visszterhes vagyonátruházási illeték címkével jelölt bejegyzések

Családon belüli termőföld ajándékozás esetén ki kell-e függeszteni a szerződést?

Share Button

Testvérek (közeli hozzátartozók) közötti termőföld ajándékozás vagy eladás az előnyösebb-e és lehetséges-e? Mindkét esetben az illeték mértéke mennyi?

4 hektár földje van mindkét testvérnek közvetlen egymás mellett. Egyik testvér sem minősül földművesnek. A vevő testvér bejelentett lakása 100 kilométerre van a saját és a megvenni kívánt termőföldtől (de ha szükséges átjelentkezhet). Harmadik személynek haszonbérleti szerződése is van a termőföldön még 6 évre.

Ki kell-e függeszteni az eladást? Kell-e a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása?

Van-e másnak elővásárlási joga, vagy vétel esetén biztosan a testvéré lesz-e a termőföld?

Családon belüli földmozgást a földforgalmi törvény úgy preferálja, hogy az ilyen adásvételi szerződést kifüggeszteni, jóváhagyatni nem kell, az ajándékozás sem esik engedélyeztetési eljárás alá.

Az  Ön által kérdezett tényállás alapján  4 % visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevő testvérnek, míg ajándékozás esetén 18 % ajándékozási illetéket a megajándékozott testvérnek.

Mindkét esetre igaz, hogy földszerzési korlátozás, elővásárlási joggyakorlás nincs.

Illetékkedvezménybe vonható-e a külföldi ingatlaneladás?

Share Button

2010-ben vásárolt ingatlan, fele- fele arányban lányom és vőm nevére! Időközben 2013-ban ajándékozás címén a lányom nekem adta fele ingatlan tulajdonjogát!

2016-ban eladásra kerül az ingatlan, ugyanannyi összegben mint a vételi ár 5.700.-e/ft.! Az eladásból származó bevételt egy külföldi ingatlan megvásárlására szeretnénk fordítani!

Ez adózás szempontjából, mit jelentene? Beszámítható- e a külföldi ingatlanvásárlás? Továbbá a 2013-as ajándékozás utáni bevétel is ugyanabba az ingatlanba lenne felhasználva, de az már a lányom nevére kerülne!

Mit jelentene ez adózás, esetleg illeték szempontjából, nekem mint ajándékozottnak? Az ingatlan vásárlása EU-s országban történne!

Az ajándékozott fél ingatlan eladása után – a vételár 25 %-a adózik 15 % SZJA-val. A másik fél ingatlan után nem kell fizetni SZJA-t mert nincs jövedelem.

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző 3 éven vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon  különbözete.

Fontos tudni , hogy a különbözet utáni illetéket csak akkor kell fizetni, ha az eladott ingatlan értéke kisebb, mint a vásárolt ingatlané. Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2 § (2) bek kimondja , hogy  visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni.

E szabályozás alapján a  külföldi ingatlan nem tartozik az Itv. területi hatálya alá, ezért a  belföldi vagyonszerzése utáni illetékfizetés körébe a külföldi ingatlan értékesítése nem vonható be.

 

Adózási szempontból mi a legkedvezőbb módja egy üzlethelyiség átruházásának?

Share Button

Egy üzlethelyiségről lenne szó, melyet 2013 -ban egy magánszemély vásárolt 6 millió Ft -ért. Azóta nem származott belőle semminemű jövedelem vagy haszon és semmiféle értéknövelő beruházás ill. átalakítás sem történt rajta.

A tulajdonos most, 2015 őszén le szeretne mondani az üzlethelyiségről. Mi a lehető legkedvezőbb megoldás szja illetve illeték szempontból ?

Ha eladja, amennyiért vette, – 6 millióért – , akkor nincs illetek, de van 16 -os szja fizetési kötelezettsége az eladónak 1 éven belül?

Ha elajándékozná az üzlethelyiséget egy barátnak most, 2015 őszén, akkor milyen fizetési kötelezettségei vannak a megajándékozott személynek?

Szja és illeték szempontból mi lenne a mindkét személy számára legkedvezőbb  átadási, lemondási formája az üzlethelyiségnek?

Üzlethelyiség ajándékozása 18 %-al illetékel. Ezt az ajándékozott fizeti. Ajándékozó ebben az esetben semmilyen adót nem fizet.

Üzlethelyiség adásvétele 4 %-al illetékel. Ezt a vevő fizeti. Ha az eladó ugyanannyiért adja el, mint amennyiért vette az üzlethelyiséget, akkor nem fizet személyi jövedelemadót.

Öröklési szerződéssel szerzett ingatlan esetén helytállni köteles-e az örökös a hagyatáki tartozásokért?

Share Button

Édesanyám elhunyt, akivel tartási szerződést kötöttem a férjemmel.

Most derült ki, hogy a helyi takarék-szövetkezetnél folyószámlahitele volt, amit most rajtam követelnek.

A tartási szerződésbe -édesanyám kérésére- vették bele, hogy adóssága után ő felel. A kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok-e kifizetni az ő hitelét?

Az Öröklési szerződés ellenérték fejében való tulajdonszerzés. Általában az eltartók hasonló mértékű tartást tesznek, mint az ellenértékként öröklendő ingatlan.

E körben nem öröklési illeték, hanem visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.

A hagyaték tárgyaihoz nem tartozik az öröklési szerződéssel örökölt ingatlan olyan szempontból, hogy annak erejéig az eltartó örökös helytállni tartozna a hitelezői igényért.

Csak az ingyenesen szerző örököst terheli ez a felelősség, aki tehát öröklési szerződés alapján válik örökössé, a hagyatéki tartozásokért nem felel továbbá a köteles rész iránti igényért sem. Így  Ön nem köteles kifizetni az örökhagyó hitelét sem.

Mennyi az ingatlanszerzési illeték mértéke?

Share Button

Zártkerti ingatlan vásárlása esetén akkor is a 4%-os illetékfizetési kötelezettség érvényes-e, ha a tulajdoni lapon a lakóház minőségű épület ” gazdasági épület ” megnevezéssel szerepel ?

A vagyonszerzési illeték mértéke egységesen 4 %, mindegy hogy lakás, garázs, zártkert vagy  gazdasági épület az adásvétel tárgya.Ez alól kivétel a földművesi földszerzés ahol az illeték mértéke 2 %.

Mennyi illetéket kell fizetni haszonélvezet megszűnése esetén?

Share Button

Van egy lakásom melynek értéke 5 millió forint. Ügyvéd által bejegyzett haszonélvezeti jogszerződést irtunk meg 2 millió forintról amit a volt élettársam „kifizetett” nekem.
Persze nem fizetett semmit de nem is ezen van a lényeg mert Ő le is mond róla miután megromlott a kapcsolatunk.
Mennyi járulékot kellene utána fizetnem vagy van megoldás arra hogy ne kelljen illetéket fizetni ?

Élettársi haszonélvezeti jogról lemondás ajándékozásnak minősül, és a haszonélvezeti jog értéke 9 %-kal illetékel lakás esetében.

Ha a haszonélvezeti jogot a tulajdonos megvásárolja, -és már eltelt 5 év a haszonélvezet alapításától számítva- a haszonélvezőnek nem kell SZJA-t fizetni, csak a tulajdonosnak 4 % vagyonszerzési illetéket az illetéktörvény 72 §-sa szerint   számított haszonélvezeti érték után.

Ha nem telt el öt év a haszonélvezet alapítása óta, akkor SZJA fizetéssel is számolnia kell a haszonélvezőnek.

Mennyi illetéket kell fizetni tovább értékesített ingatlan után?

Share Button

Apukám ajándékozna nekem egy lakást (Most törlesztette a hitelt és így már nekem adhatja. Ez után nem kell illetéket fizetnem, ha jól tudom).

Azonnal el is adnám (kb. 9,5 millió Ft-ért) és a pénzből egyből vennénk a férjemmel egy nagyobb értékű házat (21,4 millió Ft-ért).

Ebben az esetben a megvásárolandó ingatlan után csak a különbözetre kell megfizetnem a 4%-os illetéket?

Vagy van esetleg valami csavar a dologban, hogy nem volt elég ideig a tulajdonomban az ajándékba kapott ingatlan és akkor nem ez a „szabály” vonatkozik rám?

Egyenes ági ajándékozás illetékmentes. Ajándékozott ingatlan eladásakor az adásvételi szerződésben szereplő érték 25%-a SZJA köteles. Az adó mértéke 15%.

Fontos tudni, ha 5 év eltelt az ajándékozást követően, akkor nem kell SZJA-t fizetni. Ha 3 éven belül valaki lakásingatlant ad el és vesz, akkor csak a vételár különbözet után kell 4% illetéket fizetnie.

Testvér részére történő ingatlanrész ajándékozásának illetékvonzata

Share Button

Felmerült, hogy nevemen lévő ingatlan felét testvéremnek adom. Miután az ajándékozás csak egyenes ágon illetékmentes, úgy gondoltam, hogy egyik szülőnek ajándékozom, majd ő rögtön továbbajándékozza testvéremnek.

Így két egyenesági ajándékozás történt, elvileg illeték nélkül!  Összefut-e a két ajándékozás NAV-nál és megtehetik-e, hogy látva a két ajándékozási szerződést, kivetik a testvérek közötti ajándékozási illetéket, arra hivatkozva, hogy a két szerződés alapján ez volt a jogügyletek valódi célja?

Ha igen, segít-e ezen ha egy-két év elteltével történik meg a továbbajándékozás?

A jogokat rendeltetésszerűen kell használni, jogszabályok kikerülésére gyakorolt jog szankciókat vonhat maga után.

Mindkét szerződést az okiratot szerkesztő jogi képviselő fogja megítélni, az általa felvett tényállás és ügyvédi megbízás keretében. Amennyiben az okiratokat elkészíti, nyilván úgy ítéli meg, hogy a feleknek a szerződés aláírása kori szerződési akaratát deklarálja.

A NAV is a szerződési akaratot vizsgálja, azt nem bírálhatja felül. 

Ha tehát egy időpontban az ajándékozás szülőnek történik, de később a szülő úgy dönt, hogy másik gyermekének tovább ajándékoz, mindkét ügylet illetékmentes.

 

Adásvételi szerződés, vagyonszerzési illeték

Share Button

Milyen illetékfizetési kötelezettség van lakásvásárlás esetén?

Lakásvásárlás esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amelynél az illeték alapja – az általános szabályok értelmében – a lakástulajdon forgalmi értéke.

Az illeték mértéke  – lakásonként –  4%.

 

35 év alatti első lakásvásárló illetékmentessége

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy ingatlan vásárlása  esetén mennyi az illeték, ha a megajándékozott 35 év alatti, és ez lesz első lakása?

A 35 éven aluli fiatal első lakásszerzése után az egyébként fizetendő illeték felét köteles megfizetni, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió Ft-ot. Ez azt jelenti, hogy az álatlános mértékű 4 % helyett 2 % vagyonszerzési illetéket  kell fizetni.

 

1 / 2 oldal12