Vissza az előző oldalra

Ingatlanjog

Alapítható -e utólag haszonélvezet a gyermekeknek elajándékozott házra?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol
Share Button

Saját tulajdonomat képező ingatlanomat két lányomnak ajándékoztam 2014 évben azzal, hogy magamnak holtig tartó haszonélvezeti jogot is bejegyeztettem.

2016 év november hónapban házasságot kötöttem . A feleségemmel a házaságkötést megelőző években is és azóta is, az ingatlanon lévő két családi ház egyikében élünk. Ugyanezen ház másik elkülönült (kisebb) részében lányom lakik a barátjával. Kérdésem: Ad-e a jog lehetőséget arra, hogy halálom után feleségem tovébb élhessen haláláig (akár a kisebb házrészben is)?

A teljes ingatlanra Önnek holtig tartó haszonélvezeti joga van, melynek tulajdonosai – ajándékozás jogcímen a gyermekei.

Halála esetén a túlélő házastársa ezen ingatlanokból semmit nem örökölhet.

Haszonélvezeti jogot csak szerződéssel tudna  alapítani a tulajdonos gyermekekkel, ilyen irányú megegyezés esetén.

Hogyan érhetem el, hogy javaim egy részét ne a lányom, hanem unokaöcsém örökölje?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Saját akaratomból gépen szeretném megírni a végrendeletet ha lehet illetve ha kézzel írott a szabályosabb akkor kézzel írnám meg ! Van kettő lakóingatlan illetve egy garázs valamint ingoságok. Kérdésem ,hogy lehet illetve milyen formában írhatom meg,ha az egyik ingatlant az ingóságokkal  kizárólag az unokaöcsémre szeretném hagyni. A másik lakóingatlant valamint a garázst a lányomra ! Indokom : 71 éves beteges mozgásomban korlátozott vagyok már mint fizikai mint erkölcsi segítségre van szükségem jelenleg 106 ezer nyugdíjból élek, tartom fenn a lakásomat.

Lányom nem látogat nem tartja még csak telefonon sem velem sem az apjával a kapcsolatot volt ,hogy évekig nem keresett ,miközben voltam életmentő műtéten és egyéb több más súlyos műtéten és komoly betegségekben,ebben az esetben sem látogatott csak egy esetben .Természetesen az ápolást sem vállalná.Ellentétben az unokaöcsémmel, ő az aki orvoshoz visz vásárol nekem is és a férjemnek is minden egyéb dolgokat   csak ő végzi el naponta látogat ! Kérdésem az lenne,hogy lehet kivitelezni, hogy az egyik lakás kizárólagosan az unokaöcsém tulajdona legyen ?

Végrendelet esetén a törvényes örökös köteles részt igényt terjeszthet elő, ha nem ő a végrendelet kedvezményezettje.

Tehát ha unokaöccsére végrendelettel hagyná ingatlanát a lánya köteles részre lenne jogosult.

A köteles rész mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-as.

Ha adásvétel jogcímen ruházza át unokaöccsére az ingatlan tulajdoni jogát és holtig tartó haszonélvezeti jogot tart fenn azon saját magának úgy köteles rész igény nincs. Ha ajándékozná az ingatlant  úgy 10 évig egészségben kellene élnie ahhoz, hogy a köteles rész igény megszűnjön.

Az ajándékozás esetén is holtig tartó haszonélvezeti jogot alapíthat az ingatlanra.

Ha unokaöccsével eltartási vagy öröklési szerződést kötne úgy 2 évig egészségben kellene élnie ahhoz, hogy a köteles rész igény megszűnjön.

Visszakövetelhető-e a továbbadott ajándék?

Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Ha az egyik testvér(Öcs) elajándékozta a testvérének(Bátyjának) a tulajdonrészét, És a báty pedig tovább-ajándékozta a gyerekének , akkor az ajándék jogilag semmiféleképpen sem követelhető vissza az öcs által?(meghiúsult feltevés) Mivel az ajándék már nincsen meg a bátyjánál.

Ha az ajándékozási szerződés olyan feltétellel köttetett, hogy az ingatlan tovább nem ajándékozható akkor lehet csak jogalapja a visszakövetelésnek.

Szerezhető -e 1 hektárnál nagyobb belterületi ingatlan engedélyeztetési eljárás nélkül?

Az ingatlanszerzés alapvető szabályai, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol
Share Button

Az hogy nem földműves személyek 1 hektárig szerezhetnek földet, változik e belterület esetén (kivett, beépítetlen terület)? Vagy belterület esetén is él az 1 hektáros határ?

Az 1 hektár maximum földszerzés csak aranykoronás földre vonatkozik, belterületi, nem aranykoronás ingatlanokra nem.

Hogyan lehet egy korábbi lakót kijelenteni az általam lakott ingatlanból?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol
Share Button

Folyamatosan érkeznek az általam megvásárolt lakás postaládájába idegen emberek nevére küldemények. Valószínűleg korábbi bérlők lehetnek. Mi lehet az oka, hogy a posta még mindig ide jön nekik, pedig már régen elköltöztek?

Előfordulhat, hogy az általunk megvásárolt lakásba, házba korábban bejelentkezett személyek nem jelentkeztek ki, csak elköltöztek. Ez lehet az oka annak, ha küldemény érkezik a nevükre.

Ha szeretnénk meggyőződni arról, hogy van -e bárki is bejelentkezve a megvásárolt, vagy megvásárolni kívánt lakásba vagy házba, a következőt tehetjük.

Az ingatlan tulajdonosa bármelyik magyarországi okmányirodában adatszolgáltatást kérhet, melynek alkalmával szóban közlik vele, hogy ki van bejelentkezve az ingatlanába.

Ha erről tudomást szerez, de nem szeretné., hogy az a személy az ingatlanba bejelentkezve maradjon, akkor a tulajdonos „fiktiválási eljárás” keretében egyoldalúan kijelentkeztetheti az oda bejelentett személyt.

Ha a tulajdonos rendelkezik ügyfélkapu hozzáféréssel, akkor e -papíron ki kell keresnie az illetékes önkormányzatot, és ott kérnie kell az illetéktelenül bejelentett személy fiktiválását (kijelentkeztetését)

https://epapir.gov.hu/

Az eljáráshoz, mely ingyenes, tulajdoni lapot kell mellékelni.

A kijelentésről (fiktiválásről) a hatóság az ügyfélkapunk keresztül határozatot küld a kérelmezőnek, és törli a korábban bejelentett személyt/személyeket.

 

 

 

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén mit tehetek annak érdekében, hogy értesítve legyek, ha a szomszéd eladja a saját részét?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanon a szomszéd a tudtom nélkül eladta az ő házrészét egy számomra idegen személynek. Nem kellett volna előbb engem is megkérdeznie?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan eladása esetén a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási joggyakorlást az aktuális tulajdoni lapon feltüntetett címen kell lefolytatni.

Ha Ön az ingatlan-nyilvántartásban szereplő címről már elköltözött, és a tulajdoni lapon nem aktualizált a lakcímét, akkor az elővásárlási joggyakorlás során a tértivevényes ajánlott levél valószínűleg  „nem kereste” vagy „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza eladóhoz vagy jogi képviselőjéhez.

Ezzel Ön elmulasztotta a lehetőséget az elővételi joggyakorlásra, mert az illetékes földhivatal elfogadja/ vélelmezi, hogy nem kívánt élni ezzel a jogával.

Fontos tehát, hogy a ha ingatlan vásárolunk, s időközben a földhivatalba bejelentett állandó lakcímünk megváltozik, a lakcímadatot a földhivatalban aktualizálni kell, ellenkező esetben nem talál meg bennünket a levél, ami fontos lehet.

A lakcím aktualizálása díjmentes, csak az aktuális címet tartalmazó igazolványt vagy lakcímkártyát kell bemutatni az illetékes földhivatalban.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha névváltozás történik házasodás vagy válás miatt. A nevet ebben az esetben is aktuális igazolvánnyal ingyenesen lehet aktualizálni.

Meddig vonható vissza a föld adásvételi szerződés?

Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Eladható e mezőgazdasági ingatlan (tanya, legelő) azonnal a vásárlás után, ha igen, milyen feltételekkel és következményekkel? Helyzet: idén tavasszal a szerződés írás folyamatában voltunk amikor a német tulajdonos bejelentette, hogy eladta másnak (németeknek) az általunk megvásárolni kívánt tanyát és legelőt.

A vevő családi okokra hivatkozva most, a kifüggesztési idő lejárta után, kérte a szerződés felbontását. Mivel az eladó nem akar lemondani az előfizetett összegről, a vevő ki fogja fizetni a hátralevő összeget, de azonnal el is akarja adni az ingatlant. Megteheti ezt? Vagy jobban járna, ha lemondana az előfizetett összegről és a tanya megvásárlásáról?

Egy ismerős ügyvéd ezt írta nekem a helyzetről – ami ellenkezik az eladó ügyvédjének a véleményétől, ezért is fordulok önhöz. Tehát az én ügyvédem véleménye: “A földtörvény azt mondja, hogy a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a vevők a szerződésben vállalják, hogy a föld használatát másnak nem engedik át, azt maguk használják, és ennek során eleget tesznek a földhasznosítási kötelezettségüknek, továbbá vállalják, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítják. Így kapnak engedélyt az adásvételre. Ha a vásárlás után rögtön eladják a földet, ami önmagában valóban nem tilos, abból bonyodalom lesz, megbüntetheti őket a hatóság, hogy hamis kijelentést tettek az engedély megszerzése érdekében, vagy a következő vevőnek nehezül meg nagyon a pálya. Főleg, hogy nagyjából mindenki külföldi…” Igaza van ennek az ügyvédnek abban, hogy ezek a feltételei egy mezőgazdasági ingatlan megvásárlásának?

Az eladó ügyvédje szerint ez az ötéves kötelezettség nem kell hogy része legyen az adásvételi szerződésnek. Szerinte az ingatlan eladható de az eladásból származó haszon 70%-at le kell adóznia az államnak. Ön szerint mi a helyzet?

A kifüggesztés lejártáig tudja eladó a szerződést „visszavonni”.

Az 5 éves művelési kötelezettség a szerződés kötelező eleme. Ez idő alatti ingatlan értékesítés nem jelenti a művelési kötelezettség megszegését.

Az ingatlan értékesítéséből ha jövedelme származik eladónak (többért adja el mint vette) a különbözet mint jövedelem 15%-kal SZJA köteles.

 

El lehet -e állni a termőföld adásvételi szerződéstől?

Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Mint azt Ön is, illetve a jogszabályok is világosan leírják, termőföld adásvétele esetén  az adásvételi szerződést a szerződéskötést követő 8 napon belül be kell nyújtani a terület fekvése szerint illetékes jegyzőhöz, aki a szerződést a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti, aki a  60 napos határidő lejárta után a jegyző az adásvételi szerződést megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek (földhivatalnak) jóváhagyás céljából.

A fenn említett esetben az eladónak a szerződés megkötése és a kifüggesztés közötti időpontban van-e lehetősége elállni a szerződéstől? Ha igen, tisztelettel megkérném, hogy az erre irányuló jogszabályhelyet hivatkozza be válaszába. Amennyiben erre a szerződéskötés és a kifüggesztés közötti időpontban nincs lehetőség, esetlegesen van-e a későbbiekben módja az eladónak elállni a szerződéstől? 

474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 4 §(1).bek.  Az eladó a közzétételi kérelmet az adásvételi szerződés kormányzati portálon való közzétételéig vonhatja vissza. A közzétételi kérelem visszavonását írásban kell bejelenteni a jegyzőnek. A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére.

(2) *  Ha a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kormányzati portálon való közzétételét követően érkezik be a jegyzőhöz, a visszavonás iránti bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg.

Örökölhető-e a haszonélvezeti jog?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

A testvéreim és én tulajdonjoggal rendelkezünk (mind a hárman 1/3 arányban, tehát összesen 100%-ban) egy ingatlan felett, melynek haszonélvezője édesapám. Ő viszont ez év januárjában elvált édesanyámtól és június 30-n eljegyzett egy másik nőt. Mivel sajnos rossz az egészségi állapota, úgy hiszem, hogy az esküvőt minél hamarabb szeretnék lebonyolítani. A testvéreim és én nagyon félünk attól, hogy a házasságkötés után, édesapám esetleges halála esetén, az ingatlanon lévő haszonélvezeti jogot az új feleség megkapja és ezzel gyakorlatilag hiába mi vagyunk a tulajdonosok, nincs lehetőség arra, hogy visszakapjuk a házunkat.

Érdeklődni szeretnék, hogy ez valós veszély-e? A cikk alapján nekem úgy tűnik, hogy igen, hiszen az új felesége örökli nem csak a ház, hanem a teljes berendezés haszonélvezeti jogát. Ha ez valós veszély, mit tehetünk mi, a tulajdonosok, hogy elhárítsuk?

Önök a tulajdonosok , így haszonélvező halála a tulajdoni jogukat sem a használati jogukat nem érinti- használati joguk „ feléled”. Halotti anyakönyvi kivonattal töröltetni lehet a haszonélvezetet.

A haszonélvezeti jog nem átruházható, nem örökölhető.

Hogyan rendelkezik a ptk. a haszonélvezet megszüntetésével kapcsolatan?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Édesanyám 2021. márciusában elhunyt. Sajnos a hagyatéki eljárás nem tudott lezárulni a másik fél miatt. Édesanyám özvegye idősek otthonában él 1,5 éve mert ellátni magát nem tudja. Ő 86 éves. Kérte a közjegyzőtől a haszonélvezeti jog megváltását. A ház értékének 15 000 000 ft -ot vettek alapul amibe mind a két fél beleegyezett. Én a régi számítási módszer alapján úgy gondoltam, mivel 86 éves amit fizetnem kell számára 3 000 000 Ft. Ő nem egyezett bele 7 500 000 Ft-ot követelt tőlem. Nem tudtunk megegyezni. Most már dupla annyit követel. Teljesen kezelhetetlen. Bíróságra kényszerültem adni az ügyet.

Én az ingatlant eladni nem szeretném, saját tulajdonom nincs , édesanyám után ami maradt ingatlan az egyetlen. Szeretnék beköltözni a házba. Egyedüli tulajdonos vagyok, testvérem nincs. Hozzá szeretném tenni, hogy az ingatlan külön vagyon amit édesanyám a saját pénzéből vásárolt egy Pesti lakás árából egy ingatlant vidéken. Azután férjhez ment és ezt az ingatlan egy az egyben elcserélte egy másik családi házra.  Ráfizetni egyik félnek sem kellett mert a két ingatlan értéke ugyanannyi volt. Férjével közös szerzemény egy terasz amit közösen építettek a házhoz. Sajnos végintézkedés nem történt, kifutottunk az időből.

Mi a teendő ilyen esetben? Kötelezhet a ház eladására, ha én nem szeretném? És a mai számítások szerint mennyivel kellene megváltanom az ő haszonélvezeti jogát? Külön vagyon esetén miért kell nekem megváltani a haszonélvezeti jogát , ha nem közösen szerzett vagyon? Ő egy bőröndnyi ruhával kapcsolódott be a házasságba , semmi mással. És hosszú évek alatt se produkált semmit, csak a közös teraszt, ami 6 négyzetméter.

A Ptk.  az alábbiak szerint rendelkezik:

:59.§

(1)A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

(2)A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

 

Ha egy gyermek az örökös a túlélő házastárs egy gyermek részt, azaz 50%-ot igényelhet megváltás jogcímen.

1 / 57 oldal12345...102030...Utolsó »