Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Vásárolhat-e nem földműves 1 hektárnál több földet?

Share Button

4.500 ha terület után bátyám s én kaptunk kárpótlási jegyeket, amin 30-30 ha földet vásároltunk sok évvel ezelőtt. Bátyám meghalt, s én öröklöm az ö földjét, s most van kb 60 ha földem, amit kiadok gondozásba, mivel én külföldön élek.

Most nyugdíjason költözöm Magyarországra, s szeretném folytatni a gazdálkodást, s venni egy gyümölcsöst közel ahol lakom. Kérdésem a következő: mivel nincs mezőgazdasági végzettségem, vehetek-e még földet a lakóhelyemhez közel?

Vagy mivel már több mint 1 ha-am van, ez nem lehetséges a földtörvény szerint? Vagy vehetek még mivel már van 60 ha, 300 ha-ig? A földet csak privát gazdálkodásra használnám, nem eladásra termelnék. A földön különleges/védett növényekkel kísérleteznék, amiket szaporítanánk s tovább adnánk más területekre is – anyagi javak nélkül.

Mivel Ön nem regisztrált földműves, ezért Önnek a már meglévő földjei mellé vásárolnia további földet nem lehet.

 

Leadható-e utólag egy föld adásvételi szerződés a földhivatalban?

Share Button

A férjem szántót szeretne venni. Minden szükséges papírja megvan hozzá. 4 db föld lenne a vétel tárgya, ami valamilyen úton-módon szomszédos az eddigi megvásárolt földjeivel.

A földnek van elvileg földhasználója 2014. 01.01. óta. A lekért e-hiteles tulajdoni lapokon ez nincs feltüntetve. Most ők megvásárolták a 4 db földet.

Tudjuk, hogy elővételi joguk van velünk szemben, de ez akkor is érvényes, ha a földhasználat nem volt bejegyezve? Illetve ezt a szerződést ők most leadhatják utólag bejegyzésre a földhivatalhoz? Ha igen, van esély, hogy közel 7 év távlatából a bejegyzést elutasítják?

A földforgalmi törvény hatálya alá tartozó  föld adásvételi szerződése alapján a tulajdonjog változást az illetékes Földhivatal csak abban az esetben jegyzi be ha az adásvételi szerzősét az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Szerv jóváhagyta.

Mi történik, ha az egyik örökös visszautasítja az örökséget?

Share Button

Édesapám 2020. júliusában elhalálozott. Törvényes örökös én és az öcsém vagyunk. Öcsémnek nincs gyermeke, nekem van három. Öcsém nem kíván örökölni apánk után, én még nem tudom, hogy kérem –e az örökséget vagy nem.

Mivel édesapánkkal a kapcsolatot egyikünk sem tartotta, így az örökségről csak rész információink vannak (amit tudunk gyümölcsös és egy személyautó volt a nevén illetve az ingatlan tulajdoni lapja szerint a gyümölcsös jelzáloggal terhelt).

Kérdéseim: 1./ Ha a testvérem visszautasítja az örökséget, az ő részét én és a leszármazóim örökölhetik, vagy az államra száll? Ha az államra száll a testvérem örökrésze és én igényt tartok a sajátomra, akkor pl. a személygépkocsinak és a gyümölcsösnek a tulajdon joga illetve a jelzáloghitel terhe 50-50%-ban megoszlik majd köztem és az állam között?

2./ Ha a testvérem lemond az én javamra az örökrészéről, de én visszautasítom az örökséget( több lesz teher, mint követelés) akkor az öcsém felelni fog –e bármiért is az örökséggel kapcsolatban?

3./ Van-e valamilyen határideje a visszautasításnak – mivel öcsém külföldön él és nem akarna azért hazajönni, hogy a hagyatéki tárgyaláson részt vegyen, ezért írásban küldené meg a visszautasító nyilatkozatát -?

A hagyatéki eljárás során Önök egyezséget köthetnek. Ebben rendezhetik, hogy például csak Ön legyen az örökös, azaz testvére az örökségét Önnek ajándékozza. Osztályos egyezséget is köthetnek, mely alapján a testvére egy darab ingóságot örököl míg minden mást Ön, így kedvezőbb a közjegyzői díj. Az örökösök az általuk örökölt hagyaték erejéig felelnek az örökhagyó tartozásaiért.

Más a helyzet ha valamelyikük visszautasítja az örökségét. Fontos tudni, hogy visszautasítani csak a teljes örökséget lehet. Ha minden örökös visszautasítja az örökséget az a Magyar Államot illeti. Az alábbiakban talál egy visszautasítási mintát, mely postai úton is megküldhető az illetékes közjegyzőnek:

http://www.fuzesgyarmat.hu/storage/upload/documents/06-orokseget-visszautasito-nyilatkozat-nagykoru-pdf_20150715133221_85.pdf

Milyen mértékig köteles az örökös helyt állni a tartozásokért?

Share Button

Édesanyám és édesapám házastársak voltak. Édesapám hitelszerződést kötött, amely hitelszerződés teljesítésének biztosításául az édesanyám (1/1) tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog került bejegyzésre.

Édesanyám ezt követően elhunyt, én és testvérem kiskorúként örököltük az említett ingatlant (édesapám nem örökölt, a régi Ptk. szabályai szerint törvényes képviselőként aláírta az okiratokat a nevünkben).

Édesapám ezt követően nem tudta fizetni hitelét, így a hitelszerződést a bank felmondta, a követelést pedig követeléskezelő cég vette meg. Édesapám 2012-ben elhunyt, örökségét én és a testvérem visszautasítottuk. Az érintett ingatlanon továbbra is szerepel a jelzálogjog (svájci frankban feltüntetve). A követeléskezelő cég édesapánk halála óta arról tájékoztat minket (kezdetben kiskorúakat), hogy a bejegyzett jelzálogjogért annak az évek alatt felszámított díjakkal együtt másfélszeresére nőtt összegéért helyt kell állnunk.

Emellett jelezte, hogy amennyiben az ingatlan értéke egy esetleges végrehajtás útján történő értékesítéssel nem fedezné a követelés mértékét saját vagyonunkkal is felelünk. Keresetlevelet egyik fél sem nyújtott be.

Jogszerű a magánvagyoni irányú követelés jelen esetben, amennyiben például a cég az ingatlanból nem nyerne kielégítést? Lehetséges lehet, hogy a törvényes öröklések időpontja óta minket a tulajdoni lapon szereplő összeg mellett kamatok, járulékok fizetése is terhel? Kihez fordulhatok a kamatok, járulékok (és forintosítás) megfelelőségének ellenőrzése érdekében? Érdemes ezt leellenőrizni? Eredményre vezethet a PBT eljárása az egyezség elérésében?

Fő szabály szerint az örökös az örökhagyó tartozásáért az örökölt hagyaték erejéig felel. Örökség visszautasítása esetén nem lehet szó örökölt vagyonról.

A kiskorúság idején elfogadott örökség állhat csupán helyt a hitelező követeléséért és kizárólag a hagyaték tárgyára a haláleset bekövetkeztekor fennálló tartozásért.

Az örökös magánvagyonára ez a követelés nem terjeszthető ki. Fontos tudni, hogy az öröklést követően a hitelezővel újra kötött szerződés ezt a fő szabályt negligálja, ezért attól tartózkodni érdemes.

Hogyan kell adózni ajándékba kapott ingatlan eladása esetén?

Share Button

 2019-ben vett Édesanyám egy lakást. Ezt a lakást 2021-ben értékesítené a tervek szerint és a pénzt nekem adná. Vételár 18.5 mFt (740eft illeték megfizetésre került), tervezett eladási ár 25 mft. Ez alapján (25-19,24)*0,9*0,15=777,6 eft Szja kötelezettsége keletkezik.

A kapott pénzből 45 mFt értékben házat vásárolnánk feleségemmel 1/2 -1/2 tulajdoni arányban, ami után a 4% illetéket be kell fizetnünk. (1,8mFt) Összesen tehát 2,578 mFt-ot.

Kérdésem, hogy ha Édesanyám nekem ajándékozná az ingatlant és én adnám el, abban az esetben összességében kevesebb adót és illetéket kell fizetnünk? A keletkező SZJA kötelezettségem 25*0,25*0,15= 0,9375 mFt. Ilyenkor ettől függetlenül szabnak ki illetéket a megvásárolt ház rám eső 22.5Ft-os részére vagy mivel lakásvásárlásra fordítom a bejövő összeget, ezért annak alapja csak a 25 mFt és a 22,5 mFt különbsége, vagyis 2,5 mft lesz (100eFt illeték)? Összesen tehát 1,9375 mFt.

Ajándékozott ingatlan 5 éven belüli eladása esetén az eladási ár egynegyede adózik 15% SZJA-val. Ha az eladó újabb lakóingatlant vásárol az eladott ingatlan és a vásárolt ingatlan pozitív különbözete után fizet 4% vagyonszerzési illetéket. Ezek a legfontosabb szabályok melyeket érdemes figyelembe venniük a kötendő ügyletek során.

Mi az öröklési rend örökös halála esetén?

Share Button

Öröklési kérdéssel fordulnék Önhöz. Az ingatlan 3 (legyen A, B és C elnevezésűek) testvér tulajdonában áll, 1/3-1/3 arányban. Szüleik már meghaltak.

Az “A” nevű meghalt (akinek egy gyermeke van, de férje, szülei már meghaltak).

Kérdésem: “A” tulajdonrészét ki örökli? Neki a gyermeke, vagy esetleg részesül belőle a két testvér is? “A” ugyebár meghalt.

“B” nevű halála esetén (akinek gyereke, házastársa sosem volt, szülei meghaltak) hogyan fog állni az öröklési rend? Kérdés: “B” halálával örököl valamit az “A” nevű gyereke vagy “B” nevű tulajdonjoga teljes egészében a “C” nevűre száll?

’A’ után a törvényes öröklés rendje szerint annak gyermeke az egyedüli örökös.

’B’ után ’A’ leszármazója és ’C’ a törvényes örökös egyenlő mértékben.

A törvényes öröklés jogi szabályai szerint elsőként a leszármazók örökölnek, ezek –valamint túlélő házastárs- hiányában a szülők. Szülők hiánya esetén azok leszármazói –tehát az örökhagyó testvérei- az örökösök azzal hogy a kiesett testvér helyén annak leszármazója örököl.

Hogyan köthető eltartási szerződés?

Share Button

Szeretnék választ kapni arra kérdésre, hogy lehetséges-e az alábbi szerződéskötés? Édesanyámat 20 éve gondozom, 80 éves és mindkettőnk dolgát megkönnyítené, ha a településünkön élne.

Én vásároltam egy szép kis családi házat befektetésként erre a célra korábban. Ő most eladta az ő házát, s abból egy összeget készpénzben nekem szeretne eltartás fejébe adni. A tartási szerződés megkötésekor a saját tulajdonú (befektetés céljából vásárolt) ingatlanomra tartási és holtig tartó haszonélvezeti jogok szeretnék neki bejegyeztetni s az ő gondozását/ápolását/eltemettetését vállalni. Ez így jogszerű, hogy nem ingatlant hanem készpénzt ad cserébe?

Eltartási szerződés esetén a tartás ellenértéke nem lehet más mint az eltartott tulajdonát képező ingatlan, ingó dolog. Tartási jogot is csak az eltartó tulajdonában levő ingatlan tulajdoni lapjára lehet bejegyezni.

Az Ön célja akként valósulhatna meg ha édesanya megvásárolja Öntől az ingatlant – illetékmentesen – és ezt követően kötik az eltartási szerződést  és jegyeztetik be  édesanya holtig tartó haszonélvezeti jogát. Mivel szülő és gyermek vonatkozásában törvényes tartási kötelezettség áll fenn így szóba jöhet édesanya készpénzének illetékmentes ajándékozása is.

Milyen hártánnyal jár a földre alapított haszonélvezet?

Share Button

Édesapám után az öcsémmel ketten összesen 2,5 hektár termőföldet öröklünk. A terület osztatlan közös tulajdonban van. A 2,5 hektár terület tekintetében én vagyok az őstermelő, területalapú támogatást veszek igénybe.

Olyan tájékoztatást kaptam, hogy nem praktikus, ha ezt a területet 1/2-1/2 arányban örököljük. Azt javasolta egy falugazdász, hogy legyek én az örökös, (öcsém magyar állampolgár, de Ausztriában él)és öcsémnek haszonélvezeti joga legyen a területre.

Öcsémmel nagyon jó a kapcsolatunk, ezért én a javaslatot nem tartom igazságosnak. Szeretném, ha a terület fele öcsém tulajdona lenne.Érdeklődöm, hogyha fele-fele arányban örököljük meg az említett területet, akkor milyen hátrányokkal, valamint milyen előnyökkel járna a területszerzés.

Közeli hozzátartozók között jöhet létre csak haszonélvezet föld vonatkozásában és akkor csak maximum 20 évre szólhat. Ha osztályos egyezség keretében ezt a megoldást választják a testvére mint haszonélvező kevesebbet örököl mint  Ön.

A Földforgalmi Törvény a testvéreket közeli hozzátartozónak tekinti, így például egymásnak földet ajándékozhatnak az öröklést követően,  a támogatás igénybe vétele okán – ha így döntenek. Ezt a szerződést csak biztonsági okiraton kell elkészíteni, de nem kell kifüggeszteni, sem jóváhagyatni.

Hogyan rendezhető az egy néven lévő közös vagyon további sorsa?

Share Button

Elváltam első férjemtől akitől született 1 gyermekem.1987 -ben házasodtunk össze a mostani férjemmel. Neki nincs gyermeke nem is született közös gyermekünk. Minden amink van közösen szereztük házasságkötésünk után és minden a férjem nevén van. Ingatlanok ,értékpapírok termőföldek. Szüleink nem élnek, neki 3 testvére van.

Az lenne a kérdésem hogy az én gyermekem hogy örököl ha én halok meg előbb. Ági vagyonunk nincs egyik szülő után sem örököltünk. Férjemnek végrendeletben kell rendelkeznie ? Köszönöm szépen a válaszát .Elsősorban a termőföld öröklése érdekel. Gyermekemnek mezőgazdasági végzettsége van.

A házastársi vagyonközösség, illetve az Önök közötti tulajdoni jog rendezés mielőbb javallott, mert az Ön halála esetén a gyermeke rendkívül bonyolult tulajdonjogi perrel tudná csak vagyoni jogait érvényesíteni a házastársával szemben.

Ön mint ingatlan nyilvántartáson kívüli ingatlan tulajdonos  közös megegyezéses okirattal bármikor feltüntethető tulajdonos társként az ingatlan nyilvántartásba.

Hogyan szüntethető meg a bérleti jogviszony?

Share Button

 Másfél éve örököltem egy házat a nővéremtől, bérlővel terhelten ! Bérleti szerződés volt kötve a nővéremmel, 2022 december 31-ig, amit csak a bérbeadó és a bérlő írt alá melyben szerepelt, hogy a közüzemi díjakat a tulajdonos fizeti,majd a bérleti díjjal együtt azt megfizeti a bérlő.

Első kérdésem mivel én lettem a tulajdonos él e még a nővéremmel kötött szerződés ? Nem szándékozom a bérletet fenntartani. Mivel a fiamnak szeretném ajándékozni a lakást felajánlottuk a bérlőnek, hogy 2021 tavaszán költözzön ki. Idáig én fizettem a közüzemi díjakat melyet a bérleti díjjal együtt azt bérlőtől meg is kaptam.

Miután felszólítottuk, hogy hagyja el a lakást azóta sem a bérleti díjat, sem a közüzemi díjakat nem hajlandó fizetni. Számlát követel a bérleti díjról. Mivel magán ember vagyok nincs módomba számlát adni, de igazolni tudom hogy 2019 évre a NAV-nál bejelentettem és megfizettem a vonzatát.

Kérdésem a bérlő jogosan használja a lakást, ha nem, milyen módon tudnám érvényesíteni a tulajdonhoz való hozzájutást?

Határozott idejű bérleti szerződéssel lekötött lakás tulajdonosának elhalálozásakor az örökös a bérbeadó jogutóda. A bérleti szerződés a határozott idő leteltével szűnik meg, kivéve ha rendkívüli felmondásra ad okot a bérlő. Ilyenkor a szerződésben foglaltak szerint szüntethető meg a bérleti jogviszony.

1 / 183 oldal12345...102030...Utolsó »