ajándékozás címkével jelölt bejegyzések

Illetékmentes-e a szülő gyermek közötti ajándékozás, ha az ajándék tárgya iroda?

Share Button

Gyermekem tulajdoni hányadot örökölt édesapja után, mely ingatlan a tulajdoni lap szerint “iroda” megjelölésű. Ezt a tulajdoni hányadot szeretnénk az én (szülő) nevemre ajándékozás címén átíratni. Ebben az esetben is igényelhető az illetékmentesség? Ha igen az Itv-ben mely szakasz vonatkozik erre?

Az Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;

 

Hogyan szüntethető meg a haszonélvezeti jog?

Share Button

Ajándékozás jogcímen rendelkezem egy panellakással. Szüleim nevére haszonélvezeti jog van bejegyezve. Édesapám nemrég elhunyt, így az ő haszonélvezeti joga nyilván megszűnik majd.

Hagyatékként utána egy jelentős értékű zöldövezeti ingatlan kerül majd átadásra, anyum és köztem. (anyum ebben már eddig 50 %-ban tulajdonos volt) Testvérem nincs. A ház értéke 50M körül van. Kérdésem ehhez kapcsolódik.

Úgy hallottam, hogy amikor a túlélő házastárs arányaiban sokkal többet érő ingatlan tulajdonosa lesz,mint amennyit egy másik ingatlan haszonélvezőjeként realizál, akkor a “kicsi” értékű ingatlanra bejegyzett haszonélvezetét meg lehet szüntetni. Igaz ez? az én kis lakásomról tehát lekerülhet az anyum h.élvezeti joga is? Ha igen, mi módon? Intézhetem egyedül, vagy ő is kell hozzá? (mert ha kell ő is, akkor nyilván nem sikerül intézni semmit,,..)

Édesanya a panellakás egészére haszonélvező, míg a másik ingatlan ½-ének haszonélvezője, bármelyik ingatlanról megszüntethető a haszonélvezeti joga, ha arról önként, ingyenesen lemond, azaz Önnek ajándékozza, vagy a vagyoni értékű jogot Önnek eladja.

Milyen métékű ingatlanszerzési illeték terheli a közeli hozzátartozók közötti ajándékozást?

Share Button

Édesapám a tulajdoni lapon belterületi, “kivett udvar egyéb épület” néven szereplő, 1/1 tulajdonát képező ingatlanát elajándékozná részemre. Érdeklődnék,hogy ilyen ingatlan esetén mennyi az illeték mértéke?

Közeli hozzátartozók közötti ajándék után a megajándékozottnak nem kell ajándékozási illetéket fizetnie.

Milyen illeték alá esik a közeli hozzátartozók közötti haszonélvezet alapítás?

Share Button

Édesanyámnak vettünk egy kis kertes házat, külterületi zárkertet. Az adásvételi szerződés a a következő hetekben kerül aláírásra 50% haszonélvezetet szeretne ráíratni a gyerekére, édesanyám lenne a tulajdonos, férje lenne a másik 50% haszonélvezője.

A kérdésem, hogy lehet -e ingyenes a haszonélvezet? Ajándékba adná. 3 millió a vételár, a leszázalékolás úgy tudjuk 4% A haszonélvezet 50-50% illeték mennyi lenne , ha ingyenes nem lehet?

A földforgalmi törvény hatálya alá eső ingatlanok esetében  közeli hozzátartozók között maximum 20 évre alapítható haszonélvezet.

Közeli hozzátartozók közötti haszonélvezet alapítás után nem kell ajándékozási illetéket fizetni.

Ki lehet-e iktatni az ajándékozási szerződésből a visszakövetelhetőséget?

Share Button

Ingatlan ajándékozással kapcsolatban lenne kérdésem: ki lehet iktatni valahogy az ajándékozási szerződésből a visszakövetelhetőséget?

Fölösleges illetékfizetést szeretnénk kikerülni, de csak abban az esetben ha később az ajándék nem kérhető vissza, nem támadható semmilyen formában.

Felháborítónak tartom, hogy ingatlanban, telkekben emberek életének a munkája van benne, és családon belüli szétosztást is ekkora terhek vagy hátulütők mellett lehet csak normálisan papírozni.

Általában alapos indok nélkül  nem lehet ajándékot visszakövetelni. Az ajándékozó visszakövetelési igényét csak peres úton tudja érvényesíteni, melynek során neki kell bizonyítania az alapos indok pl. létfenntartás veszélyeztetettsége, súlyos jogsértés, meghiúsult feltevés valamelyikének fennállását.

Így  például egy mező- és erdőgazdasági földdel megajándékozott személy aki korábban kijelentette, hogy élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, de utóbb e tevékenységével végleg felhagyott, helye lehet visszakövetelésnek.

A törvény tehát csak  kivételes jelleggel, meghatározott esetekben teszi lehetővé az ajándék visszakövetelését:

-ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

-ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

-ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor

Közös vagyonnak minősül-e a házastárs szüleitől a házastárs nevére ajándékozott ingatlan?

Share Button

13 éve vagyunk házasok a férjemmel. Kezdetektől fogva a férjem szülei házában éltünk. A szükséges karbantartási, felújítási költségeket a férjem és én fedeztük.

Idén a férjem szülei kötöttek egy ajándékozási szerződés t velünk, mert mindig azt hangsúlyozták szóban is, hogy “ez a ház úgyis a tiétek”. Az ajándékozási szerződésben csak a férjem szerepel, mert arra hivatkoznak a férjem és a szülei is, hogy mivel házastársak vagyunk, így szabályos, így is közös tulajdonnak minősül. Ez valóban így van? Nem szükséges külön a házastárs nevét is feltüntetni? Vagy esetleg bejegyeztetni a földhivatalnál?

Teljes mértékben megbízom bennük, de azért ott van bennem a félelem, hogy ha esetleg a férjem valamilyen oknál fogva el akar tőlem válni, nekem vannak-e egyáltalán követelési jogaim… (egyébként van két közös kiskorú gyermekünk is).

Szülő és gyermek közötti lakás ajándék után nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Ha az Ön nevére is ajándékoznak a férje szülei azután Önnek fizetnie kell 9 % ajándékozási illetéket.

Jó megoldás lehet, ha az Ön férje, Önnek továbbajándékozza az ingatlan felét, mert ez az ügylet is illetékmentes.

Szülőtől gyermeknek ajándékozott vagyon ági vagyonnak minősül, mely egyidejűleg különvagyonnak is tekintendő.

Hogyan kell adózni ajándékba kapott ingatlan eladása után?

Share Button

2008-ban elhunyt Édesapám, ezáltal testvéremmel 1/4-1/4 részt örököltünk a családi házukból. A hagyatéki végzésben 8.000.000Ft-ban állapították meg az ingatlan értékét.

2017-ben testvérem visszaajándékozta Édesanyámnak az 1/4 részét. Így Édesanyám 3/4 én pedig 1/4 résszel rendelkeztem. Utána Édesanyám az ő 3/4 részét nekem ajándékozta, az ajándékozási szerződésben 12.000.000,-Ft-ban lett az ingatlan értéke belefoglalva. Így teljes egészében 1/1 tulajdonossá váltam.

Édesanyám sajnos 2017-ben el is hunyt, így az ingatlant értékesítettem 13.250.000,-Ft-ért, mivel nincs rá szükségem. Az lenne a kérdésem, hogy mennyi adót kell fizetnem az értékesítés után?

Ajándékozott ingatlan eladása esetén a vételár 25%-a után 15% mértékű személyi jövedelemadót kell fizetnie az eladónak. Fontos tudni, hogy nem az ajándékozási szerződésben a felek által megállapított érték a fontos, hanem az adásvételi szerződésbe írt eladási ár.

Milyen módon juttathatom ingatlanomat illetékmentesen a feleségemnek?

Share Button

Feleségem nevére szeretném átíratni a tulajdonomban levő lakásomat. Korábbi házasságomból van két felnőtt gyermekem, de rólam csak a feleségem gondoskodik. Illetékmentesen átirathantom-e a lakást?

A házastárs illetékmentesen szerezhet lakóingatlant a törvényes házastársától ajándékozás vagy adásvétel jogcímen.

Mikor érdemes rendezni a házastársi vagyont: válás előtt, vagy a válóper során?

Share Button

A közös lakásunk 1/3-2/3 arányú tulajdonunkban van. Válás során szeretnénk, ha ez fele-fele lenne. Mit kell tennünk? Előtte kell földhivatalban egy ajándékozást készítenünk vagy a per során megegyezéssel ezt meg lehet oldani?

Illetékmentesen rendezhetik a házastársi ingatlanvagyon tulajdoni jogát ajándékozással, még a pert megelőzően.

Köteles részre jogosult -e örökhagyó testvére?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt.

A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást.

Érdeklődnénk, van e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt.

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

1 / 21 oldal12345...1020...Utolsó »