öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Kik örökölnek az elhunyt örökös után?

Share Button

Nagypapám 20 évvel ezelőtti halálakor Édesanyám én nővére 50-50%-ban örökölték meg a Nagymamám és Nagypapám által birtokolt ingatlant. A Nagymamám azóta is az ingatlanban lakik. Anyukám nővére nemrég elhunyt. Ki örökli meg az ő részét? Két nagykorú gyereke van, ők öröklik meg ezt a részt, tehát 50%-ban édesanyám, 25-25%-ban pedig a két gyerek tulajdona lesz az ingatlan, vagy valamilyen módon visszaszállhat az öröklési jog a nagymamámra?

Az örökhagyó gyermekei fejenként egyenlő arányban öröklik a hagyatékot, ha van az elhunytnak házastársa ő egy gyermek résznyit örököl és ha az elhunyttal közösen lakott ingatlant a halálozás idejében, akkor annak az ingatlannak a haszonélvezetét.

Lehet-e házastárs szülőjének örököse a házastárs túlélő felesége?

Share Button

Apánk halála után 3 testvér 3×1/6-od,anyánk 3/6- od részt örökölt.Egyik testvérem meghalt,,/ házas volt,gyerekük nem volt / és az Ő 1/6- od apai részét a sógornőm örökölte.

Kérdésem, ha anyánk is meghal, akkor az anyai részből is jogos örökös lesz a sógornőm?

Túlélő házastárs lehet az elhunyt házastárs örököse, de az elhunyt házastárs szülőjének örököse nem lehet.

Mozaik család esetén hogyan történik az öröklés?

Share Button

Kérdésem a következő: fele – fele arányban közös ingatlanban élek férjemmel. Férjem előző házasságából 2, az enyémből 1 gyermek van. Közös gyermekünk nincsen.

Halálom után a férjem örök haszonélvezetet kap a közösen lakott ingatlanon és ingóságon, az ismert.

De az 50% tulajdonrész amúgy is az övé, azon felül örököl az én 50%-omból is, vagy azt az 50%-omat az én gyermekem örökli teljes mértékben a közösen lakott ingatlanon? Az én gyermekem az öröklött tulajdonrészével csak a férjem halála után rendelkezhet?

Az Ön fél ingatlanát gyermeke örökli, a túlélő házastársa haszonélvezeti jogával terhelten. Így a férjével osztatlan közös egyenlő arányú tulajdonba kerül a gyermeke, azzal, hogy a gyermeke részén haszonélvezete lesz a férjének.

A fél ingatlant – akár haszonélvezeti joggal együtt is – értékesítheti a gyermeke, de a férjének elővásárlási joga lesz.

Örökbe fogadott gyerek örököl-e biológiai szülője után?

Share Button

Édesanyám első házasságából születtem, 3 éves koromban elváltak, anyám újra
férjhez ment és én az ő férjének a nevét vettem fel ill. mivel 3 éves voltam
vetették fel.

A biológiai apám újra nősült, de a felesége nemrég meghalt,
két gyerek van ebből a házasságból. Ha majd a biológiai apám is eltávozik
fogok örökölni utána? Amióta elváltak anyámtól semmilyen kapcsolat nem volt
vele, ő nem keresett ill. én sem kerestem, ez kb. 50 év.
Az örökbe fogadott gyermek nemcsak örökbefogadó szüleitől és azok
családjától, hanem vér szerinti rokonaitól is örökölhet.

Örökölhető-e földtulajdon agrárvégzettséggel nem rendelkező házastárs által?

Share Button

Férjemmel közel negyven éve vagyunk házasok.  Mindkettőnknek második házassága. Ő hozott két fiút, én egyet, és született egy közös.

 Az én fiamat nem vette a nevére, nem is fog örökölni a férjem halála esetén semmit. 

Ellenben kérdésem az: a férjem a rendszerváltás idején, amikor már több mint húsz éves házasságban éltünk visszalicitált 20 hektáros földtulajdont. Engem azóta bejelentett a családi gazdaság tagjának. Viszont azt hallottam, hogy ha nincs agrárvégzettségem, vagy Aranykalászos gazda igazolványom, a férjem esetleges halála esetén én nem öröklök semmit, csak a három fia.

Ezt roppant igazságtalannak tartanám, mert nekem egyéb vagyonom nincs, a fiam házában élünk, erre ugyan haszonélvezet van rátéve. Tehát ennyi amivel rendelkezem. Kérdésem tehát: ilyen feltételek mellett, ha a házastársam elhalálozna, a 20 hektár földből én semmit sem öröklök, még haszonélvezetet sem?

Mező- és erdőgazdasági földet törvényes öröklés útján mind belföldi és tagállami, mind pedig külföldi természetes személy korlátozás nélkül szerezhet, és hatósági engedélyezés sem szükséges hozzá.

Elsőként az örökhagyó gyermekei minősülnek törvényes örökösnek, akik fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha az örökhagyónak van túlélő házastársa, a Ptk. szabályai szerint ő is egy gyerek részt örököl a hagyatékból, vagyis öröklési jogi szempontból úgy kell rá tekinteni, mintha az elhunyt leszármazója volna.

Fontos változás, hogy a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illet meg, egyéb vagyontárgyakon, így a mező- és erdőgazdasági földön 2014. március 15-e óta már nem.

Kérhető-e a jogerős hagyatéki eljárás után, – utólag- a köteles rész?

Share Button

Volt férjem meghalt. Előtte végrendelkezett, amelyben egyetlen gyermekét kitagadta az öröklésből. Közös tulajdonban lévő ingatlanunk 1/2 részét az anyjára hagyta.

Volt férjemnek a tulajdonában volt még egy föld és egy ingatlan 1/2 ( édesapja után örökölte )része. Ezeket az ingatlanokat, még életében, 2015-ben elajándékozta az anyjának.

Volt férjem halála utáni hagyatéki tárgyaláson az anyja úgy nyilatkozott szóban, hogy a végrendeletileg 1/2 részbeni tulajdonjogából ( a közös ingatlanból )a köteles részt odaadja a fiunknak, csak ne kérje a volt férjem által elajándékozott ingatlanokból a köteles részt.

Ennek alapján megtörtént a leörökítés ,3/6 rész az enyém,2/6 rész az anyjáé és 1/6 rész pedig a fiunké, a közös ingatlanból.

Mivel az utóbbi időben nagyon sok bosszúságot okozott volt férjem családja, ezért arra gondoltam, hogy a volt férjem által az anyjának elajándékozott ingatlanok után kérjük gyermekemnek a köteles részt. Kérdésem az lenne : Van-e lehetőség a hagyatéki eljárás lezárása után az elajándékozott ingatlanok utáni köteles rész érvényesítésének ? Ha igen, akkor póthagyatéki eljárásban, vagy bírósági úton?

A hagyatéki eljáráson kifejezett nyilatkozattal tett köteles részről lemondás a jogosultat megfosztja a köteles rész utólagos, póthagyatéki eljárás keretében történő igénylésétől.

Elajándékozott ingatlan után 10 éven belül kérhető-e a köteles rész?

Share Button

Nagymamám elajándékozta nekem az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen. Én az unokája vagyok, mamámnak van 2 fia akik rá se néznek, egyik külföldön van, másik pedig egy hónapba egyszer jön 5 percben megkérdezi hogy van majd hazamegy, de nem segít neki semmiben.

A szerződésben benne van, hogy épp szellemi tudatában hozta meg ezt a döntést (közjegyzőnél okiratba van foglalva, mint nyilatkozat, megerősítésként ,hogy épp szellemi tudatában hozta meg a döntést és senki sem kényszerítette rá) hiszen én gondozom, főzök, takarítok, kertet rendben tartom, és vásárolok mert Ő mozgássérült.

Kérdésem a következő : Ha nagymamám elhalálozik, 10 éven belül, így a 2 fia jogosult a köteles részre ?

A 10 éven belül tett ajándék – a köteles részre jogosult törvényes örökös igényére/ kérelmére – a köteles rész alapjába beszámít.

A köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, melyet elsődlegesen pénzben kell megfizetni, másodlagosan ingatlan tulajdoni hányadban.

Az örökös váratlan halála után ki örököl?

Share Button

Azt szeretném kérdezni, hogy abban az esetben ha az örökös előbb elhunyt ( balesetben) mint az örökhagyó akkor annak gyerekei lesznek az örökösök?

A törvényes öröklés rendje szerint leszármazó halála miatt – kiesése folytán – annak gyermekei, azaz az unokák törvényes örökösök.

Ki az örökös, ha nincs gyermek, és nem élnek a szülők és a testvér?

Share Button

“A törvényes öröklési rend első körben egyenes ágon zajlik: örökhagyó gyermeke és szülei között – ha nincs házastársa, míg második körben – ha nincs gyermek és szülő – a testvér az örökös.” – olvastam egyik válaszában. Abban az esetben, amikor sem szülő, sem testvér nem él már, de a korábban elhunyt testvérnek vannak gyerekei, örökölhetik-e a testvér leszármazottai a nagybátyjuk vagyonát?

Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek, így a testvér gyermekei törvényes örökösök egyenlő arányban.

 

Mi minősül ági vagyonnak?

Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel lehet az örökösök által.

1 / 29 oldal12345...1020...Utolsó »