Vissza az előző oldalra

Öröklési jog

Mi történik, ha az egyik örökös visszautasítja az örökséget?

Share Button

Édesapám 2020. júliusában elhalálozott. Törvényes örökös én és az öcsém vagyunk. Öcsémnek nincs gyermeke, nekem van három. Öcsém nem kíván örökölni apánk után, én még nem tudom, hogy kérem –e az örökséget vagy nem.

Mivel édesapánkkal a kapcsolatot egyikünk sem tartotta, így az örökségről csak rész információink vannak (amit tudunk gyümölcsös és egy személyautó volt a nevén illetve az ingatlan tulajdoni lapja szerint a gyümölcsös jelzáloggal terhelt).

Kérdéseim: 1./ Ha a testvérem visszautasítja az örökséget, az ő részét én és a leszármazóim örökölhetik, vagy az államra száll? Ha az államra száll a testvérem örökrésze és én igényt tartok a sajátomra, akkor pl. a személygépkocsinak és a gyümölcsösnek a tulajdon joga illetve a jelzáloghitel terhe 50-50%-ban megoszlik majd köztem és az állam között?

2./ Ha a testvérem lemond az én javamra az örökrészéről, de én visszautasítom az örökséget( több lesz teher, mint követelés) akkor az öcsém felelni fog –e bármiért is az örökséggel kapcsolatban?

3./ Van-e valamilyen határideje a visszautasításnak – mivel öcsém külföldön él és nem akarna azért hazajönni, hogy a hagyatéki tárgyaláson részt vegyen, ezért írásban küldené meg a visszautasító nyilatkozatát -?

A hagyatéki eljárás során Önök egyezséget köthetnek. Ebben rendezhetik, hogy például csak Ön legyen az örökös, azaz testvére az örökségét Önnek ajándékozza. Osztályos egyezséget is köthetnek, mely alapján a testvére egy darab ingóságot örököl míg minden mást Ön, így kedvezőbb a közjegyzői díj. Az örökösök az általuk örökölt hagyaték erejéig felelnek az örökhagyó tartozásaiért.

Más a helyzet ha valamelyikük visszautasítja az örökségét. Fontos tudni, hogy visszautasítani csak a teljes örökséget lehet. Ha minden örökös visszautasítja az örökséget az a Magyar Államot illeti. Az alábbiakban talál egy visszautasítási mintát, mely postai úton is megküldhető az illetékes közjegyzőnek:

http://www.fuzesgyarmat.hu/storage/upload/documents/06-orokseget-visszautasito-nyilatkozat-nagykoru-pdf_20150715133221_85.pdf

Milyen mértékig köteles az örökös helyt állni a tartozásokért?

Share Button

Édesanyám és édesapám házastársak voltak. Édesapám hitelszerződést kötött, amely hitelszerződés teljesítésének biztosításául az édesanyám (1/1) tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog került bejegyzésre.

Édesanyám ezt követően elhunyt, én és testvérem kiskorúként örököltük az említett ingatlant (édesapám nem örökölt, a régi Ptk. szabályai szerint törvényes képviselőként aláírta az okiratokat a nevünkben).

Édesapám ezt követően nem tudta fizetni hitelét, így a hitelszerződést a bank felmondta, a követelést pedig követeléskezelő cég vette meg. Édesapám 2012-ben elhunyt, örökségét én és a testvérem visszautasítottuk. Az érintett ingatlanon továbbra is szerepel a jelzálogjog (svájci frankban feltüntetve). A követeléskezelő cég édesapánk halála óta arról tájékoztat minket (kezdetben kiskorúakat), hogy a bejegyzett jelzálogjogért annak az évek alatt felszámított díjakkal együtt másfélszeresére nőtt összegéért helyt kell állnunk.

Emellett jelezte, hogy amennyiben az ingatlan értéke egy esetleges végrehajtás útján történő értékesítéssel nem fedezné a követelés mértékét saját vagyonunkkal is felelünk. Keresetlevelet egyik fél sem nyújtott be.

Jogszerű a magánvagyoni irányú követelés jelen esetben, amennyiben például a cég az ingatlanból nem nyerne kielégítést? Lehetséges lehet, hogy a törvényes öröklések időpontja óta minket a tulajdoni lapon szereplő összeg mellett kamatok, járulékok fizetése is terhel? Kihez fordulhatok a kamatok, járulékok (és forintosítás) megfelelőségének ellenőrzése érdekében? Érdemes ezt leellenőrizni? Eredményre vezethet a PBT eljárása az egyezség elérésében?

Fő szabály szerint az örökös az örökhagyó tartozásáért az örökölt hagyaték erejéig felel. Örökség visszautasítása esetén nem lehet szó örökölt vagyonról.

A kiskorúság idején elfogadott örökség állhat csupán helyt a hitelező követeléséért és kizárólag a hagyaték tárgyára a haláleset bekövetkeztekor fennálló tartozásért.

Az örökös magánvagyonára ez a követelés nem terjeszthető ki. Fontos tudni, hogy az öröklést követően a hitelezővel újra kötött szerződés ezt a fő szabályt negligálja, ezért attól tartózkodni érdemes.

Mi az öröklési rend örökös halála esetén?

Share Button

Öröklési kérdéssel fordulnék Önhöz. Az ingatlan 3 (legyen A, B és C elnevezésűek) testvér tulajdonában áll, 1/3-1/3 arányban. Szüleik már meghaltak.

Az “A” nevű meghalt (akinek egy gyermeke van, de férje, szülei már meghaltak).

Kérdésem: “A” tulajdonrészét ki örökli? Neki a gyermeke, vagy esetleg részesül belőle a két testvér is? “A” ugyebár meghalt.

“B” nevű halála esetén (akinek gyereke, házastársa sosem volt, szülei meghaltak) hogyan fog állni az öröklési rend? Kérdés: “B” halálával örököl valamit az “A” nevű gyereke vagy “B” nevű tulajdonjoga teljes egészében a “C” nevűre száll?

’A’ után a törvényes öröklés rendje szerint annak gyermeke az egyedüli örökös.

’B’ után ’A’ leszármazója és ’C’ a törvényes örökös egyenlő mértékben.

A törvényes öröklés jogi szabályai szerint elsőként a leszármazók örökölnek, ezek –valamint túlélő házastárs- hiányában a szülők. Szülők hiánya esetén azok leszármazói –tehát az örökhagyó testvérei- az örökösök azzal hogy a kiesett testvér helyén annak leszármazója örököl.

Jár-e köteles rész 2 éven túl kötött öröklési szerződés után?

Share Button

Édesanyám 2018 januárjában közjegyző előtt öröklési szerződést kötött a testvéremmel, melyben havi 60.000.-Ft gondozási díj, valamint halála esetén temetése ellenében minden ingó és ingatlan vagyonát testvéremre mint általános örökösre hagy.

2020 májusában édesanyám elhunyt, testvérem el temettette, de a szerződésről csak a hagyatéki eljárás alatt értesültem, oly módon, hogy én kerestem meg az illetékes önkormányzat hagyatéki osztályát, ahonnan tájékoztattak , hogy melyik közjegyző intézi a hagyatéki eljárást.

Majd a közjegyzőt felkeresve értesültem arról, hogy a bizonyos öröklési szerződés letétbe van helyezve nála.

Kérdésem az lenne , hogy a szerződésben nem szereplek örökösként ebben az esetben jár-e köteles rész nekem? Azt nekem kell kérni? Esetleg bírósághoz kell fordulnom? Az öröklési szerződésről kértem másolatot a közjegyzőtől a másolaton nem szerepel csak a közjegyző aláírása sem édesanyámé sem testvéremé nincs , a szerződés 3 oldalas a közjegyző aláírása csak az utolsó oldalon szerepel, ez így érvényes?

Az új Ptk. szerint, ha egy adott öröklési szerződés  érvényesen megköttetett és legalább 2 évig hatályában fennáll az örökhagyó után egyedüli örökös az eltartó.

Mivel közjegyző által készített a szerződés azaz közokiratban foglalt így érvényes, jogalappal bírósággal nem támadható és mivel 2 év is eltelt annak megkötése óta és tekintettel arra, hogy örökhagyó minden ingó és ingatlan vagyonára szól így köteles rész nem jár az örökösnek.

Az öröklési szerződés  a végrendelkezés egyik fajtája melyben foglalt tartás ellenérték fejében történik, így az eltartó 4% vagyonszerzési illetéket fizet a hagyaték átadását követően. Az öröklési szerződés az ingatlan tulajdoni lapjára is fel van jegyezve tartási jog címen.

Vér szerinti gyereket elvált szülő után mi illeti meg?

Share Button

Édesapám és Édesanyám, Kb.15 éve elváltak Én azóta is az Édesanyámmal élek egy háztartásban, az Apám elköltözött és egy másik élettársi kapcsolatot hozott létre,válásukat korrekten rendezték ! Esetleges,halála után én még utána köteles részt igényelhetek-e ?

Köteles rész csak végrendelet esetében merülhet fel. Egyenes ági rokonok között törvényes öröklés a fő szabály. Tehát ha édesapa meghal Ön mint vér szerinti gyermek örököse lesz – ha van örökség/hagyaték. Ha apa végrendelete miatt Ön nem örökölhet, akkor tarthat köteles részre igényt, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.

Elhunyt örökös esetén ki örököl?

Share Button

Olyan kérdésesem lenne, hogy: édesanyámék 5-en voltak testvérek 3 testvérük már meghalt.( ketten maradtak) A 3 meghalt testvérének mindegyiknek van 2-2-2 gyereke.

Ha ne adj isten meghalna az 1 élő testvére is, akkor ki örökölne? ( nincs neki gyereke, férje, senkije) Egyedül édesanyám, vagy a meghalt testvérek gyerekei is?

A törvényes öröklés rendje szerint testvér halála esetén – ha nincs vagy nem él más közeli hozzátartozója – a testvére az egyedüli örökös. Míg kiesése (elhalálozása) esetén annak leszármazói örökölnek  egyenlő arányban.

Érvényesíthető-e feltételekhez kötött végrendelkezés?

Share Button

1 Hogyan tudok végrendelkezni kiskorú,külföldön született és ott élő unokám részére magánvagyonomból, amit én örököltem édesapámtól és nagynénémtől úgy hogy férjem-fiam-lányom részére ne keljen kötelesrészt fizetni?

Fent nevezettek nyilatkozattal lemondhatnak-e a köteles részről amit a végrendelethez csatolok.

2 Kiköthetem-e a végrendeletben hogy az örökséget unokám csak nagykorúságát követően kapja meg ill.ha nem éri meg a nagykorúságot akkor az örökség visszaszálljon a helyettes örökösökre, fiamra (unokám édesapja)és a lányomra(unokám nagynénje) 1/2-‘/2 arányban?

3 Kiköthetem e azt is hogy mivel az örökség magánvagyonom és azt szeretném ha az a családunkban maradna, ha a fiam az unokám nagykorúsága előtt elhalálozik akkor helyettes örökös a lányom legyen 1/1 arányban, ill.ha a fiam elválik a menyemtől és az unokám a menyemhez kerül akkor a helyettes örökösök a fiam és a lányom legyen 1/2-1/2 arányban tehát ne kerüljön az örökség a menyemhez ill.annak családjába?

A végrendeletben az örökhagyó kifejezetten örökösévé nevez valakit például a unokát, minden ingó és ingatlan vagyona tekintetében és a törvényes örökösökről említést sem tesz.

Ez a hallgatólagos kizárás esete melynél a törvényes örökösök köteles részre tarthatnak igényt.

Fontos tudni, hogy az örökösök örökhagyóval kötendő kétoldalú megállapodással lemondhatnak az öröklésükről  sőt a köteles részről is.

Az  örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen.

 

Le lehet-e mondani az örökség egy részéről?

Share Button

Édesanyám a nagyszüleim után a testvérével felesben örökölt egy zártkertet. Édesanyám már többször szerette volna értékesíteni (igazából csak a gond és költség van vele, az értéke pedig szinte a nullával egyenlő), de a testvére ebbe nem egyezett bele, gyakorlatilag beszélni sem lehet vele.

A kérdésem az lenne, hogy lemondhatok-e az örökségemnek csak erről a részéről? Ha igen, akkor ki örökli a rám eső részt, amiről lemondok? Két felnőtt gyermekem van, azt sem szeretném, ha az ő nyakukba szakadna utánam.

Két testvérem van, tudomásom szerint ők sem kérnek a telekből. Édesanyám testvére biztos nem ír alá semmit, még azt sem, ha anyu odaajándékozná neki a rá eső részt. Neki is három gyermeke van, tehát 1/6-od arányban öröklünk édesanyáink után. Szerencsére még mindketten élnek és egészségesek, ezért úgy gondolom, talán most még egyszerűbben megoldható ez a probléma.

Ha valaki nem szeretne örökölni két dolgot tehet:

Örökhagyó életében köt vele egy szerződést melyben kifejezi abbéli akaratát, hogy már most lemond az öröklésről. A lemondásnak teljes körűnek kell lennie, azaz örökhagyó halálakor örökhagyó tulajdonát képező valamennyi  ingatlan, ingó dologra nézve kiterjedőnek.

A lemondással a lemondó kiesik az öröklésből és a soron következő törvényes örökös örököl.

A másik megoldás, hogy örökhagyó halálakor a hagyatéki eljárás során visszautasítja az örökségét. Ha minden örökös visszautasítással él a szükségképpeni örökös a Magyar Állam lesz.

E körben tehát el lehet odáig jutni, hogy édesanya testvérének mint törvényes örökösnek is nyilatkozat tételi kötelezettsége keletkezik

Örököl-e az élettárs?

Share Button

Nem bejegyzett élettársam meghalt, 1 gyermeke előző házasságából született, közös gyermekünk nincs. 10 éve az általam tulajdonolt ingatlanban élünk.

Élettársamnak volt egy háza (ebben a gyermeke él), egy lakása (ezt időszakonként használtuk, jelenleg albérlő lakik benne), földterülete (haszonbérbe van), bakszámlája és egy gépkocsija (ezt már a 10 éven belül vette).

A temetésről én gondoskodom és az előbb említett lakás és gépkocsi költségeit én fizetem (pl. áram, gáz, helyi adó, stb.)

Fentiekből öröklés címén megillet-e valami?

A felmerült költségeket hol, kinél, milyen módon kell bejelentem?

Mit, mikor, milyen módon kell átadnom a gyermekének (itt gondolok pl. a ruhaneműkre, laptop, gépjármű, dokumentumok pl. korábbi adóbevallások, stb.)

Az Ön által vázolt élettársi kapcsolatnak nincsen öröklési jogi hatása Önre nézve. Ön csak akkor részesülhetne a hagyatékból, ha élettársa végrendelkezett volna az Ön javára. Az örökös tehát élettársa leszármazója, akivel szemben  – ha követelése van – a hagyatéki eljárás során hagyatéki hitelezői igényt érvényesíthet.

Haszonélvezettel terhelt ingtlannak ki lesz a tulajdonosa?

Share Button

Az édesanyám a ház tulajdonosa, én pedig az életem végéig tartó haszonélvezője. A kérdésem az, hogy a halála után, ha végrendeletben nem rendelkezett a tulajdonjogáról, akkor automatikusan én öröklöm a tulajdonjogát, vagy esetleg a bátyám is igényt tarthat arra, vagy legalább a felére?

Az ingatlan tulajdoni jogát  édesanya elhalálozása esetén bátyjával egyenlő arányban öröklik meg.

Mivel így az ingatlan felének egyben tulajdonosa és haszonélvezője is lenne ezért a törvény erejénél fogva ezen fél ingatlanon a már bejegyzett haszonélvezeti joga törlődni fog  viszont a másik felén melynek bátyja mint örökös lesz a tulajdonosa, a holtig tartó haszonélvezeti joga fennmarad.

1 / 50 oldal12345...102030...Utolsó »