélben kiértesíteni, elegendő a szerződés hirdetményi közzététele a tulajdonjog bejegyzéséhez.

Jó hír zártkert tulajdonosoknak!

Share Button

További egy évvel meghosszabbodott a zártkerti ingatlanok átminősítési lehetősége. Az ingatlan tulajdonosa legkésőbb 2017. december 31-ig kérheti zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.

Tagállami állampolgárok –  mint külföldi vásárlók –  a magyar állampolgárokkal  azonos módon szerezhetnek zártkertet .

A kivett zártkert vásárlásánál nem érvényesül a maximum 1 hektárig (10.000.-m2)történő  személyi korlátozás és elővásárlási joggyakorlás sincs, a szerzést engedélyeztetni nem kell, az 5 éves elidegenítési tilalmi kötelezettség sem érvényesül, valamint a művelési kötelezettség sincs.

 

Magyarországon élő külföldi hogyan intézheti anyaországbeli adásvételét haza utazás nélkül?

Share Button

Legegyszerűbb megoldásként kínálkozik, ha az anyaországbeli közjegyző által szerkesztett okiratot a Magyarországon élő külföldi magyar közjegyzőhöz viszi el. A magyar közjegyző lehitelesíti a szerződő fél aláírását a kért példányszámban. Ezt követően a folyamat egy apostille (felülhitelesítés) beszerzésével folytatódik.

A felülhitelesítést a szükséges díj átutalásával és a MOKK (Országos közjegyzői Kamara) weboldalról letölthető nyomtatvánnyal kérelmezhet az ügyfél, vagy megbízott jogi képviselője, aki nem lehet azonos az aláírást hitelesítő közjegyzővel.

Amit a külföldi Vevővel magyarországi ingatlanra kötendő szerződésekkel kapcsolatban tudnia érdemes

Share Button

Magyarországi ingatlan vonatkozásában ingatlanszerzésnél a magyar jogot kell alkalmazni, és magyar ügyvéd vagy közjegyző (többnyire ügyvéd) kell, hogy készítse az okiratot.

Az okirat aláírása történhet úgy, hogy minden fél az okiratot készítő személy előtt ír alá. Ebben az esetben elégséges a magyar nyelű szerződés tolmács útján történő fordítása.

Ha a külföldi szerződő fél igényli és kéri az okirat írásbeli fordítását is, ezt annak költségén az aláírás előtt el kell készíteni. Ezen fordításnak nem szükséges hiteles OFFI fordításnak lennie.

A földhivatalba a magyar nyelvű szerződés lesz benyújtva, amely alapján a tulajdonjog változás 30 napon belül átvezetésre kerül az illetékes földhivatalban.

Ha valamelyik fél személyesen nem tud jelen lenni az egyidejű aláíráson, akkor aláírását ugyanazon ügyvéd előtt eltérő időpontban is megteheti. A szerződés akkor hatályosul, ha minden szerződő fél aláírt.

A szerződő feleknek akadályoztatottságuk esetén lehetőségük van meghatalmazott által, vagy személyesen, de saját országuk közjegyzője, vagy magyar diplomáciai képviseleten aláírni.

Ha meghatalmazás útján történő aláírás mellett dönt a szerződő fél, magyar ügyvéd vagy közjegyző által szerkesztett meghatalmazást használhat fel. Ennek aláírása az adásvételi szerződéshez hasonlóan, ha nem Magyarországon történik, akkor külföldi közjegyző, vagy magyar külképviselet előtt zajlik.

A külföldi közjegyző azt tanúsítja, hogy az okiratot előtte írta alá a szerződő fél. Mivel a külföldi közjegyző aláírás hitelesítése a magyar földhivatali eljárás során önmagában nem elegendő, szükséges a közjegyzői tanúsítvány felülhitelesítése (apostille). A felülhitelesítés azt igazolja, hogy a külföldi közjegyző jogosult volt a szerződő fél aláírásának hitelesítésére.

Tekintve, hogy a hitelesítés ebben az esetben idegen nyelven történik, ezért a földhivatali eljáráshoz csatolni kell annak hiteles OFFI (Országos fordító iroda) magyar nyelvű fordítását is.

Az okirat jogszabálynak megfelelő tartalmáért a magyar okiratot szerkesztő ügyvéd felel, ellenjegyzésével. A szerződés idegen nyelvű fordítása nem szükséges, de a szerződő fél saját költségén igényelheti.

Más a helyzet, ha diplomáciai hitelesítéssel magyar külképviselet előtt ír alá valamely szerződő fél. Ha az aláíró magyar, nem szükséges az okirat idegen nyelvű fordítása, viszont ellenkező esetben igen. Ebben az esetben nem kell aposille-t beszerezni.

Okiratok külföldön történő aláírása esetén az okiratot szerkesztő ügyvéd mailben vagy postai úton megküldi ügyfelének az aláírandó dokumentumot, aki azt megfelelő példányszámban

– az általa megbízott- közjegyzőhöz magával viszi. Elég egy példányt apostille-vel ellátni, de minden példányt szükséges közjegyzővel záradékoltatni. Az apostille beszerzését követően az ügyfél postázza vissza Magyarországra az által aláírt példányokat.

Engedély és korlátozás nélkül lehet zártkertet vásárolni 2015. december 01-től

Share Button

2015. évi XLIV. törvény alapján a zártkerti ingatlanok esetében a tulajdonos 2017. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.

A 67/2015 (10.30.) FM. rendelet alapján 2015.december 1. napjától lehetővé tette  a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását és ezáltal kifüggesztés és jóváhagyás nélküli adásvételét.

A földhivatali kérelem  letöltése:

http://www.foldhivatal.hu/content/view/251/1/

A dokumentumokat az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani.

Fontos tudni, hogy nem csak a felépítménnyel (pl. gazdasági épülettel) rendelkező zártkertet lehet átminősíteni, hanem a felépítmény nélkülit is. Az első esetben zártkerti művelés alól kivett terület mellett a fennálló épület fő rendeletetésének jellege is feltüntetésre kerül az ingatlan nyilvántartásba. A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani.

Ha a tulajdonos helyett meghatalmazott jár el, meghatalmazás benyújtása is szükséges. Közös tulajdonban álló zártkerti ingatlanoknál a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát, amely nem minősül bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, így nem kell ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített okiratba foglalni.

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás díjmentes, a soron kívüli eljárásért azonban ingatlanonként 10 ezer forint díjat kell fizetni. A zártkerti ingatlan művelési ágának megváltozását a tulajdonos(társak) kérelme alapján vezeti át az ingatlanügyi hatóság.

A kivett zártkert vásárlásánál nem érvényesül a maximum 1 hektárig (10.000.-m2)történő  személyi korlátozás, hiszen az adásvételi szerződés nem a Földforgalmi törvény szabályai szerint jön létre, így az 5 éves elidegenítési tilalmi kötelezettség sem érvényesül, valamint a művelési kötelezettség sem.

Fontos hangsúlyozni , hogy az új jogszabály adta lehetőséggel csak 2016. december 31. napjáig élhetnek a zártkerti ingatlan tulajdonosok. Ha e jogvesztő határidőig a művelés alól kivett zártkertté nem minősítik át a zártkerti ingatlanukat, később ezt már nem tehetik meg és ez által a Földforgalmi törvény szabályai szerint kell eljárni a zártkerti ingatlanuk esetében is , azaz kb. félév időtartamú jóváhagyási eljárással adható csak el – kifüggesztés és elővásárlási joggyakorlás mellett.

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás nem mentesíti a tulajdonost a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

Tagállami állampolgárok –  mint külföldi vásárlók –  a magyar állampolgárokkal  azonos módon szerezhetnek zártkertet .

Új hírek a zártkert tulajdonosoknak, a Magyarországon zártkertet vásárolni szándékozóknak

Share Button

A 2015 évi XLIV évi törvény 2015 áprilisában ugyan már rendelkezett arról, hogy a gazdasági épületet tartalmazó zártkertek tulajdonosai az ingatlanukról az aranykoronát ingyenesen töröltethetik, de a végrehajtási rendelet még nem jelent meg.

Rövidesen várható a részletes szabályozás megjelenése, mely alapján kivett zártkert lehet minden épületet is magába foglaló hobbikert- hivatalosan-.

Az ilyen tulajdoni lappal rendelkező ingatlant a belterületi ingatlanokhoz hasonlóan lehet majd megvásárolni magyar és külföldi vevőknek egyaránt. Az adásvételi szerződést nem kell az illetékes polgármesteri hivatalban kifüggeszteni, és nem kell az illetékes megyei földhivatallal jóváhagyatni.

Fontos tudni, hogy ilyen ingatlanra nem lesz elővásárlási joga a földműveseknek sem. Kizárólag a tulajdonostársat illeti meg elővásárlási jog, ha az eladásra kínált ingatlan több tulajdonost illet, és csak az egyik tulajdonos kívánja értékesíteni azt. A földhivatal 30 nap alatt bejegyzi a tulajdonosváltozást –sürgősség kérése esetén 15 nap alatt-. A kivett  zártkert nem számít bele az egy hektáros földszerzési mértékbe sem.

A magyar törvényhozás közel másfél évet hagyott , ez által az úgynevezett hobbikertek tulajdoni viszonyainak rendezésére.

További lényeges tudnivaló, hogy a kivett zártkertre holtig tartó haszonélvezetet lehet szerezni, nemcsak 20 évre szólót. Valamennyi zártkerti tulajdonosnak érdemes az ingatlanáról az aranykoronát levetetni, mert az ingatlan ajándékozása, adásvétele, öröklése során ez által a belterületi ingatlanokkal azonos lesz a jogállása. Megjegyzem, hogy végrendeletet is lehet ez által készíttetni ilyen ingatlanra , mely öröklés esetén nem kell engedélyt beszerezni.

Az  aranykorona ingyenes levételét legkésőbb 2016.12.31 napjáig kérhetik a zártkerti ingatlantulajdonosok.

A végrehajtási rendelet megjelenése a kezdő időpontja annak a lehetőségnek, hogy az aranykorona levétele az illetékes földhivatalnál kezdeményezhető.

Minden, amit a magyarországi termőföldek földhasználati bejelentésről tudni kell

Share Button

A jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján a földhasználóknak,területnagyságtól függetlenül,  (tehát már 1 hektár alatt is!) minden általuk használt termőföld,valamint a mező-, és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld használatát be kell jelenteni a járási földhivatalban. A zártkert alatt is külterületi fekvést kell érteni.

Kivétel:    1./ Az erdő művelési ágú  (kül)terület, mert ezen ingatlanok  ügyeit, más eljárásban, az erdészeti szervek intézik.

 2./ Nem kell bejelenteni a zártkert használatát sem, amennyiben azt a tulajdonos maga használja.

Fontos tudni, hogy megszűnt az a kivétel, mely szerint nem kell bejelenteni a belterületi, 1 hektárnál kisebb földrészleteket, továbbá azon zártkerti és külterületi földrészleteket, melyek aranykorona értékkel nem rendelkeznek.

 Meddig kell a földhasználat bejelentését megtenni?

Általános szabály, hogy minden földhasználat bejelentését a használat megkezdésétől számított 30 napon belül meg kell tenni az erre szolgáló Földhasználati bejelentési adatlap kitöltésével.

Ki köteles a földhasználat bejelentésére?

A földhasználati bejelentést mindig a föld használójának kell megtenni!

A tulajdonosnak (illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőnek) kell megtenni a bejelentést, abban az esetben, ha a tulajdonában lévő földterület használatát, hasznosítását nem engedte át más részére (pl. haszonbérleti szerződés keretében). Ebben az esetben ugyanis a tulajdonos minősül földhasználónak kár használja azt ténylegesen, akár nem

Kivétel: a zártkert, mert azt nem kell bejelenteni, amennyiben a tulajdonos maga használja.

Ha a termőföld használatát a tulajdonos másnak engedte át (pl. haszonbérlet, feles bérlet, szívességi földhasználat, részes művelés), akkor nem a tulajdonos, hanem a tényleges földhasználó köteles a bejelentésre.

Hol kell a földhasználatot bejelenteni?

A bejelentést a használt terület fekvése szerint illetékes járási földhivatalban kell megtenni. Ha valakinek több területe is van, és azok több földhivatal illetékességi területén találhatók, elegendő csak az egyik illetékes földhivatalt felkeresni, és ott minden bejelentés elintézhető. Az iratok postán is beküldhetők – javaslom ajánlva tértivevénnyel. Interneten történő beküldés viszont nem lehetséges.

Egyéb tudnivalók

Mellékelni kell magánszemély földhasználó esetén a személyi azonosítót és a lakcímkártya mindkét oldalának fénymásolatát.

A földrészletre vonatkozón a Földhasználati bejelentési adatlap kitöltéséhez szükséges adatok teljes körűen megtalálhatók a Tulajdoni lapon.

A földhasználati bejelentés díjmentes.

Az új Földtörvény

Share Button

Az új földtörvényt 2013.év júniusában szavazta meg a magyar országgyűlés. Eszerint aki nem földműves földet max. egy hektárig Magyarországon  szerezhet  a már meglevővel összeszámítva.

Ennél többet csak a földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.

Földműves, aki Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami, állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább három éve

a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező,- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy

b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának vagy részvényesének minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági- és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végez.

A földművesek 300 hektár földet szerezhetnek, birtokmaximumuk pedig – a termelőszervezetekhez hasonlóan – legfeljebb 1200 hektár lehet.

Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők 1800 hektár földet birtokolhatnak, de csak ha teljesítik a 2013.december 02-én elfogadott törvényi feltételeket, melyek a következők: az állattartó telepek üzemeltetőit és a vetőmag-előállítókat csak meghatározott esetekben illeti meg az 1200 helyett 1800 hektáros kedvezményes birtokmaximum.

Az állattartóknál a feltétel, hogy a szerződéskötés előtti évben vagy a megelőző három év átlagában a már birtokukban lévő földön az évenkénti állatsűrűség elérje hektáronként a fél állategységet (ez egy tenyészkocának felel meg).

A vetőmag-előállítóknál a kedvezményes birtokmaximum feltétele, hogy az előző három év átlagában szántóföldjük legalább tizedén vetőmagot vagy szaporítóanyagot állítsanak elő.

Fontos tudni azt is, hogy a gazdálkodóknak be kell kerülniük a földművesek, illetve a mezőgazdasági termelőszervezetek nyilvántartásába, melyre adataik közlésével kerülhet sor. A nyilatkozatuk valóságtartalmát utólag ellenőrzi a hatóság.

Az un. földbizottságok jóváhagyása lesz szükséges minden termőföld adásvételéhez. A helyi földbizottságok tagjairól a települési jegyző vezet nyilvántartást.

Ha 2014. év április végéig nem választják meg a helyi földbizottság tagjait vagy a megválasztott testület működésképtelen az agrárkamara területi szerve ad ki állásfoglalást a bizottság helyett.

A zártkerti ingatlanokra is a földtörvény földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni 2013.december 15-étől.

1 hektár alatti termőföldszerzés 2014. május 1 – aktuális helyzet

Share Button

Az 1 hektár vagy az alatti  termőföld szerzési lehetőség a nem földművesnek minősülő magyar és uniós személyekre vonatkozik, azaz eddig a mértékig nem földművesek is szerezhetnek magyar földet 2014.május 1 napjától. Nem uniós polgár nem szerezhet magyar földet.

Az 1 hektár földszerzés személyenként értendő, így nem kell összeszámítani a közeli hozzátartozóéval. Fontos tudni, hogy a földet szerző birtokában -tehát tulajdonában /használatában – levő terület nagysága nem haladhatja meg az 1 hektárt.

Osztatlan közös tulajdonnál pedig az 1 hektár  terület arányosítással számolandó, azaz az 1 hektárnyi területnek megfelelő tulajdoni hányad szerezhető meg maximum.

A Nemzeti Agrárkamara aktuális állásfoglalása szerint a  mezőgazdasági igazgatási szerv  jóváhagyására az elővásárlási jogokra/kifüggesztési eljárásra vonatkozó szabályokat ezen szerzések esetében is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a törvény által felállított rangsorban levőknek elővásárlási joga van az adásvételi szerződésben rögzített vételárért- a nem földműves vevővel szemben.

Összefoglalva: az 1 hektár  vagy az alatti  föld szerzése magyar és uniós állampolgár esetében  csak akkor valósulhat meg,  ha senki nem élt az elővásárlási jogával és a szerzést a mezőgazdasági igazgatási szerv  jóváhagyta.

Termőföldvásárlás 2014.03.01-én érvénybe lépő új szabálya

Share Button

A 47/2014.(II.26) Kormány rendelet kimondja hogy a termőföld tulajdoni jogának átruházására irányuló okirat  2014.03.01. napjától csak  biztonsági elemekkel ellátott papír alapú okmányon készülhet – a Földhivatal csak ilyet fogadhat el.

Az okirat minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és   a lapokat oly módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható azaz a lapokat zsinórral kell összefűzni , a zsinórt  matricával kell leragasztani  és az ügyvédnek ezeket érintően kell aláírni.

A biztonsági okmányt az ügyvéd a Földhivatalnál tudja megvásárolni  60 Ft+ÁFA/lap összegért, melyekről nyilvántartást köteles vezetni az ügyvéd és a Földhivatal is. Az ügyvédi  nyilvántartást a Földhivatal ellenőrzi és a biztonsági okmány kezelésével , felhasználásával, visszaszolgáltatásával kapcsolatos  kötelezettsége megsértése esetén  15-100.000.-Ft közötti bírságot szab ki.

1 / 2 oldal12