Vissza az előző oldalra

Köteles rész

Mi jogosítja fel köteles rész igényre a házasságon kívül született vér szerinti gyermeket?

Share Button

Édesapámnak házasságon kívül született egy gyermeke, akivel kapcsolatot nem tartunk. Édesapám a gyermeket elismerte apasági nyilatkozattal. Kapcsoltunk nincs, nem volt.

Apukám 2019 februárjában ingatlan tulajdonjog átruházásával 1/2ed házat átruházta anyukámra, az ingatlan másik felét anyukám adásvételi szerződéssel vette meg.

2007-ben anyukám adásvételi szerződéssel (édesapjától örökölt ingatlan eladásából) megvásárolt egy másik ingatlant apukámtól, 2006-ban pedig földet vásárolt meg apukámtól.

A kérdésem a következő lenne: ha édesapám elhalálozna, házasságon kívül született gyermeke köteles részre való igényt nyújthat-e be a felsoroltak alapján az ingatlanok után?

Köteles rész végrendelet esetében merülhet fel, akkor, ha örökhagyó végrendelettel nem a törvényes örökösre hagyja a vagyonát. Köteles rész igény csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg.

A kérdésben végrendeletről nincs szó, ezért a köteles rész igény fogalmilag kizárt. A vér szerinti gyermek szülője elhalálozása esetén törvényes örökös, feltéve, ha van örökhagyó után hagyaték.

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék a törvényes örököst köteles rész igény előterjesztésére jogosíthatja fel.

Igényt tarthat-e a köteles részre a testvér, aki nem részesült az elajándékozott ingatlanból?

Share Button

A kérdésem az lenne,hogy párom édesapja 2019.-ben páromnak ajándékozta 20M forintot érő ingatlanát, amelyben haláláig haszonélvezeti joga van. Földhivatalban párom nevére is került az ingatlan.

Édesapja halálos beteg, gondozását párom vállalta, emiatt is döntött úgy az apja,hogy neki adja a lakást. Páromnak van egy bátyja ő nem foglalkozik vele nem tartják édesapjával a kapcsolatot. A köteles rész jár neki? Hogy lehet őt a köteles részből is kizárni?

A vonatkozó tulajdoni lap ismeretének hiányában általában elmondható, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ingatlan ajándékozás esetén köteles igényt érvényesíthet a másik örökös ha az ajándékot kizárólag testvére kapta.

Mivel az ajándékozás már megtörtént, így az ajándékozás tárgyát képező  ingatlan esetében  a köteles rész igénylésétől csak az arra jogosult tekinthet el.

Ezen nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban teheti meg, ugyanis a köteles rész nem jár automatikusan, arról az arra jogosult dönt, hogy igényli e vagy sem.

Jár-e köteles rész 2 éven túl kötött öröklési szerződés után?

Share Button

Édesanyám 2018 januárjában közjegyző előtt öröklési szerződést kötött a testvéremmel, melyben havi 60.000.-Ft gondozási díj, valamint halála esetén temetése ellenében minden ingó és ingatlan vagyonát testvéremre mint általános örökösre hagy.

2020 májusában édesanyám elhunyt, testvérem el temettette, de a szerződésről csak a hagyatéki eljárás alatt értesültem, oly módon, hogy én kerestem meg az illetékes önkormányzat hagyatéki osztályát, ahonnan tájékoztattak , hogy melyik közjegyző intézi a hagyatéki eljárást.

Majd a közjegyzőt felkeresve értesültem arról, hogy a bizonyos öröklési szerződés letétbe van helyezve nála.

Kérdésem az lenne , hogy a szerződésben nem szereplek örökösként ebben az esetben jár-e köteles rész nekem? Azt nekem kell kérni? Esetleg bírósághoz kell fordulnom? Az öröklési szerződésről kértem másolatot a közjegyzőtől a másolaton nem szerepel csak a közjegyző aláírása sem édesanyámé sem testvéremé nincs , a szerződés 3 oldalas a közjegyző aláírása csak az utolsó oldalon szerepel, ez így érvényes?

Az új Ptk. szerint, ha egy adott öröklési szerződés  érvényesen megköttetett és legalább 2 évig hatályában fennáll az örökhagyó után egyedüli örökös az eltartó.

Mivel közjegyző által készített a szerződés azaz közokiratban foglalt így érvényes, jogalappal bírósággal nem támadható és mivel 2 év is eltelt annak megkötése óta és tekintettel arra, hogy örökhagyó minden ingó és ingatlan vagyonára szól így köteles rész nem jár az örökösnek.

Az öröklési szerződés  a végrendelkezés egyik fajtája melyben foglalt tartás ellenérték fejében történik, így az eltartó 4% vagyonszerzési illetéket fizet a hagyaték átadását követően. Az öröklési szerződés az ingatlan tulajdoni lapjára is fel van jegyezve tartási jog címen.

Meddig igényelhető a köteles rész?

Share Button

Bátyámnak van egy lakása, amit anyukámtól örököltünk, és kifizetett belőle engem. Nagyon nehéz anyagi helyzetben van, nem tudja fizetni a rezsit.  Szeretné, ha én a rezsijét fizetném, cserében nekem ajándékozná a lakást.

Kérdésem: mivel nem vált még törvényesen el, és ott a fia, ha esetleg meghal, követelhetnek-e köteles részt? Illetve ha igen, létezik-e olyan szerződés, amelyben lemondanak az örökségről? A fia közölte, nem érdekli a lakás, nem hajlandó támogatni sem, de ha arra kerül a sor, valószínűleg követelőzne.

Illetve ha jogot tarthat rá, figyelembe veszik azt, hogy én havi 40 ezer forinttal támogatom? ez levonódik az örökség mértékéből?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékozása esetén  a törvényes örökösök köteles részt igényelhetnek.

Mivel úgyis Ön gondoskodik testvéréről jobb megoldásnak tűnik ha eltartási szerződést kötne a bátyjával, mely szerződés ha legalább 2 évig fennáll, a köteles rész igényt kizárja.

Mi képezi a köteles rész alapját?

Share Button

Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy jól értelmezem-e a köteles rész igényelhetőségét érvényes végrendelet esetén. Ha a végrendeletemben 1/3 részt hagyok az egyetlen törvényes örökösömre a fiamra és a többi 2/3 részt másra (szülő, testvér vagy élettárs) hagyom akkor a gyerekem nyújthat-e be kötelesrészre igényt arra az ingatlan résztulajdonra amit 5 éve édesanyámnak ajándékoztam?

Számít ilyen esetben az érték? Az ingatlanrész értéke 6 millió volt, ennek az 1/3 lehetne kötelesrész (2 millió), de a jelenlegi vagyonom csupán egy értékpapírszámla 3 millió forint értékben, emiatt csak 1 milliót kapna a törvényes örökös a végrendeletem miatt.

Ha valakit nem zárnak ki a végrendeletből és megkapja a vagyonból legalább a kötelesrésszel megegyező örökséget, akkor már nem nyújthat be kötelesrészre igényt?

Végrendelet esetén a törvényes örökös köteles részre jogosultsága azt jelenti, hogy  mindabból, amelyet a végrendelet miatt nem örökölhet, igényelhet köteles részt. Ide tartozik a 10 éven belül örökhagyó által tett ajándék is.

 

Melyik ptk.-t kell alapul venni 2012-ben keletkezett ajándékozási szerződés esetén köteles rész vonatkozásában?

Share Button

Édesapám nekem ajándékozott egy házat 2012. szeptember 12-én. Szerencsére a mai napig jó egészségnek Örvend. A kérdésem az lenne hogy a köteles rész tekintetében az új vagy a régi PTK-t kell alkalmazni a fenti dátummal készült ajándékozási szerződés esetén?

Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértéke a régi Ptk 665-672 §-it kell alkalmazni azaz a törvényes örökrész 1 / 2-e.

 

Mi a köteles rész alapja? Hogyan lehet hozzá jutni a köteles részhez?

Share Button

Édesapám végrendelkezett, amelyben vagyonát 3 egyenlőre részben elosztotta 2 gyermeke gyermekének és 1 gyermekének javára.

Azt szeretném kérdezni, hogy halála esetén a gyermekek felmenői alapból kapják a köteles részt, vagy csak kérhetik? Amennyiben köteles rész van, azt kérheti a saját gyerekétől, vagy pedig az alap hagyatékból számítják?

A köteles rész akkor jár, ha azt az örökös igényli. A köteles rész abból jár amely törvényes örökrésztől a törvényes örökös a végrendelet által meg lett fosztva.

 

Igényelhető-e köteles rész a korábban elajándékozott földek után?

Share Button

8 éve édesapámtól testvérem, ajándékozás jogcímen több hektár termőföldet szerzett. Édesapánk végrendelkezés nélkül elhunyt, törvényes öröklés szerint örököltük a meglévő vagyonát.

Kérdésem, hogy lehet-e kérni a kötelesrészt az elajándékozott földek után akkor is, ha a törvényes öröklés szerint egyébként a meglévő vagyonból örököltem?

Tehát egyik törvényes örökös a másik törvényes örököstől kérheti-e a kötelesrészt, vagy csak a végrendeleti öröklésnél kérheti az a fél aki egyáltalán nem örökölt semmit?

Végrendelettel ha például az egyik leszármazót az örökhagyó megfosztja az törvényes örökléstől az köteles részt terjeszthet elő a végrendeleti örökössel szemben.

Ha azonban a végrendeletben nem szereplő törvényes örökös  a köteles részt kitevő törvényes 1/3-ot  megörökli – mert a végrendelet ettől a mértéktől nem fosztja meg – köteles rész igényt nem terjeszthet elő.

Kérhető-e köteles rész, ha nincs hagyatéki eljárás?

Share Button

Édesapám, aki idén elhalálozott, a nevén lévő ingatlan részét jelenlegi Feleségének ajándékozta 10 éven belül. A cél nyilván az örökségből való kizárásom volt.

Semmi nincs Apukám nevén, így valószínű, hogy hagyatéki tárgyalás sem lesz. Hogyan tudom kérni a köteles részemet, ha az ügymenetről sem lesz információm? Értesítenie kell engem valakinek, hogy mikor van lehetőségem kérni a köteles részt?

Álláspontom szerint, mivel hagyatéki eljárás csak hagyatéki leltár alapján indulhat és/mert hagyatéki leltárban szerepeltethető hagyatéki tárgyat az illetékes polgármesteri hivatal ügyintézőjének a kérelmező – ez esetben Ön – megjelölni nem tud, így hagyatéki eljárás indulni sem tud és közjegyzői szakba sem tud megérkezni.

 

Unokának történő ajándékozás esetén előterjeszthet-e a gyermek köteles rész igényt?

Share Button

Az unokámnak szeretném ajándékozni a családi házamat, mivel ő viseli gondom.

Van 2 gyerekem aki 10 éve felém se néz követelhetnek halálom után valamit is az elajándékozott házból?

Ha unokája gondozza  lehetőség kínálkozik arra is , hogy  kössön vele eltartási szerződést. E körben fontos tudni, hogy  az ingatlan eltartás fejében történő teljes hatályú megszerzéséhez az is kell , hogy   legalább két évig  ne következzék be  az eltartott halála. Ha ajándékoz , akkor  attól számított  10 éven belüli halála esetén  gyermekei kötelesrész igényt terjeszthetnek elő  az unokával szemben. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

1 / 9 oldal12345...Utolsó »