Vissza az előző oldalra

Öröklési jog

Ki nyújthat be kötelesrész igényt, és meddig?

Share Button

A nagymamám lakását a négy gyereke örökölte. Az egyik örökös a saját részét nekem adta (közjegyző előtt) ajándékozási szerződés keretében. (oldalági rokonok vagyunk) Az ajándékozó félnek nincsenek gyerekei – egyenesági rokonai, csak oldalágiak (testvérek és testvérek gyerekei).

Az ajándékozó fél az ingatlan haszonélvezője lett az ajándékozást követően. A kérdésem az lenne, hogy az ajándékozó fél halálát követően felléphet-e bárki hogy miért nem örököl utána? (itt gondolok a testvéreire, vagy a halott testvérének a gyerekeire).

Ajándékozás esetén köteles részre jogosult csak egyenesági rokon lehet és ő is csak akkor ha az ajándékozás és az ajándékozó halála között 10 év nem telt el.

 

 

Örökösnek számít -e a nevelt gyermek?

Share Button

Örökösödési illetékkel kapcsolatban lenne a kérdésem. Teljes vagyonomat 3 egyenlő részben fiamra, mostoha fiamra és húgomra kívánom hagyni.

Jól tudom, hogy mindhárman mentesek az örökösödési illeték fizetése alól?

Elváltam mostoha fiam apjától. Ettől ugye még továbbra is mostoha (nevelt) fiamnak számít!? Jogilag a mostoha és nevelt gyermek megnevezés ugyanazt fedi?

A nevelt gyermek, ha örökbefogadása nem történt meg, nem lehet a nevelőszülő örököse, nem illeti meg a nevelőszülő után öröklési illetékmentesség, ha például végrendelettel örökössé van nevezve.

Köthető-e feltételekhez a lemondás az örökségről?

Share Button

Le tudok -lemondani az örökségről a testvérem javára, úgy ha szándéknyilatkozatot teszek, amiben feltételeket szabok ? Pl. a testvérem gondozza anyukámat a haláláig, minden felmerülő költséget (temetés) ő fizet, pár hónappal ezelőtt elhunyt apukám temetés költségének a felét kifizeti nekem, mert 100 %-ban én fizettem a temetést. Jogilag ez elfogadott, vagy mi a helyes megoldás erre?

Az örökségről lemondás az örökhagyóval kötött kétoldalú írásbeli megállapodás. A lemondó és testvére között jogviszonyt nem keletkeztet.

Jogi álláspontom szerint az Ön által említett feltételekhez nem köthető.

Mi az öröklési rend, ha egy leszármazó van, és meghal a szülők valamelyike?

Share Button

Házastársak vagyunk, több ingatlanunk van, mindegyik két néven van bejegyezve.Egy fiunk van. Ha egyikünk meghal hogy zajlik az öröklés?

Bármelyikük elhalálozása esetén a túlélő házastárs az utolsóként közösen lakott ingatlan holtig tartó haszonélvezeti jogát szerzi meg és ugyan ezen ingatlanuk tulajdonosa 1 / 1-ben gyermekük lesz.

Minden egyéb más hagyatéki vagyontárgy tulajdoni jogát a túlélő házastárs és a gyermek örökli 1 / 2 – 1 / 2-ed arányban.

A fenti törvényes öröklés végrendelettel illetve Önök közötti vagyonátrendezéssel lehetséges, ajándékozás/adásvétel keretében, mely ügyletek illetékmentesek.

Ki az örökös, ha nincs leszármazó és a szülők nem élnek?

Share Button

A házastársamnak nincs gyermeke, nem élnek a szülei, de élnek a testvérei. Több ingatlanunk van, melyeknek a tulajdonjoga a házastársam nevén van haszonélvezeti joga az én nevemen. A házastársam esetleges halála esetén ki az örökös? Örökölnek e a testvérei? Úgy tudom, hogy egyedüli örököse csak én lehetek.

Ha örökhagyónak sem szülei, sem leszármazója nincs az utána maradt hagyaték kizárólagos örököse a túlélő házastárs.

Kérhető-e köteles rész 10 éven túli ajándékozás esetén?

Share Button

Anyukám régi házát eladta, melynek árából új házat vett. Azonban ezt a házat már azonnal a testvérem nevére íratta. Eltartási szerződést nem kötöttek. Ez már több, mint 10 éve történt. Édesanyám esetleges halála esetén igényelhetek köteles részt?

Jogi álláspontom szerint Önnek nem jár köteles rész az alábbiak miatt:

  1. édesanya ajándékozása óta több mint 10 év telt el
  2. az ingatlan nem édesanya tulajdona
  3. testvéri hagyaték után túlélő testvére köteles részre nem jogosult

Mi az öröklési rend? Hogyan lehet egyezséget kötni a hagyaték tárgyára vonatkozóan?

Share Button

Édesapám kb. 2 hete hunyt el. Örökül csak állampapír számlát hagyott, egyéb vagyont nem. Édesanyámmal házasságban éltek.

Húgommal ketten vagyunk, édes gyermekek. Élő testvére, szülei nincsenek.

Első kérdésem, hogy hármunkon kívül felmerülhet-e még valaki örökösként? (Unokák, unokatestvér)

Második kérdésem, hogy hogyan tudnánk a testvéremmel a részünket visszautasítani, azért hogy édesanyánk hozzáférjen a teljes állampapírban lévő összeghez? 

Az öröklési rend egymást követő sorrendben: szülő-gyermek/unoka-túlélő házastárs és ha ezek közül örökös nincs csak akkor következnek a távolabbi örökösök úgy mint unokatestvér stb.

Ahhoz hogy a túlélő házastárs örököljön önök helyett is, egyezséget lehet kötni a közjegyző előtt , melyben ekként rendelkeznek. Ez nem az öröklés visszautasítása, hanem a hagyaték tárgyát illetően egyezség az örökösök között, hogy egyedül csak az egyik örökös részesüljön a hagyatékból. Az egyezség megköthető a hagyatéki tárgyalás előtt is, melyet az illetékes közjegyzőhöz el kell juttatni.

Milyen mértékig tartoznak helytállni az örökösök az elhunyt tartozásaiért?

Share Button

Kérdésem a következő lenne: A hagyatéki végzés jogerőre emelkedése után, követelhet-e egy olyan bank,(pénzintézet), amely nincs feltüntetve a hagyatéki végzésen, hogy az elhunytnak, (elhunytaknak), velük szemben tartozásuk lenne, és hogy ezt az örökös (örökösök), megöröklik, illetve rendezniük kell?

(Mivel szüleink elhunytak. apa: 2020.03.05, anya: 2020.04.04. Hagyatéki végzés közjegyző jelenlétében, 2020. 11 és 12 hóban volt, ami 2021. 02. 04-én jogerőre emelkedett.

Ebben 2 tartozás van feltüntetve szüleink részéről, amelyből egy rendezve a másik folyamatban van jelenleg. Azonban jelentkezett egy harmadik pénzintézet, ahol szüleinknek még tartozása van, és anyukánk volt az adós, apukánk pedig az adóstárs.Ebben az estben jogos-e a követelés, hogy a hagyatéki végzésen, ez a tartozás nem szerepel?

Az örökösök az örökhagyó tartozásaiért helytállni tartoznak függetlenül attól, hogy a hagyatéki eljárás során vagy később érvényesítik a követeléseket a jogosultak. Fontos tudni, hogy kizárólag az örökség erejéig van helytállási kötelezettségük, így tehát magánvagyonukkal az örökösök nem felelnek.

Ki lehet meghatalmazott hagyatéki ügyben?

Share Button

Külföldön élő kettős állampolgár vagyok. Édesanyám ez év elején meghalt, lakása 6/12 részben rám szállt, a másik fele korábban elhunyt testvérem gyerekeire.

Sajnos, a már felnőtt gyerekekkel nem jó a viszonyunk, így nem választanám őket jogi képviselőmnek, viszont édesapám testvére szívesen segítene. Mivel ő nem számít egyenesági rokonnak, lehetséges-e ez?

Ha Ön külföldön ír alá meghatalmazást az aláírását konzuli hitelesítéssel kell ellátni.

Ha a meghatalmazott Magyarországon írja alá a meghatalmazást az ő aláírását elég két tanúval hitelesíteni.

Fontos tudni hogy érdemes a meghatalmazásba foglaltan nyilatkozni arról ha például visszautasítaná az örökséget, vagy ha egyezséget kívánna kötni örököstársaival.

Meghatalmazott lehet: bármely hozzátartozó (azaz a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa), örököstárs, továbbá örököstársnak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, illetve ügyvéd.

Édesapa testvére nem lehet meghatalmazott hagyatéki eljárásban.

 

Kinek kell bizonyítania a hagyatékátadás során a vagyon ági jellegét?

Share Button

Az alábbi ági öröklés kérdésre szeretnék választ kapni: Örökhagyó az ingatlant az édesapjától örökölte 1987-ben, édesapja pedig részben a nagyapától örökölte 1945-ben, valamint testvéreitől kapta ajándékba.

Örökhagyónak testvére, gyermeke, felesége nincs, szülei, nagyszülei már nem élnek. Apai ágon Apa testvérei elhunytak, de leszármazók vannak. Anyai ágon Édesanya 2 mostohatestvére él. Kérdésem, hogy az említett ingatlan ági vagyonnak számít-e?

A hagyatékban az anyai ág örökölte a felét, az apai ág a másik felét. (apai ágon örököltem 1/12-ed részt, mint Örökhagyó édesapjának testvérének unokája: (((1/2)/3)/1)/2= 1/12 Ha ági vagyon, akkor az anyai ág nem esik ki? Ez esetben dupla hagyaték járna nekem? 2021-ben emelkedett jogerőre a hagyatéki végzés.

Valamely hagyatéki vagyontárgy ági jelegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.

Ilyen eset lehet, ha például örökhagyó szülője a túlélő házastárssal szemben bizonyítja, hogy valamely hagyatéki tárgyat ingyenesen juttatott gyermekének mint örökhagyónak. Az Ön által említett tényállás mellőzte úgy az ági vagyon jogosultjának meglétét mint az ági vagyok igény érvényesítésének fennállását.

 

1 / 42 oldal12345...102030...Utolsó »