Kifüggesztési eljárásban minden személyi adatomat bárki láthatja?
Anonimizálni kell a szerződést a jegyzőnek., azaz a személyi adatokat ki kell takarnia.
Ha PTK szerinti elővásárlási jog joggyakorlás történik, akkor az ügyvédnek kell a kitakarást elvégezni.
Szeretném eladni az 1512 m2 területű kertemet, ami hivatalosan külterületi szántóként van nyilvántartva.
A kérdéseim a következők: 1. Rám is vonatkozik a kötelező 60 napos kifüggesztés a Földhivatalnál, amennyiben ez ügyvéden keresztül történik illetve mi a rendje – módja?
2. Erre a terület nagyságra (1512 m2) is vonatkozik, hogy csak gazdálkodó veheti meg, vagy az 1 hektár felett van?
Mivel van egy érdeklődő, aki szeretné megvenni a kertet „ott lakás” céljából, viszont nincs tudomásom róla, hogy hivatalosan gazdálkodó lenne.
Az ingatlana eladását jóváhagyási eljárás kell hogy kísérje. Egy példány biztonsági okmányon, és három példány normál adásvételi szerződést –annak megkötésétől számíttott 8 napon belül –meg kell küldeni az illetékes jegyzőnek.
A kérelmet speciális űrlapon kell előterjeszteni. 60 nap kifüggesztés alatt van elővásárlási joga a jogosultaknak.
További három hónap ügyintézés után az illetékes megyei földhivatal jóváhagyó záradékkal látja el a szerződést, emely ezt követően nyújtható be az illetékes földhivatalhoz. A földhivatlai ügyintézési határidő további 30 nap.
Az ön vevője az elmondottak szerint vásárolhatja meg az ingatlant, ha nem földműves. Nem földműves ugyamis maximum 1 hektár földet szerezhet május 1-e után, de a már tulajdonában, birtokában, használatában) levő földet hozzá kell számítani.
Szeretném megkérdezni, ha ajándékozza a tulajdonos a zártkertet, akkor is ki kell függeszteni? Akkor is megmondják neki kinek ajándékozhatja?
Ha közeli hozzátartozónak ajándékoznak zártkertet, sem kifüggesztésre, sem megyei földhivatali jóváhagyásra nincs szükség.
Fontos tudni még, hogy ajándékozás esetén- ha van tulajdonostárs,- a ptk. szerinti elővásárlási jogi eljárást sem kell lefolytatni.
Volt férjemmel közösen vásároltunk lakást. Született 3 gyerekünk, elváltunk ő újból megnősült.
10 éve meghalt, a lakás fele az enyém másik felének 3-3/20 részét a 3 gyerekem 1/20 részét a 2. házasságból született gyermek örökölt az özvegynek özvegyi haszonélvezeti jogával. Most a gyerekeim már felnőttek elszeretném adni a lakást.
A kérdésem az lenne mennyit kellene, és egyáltalán kellene e fizetni az özvegynek?
A haszonélvezeti, vagy más néven özvegyi jognak -mint vagyoni értékű jognak-forgalmi értékét az illetéktörvény határozza meg az ingatlan értékének, és az özvegy életkorának megfelelően.
Az adásvételi szerződéskötéskor az özvegy választ, hogy eladja a haszonélvezeti jogát, vagy ellenérték nélkül arról lemond.
Ha az eladás mellet dönt, akkor az illetéktörvény szerinti vételár illeti őt. Ennek számítása a következő: Az özvegyi joggal terhelt ingatlanrész forgalmi értékét osztani kell 20-val, és szorozni a haszonélvező életkori szorzójával. Pl 65 év felett a szorzó 4.
Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz,hogy a földjeimet szeretném visszavenni a jelenlegi bérlőtől saját használatra, csak még hátra van a szerződésből 9 év. Van-e jogom ehhez az új földtörvények szerint?
Az új földforgalmi törvény tiszteletben tartja a jogszerűen földművesek javára kötött földhasználati szerződéseket.
Ön nem tesz említést az Ön földjére fennálló jogviszony alanyainak, és annak tartalmának jogszerűségéről, de feltéttelezve azokat, a szerződés nem szüntethető meg sem a törvény, sem az Ön egyoldalú döntése alapján.
Szállásadással kapcsolatosan kérdezném, hogy kiskorú (14 év alatti) gyermekem tulajdonában álló ingatlant hasznosíthatok-e szállásadási tevékenységgel tételes átalányadózással, melynek engedélyét a gyermek nevére kérném, adószámot már kaptam, a gyámhatóság kifogásolhatja-e, illetve meg lehet-e fellebezni?
A kiskorú nevén álló ingatlannal való rendelkezés és annak hasznosítása gyámhatósági hozzájárulást igényel.
Az eladásnál ennek oka, hogy a hatóság felügyeli , ne sérüljön a kiskorú érdeke az által, hogy áron alul kelne el az ingatlan.
Ugyanez irányadó a hasznisításnál, mert itt is a gyámhatóság vigyáz arra, hogy ne sérüljön a kiskorú érdeke az által, hogy áron alul hasznosul az ingatlan.
Mindkét esetben piaci árnak megfelelő összeg szerepelhet a szerződésben, melyet a hatóság az első esetben értékbecslésből, a második esetben összehasonlító adatokból kontrollálhat.
2013.05.27-én édesanyám nekem ajándékozta ingatlanát, melyet idén szeretnék értékesíteni. (Valószínűleg 2014.május 27 után fog ez sikerülni). Az ingatlanon rajta van édesanyám haszonélvezeti joga.
Az ajándékozási szerződésben 9 M Ft.-ban állapítottuk meg az ingatlan értékét. Ha az ingatlant 10 M Ft.-ért sikerül értékesíteni, úgy hogy édesanyám lemond haszonélvezeti jogáról, akkor milyen összeg után szükséges adót fizetni?
A tényleges eladási ár (10 M Ft)után, vagy az ajándékozási szerződésben szereplő összeg + a haszonélvezeti jog értéke (1,8 M Ft), tehát összesen 10,8 M Ft. után?
Ha a fent említett ingatlan árából egy másik drágább lakást vásárolok, még ebben az évben, akkor is szükséges adózni?
Ajándékozott ingatlan eladása esetén a vételár 25 %-a adózik 16 % szja-val. Mivel az Önök esetében az ajándékozás óta -levele alapján- egy év fog eltelni, ezért adókedvezményt nem vehet igénybe.
Ha viszont az eladást követő egy éven belül új lakóingatlant vásárol, illetékkedvezményben részesülhet, azaz, az eladott és vett lakás közötti árkülönbözet után fizethet 4 % vagyonszerzési illetéket.
Érdeklődnék, hogy az új törvény mely zártkerti ingatlanokra vonatkozik?
Ha esetleg valaki nekem foglalót ad eladásnál a házra, az egyfajta biztosságot jelentene? Ha kapnék foglalót akkor egyik fél sem mondhatná már vissza ugye?
A zártkertre a földforgalmi törvény szabályai vonatkoznak. Egy hektár alatt a ptk. szerinti elővásárlási jogosultak és a földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jogosultak megvásárolhatják az ingatlant.
Az első körben említetteket közvetlenül kell levélben megkeresni, míg a második körben említettek a hatvan nap kifüggesztés alatt élhetnek elővásárlási jogukkal.
Ilyen szerződéseknél nem javasolt foglalóval biztosítani a szerződést, hiszen az elővásárlási jogosultakra a foglaló jogi hatálya nem terjedhet ki.
Az ilyen szerződéseknél egyedül az eladó személye a biztos, a vevő az elővásárlási jogosultak miatt nem lehet biztos abban, hogy az övé lesz az ingatlan.
Ezért javasolt, hogy a vevő a vételárat ügyvédi letétbe fizesse, ahonnan az részére visszajár, ha jelentkezik elővásárlási jogosult és a megyeu földhivatal a javára hagyja jóvá az adásvételi szerződést.
1380 nm-es zártkertjet adok el. Vevő van, egy összegben fizet. A jogi képviselő azt mondja, csak földműves, vagy őstermelő lehet a vásárló. Plusz Nemzeti Földalap, plusz kifüggesztés stb. Ez rendben is van, de ha így lenne ezeknek a kis zártkerteknek, amiket sokszor használnak „nyaralónak” az értékesítése megszünne.
Tudna konkrétat mondani, hogy ebben a helyzetben mi az értékesítés menete, valóban kötik-e a vételt földműves, illetve őstermelő és még nem tudom milyen, de OKJ vizsgához kötött minősítéshez?
Szabály: Zártkert 2014.03.01-től beolvadt a termőföld kategóriájába.
1994. évi LV. törvény 5. § (1)
Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékű termőföld legyen.
474/2013. (XII. 12.) Korm. rendeletet
az elővásárlási jog gyakorlása érdekében az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról 2014. március 1-jén vagy azt követően
közzétett (közölt) adásvételi szerződésekre kell alkalmazni.
A 2013. évi CXXII. törvényt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról 2014.május 1 napjától kell alkalmazni.
Földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. [10. § (2) bek] Ehhez a szerzéshez kell: kifüggesztés,földbizottsági és megyei földhivatali jóváhagyás.
Az özvegyi haszonélvezeti jog csak házassággal szűnik meg, vagy élettársi kapcsolattal is?
A bejegyzett élettársi kapcsolat ( közjegyző előtti) egyenértékű a házassággal. A régi PTK szerint az özvegyi haszonélvezetet megszüntető ereje volt, a 2014.03.15.naptól hatályos PTK. szerint azonban nem.
