Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Mi a telekvásárlás illetékmentességének feltétele?

Share Button

Magyarországi telek vásárlása esetén mennyi idő a beépítési kötelezettség? Mely telkekre érvényes? Mikortól lép érvénybe a kötelezettség? Településenként változik, vagy létezik egy általános szabály?

Belterületi építési telek vásárlása esetén a vételár 4 %-a vagyonszerzési illetéket kell fizetnie  vevőnek.

Nem kell illetéket fizetnie, ha vállalja, hogy a telket az adásvételi szerződés aláírása napjától számított 4 éven belül lakóházzal beépíti. A vállalást a szerződésben és az adóhivatalhoz kitöltendő nyomtatványban lehet megtennie.

Mi a teendő, ha termőföld bérlője elhalálozik?

Share Button

Édesapám halála után egy földterületet örököltünk Édesanyám, Testvérem és én, Édesanyám haszonélvezeti jogával. A földterületet (szántó) évek óta bérli egy hölgy, aki műveli/művelteti, és állami támogatást is vesz fel utána.

Kérdésem az, hogy mi történik, ha a bérlő elhalálozik, és a közvetlen családtagjai/örökösei nem alkalmasak, vagy nem akarják tovább bérelni, művelni. Mi a teendőnk ilyenkor, illetve mik a lehetőségeink?

Köszönöm megkeresését. Határozatlan idejű bérleti jogviszony a bérlő halálával megszűnik. A bérlő jogutódai kizárólag határozott idejű és még le nem járt bérleti jogviszony esetén lesznek jogutódok. Az első esetben tehát vagy saját maguk használják, vagy újból haszonbérbe adhatják az ingatlanukat, vagy eladhatják.

Van-e a szomszédnak vagy a bérlőnek elővásárlási joga belterületi beépítetlen terület eldása esetében?

Share Button

A közvetlen szomszédomban van egy belterületi beépítetlen ingatlan amelynek a tulajdonosa a helyi önkormányzat. A területet jelenleg bérli egy személy aki mezőgazdasági tevékenységet folytat az érintett ingatlanon.

Az önkormányzat árulja ezt a telket. A kérdésem az hogy kinek van elővásárlási joga? – a bérlőnek vagy nekem, mint szomszédnak? Nekem is és a bérlőnek is állandó lakhelyünk ugyanazon a településen van ahol az eladó ingatlan megtalálható.

Belterületi építési telek eladása esetén – függetlenül attól, hogy önkormányzat az eladó – senkinek nincs jogszabály szerinti elővásárlási joga, ugyanis az ingatlan értékesítése nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá.  Viszont az önkormányzatok általában pályázati kiírás útján értékesítik ingatlanjaikat, így az eladó szerinti legjobb ajánlatot tevő pályázó tudja az ingatlant megvásárolni.

 

Mozaik család esetén hogyan történik az öröklés?

Share Button

Kérdésem a következő: fele – fele arányban közös ingatlanban élek férjemmel. Férjem előző házasságából 2, az enyémből 1 gyermek van. Közös gyermekünk nincsen.

Halálom után a férjem örök haszonélvezetet kap a közösen lakott ingatlanon és ingóságon, az ismert.

De az 50% tulajdonrész amúgy is az övé, azon felül örököl az én 50%-omból is, vagy azt az 50%-omat az én gyermekem örökli teljes mértékben a közösen lakott ingatlanon? Az én gyermekem az öröklött tulajdonrészével csak a férjem halála után rendelkezhet?

Az Ön fél ingatlanát gyermeke örökli, a túlélő házastársa haszonélvezeti jogával terhelten. Így a férjével osztatlan közös egyenlő arányú tulajdonba kerül a gyermeke, azzal, hogy a gyermeke részén haszonélvezete lesz a férjének.

A fél ingatlant – akár haszonélvezeti joggal együtt is – értékesítheti a gyermeke, de a férjének elővásárlási joga lesz.

Értékpapír számlára történő befizetésre is vonatkozik-e az ajándékozási illeték?

Share Button

 18 éven aluli testvérek számára start értékpapírszámlára történő befizetésre is vonatkozik a 18%-os testvérek közti ajándékozási illeték? Ha igen, csak az egy összegben 150.000 Ft feletti átutalásokra vonatkozik vagy a teljes befizetett összegre?

Ha egy magánszemély egy másik magánszemély részére pénzt vagy egyéb juttatást nyújt, a juttatás adókötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv.] rendelkezései szerint kell megítélni.

Az Szja tv. 4. §-ában foglaltak értelmében a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (pénzben és/vagy nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül.

Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben  meghatározottak szerint ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya az Itv. 11. § (1) bekezdése alapján többek között

az ingó ajándékozására terjed ki.

Az  ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottra jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja [Itv. 11. § (2) bekezdés].

Az Itv. alkalmazásában ingó a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog [Itv. 102. § (1) bekezdés c) pont].

Joghatóság:Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.

Javaslom még az alábbiak áttanulmányozását.

https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz

Jogi álláspontom szerint ha pl.  időszakonkénti (havi vagy több havi) rendszerességgel 150 ezer forinttal vagy ezen összeget el nem érő összeggel  támogatja a testvérét start értékpapírszámlára történő befizetéssel  a megajándékozottnak nem keletkezik illetékkötelezettsége.

 

Kiadható -e az osztatlan közös tulajdonú lakás egy tulajdonostárs által?

Share Button

Férjem 2016.szept.20-án (házasságkötésünket megelőzően két évvel) vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk. Mivel időközben én új házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni. A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem.

Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők. Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból.

A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára. A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására.

Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek. Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja.

Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot. Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban.

Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból. Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek.

A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával. Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Hogyan történhet az élettársak közötti elszámolás a kapcsolat végén?

Share Button

12 éve vagyunk együtt, kapcsolatunk nincs bejegyezve. Kapcsolatunk 3.évében vásároltunk házat, aminek kifizetéséhez édesanyám vett fel személyi kölcsönt, a tulajdonjog 90%-a az enyém, 10%-a édesanyámé.

A törlesztő részletet 4 évig fele-fele arányban fizettük. Ezután kisebb törlesztő részlet reményében édesanyám jelzáloghitelt vett fel, amivel kiváltottuk a kölcsönt, a terhelés a szülői házra került. Ezután 2 évig párom fizette a törlesztőt egyedül, az utóbbi 3 évben pedig én fizetem. Tavaly év elején 2 kölcsönt vettem fel, amelyeken párom saját nevére jegyzett dolgokat vett, a törlesztő részleteket azonban én fizetem.

Mindhárom hitel lejárata több év (3-5) múlva esedékes. Párkapcsolatunk a végét járja, párom ki akart rakni a házból. Kérdezném, hogy ezen dolgokat figyelembe véve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre? Hogy alakulhat a tulajdonmegosztás?

Édesanyával közös tulajdonban levő ingatlan tulajdoni jogára élettársa alappal igényt nem formálhat. Mivel a tulajdonost megilleti a birtoklás, használat és rendelkezés joga, ezért élettársa Önt távozásra nem kényszerítheti az ingatlanból.

Az élettársi közös vagyon megosztására, azaz az Önök közötti elszámolásra azonban igényt formálhat, mely legoptimálisabb esetben egy peren kívüli elszámolással megoldható. A számtanpéldát Önöknek közösen kell felállítani. Ha nem jutnak egyezségre, javaslom, hogy a tényállás teljes tisztázása mellett helyi ügyvéd kolléga segítségét vegyék igénybe, aki a megállapodást ügyvédi okiratba foglalhatja.

Megilleti-e a tulajdonost az előbérleti jog a haszonélvező által használt lakáson?

Share Button

A garzonon van egy haszonélvezeti jog. A tulajdonosnak van elsőbbsége a ingatlant használni, bérbe venni, ha a haszonélvező nem a tulajdonosnak adja az elsőbbséget, a tulajdonos beperelheti -e a haszonélvezőt ?

Ha a haszonélvező albérletbe adja az ingatlant, a tulajdonosnak előbérleti joga van, azaz a haszonélvező elsőként meg kell, hogy kínálja a tulajdonost a használat jogával.

Ha a tulajdonos nem él ezzel, a haszonélvező szabadon albérletbe adhatja az ingatlant.  Fordítva mindez, csak abban az esetben lehetséges, azaz a tulajdonos csak akkor adhatja bérbe a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant, ha ehhez a haszonélvező kifejezett hozzájárulását adja.

Fontos tudni hogy ingyenes használatra átengedés esetén a haszonélvezőnek nem kell a tulajdonost tájékoztatnia. Az előbérleti jog megsértése esetén jogorvoslat igényelhető a bíróságtól. Előtte azonban a tényállás teljes tisztázása mellett egyeztessen helyi ügyvéd kollégával .

Milyen értékkel törénik a hagyaték átadása? Milyen értéken kell hogy kifizesse az egyik tulajdonos a másikat?

Share Button

Édesanyám évekkel ezelőtt elhunyt, bátyám és én 1/4-1/4 arányban lettünk a szülői házon örökösök, míg édesapánk haszonélvezeti jogot kapott. 2018 decemberében ő is elhunyt.

Testvéremmel megbeszéltük hogy nem adjuk el a szülői házat mert ő szeretné magának megtartani ezért az ingatlan értékének felét kifizeti nekem.

Hagyatéki leltár lezajlott ahol én nem voltam jelen  csak testvérem , mert én  nem kaptam rá idézést.

Később elmondta hogy 5 millió Ft-ra értékelte az ingatlant a hagyatéki leltárban. Én nem értek ezzel egyet mert többet ér./kb.8 millió/

Ő naponta bemegy a házba /szomszédjában van./ míg én nem tudok mert csak egy kulcs van. Ő rendezkedik már az ingatlanon mert tervei vannak vele.

Hogy mikor fizetné ki a rám eső részt azt mondta 1-2 év viszont nekem a közeljövőben kellene a pénz mert én is ingatlan vásárlás előtt állok.

Kérdésem : Egy általam kijelölt időpontig kötelezhetem -e őt az ingatlan felének kifizetésével és ha igen ez  mennyi idő lehet?

Továbbá mivel nem értek egyet az ingatlan értékének  hagyatéki leltárba való felvételével  a hagyatéki tárgyaláson mennyire lesz ez kedvezőtlen rám nézve? Ha kettőnk közt létrejön az adás vétel külön becsüst kell hívni /és ő fogja felértékelni az ingatlant/  vagy a hagyatéki leltárban szereplő érték szerint kell kifizetnie?

Hagyatéki leltár  szerinti értéken lesz a hagyaték átadva. Csak a polgármesteri hivatalnál lehet /lehett volna reklamálni, ha nem ért egyet ezen értékkel. A közjegyző azt már nem módosíthatja .

A megváltási értéknél ugyan irányadó lehet a hagyatéki érték , de javaslom hogy  közös megegyezéssel értékbecslőt fogadjanak.

Meddig követelheti az adóhivatal a meg nem fizetett adót?

Share Button

Ingatlan résztulajdoni jogom van 1/3-ad részben, ajándékozás révén kaptam még gyerekkoromban.

Időközben árvaságra jutottam. Most megtámadott az adóhivatal, hogy 5 évre visszamenőleg fizessem ki az ingatlanadót. Mit lehet tenni?

Az elévülési időn belül az Önkormányzat érvényesítheti/beszedheti  a helyi adó hátralékot .

1 / 154 oldal12345...102030...Utolsó »