Vissza az előző oldalra

Köteles rész

Hogyan biztosíthatom azt, hogy ne minden gyerekem részesüljön az örökségemből?

Share Button

Négy felnőtt gyerekem van két házasságból. Az első házasságom után elváltam, az ott született két lányommal megromlott a viszony, több mint 10 éve nem beszéltünk, nem találkoztunk.

A jelenlegi feleségemmel az ingatlanunk közös tulajdon és jelzáloggal terhelt. Végtörlesztést tervezünk. A jelzálogjog törlése után pedig azt szeretném, ha csak a két közös gyerekünk örökölné majd az ingatlant és a két korábbi gyerekem ne részesüljön belőle.

Milyen megoldások jöhetnek szóba? Elegendő-e a tulajdonrészemet a feleségemnek, vagy a gyerekeimnek ajándékoznom, vagy milyen módon lehetnek a közös gyerekeink tulajdonosok úgy, hogy halálom után a két másik gyerek semmilyen módon ne követelhessen semmit sem?

Vér szerinti leszármazó csak akkor nem örököl, ha örökhagyó tulajdonában nincs semmilyen hagyatéki tárgy.

Megoldása lehet, hogy vagy a házastárs nevére írják át az Ön tulajdoni hányadát, vagy a mostani házastársával közös gyermekei nevére. Mindkét esetben az eredmény az lesz, hogy elhalálozásakor nem lesz hagyatéki tárgyalás, hagyatékátadás.

Fontos tudni, hogy holtig tartó haszonélvezet is alapítható a tulajdonjog átruházással egyidejűleg az Ön nevére és a haszonélvezet biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztethető fel az  ingatlan tulajdoni lapjára.

Mikor jár a köteles rész?

Share Button

Édesapám másodszor megnősült, első házasságából 3 gyermek született. Apukám feleségére íratta a lakást kb. 5 éve,/házasság előtti szerzés volt/ kérdésem, hogy nekünk hármunknak jár-e a kötelesrész?

Ha édesapja ajándékozással íratta az ingatlant felesége nevére, akkor a halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékot a köteles rész alapjához lehet számíttatni.

Ha édesapja adásvétellel íratta az ingatlant felesége nevére, akkor köteles rész iránti igényt nem érvényesíttethetnek.

Öröklési szerződés kötése esetén meddig követelhető a köteles rész?

Share Button

Élettársammal akarok öröklési szerződést kötni, akivel nem hivatalosan, de egy címen élünk együtt. Minden vagyonom ráhagynám, ellátás, gondozás, ápolás fejében. Még dolgozom, van jövedelmem.  A szerződés dátumától számítva a gyerekeim meddig követelhetnek kötelesrészt a vagyonból?

Az öröklési  szerződéskötéstől számított két évnek kell eltelnie ( életben maradnia)hogy gyermekei ne tudjanak követelni élettársától semmi örökrész.

Milyen formában rendelkezhetek arról, ki mennyit kapjon az örökségemből?

Share Button

Férjem halála után, 2 gyermekem és én egyenlő arányban örököltük a házat. Ez eladásra került, majd újat vettem, hasonló feltételekkel.

Mikor ezt is eladtam és újat vettem, egyik gyermekem és én magam is 2-2 millió forinttal egészítettük ki az új ház árát, másik gyermekem ehhez nem járult hozzá.

Közben a viszony is megromlott vele, súlyosan megsértette nővéremet. Írhatok-e olyan végrendeletet, melyben ő csak az eladott ház vételárának ráeső részét örökli, nem pedig azt, amiben jelenleg élek és bizonyítani tudom, hogy másik gyermekem és jómagam 2-2 Mill. Ft-t fizettünk rá a vételkor?

Ha örökhagyó  végrendelkezik és  ezáltal valamely törvényes örökösének  a törvényes örökrészénél kevesebb jut, (vagy nem jut) úgy köteles részre szorítja őt. A köteles rész a törvényes örökrész egyharmada.

 

Jogosult-e köteles részre a testvér?

Share Button

Gyermektelen vagyok. Halálom után ki a jogos örökösöm? Két élő testvérem van. A húgomra szeretném hagyni az ingó vagyonomat a gondoskodás és ápolása hálájául. A másik testvérem kérhet-e a jogos? részt?

A testvér nem jogosult kötelesrészre a testvére halála esetén.

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Ön végrendelettel egyik testvérének juttathatja összes ingóságát, vagy azokat reá ajándékozhatja, anélkül, hogy a másik testvér azokra bármilyen igényt támaszthatna.

Ajándéknak minősül-e a köteles rész pénzbeni kifizetése?

Share Button

Édesanyám engem nevezett meg végrendeletében örökösének, mert én viseltem gondját. A saját (tehát nem örökölt) pénzemen fizetem ki öcsém köteles részét. Visszterhes vagyonszerzés-e ez a kifizetés?

A kötelesrész pénzbeli kifizetése nem minősül ajándéknak, ezért az öccsének nem kell utána illetéket fizetnie.

Köteles részre jogosult -e örökhagyó testvére?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt.

A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást.

Érdeklődnénk, van e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt.

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Mely esetben igényelhető köteles rész az elajándékozott ingatlan után?

Share Button

Anyukám 1-éve meghalt, 4-en vagyunk testvérek, de csak az egyik gyerek kapott meg mindent ajándékozással. Ingatlant stb. Most az ingatlant árulják. Mi hárman nem kapunk semmit az eladott ingatlan árából?

Ha a kérdezett esetben az ajándékozás az örökhagyó halálát megelőzően történt, úgy – mert elhalálozás előtti 10 éven belüli ajándékozásról van szó – a többi három örökös leszármazó köteles részt igényelhet.

Ha a kérdezett esetben a hagyatéki  tárgyalás során – egyezség keretében – lett egyedüli örökös a négy közül valaki, akkor a többi köteles részre nem jogosult és az egyedüli örökös a hagyaték tárgyát képező ingatlant értékesítheti, a befolyó teljes vételár őt illeti.

Elajándékozott ingatlan után 10 éven belül kérhető-e a köteles rész?

Share Button

Nagymamám elajándékozta nekem az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen. Én az unokája vagyok, mamámnak van 2 fia akik rá se néznek, egyik külföldön van, másik pedig egy hónapba egyszer jön 5 percben megkérdezi hogy van majd hazamegy, de nem segít neki semmiben.

A szerződésben benne van, hogy épp szellemi tudatában hozta meg ezt a döntést (közjegyzőnél okiratba van foglalva, mint nyilatkozat, megerősítésként ,hogy épp szellemi tudatában hozta meg a döntést és senki sem kényszerítette rá) hiszen én gondozom, főzök, takarítok, kertet rendben tartom, és vásárolok mert Ő mozgássérült.

Kérdésem a következő : Ha nagymamám elhalálozik, 10 éven belül, így a 2 fia jogosult a köteles részre ?

A 10 éven belül tett ajándék – a köteles részre jogosult törvényes örökös igényére/ kérelmére – a köteles rész alapjába beszámít.

A köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, melyet elsődlegesen pénzben kell megfizetni, másodlagosan ingatlan tulajdoni hányadban.

Meddig érvényesíthető köteles rész igény?

Share Button

Édesapám 2011 ben ajándékozási szerződést kötött az öcsémmel az ingatlanra 3/6-od tulajdoni hányad arányában 1.000.000 Ft értékben. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben igényelheti -e a másik két testvér a köteles részt?

Apai ajándékozási szerződés – ha az örökhagyó apa azt elhalálozását megelőző 10 éven belül kötötte – köteles részre jogosítja a testvéreket, mint leszármazó törvényes örökösöket.

Ha az ajándékozást követő 10 éven belül édesapa még él, a köteles rész igény nem érvényesíthető.

 

1 / 7 oldal12345...Utolsó »