Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Meggátolhatják-e a tulajdonostársak az ajándékozást?

Share Button

Jelenleg 8/10-es tulajdonomban van a családi házam, a fiaim 2/10-es tulajdona mellett, haszonélvezeti jogommal terhelten. A fiaimmal 3 éve nincs kapcsolatom. Szeretném eladni az ingatlant, de a fiaim folyamatosan meggátolják.

Szeretném ha az új párom kapná meg a 8/10-es tulajdonomat. Megoldás lenne, ha összeházasodnánk, és utána a feleségemnek ajándékoznám a haszonélvezetem megtartása mellett? A fiaim meggátolhatják ezt?

A 8/10 ingatlan tulajdoni hányadot  jelenleg is ajándékozhatja  tárásának- az Ön haszonélvezeti jogával terhelten –   de ha összeházasodnak nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Az ajándékozás a Fiai nem gátolhatják meg, nekik csak  adásvétel esetén van elővásárlási joguk.

Igénybe vehető-e az illetékkedvezmény lakás vásárlásakor, ha külföldön lakáseladás történt?

Share Button

Tagállami állampolgár azonos elbírálású mint a magyar. Vagyonszerzési illetéket ( 4% a vételár után) ugyanúgy fizet. Ha egy éven belül volt lakáseladás akkor csak a különbözet után kell fizetni az illetéket. Kérdés: mi a helyzet, ha a lakáseladás Németországban volt egy éven belül és a lakásvétel Magyarországon?

Az illetéktörvény kimondja, hogy visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket  a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni, mely álláspontom szerint azt is jelenti hogy a külföldi lakáseladás nem számítható illetékkedvezménybe.

Unokának történő ajándékozás esetén előterjeszthet-e a gyermek köteles rész igényt?

Share Button

Az unokámnak szeretném ajándékozni a családi házamat, mivel ő viseli gondom.

Van 2 gyerekem aki 10 éve felém se néz követelhetnek halálom után valamit is az elajándékozott házból?

Ha unokája gondozza  lehetőség kínálkozik arra is , hogy  kössön vele eltartási szerződést. E körben fontos tudni, hogy  az ingatlan eltartás fejében történő teljes hatályú megszerzéséhez az is kell , hogy   legalább két évig  ne következzék be  az eltartott halála. Ha ajándékoz , akkor  attól számított  10 éven belüli halála esetén  gyermekei kötelesrész igényt terjeszthetnek elő  az unokával szemben. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

Korrigálható-e a felcserélt helyrajzi szám?

Share Button

Három lépcsőházas szövetkezeti lakásban lakunk. A két szélső lépcsőház helyrajzi száma fel van cserélve és nem tudunk bejelentkezni. A hivatalok azt javasolják kössünk csere szerződéseket a másik lépcsőházban lévő lakókkal. Van e lehetőség a helyrajzi számok felcserélésére, mert úgy mindenki a természetben elfoglalt helyére kerülne. Ettől elzárkóznak a hivatalok.

A csereszerződésnél, magas költségek terhelnék a lakókat ezért utasítják el. Már minden érintettel egyeztettünk, földhivatal, önkormányzat stb, de csak a csere az egyetlen járható út szerintük. Lehet-e új helyrajzi szám megállapítást kezdeményezni? Van- e javaslata az ügyvéd úrnak a helyrajzi szám cserével kapcsolatban?

Mindkét egymástól elkülönült időben történt lakásvásárlási szerződés olyan okirat, melyet az illetékes földhivatal a tulajdonjog változás bejegyzése előtt alaposan megvizsgál. Ha bejegyezte a tulajdonjog változást, az az ingatlan-nyilvántartási állapottal megegyező volt. Az alapító okirat alapján kialakult helyrajzi számok megváltoztatása, azaz cseréje lenne szükséges ahhoz, hogy a valóságnak megfelelő állapottal adekvát legyen az ingatlan-nyilvántartás. Javaslom, hogy ez ügyben egyeztessen a közös képviselővel.

Milyen hatása van az élettársi kapcsolatnak az öröklésre?

Share Button

Élettársi kapcsolatot szeretnék létesíteni, nem bejelentettet, csak úgy, hogy a lakcímmel oda leszek jelentve. Az ingatlanon amiben élni fogunk együtt ketten, csak haszonélvezeti joga van a társamnak, a fiáé a ház. Nekem nincs ingatlanom, csak egy nagyobb összeg megtakarításom, neki nincs csak a nyugdíja.

A kérdésem az lenne, ha ne tán Én halnék meg előbb, és esetleg nem készülne végrendelet általam, akkor az Én megtakarított pénzem, vagy esetleg azon vett ingatlan a közös életünk alatt az Én örököseimé maradna? (3 gyermek). Vagy kössünk vagyon szerződést? Nyugdíjam van nekem is és a társamnak is. Mind a ketten saját pénzből gazdálkodunk majd. Erről kell-e papírt készíteni?

Az Ön által vázolt élettársi jogviszonynak öröklési jogi hatásai nincsenek. Bármelyik élettárs halála esetén a törvényes öröklés rendje szerint alakul az öröklés. Ez az Ön esetében azt jelenti, hogy leszármazói egyenlő arányban lesznek az örökösei, kivéve, ha ettől eltérő végrendeletet készít.

Lakás eladás és új lakás vétele esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

2016 júliusban vettem egy 2 szobás lakást. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha jövőre eladnám és vennék helyette egy másik városban egy hasonló lakást akkor is kell-e Szja-t fizetni az eladott lakásom után. (Úgy tudom hogy ha 5 éven belül eladom adót kell utána fizetni.)

Egymást követő két lakóingatlan vásárlásakor meg kell különböztetni az adózási és az illetékfizetési kötelezettséget.

Ez utóbbi esetében a 4 % vagyonszerzési illetéket csak akkor kell fizetni, ha a később vásárolt ingatlan vételára több, és ekkor is csak a vételár különbözet után.

Adózni akkor kell, az eladott ingatlan után, ha az eladásból jövedelem származik, azaz, ha többért adja el az ingatlant, mint amennyiért vásárolta.

A különbözet után kell 15 % SZJA-t fizetni, az eladást követő év május 20. napjáig. Ha a vásárlás és az eladás között több, mint 5 év eltelt akkor a jövedelem után nem kell SZJA-t fizetni, de ha kevesebb idő telt el, akkor az alábbi linken található kalkulátorral számítható ki a fizetendő jövedelem adó mértéke:

https://nav.gov.hu/sites/apeh/calc/ingatlan_jovedelem_calc1.html

Közös lakás esetén helyt állni tartozik-e a lakásban nem lakó tulajdonos társ a bent lakó nem fizető helyett?

Share Button

Adott egy panel lakás, amelynek 9/10 tulajdoni hányad az én tulajdonomban, 1/10 tulajdoni hányad annak a tulajdonában van, aki használja az ingatlant. (haszonélvezet nincs bejegyezve).

A probléma ott kezdődik, hogy a bent lakó nem fizet rezsit, amit csak ő használ, illetve közös költséget sem. Én a fele közös költséget minden hónapban befizetem, mert természetesen egyén is az ingatlan, még ha nem is használom. Viszont így elég nagy tartozás kezd keletkezni.

Kivásárlásról hallani sem akar a másik tulaj, befizetni a tartozását sem. Mondván én jobban állok, fizessem én… Van- e arra lehetőség, hogy bíróságra vigyem az ügyet annak érdekében, hogy el tudjam adni az ingatlant, amit a másik fél nem akar? (mivel nagyon kényelmes neki az ingyen élés). (én az ingatlanban soha nem éltem 1 percet sem). Megterhelhetik tulajdoni lapon az én hányadomat is, ha ő nem fizet? ergo rajtam is behajtható bármi ilyenkor?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében – függetlenül a tulajdoni hányadoktól – az ingatlan helytállni tartozik a közmű és egyéb használati díjtartozásokét.

Ajándékozható-e termőföld nem közeli hozzátartozónak?

Share Button

Termőföld ajándékozásánál ki kell-e függeszteni bizonyos ideig ha az ajándékozás nem családon belül történik meg és nem rokoni ágon történik ? (ismerős,szomszéd stb)

A földforgalmi törvény nem engedi meg a közeli hozzátartozókon túli fölajándékozást. Ez azt jelenti, hogy a vér szerinti egyenesági rokonok egymás között ajándékozhatnak földet, beleértve  a testvéreket  is – kifüggesztés és jóváhagyás nélkül. Az ilyen szerződést biztonsági okmányon kell elkészíteni és azonnal benyújtható az illetékes földhivatalhoz a tulajdonjog változás átvezetése céljából.

Alapítható -e haszonélvezet a haszonélvezők aláírása nélkül?

Share Button

Ingatlanvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésekor (ügyvéd) a tulajdonos meghatározhatja a haszonélvezőket úgy, hogy a személyek nincsenek jelen?

A haszonélvezet alapítás kétoldalú jogügylet. A vonatkozó szerződést a haszonélvezőnek ugyanúgy alá kell írnia, mint a Vevőnek. Fontos tudni, hogy a vétellel egyidejűleg alapított haszonélvezet össz-vagyonszerzési illeték mértéke 4 % , melyet a NAV megbontva a haszonélvezőnek és a Vevőnek vet ki.

Ha a haszonélvezet alapítás időben elkülönülő szerződéssel történik a vételtől, úgy a Vevő 4 % illetéket fizet és a haszonélvező a később keletkező okirat után az illeték törvény 72. §-a szerint megállapítandó haszonélvezeti érték után is 4 % illetéket fizet, ezért érdemes a haszonélvezetet az adásvétellel egyidejűleg megalapítani.

Életben maradó házastárs ki kell-e hogy fizesse a közösen lakott ingatlanból az örököst?

Share Button

A párommal hamarosan esküvőnk lesz. Közös néven van már most egy telek fele fele arányban. Erre közösen építkezünk.Közös gyerekünk nincs, viszont neki is és nekem is van előző házasságunkból.

Kérdésem ha ö halálozna el hamarabb én életem végéig élhetek e majd az ingatlanban, anélkül, hogy a gyerekét ki kellene fizetnem? Gondolom én ,hogy gyermekeink majd halálunk után örökölnek. Vagyis engem kötelezhet e törvény,hogy az apja halála után rögtön fizessem ki az ö részét?

Ha egy házaspárnak közös gyermeke nincsen, de egy lakóingatlan, amiben laknak fele – fele tulajdonukban van és mindkettőjüknek vannak gyermekeik, akkor egyik házastárs halála esetén az örökhagyó gyermekei egyenlő részben öröklik a fél ingatlan tulajdoni jogát, a házastárs pedig a  fél ingatlan és annak berendezési tárgyai holtig tartó haszonélvezeti jogát.

Ha pedig ezen az ingatlanon felül is van még ingatlan örökhagyó nevén, úgy azok tulajdoni jogát is örökhagyó gyermekei öröklik, azzal, hogy egy gyermekrésznyi tulajdoni jogot ezen ingatlanokból a túlélő házastárs örököl.

1 / 164 oldal12345...102030...Utolsó »