öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Az örökös váratlan halála után ki örököl?

Share Button

Azt szeretném kérdezni, hogy abban az esetben ha az örökös előbb elhunyt ( balesetben) mint az örökhagyó akkor annak gyerekei lesznek az örökösök?

A törvényes öröklés rendje szerint leszármazó halála miatt – kiesése folytán – annak gyermekei, azaz az unokák törvényes örökösök.

Ki az örökös, ha nincs gyermek, és nem élnek a szülők és a testvér?

Share Button

“A törvényes öröklési rend első körben egyenes ágon zajlik: örökhagyó gyermeke és szülei között – ha nincs házastársa, míg második körben – ha nincs gyermek és szülő – a testvér az örökös.” – olvastam egyik válaszában. Abban az esetben, amikor sem szülő, sem testvér nem él már, de a korábban elhunyt testvérnek vannak gyerekei, örökölhetik-e a testvér leszármazottai a nagybátyjuk vagyonát?

Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek, így a testvér gyermekei törvényes örökösök egyenlő arányban.

 

Mi minősül ági vagyonnak?

Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel lehet az örökösök által.

Örökli-e az ági vagyont a túlélő házastárs?

Share Button

2 éve nősültem másodszor.Nekem van egy lakásom. A feleségem hozzám költözött. Minden az én tulajdonom volt.Ő be van oda jelentkezve ideiglenesen, mert van egy családi háza fele részben, ahol ő állandó lakos.

Halálom esetén örökölne e utánam valamit is, vagy halálom esetén haszonélvezete lenne e a lakásomon?

Az új Ptk. szerint a házastárs is örökös. Ha leszármazók vannak 1 gyermek résznyit örököl, ha nincsenek a felmenőkkel együttes örökös. A külön vagyon – ha az ági vagyon – feljogosítja házastárs öröklése esetén az ági örököst ági vagyoni joga igényérvényesítésére.

Fontos tudni azonban, hogy az ági vagyonon is a túlélő házastárs haszonélvezeti joga keletkezik – mely megváltható. Ha leszármazó van és ági igény jogosult is, a házastárs örökrészére az ági vagyoni jogi igény érvényesíthető.

Testvértől történő öröklés esetén milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem.

Kérdéseim a következők: 1. Kell-e örökösödési illetéket fizetni és mennyit, ha valamelyikünk meghal és a másik (vagy annak gyermekei)örökli(k)az ingatlant?Az ingatlan értéke kb. 45-50 millió Ft.

2. Öcsémnek van egy 14 millió Ft értékű másfél szobás lakása is, melynek 100% arányban tulajdonosa.

Halála esetén kell-e nekem és ha igen mennyi örökösödési illetéket fizetni, ha a lakása a tulajdonomba kerül?

Testvértől való öröklés esetén a testvér örökös illetékfizetésre kötelezett. Az öröklési illeték alól az egyenes ági rokonok, azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók mentesek.

Lakóingatlan öröklése után 9% az öröklési illeték, míg minden egyéb más öröklése után 18 %. Ha azonban az örökhagyónak leszármazói vannak a testvére nem örököl csak a leszármazók.

Meddig számít bele az ajándék a köteles rész alapjába?

Share Button

Férjemtől elváltam,időközben ő meghalt. Egy közös gyermekünk van. Volt férjem,még életében, örökölt az édesapjától két ingatlant.

Ezeket az ingatlanokat volt férjem, 2015-ben elajándékozta az édesanyjának.Az édesanyja pedig ezeket az ingatlanokat a másik gyermekének ajándékozta el.Így most ezek az ingatlanok volt férjem testvére nevén vannak.

Kérdésem az lenne,hogy közös gyermekünk jogosult-e ezen ingatlanok után a kötelesrészre? Hagyatéki eljárás során vagy csak peres eljárásban ?

Általános szabály, hogy a 10 éven belül tett ajándék a köteles rész alapjához hozzászámítandó. Ha az ajándékozás miatt hagyaték effektíve nem marad a köteles részre jogosult kérheti a hagyatéki eljárás megindítását az illetékes polgármesteri hivatalnál.

Visszautasítható-e a hagyaték egy része, ha igen, mely esetben?

Share Button

Sajnos örökössé váltam és már a szüleim esetében is csak egy fölösleges rossz volt a föld (használni nem tudták, mert osztatlan közös, ám gazmentesítésre, parlagfűirtásra elkérték a pénzt). Konkrétan pénznyelő nulla haszonnal. Külter. erdő, kivett saját használatú út, legelő, bányatelek 2/12 tulajdoni hányad, 3173nm. Belter. kivett beépítetlen ter. 5300/126788 tulajdoni hányad, 97ha 4525nm. Ezt ketten örököljük a bátyámmal.

Mi lemondanánk róla, de tájékozódtunk és állítólag csak a teljes örökségről lehet lemondani. A külterületre (mivel legelőnek is van nevezve) a “mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld” megnevezés használható? Hiszen így akkor vissza tudnánk utasítani… legalább azt.

A belterület is “beépítetlen”, tehát adott esetben az is csak “föld”, hiszen se közmű, se oda vezető út. Ez esetleg vehető szintén mezőgazdasági földnek? Lemondanánk, elajándékoznánk 1Ft-ért is, hiszen bár 8M a földhivatal szerinti öröklési értéke, nekünk csak pénznyelő, mert illetéket (közjegyzői díjat) kell az öröklésért fizetni és később pedig a gazmentesítést évente, de mivel közös, eladni-, használni nem tudjuk. Mi erre a megoldás?

Ajándékozható önkormányzatra, az államnak? Melyikről lehet lemondani és milyen módon?

Az örökséget csak teljes egészében lehet visszautasítani, amely alól 1 kivétel van: a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzátartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését visszautasíthatja az örökös, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

Az ön által említett belterületi kivett beépítetlen terület nem tartozik a fenti kivétel kategóriába.

Elidegenítésére javaslom, hogy helyben olyan ingatlan irodát keressen fel, amely az Ön általi öröklés tárgyát képező ingatlanokat értékesít és kínálja fel eladásra vagy ajándékozza az irodának.

A férj halált követően örököl-e a feleség is, vagy csak a gyermek?

Share Button

A kérdésem: Ha a férj akinek van egy felnőtt gyereke (aki nem hajlandó vele kapcsolatot tartani vagy ha igen csak érdekből) meghal, a feleség örököl valamit a törvény szerint? Vagy ilyenkor a gyerek örököl mindent? Végrendeletében szabályozható ki mit örököl? Kizárható a hálátlan gyerek?

Az Új Ptk. szerint a feleség is egy gyermek részt örököl, azaz ha nincs más örökös a feleség a gyermekkel azonos mértékben örököl, az alábbiak szerint:

Házastárs öröklése leszármazó mellett

Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

– a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

– egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a házastárs által megörökölt haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazók részéről.

A hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

Ráterhelheti-e az állam a meg nem született unokára az örökölt adósságot?

Share Button

Ha az állam megörökli az adósságot amit megörököltünk és lemondtunk róla, akkor a meg nem született gyermekre vagy unokára az állam ráterhelheti e az adósságot?

Az állam a szükségszerű végső örököse – örökség visszautasítása esetén – a hagyatéknak, beleértve az ingatlan hagyatékot is. Öröklést követően született vagy születendő személyeket az állam említett öröklése nem érinti, rájuk nézve kötelezettséget az állam nem keletkeztethet.

Milyen feltétellel igényelhető a köteles rész?

Share Button

Édesanyám 15 éve halt meg előtte 5 évvel elajándékozta a nevelőapámnak közös lakásuk ráeső részét. Most halt meg nevelőapám, igényelhetem -e a rám eső kötelesrészt, vagy féltestvéremet illeti a teljes örökség?

Annak idején anyám halálakor nem volt hagyatéki tárgyalás sem végrendelet, nevelőapám nem akarta velem fenntartani a kapcsolatot, de féltestvérem szóbeli ígéretet tett arra hogy apja halálakor majd kárpótol.

Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék után lehet köteles részt igényelni.

1 / 28 oldal12345...1020...Utolsó »