egyenes ági rokon címkével jelölt bejegyzések

Kell-e öröklési illetéket fizetni szülőtől öröklött bankszámla összege után?

Share Button

Édesanyám meghalt és a bankszámláján volt kb. 500 ezer Ft. Ehhez meg hozzájött a havi nyugdíja. Más örökséget nem hagyott. Várhatóan mennyi örökösödési adót vagy illetéket kell ezután fizetni?

Egyenes ági rokonok között az öröklés illetékmentes, azaz adózni nem kell utána. a bankszámlapénz – ha örökség tárgya lesz – zárolva van mindaddig, amíg a számlaszám és összeg egy vonatkozó jogerős hagyatékátadó végzésen meg nem jelenik.  Az örökös -e végzéssel tudja a pénzt felvenni és a számlát bezárni.

Illetékköteles-e a nagyszülőtől történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Nagymamámtól vásárolnék meg 2 ingatlant. A kérdésem az, hogy ilyen esetben is él a 4%-os vagyonszerzési illeték, vagy illetékmentes, mint az öröklés?

Köszönöm megkeresését. Az illetéktörvény alábbi szabálya megengedi, hogy egyenesági rokonok egymás közötti ingatlan adásvétele után a Vevőnek ne kelljen 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.

§ (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  1. z)a vagyonszerzés, ha
  2. za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

A nagymama és unoka között vér szerinti, egyenesági rokonság áll fenn.

Mi az egyenes ági öröklés illetékmentességének határa?

Share Button

1 fiam és 2 unokám van. Mindent ők örökölnek. Első helyen a fiam, az ó idő előtti elhalálozása esetén az unokáim egyenlő részben.

Mentesek lesznek-e illetékfizetésétől pénz öröksége esetén,vagy van-e az örökölt összegnek felső korlátja, ami felett az egyenesági öröklés ellenére is kell illetéket fizetni? – Ha a pénzen kívül festményt, antik tárgyakat és ingatlant is örökölnek, van-e és mekkora az örökség illetékmentes felső korlátja? – Külön számít-e a tételek értéke az illetékmentesség szempontjából, vagy az összegük számít-e?

Egyenesági öröklés esetén nem kell öröklési illetéket fizetnie, sem a leszármazónak, sem az unokának. A korábbi 20 M Ft-os felső érték ugyanis eltörlésre került. Így értékhatár nélkül illetékmentes az egyenesági öröklés.

Illetékköteles-e a pénz ajándékozása?

Share Button

Apukám ajándékozna a nővéremnek egy millió forintot, de a nővérem nem apukám vér szerinti lánya -csak ő nevelte 3 hónapos kora óta, sajátjaként szereti,- így hát kell-e adót fizetnie utána?

Pénz ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha a 150 000 forintot meghaladó összegű.

Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék [Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont].

Mivel  a feltett kérdés nem egyenes ágú rokonok közötti ajándékozásra utal, ezért a megajándékozottnak 18 % mértékű ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége keletkezik.

Visszautasítható-e az örökség kiskorú helyett?

Share Button

Egyenes ági leszármazók nélkül elhunyt nagynéném lakóházát illetően végrendeleti örökösként nevezett meg. Ezt az örökséget szándékom szerint visszautasítom.

Az örökséget sem én, sem egyenes ági leszármazóm nem kívánja.

Kérdésem: a visszautasításom után automatikusan belép-e a helyembe az én egyenes ági leszármazottam, vagy az én visszautasításommal én és leszármazóm is kiesik az örökségből?

Az öröklést általában az örökös saját személyére vonatkozóan utasítja vissza, de pl. kiskorú gyermeke vonatkozásában leszármazójára is kiható hatállyal érdemes ezt megtenni, melyhez az illetékes gyámhivatal jóváhagyása is szükséges.

Fontos tudni, hogy részben visszautasítani örökséget nem lehet, csak a teljes hagyatékra kiható hatállyal, mely alól kivétel csak a föld öröklése lehet.

Milyen illetékszabályok vonatkoznak az egyenes ági hozzátartozónak történő ajándékozásra?

Share Button

Édesapám 1/1 arányban örökölt ingatlant a szülei után, 2015-ben, amikor azok elhunytak. Ezt követően 2017-ben az ingatlant értékesítette, 21 Millió forintért, majd 2018-ban vett egy ingatlant 15,5 millió Forintért, 1/1 arányban a saját nevére. Mindezek során a vonatkozó adó- és illetékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Amennyiben 2019-ben megvásárolom az utóbb vásárolt ingatlant, de kevesebb összegért, mint amennyiért ő megvásárolta (15,5 alatti áron), akkor édesapámnak keletkezik-e újfent adófizetési vagy más kötelezettsége?

Nekem illetékmentességet kell kérnem, mert egyenes ági rokontól vásárolok, de édesapámnak keletkezik-e és ha igen mekkora adófizetési kötelezettsége?

Ha a vételárat ő továbbadja a lányának, ott, abban az ügyletben az illetékmentességet figyelembe véve, de keletkezik-e és ha igen, mekkora adókötelezettsége a lányának ?

Ha eladó édesapa ugyanannyiért ad el a fiának, mint amennyiért vásárolt, eladónak nincs adófizetési kötelezettsége, vevőnek nincs illetékfizetése.

Ha a következő jogügyletben édesapa lánya  harmadik személytől vásárol ingatlant (nem közeli hozzátartozótól) 4 % vagyonszerzési illetéket fizet. Kivéve, ha a lánynak 3 éven belül volt lakóingatlan eladása, vagy 35 év alatti első lakás szerző.

 

Illetékmentes-e a szülő gyermek közötti ajándékozás, ha az ajándék tárgya iroda?

Share Button

Gyermekem tulajdoni hányadot örökölt édesapja után, mely ingatlan a tulajdoni lap szerint “iroda” megjelölésű. Ezt a tulajdoni hányadot szeretnénk az én (szülő) nevemre ajándékozás címén átíratni. Ebben az esetben is igényelhető az illetékmentesség? Ha igen az Itv-ben mely szakasz vonatkozik erre?

Az Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;

 

Illetékfizetési kötelezettség alá esik-e a szülőtől örökölt pénz?

Share Button

Édesanyám a házát eladta, az érte kapott tulajdoni hányada utáni pénze bankban van. Halála esetén kell e a pénz után illetéket fizetnem mint örökös?

Közeli hozzátartozók közötti öröklés mind az ingó mind az ingatlan vagyonra illetékmentes. A pénz ingó dolognak minősül.

Közös vagyonnak minősül-e a házastárs szüleitől a házastárs nevére ajándékozott ingatlan?

Share Button

13 éve vagyunk házasok a férjemmel. Kezdetektől fogva a férjem szülei házában éltünk. A szükséges karbantartási, felújítási költségeket a férjem és én fedeztük.

Idén a férjem szülei kötöttek egy ajándékozási szerződés t velünk, mert mindig azt hangsúlyozták szóban is, hogy “ez a ház úgyis a tiétek”. Az ajándékozási szerződésben csak a férjem szerepel, mert arra hivatkoznak a férjem és a szülei is, hogy mivel házastársak vagyunk, így szabályos, így is közös tulajdonnak minősül. Ez valóban így van? Nem szükséges külön a házastárs nevét is feltüntetni? Vagy esetleg bejegyeztetni a földhivatalnál?

Teljes mértékben megbízom bennük, de azért ott van bennem a félelem, hogy ha esetleg a férjem valamilyen oknál fogva el akar tőlem válni, nekem vannak-e egyáltalán követelési jogaim… (egyébként van két közös kiskorú gyermekünk is).

Szülő és gyermek közötti lakás ajándék után nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Ha az Ön nevére is ajándékoznak a férje szülei azután Önnek fizetnie kell 9 % ajándékozási illetéket.

Jó megoldás lehet, ha az Ön férje, Önnek továbbajándékozza az ingatlan felét, mert ez az ügylet is illetékmentes.

Szülőtől gyermeknek ajándékozott vagyon ági vagyonnak minősül, mely egyidejűleg különvagyonnak is tekintendő.

Anya után örökölt pénz után kell-e illetéket fizetni?

Share Button

Édesanyám a házát eladta, az érte kapott tulajdoni hányada utáni pénze bankban van. Halála esetén kell e a pénz után illetéket fizetnem mint örökös?

Közeli hozzátartozók közötti öröklés mind az ingó mind az ingatlan vagyonra illetékmentes. A pénz ingó dolognak minősül.

1 / 9 oldal12345...Utolsó »