adókedvezmény címkével jelölt bejegyzések

Ingatlan eladását követő újabb ingatlan vásárlásakor igénybe vehető-e bármilyen adókedvezmény?

Share Button

Édesanyám 2020.06.12-én elhunyt. Örököltem egyedüli örökösként ingatlant, 1 hektár és kb. fél hektár földet. Továbbá rendelkezem saját tulajdonú 1 hektár földdel is. El szeretném mindezt adni.

Az lenne a kérdésem, hogy ha egy másik ingatlan vásárlásakor a földterület eladási ára felhasználható-e és ilyen formában kell-e adózni?

Adózási szempontból megszűnt az a korábban volt lehetőség, hogy az eladott ingatlant követően vásárolt ingatlan értéke egybe számítható legyen.

Az aktuális jogi szabályozás szerint a vagyonszerzési illeték fizetésnél – de csak lakóingatlan esetében – lehet illetékkedvezményt igényelni ha valaki úgy vásárol ingatlant, hogy 3 éven belül eladott egyet vagy vállalja, hogy a vásárlástól számított 1 éven belül eladni fog.

Ebben az esetben  az eladott és a vásárolt ingatlan pozitív különbözete után kell csak  4% visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetni.

Ajándékozott ingatlan értékesítéséből származó jövedelem esetén mi számít a szerzés évének?

Share Button

Ajándékozott ingatlan értékesítéséből származó jövedelem esetén mi számít a szerzés évének?

A szerzés éve  – amely nem számít be az öt év adózási elévülési időszakba – mindig az okirat aláírása éve a z okirat földhivatali érkeztetése éve, ez az ún. tárgy év. A tárgyévet követő év az szja elévülés szempontjából az első év.

Ajándékozott ingatlan értékesítése esetén is ez a vonatkozó szabály.

Igénybe vehető-e illetékkedvezmény lakás eladása után történő kivett zártkerti ingatlan vétele esetén?

Share Button

Ingatlan eladás-vétel előtt állok, kérdésem a következő lenne: ha eladom a lakásom és 1 éven belül vásárolok egy kisebb értékű művelési ágból kivont zártkerti ingatlant, akkor kell -e vagyonszerzési illetéket fizetnem? Ha igen, akkor az eladási és vételár különbözetének 4%-át?

Lakás eladásából származó vételáron vásárolt lakóingatlan az az egyedüli, amely után illetékkedvezmény vehető igénybe. Az üdülő, a zártkert, a garázs stb. nem ilyen ingatlan, ezért a zártkert vételénél illetékkedvezmény nem illeti meg.

 

Mennyi az ajándékba kapott ingatlan eladása miatt fizetendő szja mértéke?

Share Button

A szüleink lakását adjuk el,. Édesapám 2008. évbe meghalt tehát az ő része után nincs SZJA fizetési kötelezettség. Édesanyám 2012. évbe ajándékozta részünkre . Adófizetési kötelezettség akkor 4 500 000 /2 = 2 250 000 ( ez amii után fizetni kell) de ennek a 25%a a fizetési adóalap és mivel 5 éven belül ennek 70 %a így : 393 750* 15 % SZJA = adófizetési kötelezettség: 59 062 Ft, Jól értelmezem a törvényt?

5 éven túl örökölt lakóingatlanrész eladása SZJA mentes. 5 éven belül ajándékba kapott ingatlan eladása után fizetendő SZJA mindig a vételárhoz igazodik (nem az ajándékozási értékhez). A vételár 25%-a az adó alapja mértéke pedig 15 %.. Az adófizetésnél adókedvezmény vehető igénybe, attól függően, hogy az ajándékozást követő hányadik évben történik az adásvétel. A világhálón található SZJA kalkulátor, melybe behelyettesítve a pontos adómérték kiszámolható.

http://www.ingatlankalauz.hu/ingatlan-ado-kalkulator

Milyen feltételekkel igényelhet adómentességet, aki termőföldet ad el?

Share Button

2013. március 19-én édesanyámtól 1,74 hektár területű, szántó,rét megjelölésű ingatlan került a tulajdonomba ajándékozási szerződéssel.

A szerződésben 200 000 Ft jelképes összeg került feltüntetésre. 2016. májusában a területet eladom 2 300 000 Ft-ért, egy a földforgalmi törvény szerint bejegyzett fiatal földművesnek, aki állattartó telepet is üzemeltet.

Úgy hallottam, hogy ebben az esetben az értékesítésből keletkező jövedelem tekintetében adókedvezmény illet meg. A kérdésem, hogy mennyi adóra számítsak?

Ha a vevő hivatalos igazolást mellékel az adásvételi szerződéshez, mellyel igazolja az állattartást, mint földműves, akkor az eladó adómentességet igényelhet a NAV-tól.

Mennyi adó és illeték fizetendő lakás eladás illetve vétel esetén?

Share Button

Férjem vásárolt 2010.01. egy lakást aminek 8.800.000.- volt a vételára. 50% a saját nevére , 50%-ban a barátnője nevére íratta.

Mikor külön váltak, a hölgy elajándékozta a férjemnek a nevén lévő 50% azaz 4.000.000.- tulajdonrészt. Most eladjuk a lakást 14.500.000.- ért és rögtön veszünk egy másikat 18.000.000.- értékben. Milyen fizetési kötelezettségünk lesz adó illetve illetek?

Lakóingatlan esetében, ha 5 évig az ingatlan vagy annak része valaki tulajdonában volt és ezt követően eladja nem kell SZJA-t fizetnie bármennyiért adja el.

Ajándékba kapott ingatlan vagy ingatlanrész eladására ugyanez irányadó. Ha 5 éven belül történik az értékesítés, az ajándékozott ingatlan eladásánál a vételár 25%-a az adóalap, az adásvétellel szerzett ingatlan értékesítésénél pedig a pozitív értékkülönbözet.

Mindkét esetre igaz, hogy adókedvezmények vehetők igénybe, attól függően, hogy az 5 éven belül hány évig volt az eladó tulajdonában az adásvétel tárgyát képező ingatlan vagy ingatlanrész.

Vagyonszerzési illeték megfizetésénél kedvezményben részesül aki 1 éven belül elad és vásárol ingatlant vagy ingatlan tulajdoni hányadot. Ennek mértéke, hogy csak a pozitív értékkülönbözet alapján kell 4% vagyonszerzési illetéket fizetni.

Mi alapján állapítható meg adókedvezmény ingatlaneladás esetén?

Share Button

2013-ban ajándékozás jogcímén szerzett ingatlant (illetékmentes ügylet, mivel az ajándékozás egyenes ági rokonok között történt) 2015-ben értékesítettem 2.100eFt-ért.

Az adó alapja értelmezésem szerint az Szja.tv. 62.§ (3) bekezdése alapján a bevétel 25%-a (525.000Ft). A kérdésem, hogy alkalmazható ugyanezen paragrafus (6) pontja, mely szerint a jövedelem az 525.000 Ft 90%-a, azaz 472.500 Ft? Ez után kell adóznom vagy ez a 90% nem alkalmazható az esetemben?

Az adókedvezmény  ahhoz a tényhez kötődik , hogy az eladott lakóingatlan hány éve volt az eladó tulajdonába – függetlenül a szerzés jogcímétől.

 

Összevonható-e több ingatlanértékesítés adózási szempontból?

Share Button

2013 decemberben örököltem egy 15 millió forintos ingatlant (értékbecslés alapján ez került a hagyatéki listába), de piaci ára kb. 25 millió, illetve van egy több mint 10 éve tulajdonomban lévő ingatlan ami kb. 28 milliót ér.

Szeretném a két ingatlant ebben az évben eladni és egy másikat venni az alábbi lehetőségek szerint:
1. Eladom az örökölt ingatlant (25 millió) és veszek egy drágábbat (kb. 45 millió) úgy , hogy készpénzzel még ráfizetek.
2. Eladom a saját (kb. 28 millió) és az örökölt ingatlant (kb. 25 millió) és veszek a kettő áránál olcsóbb ingatlant. (45 millió)
3. Eladom a saját ingatlant (kb. 28 millió) készpénzzel ráfizetek veszek egy drágább ingatlant (45 millió), majd az örökölt ingatlant eladom még egy éven belül. (kb. 25 millió)
4. Eladom a saját ingatlant (kb. 28 millió) készpénzzel ráfizetek veszek egy drágább ingatlant (kb. 45 millió), majd az örökölt ingatlant (kb. 25 millió) eladom 2013 decemberhez képest 5 éven belül.

Azt szeretném kérdezni, hogy adózás szempontjából a 4 lehetőség közül mikor járok a legkedvezőbben, vagy van-e esetleg olyan lehetőség amire nem gondoltam, de a legkedvezőbb lenne illetve ezekben az egyes esetekben hogyan kell számolni az adót?

Adó  lehet személyi jövedelemadó és vagyonszerzési illeték is.

Adózás szempontjából nem vonható össze több értékesítés csak illeték vonatkozásában.( adó nincs  5 évnél régebben vásárolt lakóház eladása  esetén  de korábbi eladásnál is adókedvezmény vehető figyelembe: 2. évtől a különbözet 90 %-a, 3.évtől a 60 % -a, 4. évtől a 30 %-a mint adóalap adózik 15 %-al)

Magánszemély több lakástulajdon cseréje, illetve egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

2015 január 1-jétől az úgynevezett cserét pótló vétel esetében,  amennyiben a magánszemély a lakása megvásárlásakor már tudja, hogy másik lakását a vásárlást követően, egy éven belül eladja, és a lakáseladási szándékáról nyilatkozik, kérheti, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alkalmazza a cserepótló vétel illetékkedvezményét, mely alapján az illeték kiszabási eljárást – legfeljebb 12 hónapra – felfüggeszti.

A magánszemély azonban dönthet úgy, hogy nem terjeszt elő az illeték felfüggesztésére irányuló kérelmet, mert nem biztos abban, hogy a lakását egy éven belül értékesíteni tudja.

Ebben az esetben, ha mégis sikerül a lakóingatlanát értékesíteni egy éven belül, akkor megteheti, hogy a korábbi szabályozás szerint azt bejelenti. Ebben az esetben a hivatal módosítja a korábban kiszabott illetéket.