Vissza az előző oldalra

Ingatlanjog

Milyen jogi megoldással használhatom legálisan a szomszédom telkét?

Share Button

A szomszédaim idősebb emberek, nem akarnak már földműveléssel foglalkozni ezért felajánlották, hogy a hátsó kertjüket (belterületi ingatlan, kivett lakóház, udvar besorolású telek hátsó része) eladnák nekem. Ehhez meg kellene osztani az ingatlanjukat, hogy a hátsó kertjeiket kitevő 400-600 m2-nyi telekrészt határrendezéssel az én ingatlanomhoz csatolhassam.

Ez a földhivatal szerint földmérő bevonásával, megosztási tervvel meg minden mizériával elég tetemes összeg lenne. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a településen létezik minimális telekméret, ezért valószínűleg nem kivitelezhető a megosztás azon a nyomvonalon, ahogy azt a szomszédaim és én szeretnénk. A ház formája határozza meg a minimális telekméretet ami jelen esetben 800 m2 lenne így nem lehet 400 m2-t leválasztani az 1016 m2-es telekből.

Itt a telkek négyzetméterára 100-150 forint között alakul, így ha lehetséges is a területrendezés, annak adminisztrációs díja többszörösen meghaladná a telkek értékét. A szomszédok minden megoldásban benne lennének, csak azt kérik, hogy építsek kerítést és gondozzam a kertet mert a másfél méteres gaz miatt a jegyző bírsággal fenyegeti őket.

Megoldás lehet, ha a két ingatlant összevonják – földmérővel – osztatlan közös tulajdonba és készítenek egy természetben kizárólagos használati megosztást – akár földmérő nélkül – hogy a tulajdoni hányadtól eltérően ki melyik földrészletet használhatja kizárólagosan. Mivel belterületi ingatlanról van szó, a bérlet és a szívességi használati konstrukció is megoldás lehet.

 

Érdeklődnék, hogy a sima bérleti szerződés ad-e megfelelő keretet arra, hogy a szomszédaim hátsó kertjeit hosszútávra (pl: 25-30 évre) bérbe vegyem?

Mi történik, ha a szomszédom, akivel a szerződést kötöm elhalálozik? Az örököst köti-e a bérleti szerződés?

Hogyan oszlik meg a vételár haszonélvezettel terhelt ingatlan esetén?

Share Button

Négy éve özvegy vagyok a családi ház fele az én tulajdonom melyben most is lakom,és haszonélvezeti jogom is van. A férjemnek előző házasságából két felnőtt korú gyermeke van.(örökösök és már kaptak 1-1 mill.Ft) De nagyon siettetik a ház eladását…ezért szeretném tudni kinek mennyi jár, mivel kalkulálhatok ha pl.33 millióért eladható lesz a ház.

Ha Ön elmúlt 65 éves, 33 M Ft értékű ingatlan eladásából az Ön jussa lehet: ½-ed ingatlan tulajdonjog eladása után 16.5 M Ft, másik 1 / 2-ed ingatlan haszonélvezeti joga eladása után 3.3 M Ft, míg az örökösök 13, 2 M Ft-re tarthatnak igényt.

Hogyan szerezhető meg árverésre kitűzött ingatlan tartozásmentesen?

Share Button

Van egy ingatlan. A fele édesapám tulajdona, a másik felét én örököltem. Édesapámnak tartozása van, az ő része már árverezve is volt, sikertelenül. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha én papíron megvenném az ő részét, akkor halála után töröltethetem róla a tartozást, vagy mindenképpen vissza kell fizetni?

Az árverési vétellel a vevő tehermentesen kapja tulajdonába az ingatlant. Javasolt, hogy legyen Ön a Vevő az árverésen.

Külföldi állampolgár hogyan válhat Magarországon gazdává?

Share Button

EU állampolgár vagyok, magyar állampolgárságom nincs, csak 12 éve élek Magyarországon.

Szeretnék 2-2,5 hektáros tanyát venni gazdálkodás céljából, úgy tudom ehhez elég lenne (a magyar állampolgároknak) elvégezni egy aranykalászos gazda tanfolyamot fél-egy év alatt, viszont sehol nem találtam arra vonatkozó előírást, hogy EU állampolgár esetében mi az eljárás. Előre köszönöm válaszát erre vonatkozóan.

Egy EU állampolgár maximum 1 ha termőföldet vásárolhat. 3 EU állampolgár megvásárolhat 2,5 ha termőföldet.

Egy EU állampolgár, ha regisztrált földműves megvásárolhat 2,5 ha termőföldet. A regisztráció történhet külföldi mezőgazdasági végzettséget igazoló bizonyítvány alapján, vagy az Ön által említett képzés befejezését követően, melyet külföldi állampolgár is elvégezhet.

Eltérhetnek-e a felek a törvényben meghatározott haszonélvezeti értéktől?

Share Button

A haszonélvező köteles elfogadni a törvény által megállapított  díjat ház eladásnál? Az ingatlan értéke 40.000.000.- a haszonélvező 65 éves elmúlt.

A haszonélvező a jogát ingyenesen vagy visszterhesen szüntetheti meg. Általában a gyermeke tulajdonát képező ingatlanon fennálló szülői haszonélvezet ingyenes lemondással szűnik meg. Fontos tudni, hogy ilyenkor ajándékozás történik, azaz a haszonélvező, ezen jogát, mint vagyoni jogi értéket a gyermekének ajándékozza illetékmentesen. Ha nem egyenes ági rokonság van a felek között, akkor a tulajdonos megajándékozottnak ajándékozási illetéket kell fizetnie, melynek mértéke lakóingatlan esetén 9 %, míg üdülő esetén 18 %.

A haszonélvezet értékét az Illetéktörvény 72. §-a szerint lehet kiszámítani. Pl.: 20 M Ft értékű ingatan esetében a 65 év feletti haszonélvező vagyoni értékű joga 4.000.000,- Ft. Az eladói oldal ettől eltérő mértéket is rögzíthet a szerződésben, megegyezésük szerint. A haszonélvező ezen jogát úgy is megszüntetheti, hogy azt a vevő megvásárolja tőle. Ilyenkor a szerződésben tulajdonjog eladó és haszonélvezeti jog eladó külön – külön kerül feltüntetésre.

Mennyit ér az eladásra szánt ingatlanon lévő haszonélvezet ?

Share Button

Fiam meghalt egy nagykorú lánya van. Az ingatlant 2005 -ben vettem, amire holtig tartó haszonélvezetet kötöttem. Most az unokám az ingatlant el akarja adni.

Kérdésem:igény tarthatok e az eladási árból származó bizonyos összegre, megillet- e?

Ha Ön 65 év feletti, és az ingatlan ér 40.000.000,- Ft-t, akkor önnek 8.000.000,-  Ft járhat a haszonélvezeti joga eladással történő megszüntetése miatt.

Fontos tudni, hogy az Illetéktörvény 72. §-a szerint lehet kiszámítani a haszonélvezeti jog értékét.

Hogyan szüntethető meg a haszonélvezeti jog?

Share Button

Megszüntethetem-e a haszonélvezeti jogomat a leányom tulajdonát képező ház tekintetében, ha lemondó nyilatkozatot teszek?

A haszonélvezeti jog, mint személyes jog egyoldalú jognyilatkozattal, ingyenes lemondással  megszüntethető, melyet ügyvédnek vagy közjegyzőnek lehet elkészíteni.

A megszüntetés a tulajdonos szempontjából ajándéknak minősül, de egyenes ágbeli hozzátartozók esetében illetékmentes.

Mi a teendő, ha termőföld bérlője elhalálozik?

Share Button

Édesapám halála után egy földterületet örököltünk Édesanyám, Testvérem és én, Édesanyám haszonélvezeti jogával. A földterületet (szántó) évek óta bérli egy hölgy, aki műveli/művelteti, és állami támogatást is vesz fel utána.

Kérdésem az, hogy mi történik, ha a bérlő elhalálozik, és a közvetlen családtagjai/örökösei nem alkalmasak, vagy nem akarják tovább bérelni, művelni. Mi a teendőnk ilyenkor, illetve mik a lehetőségeink?

Köszönöm megkeresését. Határozatlan idejű bérleti jogviszony a bérlő halálával megszűnik. A bérlő jogutódai kizárólag határozott idejű és még le nem járt bérleti jogviszony esetén lesznek jogutódok. Az első esetben tehát vagy saját maguk használják, vagy újból haszonbérbe adhatják az ingatlanukat, vagy eladhatják.

Van-e a szomszédnak vagy a bérlőnek elővásárlási joga belterületi beépítetlen terület eldása esetében?

Share Button

A közvetlen szomszédomban van egy belterületi beépítetlen ingatlan amelynek a tulajdonosa a helyi önkormányzat. A területet jelenleg bérli egy személy aki mezőgazdasági tevékenységet folytat az érintett ingatlanon.

Az önkormányzat árulja ezt a telket. A kérdésem az hogy kinek van elővásárlási joga? – a bérlőnek vagy nekem, mint szomszédnak? Nekem is és a bérlőnek is állandó lakhelyünk ugyanazon a településen van ahol az eladó ingatlan megtalálható.

Belterületi építési telek eladása esetén – függetlenül attól, hogy önkormányzat az eladó – senkinek nincs jogszabály szerinti elővásárlási joga, ugyanis az ingatlan értékesítése nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá.  Viszont az önkormányzatok általában pályázati kiírás útján értékesítik ingatlanjaikat, így az eladó szerinti legjobb ajánlatot tevő pályázó tudja az ingatlant megvásárolni.

 

Kiadható -e az osztatlan közös tulajdonú lakás egy tulajdonostárs által?

Share Button

Férjem 2016.szept.20-án (házasságkötésünket megelőzően két évvel) vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk. Mivel időközben én új házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni. A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem.

Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők. Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból.

A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára. A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására.

Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek. Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja.

Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot. Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban.

Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból. Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek.

A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával. Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

1 / 57 oldal12345...102030...Utolsó »