örökös címkével jelölt bejegyzések

Rendelkezés hagyatékról

2014-12-18Öröklési jog, Rendelkezés várt hagyatékról, Ügyvéd válaszolajándékozás, elévülés, eltartási szerződés, hagyatéki eljárás, haszonélvezet, köteles rész, öröklési szerződés, örökös, végrendelet, végrendelet megtámadása

Férjem tulajdonában áll egy ház, amelyet rám akar hagyni.

Férjemnek van 3 gyermeke, de jó körülmények között élnek, ezért férjem végrendelete szerint én leszek az összes ingó és ingatlan vagyonának örököse.

Ebben az esetben a végrendeletbe bele kell-e foglalni azt is, hogy a ház haszonélvezetét is rám ruházza, vagy ez szükségtelen? Ugyanis attól tartunk, hogy valamelyik gyermeke a hagyatéki eljárás során köteles rész igényét jelenti be, amit nem tudok megfizetni (esetleg csak ha eladom a házat).

Ha a férjem életében nekem ajándékozza a házat, azt is megtámadhatják- e polgári peres eljárás során – a kötelesrész kiadása miatt- a gyermekei.

Több megoldás is létezik a házastársak között vagy külön tulajdonában levő ingatlanok rendezésére.

Ilyen pl. a házassági közös vagyon rendezésére irányuló szerződés, a házastársi közös vagyon tulajdont elismerő megállapodás, az adásvétel, az ajándékozás, az eltartási szerződés, az öröklési szerződés, stb.

Javaslom, a haszonélvezet alapítását ne végrendeletileg, hanem még férje életében tegyék meg az Ön javára. A köteles részre jogosít ó igény ajándékozásnál 10 év alatt elévül.

Az egyéb tulajdonjog rendezési módok között vannak olyanok, melyek a köteles részt kizárják, ezért javaslom, hogy végrendelet helyett válasszanak az leírtak közül Önöknek megfelelőt.

A régi vagy az új PTK szabályai érvényesek?

2014-12-12Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, Új Polgári Törvénykönyv szabályozása 2014köteles rész, köteles rész alapja, öröklés az új PTK szerint, örökös, új Ptk., végrendelet

A végrendelet kelte 2013.12.25., az elhalálozás napja 2014.04.18. Ebben az esetben a köteles rész 1/2-ed vagy 1/3-ad arányú a másik törvényes örökös részére?

Az új Ptk –t hatályba lépése utáni elhalálozás esetén kell alkalmazni. Ez igaz a köteles rész mértékére is. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a köteles rész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Mikor örököl az unoka?

2014-12-01Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszolörökös, örökség, végrendelet

Édesapámnak az édesanya elhunyt nekem jár -e utána valami az örökségből?

Unoka csak akkor örököl, ha az őt megelőző törvényes örökös már nem él, vagy ha végrendelet által örökössé nevezték.

Öröklés az új PTK szerint

2014-11-17Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, Új Polgári Törvénykönyv szabályozása 2014gyerekrész, házastárs, holtig tató haszonélvezet, leszármazó, örökhagyó, örökös, új Ptk.

A barátnőm férje meghalt, de Ő még ott lakik a kisfiával, aki a férjétől van. Jelenleg apósát, anyósát ápolja otthon, mert rá szorulnak. Most megjelent az apósa lánya 30 év után, hogy ki akarja rakni, mert semmi keresni valója a házban, mivel meghalt a férje, vagyis a nő testvére.

Ki akarja semmizni, már az apósát be fizette az elfekvőbe is, de a barátnőm kihozta, otthon ápolja.

Ez ügyben érdeklődnék, hogy a kisfiú vér szerinti unoka, és ott él, de a lánya 30 éve nem is megy feléjük, de most elfogyott a pénze ezért el akarja tenni az öregeit.

Mit örökölhet a barátnőm kisfia, mivel ő ott él, és milyen jog van a lányon?

Ha az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat egy gyermekrész illeti meg.

Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Kisfiú mint másik örökös az ingatlan másik felét örökli.

A PTK a következőt írja:

7:55. § [Leszármazók öröklése]

(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

Ha nincs hagyaték, kit terhelnek a kötelezettségek?

2014-07-31Hagyatéki eljárás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszolhagyaték, hagyatéki eljárás, öröklési jog, örökös

A kérdésem a következő lenne: Elhunyt a testvérem.

Elvált, és 3 kiskorú (15,15, és 2 hét múlva 18) gyereke maradt utána.

Semmilyen ingatlanja nem volt, ingósága is minimális. Ki örökölhet utána, és kinek a feladata a temetés elintézése, és annak az anyagi vonzata törvény szerint kit terhel?

Ha nincs hagyaték, akkor öröklésről nem lehet beszélni. A hagyatéki eljárás megindítása egyébként is csak ingatlan hagyaték esetén kötelező.

Általában elmondható ilyen esetekre, hogy örökösök a leszármazók. Az örökös kötelessége az eltemettetés is.

Ennek az az oka. hogy nemcsak a szülőnek kötelessége a gyereket eltartani, hanem ez fordítva is igaz.

Ha a kiskorúakra marad ez a kötelesség, természetesen nem ők állnak, helyt, hanem a testvér.

Külföldi örökség visszautasítása

2014-07-29Öröklési jog, Öröklésről való lemondás, öröklés visszautasítása, Ügyvéd válaszolhagyaték átadása, hagyatéki tárgyalás, öröklési jog, örökös, örökség visszautasítása

Németországban élő testvérem évekkel ezelőtt elhalálozott. Én soha nem jártam még külföldön, a temetésre és a hagyatéki tárgyalásra sem tudtam elmenni, korom és anyagi lehetőségeim miatt.

A német bíróság azóta több végzést küldött, hogy a testvérem gondozása és más költségek miatt fizessek sok 100 eurót.

Én nem örököltem semmit, nem is kérem az örökséget, de fizetni sem szeretnék.

Küldtem levelet a bíróságnak, amit lefordított egy ismerősöm német nyelvre, amiben lemondok az örökségről, de nem fogadták el, azt válaszolták, én vagyok az örökös.

Mit kell tennem, hogy az örökséget vissza tudjam utasítani és nekem sem kelljen fizetnem?

Valószínűleg későn érkezett a visszautasítás – így az örökség már át lett adva. Ezért írja a bíróság hogy Ön az örökös.

A magyar jogban is legkésőbb a hagyatéki eljárás befejezése előtt lehet élni a visszautasítás jogával. Ezért az Önre eső arányos költség – mint örököst – Önt terheli.

Haszonélvezet

2014-07-13Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolhaszonélvezeti jog, holtig tartó haszonélvezet, örökhagyó, örökös

Férjemmel az Ő tulajdonában lévő lakásban lakunk. Van egy gyermeke, aki az édesanyjával él.

A kérdésem az lenne, hogy esetlegesen, halála esetén, mint özvegyet milyen jogok illetnének meg, mivel a fia igencsak szabados életmódot folytat, nem dolgozik stb.

Mivel a lakás nem az én tulajdonomban van, halál esetén ki tudna-e tenni a fia engem és lányomat ebből a lakásból, vagy az új törvények szerint megillet erre a lakásra teljes haszonélvezeti jog (mivel itt élünk), illetve egy gyermeknyi örökrész.

Az özvegyet a házastársával közösen lakott lakás és az ahhoz tartozó felszerelési, berendezési tárgyak, továbbá egy gyermekrész illeti meg öröklése során.

Fontos tudni, hogy gyermek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.

Ezen felül a közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

PTK. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

6 / 6 oldal« Első «...2 3 4 56

Kérdése van?

Írjon nekem

+36 84/ 314-640

+36 30/ 641-3502