Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Illetékmentes-e a szülő gyermek közötti ajándékozás, ha az ajándék tárgya iroda?

Share Button

Gyermekem tulajdoni hányadot örökölt édesapja után, mely ingatlan a tulajdoni lap szerint “iroda” megjelölésű. Ezt a tulajdoni hányadot szeretnénk az én (szülő) nevemre ajándékozás címén átíratni. Ebben az esetben is igényelhető az illetékmentesség? Ha igen az Itv-ben mely szakasz vonatkozik erre?

Az Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;

 

Egy éven belüli lakáseladás esetén kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni?

Share Button

Ha a lányom eladja a lakását és abból a pénzből ( az összeg ugyan az) megvásárolja a fiam lakását, akkor kell-e a lányomnak vagyonszerzési illetéket fizetnie. Van-e rá lehetőség, hogy testvérek egymás között illetékmentesen vásároljanak?

Egyik testvér, ha eladja lakását és egy éven belül másik lakást vásárol, ugyanazon áron, akkor a másik lakás után visszterhes vagyonszerzési illetéket nem kell fizetnie- függetlenül attól, hogy azt a testvérétől vásárolta, vagy más harmadik személytől.

Kell-e öröklési illetéket fizetni szülő és nagyszülő hagyatéka után?

Share Button

Édesanyám tavaly nyáron elhunyt! Nagymamám édesanyám anyja még él, anyukámnak van 2 testvére. Édesanyám után mi gyermekei 2 testvéremmel vagyunk örökösei.

Ha a nagymamám ne adja Isten meghal akkor természetesen élő gyermekei örökölnek illetve mi öröklünk e? Ha mi örökjük meg anyám részét akkor kell -e fizetnünk, illetve esetleges végrendelettel kiküszöbölhetjük e?

Közeli hozzátartozók öröklési illetéket nem fizetnek, így sem édesanyjuk után nem kell öröklési illetéket fizetni, sem nagymamájuk után.

Milyen mértékben köteles az örökös helytállni az örökhagyó tartozásaiért?

Share Button

Édesapám 2017 májusában halt meg, a hagyatéki tárgyaláson kiderült, hogy az élettársának van egy hitele, ahol édesapám volt az adóstárs és édesapám háza volt jelzálogként bejegyezve.

Édesapám végrendelete alapján az öcsém örökölte a házat, viszont a + két lánytestvér a kötelesrészt kérve és megegyezés alapján 1/6-1/6 od házrészt kaptak.

Kérdésem arra vonatkozik, hogy innentől fog – e és ha fog mennyiben fog változni a fennmaradó tartozás kiegyenlítésére vonatkozó felelősség?

A volt élettárs, ha esetlegesen nem hajlandó fizetni (de van rendszeres jövedelme, nyugdíj), akkor behajtható rajta vagy rajtunk is érvényesíthető – e és milyen arányban?

Örökség vissza nem utasítása, azaz elfogadása esetén az örökös a fennálló tartozásokért a hagyaték erejéig felel. A hagyaték értékét a hagyatéki eljárásban beszerzett adó és érték bizonyítvány tartalmazza.

Ha adós a banknak nem fizet, az ingatlan hagyaték helytállni tartozik – értékének megfelelő mértékig – a banki tartozásért.

Kivéve, ha a banki kölcsön szerződés az örökösök bevonása mellett módosításra nem kerül.

Ki köteles helytállni az ingatlanra bejegyzett jelzálog visszafizetése miatt?

Share Button

Van egy ingatlanunk, amin van bejegyezve 3 millió Ft jelzálog hitel. Amikor be lett jegyezve rá akkor még én és a testvérem kiskorúak voltunk. ( 1992,1993ban születtünk ).

A hitel 1999ben lett rá bejegyezve. Ha jól tudom akkor a gyámhivatal segítségével jött létre ez a bejegyzés. Jelenleg úgy néz ki a tulajdonlap hogy én és a húgom vagyunk a tulajdonosok, anyám és apám pedig a haszonélvezők. A hitelt apám vette fel rá!

Ha a házat lefoglalja a bank, akkor nekem ebből lehet hátrányom? Mivel én nem tehetek a hitelről amit annak idején felvettek rá. Mi lenne a megoldás?

Ingatlanra bejegyzett jelzálogjog esetén a tartozás visszafizetése miatt helytállni az ingatlan tartozik. Ha a bank érvényesíti a jelzálogjogát azért is az ingatlan felel, függetlenül a tulajdonosok személyétől. Ha érvényes jogi eljárás keretében terhelődött meg a kiskorúak tulajdonában levő ingatlan, az ingatlannal való helytállási kötelezettség akkor is fennáll, ha nem a tulajdonosok vették fel a kölcsönt, hanem pl. : a haszonélvező.

Van-e még lehetőség zártkertek kivonására? Elkerülhető-e a hosszadalmas engedélyeztetési eljárás?

Share Button

Sajnos lekéstem az „ingyenes zártkert művelési ág alól kivonás” 2017. december 31-i határidejét. Érdeklődni szeretnék van-e az átminősítésre más lehetőség? Ha van, nagyjából milyen összegért?

A zártkert 790 négyzetméteres, és egy 30 négyzetméteres kis ház található rajta. Közmű víz, villany, szennyvíz van a területen. Az ingatlant értékesíteni szeretném, tudomásom szerint, zártkerti ingatlan eladása esetén a tulajdonosnak a vevő vételi ajánlatát közölnie kell az elővásárlásra jogosultakkal oly módon, hogy az adásvételi szerződést a felek aláírásától számított 8 napon belül hirdetmény kifüggesztése céljából meg kell küldeni a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

Kifüggesztés időtartama 60 nap, az elővásárlásra jogosultak ezen jogvesztő határidőn belül tehetnek az adásvételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogról lemondó jognyilatkozatot. Az eljárás alapesetben 60 nap, de elhúzódhat akár 120 napig is.

A hatóság az eljárás végén határozatot hoz, a szerződést záradékolja, és csak ezt követően lehet a tulajdonjog átvezetését kérni. Ezt szeretném elkerülni, hogy az eljárás ilyen sok napig elhúzódjon.

2016-17. évben volt lehetőség a zártkerti ingatlanok zártkerti művelés alóli kivételére. Ha ezt a kérelmet minden tulajdonos aláírta a földhivatal ingyenesen levette az ingatlanról az aranykoronát.

2018.évben erre már nincs lehetőség, a zártkert ismét a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy egész / rész ingatlan vétele csak kifüggesztéssel lehetséges, amely 60 napig tart az illetékes önkormányzatnál és további 80 nap a jóváhagyási eljárás.

Fontos tudni, hogy a földműveseknek a Földtörvény alapján, a tulajdonostársaknak a Polgári Törvénykönyv alapján van elővásárlási joga.

A földvédelmi járulék megfizetése vállalása mellett van lehetőség az ingatlan művelési ágának megváltoztatására, melynek lehetőségéről és részleteiről érdeklődjön az illetékes földhivatalnál.

Mi a törvényes öröklés rendje mozaik család esetén?

Share Button

Első házasságomból kapott családi házunkból kifizetett összegből vásároltam egy házat. Közben férjhez mentem. 5 év után sikerült eladnom, s vásároltunk a kapott árból újabb házat, az is az én nevemen van.

Az első házasságomból van 2 gyermekem. Férjemnek is 1 gyermeke van. Kérdésem. Ha meghalok, ki örökli, s milyen arányban az ingatlanom. Férjemnek is van saját családi háza a nevén van. Abból is ki örököl, s milyen arányban?

A törvényes öröklés rendjét az alábbi táblázatban foglaltan találja, mely alapján beazonosíthatja, hogy alakul az öröklés házastárs és leszármazó megléte esetén.

Az örökösök köre:

az öröklés: megjegyzés:
I. leszármazók A teljes hagyatékra kiterjed, házastárs hiánya vagy kiesése esetén
II. házastárs öröklése leszármazók mellett a házastársat megillető rész:
– holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, ÉS egy gyermekrész a hagyaték többi részéből;
– a haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető;
– osztályos egyezségben a házastársat megillető gyermekrész haszonélvezeti joggal kiváltható
a házastárs kiesése:
– ha az örökség megnyílta kor: már nem él, vagy a házastársak között nem állt fenn az életközösség, és annak visszaállítására nem volt kilátás;
– a kiesésre az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy reá rótt kötelezettségtől mentesülne
III. házastárs öröklése
szülő mellett
a házastársat megillető rész:
– az örökhagyóval közösen lakott lakás ÉS a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyak 1/1-ben
– a hagyaték többi részének 1/2-e (másik 1/2-re a szülők fejenként egyenlő arányban)
– az öröklésből kiesett szülő része
IV. házastárs egyedüli öröklése teljes egészében örököl, ha:
– leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– szülő kiesése folytán
– nincs ági vagyon, ill. ági örökös
V. szülő és a szülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet
– szülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– egyedül a másik szülő, vagy annak leszármazói örökölnek
VI. nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– nagyszülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, akkor leszármazója örököl
– nagyszülőpár kiesése esetén a másik nagyszülőpár, vagy leszármazójuk
VII. dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó,nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– dédszülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, akkor leszármazója örököl
– dédszülőpár kiesése esetén a többi dédszülőpár, vagy leszármazójuk
VIII. távolabbi felmenők öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
IX. az állam szükségképpeni öröklése más örökös hiányában az állam a törvényes örökös nem illeti meg az örökség visszautasításának joga

 

Hogyan garantálható, hogy a földbérlő TSZ az ingatlanra az adásvételt is megköti a bérleti szerződés mellett?

Share Button

Szántóföldet szeretnék eladni. Jelenleg a helyi TSZ műveli a területet. Ők is vennék meg, szeptemberben már szóban megállapodtunk az árról, az adás-vétel körülbelüli időpontjáról.

A jelenlegi szerződés 2018 novemberében járna le. A TSZ viszont új bérleti szerződést akar írni most januárban, 10 évre, kedvezőbb feltételekkel, feles bérletben , hisz így ők lennének a kedvezményezettek a föld vásárlásnál.

De ez jól is van így, mert a helyi gazdálkodók komolytalan ár ajánlatokat tettek. A Tsz a nyár folyamán akarja kifizetni a vételárat. A pénz nekünk sürgős lenne, őszig szeretnénk mindenképp hozzájutni.

A kérdésem az , hogyha megkötjük az új bérleti szerződést, mi garantálja, hogy az adásvétel is megtörténik augusztus végéig ? Vagy valami módon lehetséges bele foglalni vásárlási garanciát? Esetleg más biztosíték, ötlet ? Van-e egyáltalán szükségünk ügyvédre, mint eladó?

Az Ön számára legoptimálisabb megoldás, ha a bérlet megújítása mellett párhuzamosan az adásvételi okirat is elkészül. Ezt általában a vevő ügyvédje készíti, a vevő költségén. Az adásvétel jóváhagyása kb. fél évet igényel. A vevő tulajdoni jog bejegyzését követően Ön bérleti díjra nem jogosult.

Hogyan biztosítható a zavartalan lakáshasználat -az együtt lakó élettárs részére-tulajdonos halála esetén.

Share Button

Párommal 10 éve élünk együtt, nem vagyunk bejegyzett élettársi viszonyban, nem is vagyok bejelentve a lakcímre. Az ő lakásában lakunk, ami a saját tulajdona.

Nekem is van saját lakásom, amiben a fiam lakik. Nekünk nincs közös gyerekünk, és a páromnak saját gyermeke sincs. A párom szeretné biztosítani (ha esetleg vele történne valami),hogy továbbra is én lakhassak a lakásban,és a családja ne tudjon kitenni onnan. Rengeteget dolgoztunk a felújításon, mások nem segítettek.

Mit kell tennünk, hogy hivatalosan ott maradhassak, házasságot nem tervezünk. Ha én
haláloznék el előbb, a fiam biztonságban maradna a lakásomban? 

Az Ön halála esetén fia örökli a lakását és így, mint tulajdonost megilleti a lakás élete végéig történő birtoklása, használata, hasznainak szedése.

Élettársa lakására Önök haszonélvezeti jogot alapíthatnak az Ön javára.
Élettársa halála esetén az örökösei az ön haszonélvezeti jogával öröklik meg a lakást, így azt Ön élete végéig használhatja.

A  haszonélvezeti jognak az Itv. 72. §-a szerint számítható ki az értéke, és mint vagyoni értékű jog ajándék után 9% vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. Ha a haszonélvezetet
Ön megvásárolná, akkor az illeték 4 % . . Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti jog birtoklás szempontjából erősebb a tulajdonjognál.

Örököl-e szülők után a leszármazó házastársa?

Share Button

Öcsém jelenleg válik feleségétől … 2 és 4 éves fiai vannak. Kérdésem arra vonatkozik, hogy bármely módon is részt kaphat-e szüleim házából bármikor is a felesége(most vagy akár szüleim halála után),  amit nyilván öcsémmel együtt örökölnénk? Ha igen lenne-e megoldás, ha a házat még most a nevemre írnák?

Házastárs lehet csak törvényes örökös, és csak abban az esetben, ha férje/
felesége az örökhagyó. Szülők, mint örökhagyók után a leszármazó gyermek
házastársa nem örököl, akkor sem, ha fennáll a házasság, vagy ha elváltak.

1 / 151 oldal12345...102030...Utolsó »