ajándékozás címkével jelölt bejegyzések

Ajándékozható-e ingatlan nem rokon európai uniós állampolgárnak?

Share Button

Végrendeletemmel megörökölheti-e lakástulajdonom bizonyos hányadát külföldi /uniós/ állampolgár az egyenesági örökösök mellett, ha nincs köztünk rokoni kapcsolat, ill. elajándékozhatom-e azt számára? Ezen esetekben milyen illetékfizetési kötelezettség terheli őt?

Magyar lakóingatlanát uniós állampolgárnak ajándékozhatja külön engedély nélkül, ugyanúgy, mintha magyar állampolgárnak ajándékozná. Ilyen tartalommal végrendeletet is készíttethet, melyet magyar ügyvéd előtt lehet megtenniük. Az ajándékozás után 9 % ajándékozási illetéket kell fizetnie a megajándékozottnak.

Fontos tudni, ha ajándékozó a szerződés aláírását követő 10 éven belül elhalálozna, az egyenesági örökösök kötelesrész igényt terjeszthetnek elő, melynek mértéke annak az 1 / 3-a , amelyet  – ha nem lett volna végrendelet – a Ptk. szerint örökölnének.

Meggátolhatják-e a tulajdonostársak az ajándékozást?

Share Button

Jelenleg 8/10-es tulajdonomban van a családi házam, a fiaim 2/10-es tulajdona mellett, haszonélvezeti jogommal terhelten. A fiaimmal 3 éve nincs kapcsolatom. Szeretném eladni az ingatlant, de a fiaim folyamatosan meggátolják.

Szeretném ha az új párom kapná meg a 8/10-es tulajdonomat. Megoldás lenne, ha összeházasodnánk, és utána a feleségemnek ajándékoznám a haszonélvezetem megtartása mellett? A fiaim meggátolhatják ezt?

A 8/10 ingatlan tulajdoni hányadot  jelenleg is ajándékozhatja  tárásának- az Ön haszonélvezeti jogával terhelten –   de ha összeházasodnak nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Az ajándékozás a Fiai nem gátolhatják meg, nekik csak  adásvétel esetén van elővásárlási joguk.

Unokának történő ajándékozás esetén előterjeszthet-e a gyermek köteles rész igényt?

Share Button

Az unokámnak szeretném ajándékozni a családi házamat, mivel ő viseli gondom.

Van 2 gyerekem aki 10 éve felém se néz követelhetnek halálom után valamit is az elajándékozott házból?

Ha unokája gondozza  lehetőség kínálkozik arra is , hogy  kössön vele eltartási szerződést. E körben fontos tudni, hogy  az ingatlan eltartás fejében történő teljes hatályú megszerzéséhez az is kell , hogy   legalább két évig  ne következzék be  az eltartott halála. Ha ajándékoz , akkor  attól számított  10 éven belüli halála esetén  gyermekei kötelesrész igényt terjeszthetnek elő  az unokával szemben. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

Igényelhető -e a köteles rész az elajándékozott ingatlan után?

Share Button

28 évi együttélés, házasság után férjem nekem ajándékozta házának kétharmad részét. Halálom után, előző házasságomból született leányom lesz az örökös. Férjemnek előző házasságából van egy lánya, aki igényt fog tartani a köteles részre. Kérdésem, hogy amennyiben 10 éven belül elhalálozok, leányomtól is kérheti-e a köteles részt?

Örökhagyó halálát megelőző 10 évben tett ajándék kötelesrészre jogosíthatja fel az örököst. A megajándékozott halála esetén a kötelesrész igény a megajándékozott örökhagyó örökösével szemben azonban nem érvényesíthető.

Tanácsos -e elhalálozás előtt rendelkezni a hagyaték sorsáról?

Share Button

Idős nagynénémnek hárman vagyunk örökösei: nagynéném bátyjának a lánya, és nagynéném nővérének, azaz édesanyámnak a gyermekei. (húgom és én).

Az örökség egy tehermentes társasházi lakás lesz. Nagynéném nem készített végrendeletet. A jövőre készülvén, mi lenne a legpraktikusabb? Ön mit ajánlana nekünk? Hármónk között nem szeretnénk különbséget az örökségben.

Mivel öröklési illeték fizetési kötelezettségük származna egy esetleges hagyatéki eljárás által való öröklésükből fakadóan, ezért javaslom, hogy egyeztessék le azt a hagyatéki eljárást kikerülő azonnali lehetőséget, hogy ajándékozás útján szerezzék meg az ingatlan 1 /3 – 1 / 3-ad tulajdoni jogát. Így nem kell hagyatékátadási közjegyzői díjat fizetniük.

A bekövetkező öröklés után fizetendő illeték megegyezik az ajándékozási illeték mértékével, mindkettő esetben 9 %. Az ajándékozó bentlakását élete végéig a szerződésbe foglalt haszonélvezeti jog alapítással lehet biztosítani és a haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyeztethető az ingatlan-nyilvántartásba.

Hogyan rendezhető az ingatlan tulajdoni joga?

Share Button

Házas ingatlant örököltem szüleimtől. Gyermekemnek 2005-ben engedtem, hogy hozzá építsen, mivel rossz körülmények között lakott 2 kiskorú gyermekével.

Azóta a lakást felépítette és lakhatási engedélyt is kapott az önkormányzattól.                 A földhivatal szerint nincsen tulajdon joga annak ellenére, hogy ő építette a házát.

Mit kell tennem annak érdekében, hogy tulajdonát megkaphassa? Én a telekrészemből a rá eső részt szívesen elajándékoznám részére. Így megoldható lenne a probléma és végre hozzá juthatna a lakásához?

Ha az ingatlan megosztható, javaslom, hogy két önálló helyrajzi számot alakítsanak ki. Mivel édesanya nevén van az ingatlan, így egyedül – ha az ingatlan megosztható – telekalakítással, földmérő bevonásával ketté veheti az ingatlant és a gyermeke által beépítettet neki odaajándékozhatja.

Ha nem megosztható az ingatlan, osztatlan közös tulajdont hozhatnak létre természetben kizárólagos használati renddel. Ehhez is készülhet vázrajz. Ez utóbbi megoldást ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés aláírásával lehet kivitelezni.

Hogyan biztosíthatom azt, hogy ne minden gyerekem részesüljön az örökségemből?

Share Button

Négy felnőtt gyerekem van két házasságból. Az első házasságom után elváltam, az ott született két lányommal megromlott a viszony, több mint 10 éve nem beszéltünk, nem találkoztunk.

A jelenlegi feleségemmel az ingatlanunk közös tulajdon és jelzáloggal terhelt. Végtörlesztést tervezünk. A jelzálogjog törlése után pedig azt szeretném, ha csak a két közös gyerekünk örökölné majd az ingatlant és a két korábbi gyerekem ne részesüljön belőle.

Milyen megoldások jöhetnek szóba? Elegendő-e a tulajdonrészemet a feleségemnek, vagy a gyerekeimnek ajándékoznom, vagy milyen módon lehetnek a közös gyerekeink tulajdonosok úgy, hogy halálom után a két másik gyerek semmilyen módon ne követelhessen semmit sem?

Vér szerinti leszármazó csak akkor nem örököl, ha örökhagyó tulajdonában nincs semmilyen hagyatéki tárgy.

Megoldása lehet, hogy vagy a házastárs nevére írják át az Ön tulajdoni hányadát, vagy a mostani házastársával közös gyermekei nevére. Mindkét esetben az eredmény az lesz, hogy elhalálozásakor nem lesz hagyatéki tárgyalás, hagyatékátadás.

Fontos tudni, hogy holtig tartó haszonélvezet is alapítható a tulajdonjog átruházással egyidejűleg az Ön nevére és a haszonélvezet biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztethető fel az  ingatlan tulajdoni lapjára.

Mely esetben nem jár köteles rész?

Share Button

Kedves ismerősömnek két örököse van (gyermek), családi viták folyományaként csak egyikre hagyná a vagyonát. Kérdésem az, hogy ajándékozással el lehet-e kerülni azt, hogy a másik örökösnek köteles részt kelljen kifizetni? Vagy csak adás-vétellel? Mennyi a köteles rész, ha túlélő házastárs is van?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék a másik örököst kötelesrész igénylésére jogosíthatja fel.  A kötelesrész mértéke a törvényes örökrésze 1 / 3-a. Házastárs kötelesrésze csak abban az esetben merülhet fel, ha örökhagyó végrendeletben akként rendelkezik, hogy a házastársa semmit nem örököl, vagy az előbb említett ajándékozási esetben.

Mennyi ideig követelhető köteles rész?

Share Button

Szüleim családi házát ajándékban kaptam meg 2014.januárban.  1/1 tulajdonos lettem és a szülőknek holtig tartó haszonélvezeti joguk van.Mivel van egy bátyám is , aki nem törődök a szüleimmel már vagy 6 éve, sem telefonon, sem személyesen nem érdeklődik felőlük. A kérdésem, jár e neki köteles rész , ha igen mennyi és mikor évül el.Hogyan lehet őt a köteles részből kihagyni?

Az ajándékozástól számított 10 év eltelte után a kötelesrész igényérvényesítési lehetősége elévül, feltéve, hogy az ajándékozó életben van.

Mikor jár a köteles rész?

Share Button

Édesapám másodszor megnősült, első házasságából 3 gyermek született. Apukám feleségére íratta a lakást kb. 5 éve,/házasság előtti szerzés volt/ kérdésem, hogy nekünk hármunknak jár-e a kötelesrész?

Ha édesapja ajándékozással íratta az ingatlant felesége nevére, akkor a halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékot a köteles rész alapjához lehet számíttatni.

Ha édesapja adásvétellel íratta az ingatlant felesége nevére, akkor köteles rész iránti igényt nem érvényesíttethetnek.

1 / 23 oldal12345...1020...Utolsó »