köteles rész címkével jelölt bejegyzések

Meddig számít bele a kötelesrészbe az ajándékozott ingatlan értéke?

Share Button

Édesapám 2020.októberében hunyt el. 2013.szeptemberében végrendelkezett felesége javára, de köteles részből engem és a húgomat nem zárta ki. 2008-ban egy akkor 40 milliós ingatlant ajándékozott a bátyámnak. A bátyám ezt azóta eladta, felélte. Beleszámít- e a hagyaték alapjába, a köteles részi igényem számolásához ennek a háznak az értéke?

Az ajándékozás 2008-ban történt, a haláleset 2020-ban. A két időpont között több mint 10 év telt el, ezért köteles rész igény előterjesztésének nincs jogi alapja az ajándékozás miatt.

Jogosult-e kötelesrészre az unokatestvér, ha ő a legközelebbi hozzátartozó?

Share Button

Kérdésem, hogy kötelesrészre jogosult-e az első unokatestvér? Nincs leszármazó, szülők meghaltak. A szülőknek nem volt több gyerekük csak az elhunyt.

A nagyszülőknek voltak gyerekeik, de ők sem élnek már, csak azok leszármazói. A hagyatékot végrendeleti örökös kapja, ő nem vér szerinti rokon. Ezért merül fel a kérdés, hogy jogosult-e valaki kötelesrészre, ha csak az unokatestvér a legközelebbi hozzátartozó?

Köteles rész igénylésének feltétele, végrendelet legyen ami a törvényes öröklést eltéríti és törvényes egyenes ági rokon/örökös jogosult azt igényelni.

Mértéke a törvényes örökrésze 1 / 3-a.

Igényelhető-e köteles rész oldalági rokontól?

Share Button

Van 3 testvér akik közül 2 már elhunyt, nekik egy-egy gyerekük. A még élő testvérnek nincs gyereke, férje így az egyik testvér gyerekére hagyja a házat melyet végrendeletbe irt. Kérdésem hogy a másik testvér gyerekének jár-e köteles rész?

Köteles rész egyenes ágon igényelhető, oldalágon nem.

Ki nyújthat be kötelesrész igényt, és meddig?

Share Button

A nagymamám lakását a négy gyereke örökölte. Az egyik örökös a saját részét nekem adta (közjegyző előtt) ajándékozási szerződés keretében. (oldalági rokonok vagyunk) Az ajándékozó félnek nincsenek gyerekei – egyenesági rokonai, csak oldalágiak (testvérek és testvérek gyerekei).

Az ajándékozó fél az ingatlan haszonélvezője lett az ajándékozást követően. A kérdésem az lenne, hogy az ajándékozó fél halálát követően felléphet-e bárki hogy miért nem örököl utána? (itt gondolok a testvéreire, vagy a halott testvérének a gyerekeire).

Ajándékozás esetén köteles részre jogosult csak egyenesági rokon lehet és ő is csak akkor ha az ajándékozás és az ajándékozó halála között 10 év nem telt el.

 

 

Kérhető-e köteles rész 10 éven túli ajándékozás esetén?

Share Button

Anyukám régi házát eladta, melynek árából új házat vett. Azonban ezt a házat már azonnal a testvérem nevére íratta. Eltartási szerződést nem kötöttek. Ez már több, mint 10 éve történt. Édesanyám esetleges halála esetén igényelhetek köteles részt?

Jogi álláspontom szerint Önnek nem jár köteles rész az alábbiak miatt:

  1. édesanya ajándékozása óta több mint 10 év telt el
  2. az ingatlan nem édesanya tulajdona
  3. testvéri hagyaték után túlélő testvére köteles részre nem jogosult

Elajándékozott ingatlanra érvényesíthető-e a köteles rész?

Share Button

Örököltem 50-50%-ban a húgommal egy házat. A férje teljes befolyása alatt áll, olyan dolgokat megcsináltak, ami felborzolja az idegeket. Ha felkeresem még csak nem is válaszol. Szeretném eladni a közös ingatlant, ő nem, de még csak nem is nyilatkozik.

A rezsi költségek jönnek, azt sem akarja fizetni. Mit tehetek? Olvastam, hogy van lehetőség az örökölt közös ingatlan megszüntetésére.

Mi ennek a módja (nem tudom a fél részt kifizetni…)? Ha az én részemet el akarom adni, vagy netán lenne aki megvenné, abba bele kell-e egyeznie a testvéremnek?

Ha pert indítok mennyi időbe telik? A másik pedig, hogy az idős szülő az idősebbik gyerekének ajándékozta a tulajdonában lévő házat, úgy hogy a fiatalabb gyermek nem is tudott róla. Olvastunk hogy van köteles rész.

Egy kb. 20M háznál, mi lenne a köteles rész? A hagyatéki eljárást követően az idősebbik gyereknek maximum mennyi idő múlva kell kifizetni a fiatalabb gyereket, ill. a fiatalabbnak van-e joga a házban lenni addig amíg nincs kifizetve, egyáltalán milyen joga van?

Ha van vevő a fél ingatlanára Ön azt eladhatja, de a tulajdonostársának elővásárlási joga van. A köteles részt a hagyatéki eljárás során lehet érvényesíteni ha az ajándékozás esetén az örökhagyó halála és az ajándékozás között 10 év még nem telt el.

A hagyatéki végzés minden esetben rendelkezik a igényelt köteles rész megtérítéséről, annak mértékéről,  módjáról.

Fontos tudni, ha az ajándékozás miatt nincs hagyaték a köteles rész csak bírói úton érvényesíthető.

Mi jogosítja fel köteles rész igényre a házasságon kívül született vér szerinti gyermeket?

Share Button

Édesapámnak házasságon kívül született egy gyermeke, akivel kapcsolatot nem tartunk. Édesapám a gyermeket elismerte apasági nyilatkozattal. Kapcsoltunk nincs, nem volt.

Apukám 2019 februárjában ingatlan tulajdonjog átruházásával 1/2ed házat átruházta anyukámra, az ingatlan másik felét anyukám adásvételi szerződéssel vette meg.

2007-ben anyukám adásvételi szerződéssel (édesapjától örökölt ingatlan eladásából) megvásárolt egy másik ingatlant apukámtól, 2006-ban pedig földet vásárolt meg apukámtól.

A kérdésem a következő lenne: ha édesapám elhalálozna, házasságon kívül született gyermeke köteles részre való igényt nyújthat-e be a felsoroltak alapján az ingatlanok után?

Köteles rész végrendelet esetében merülhet fel, akkor, ha örökhagyó végrendelettel nem a törvényes örökösre hagyja a vagyonát. Köteles rész igény csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg.

A kérdésben végrendeletről nincs szó, ezért a köteles rész igény fogalmilag kizárt. A vér szerinti gyermek szülője elhalálozása esetén törvényes örökös, feltéve, ha van örökhagyó után hagyaték.

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék a törvényes örököst köteles rész igény előterjesztésére jogosíthatja fel.

Igényt tarthat-e a köteles részre a testvér, aki nem részesült az elajándékozott ingatlanból?

Share Button

A kérdésem az lenne,hogy párom édesapja 2019.-ben páromnak ajándékozta 20M forintot érő ingatlanát, amelyben haláláig haszonélvezeti joga van. Földhivatalban párom nevére is került az ingatlan.

Édesapja halálos beteg, gondozását párom vállalta, emiatt is döntött úgy az apja,hogy neki adja a lakást. Páromnak van egy bátyja ő nem foglalkozik vele nem tartják édesapjával a kapcsolatot. A köteles rész jár neki? Hogy lehet őt a köteles részből is kizárni?

A vonatkozó tulajdoni lap ismeretének hiányában általában elmondható, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ingatlan ajándékozás esetén köteles igényt érvényesíthet a másik örökös ha az ajándékot kizárólag testvére kapta.

Mivel az ajándékozás már megtörtént, így az ajándékozás tárgyát képező  ingatlan esetében  a köteles rész igénylésétől csak az arra jogosult tekinthet el.

Ezen nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban teheti meg, ugyanis a köteles rész nem jár automatikusan, arról az arra jogosult dönt, hogy igényli e vagy sem.

Jár-e köteles rész 2 éven túl kötött öröklési szerződés után?

Share Button

Édesanyám 2018 januárjában közjegyző előtt öröklési szerződést kötött a testvéremmel, melyben havi 60.000.-Ft gondozási díj, valamint halála esetén temetése ellenében minden ingó és ingatlan vagyonát testvéremre mint általános örökösre hagy.

2020 májusában édesanyám elhunyt, testvérem el temettette, de a szerződésről csak a hagyatéki eljárás alatt értesültem, oly módon, hogy én kerestem meg az illetékes önkormányzat hagyatéki osztályát, ahonnan tájékoztattak , hogy melyik közjegyző intézi a hagyatéki eljárást.

Majd a közjegyzőt felkeresve értesültem arról, hogy a bizonyos öröklési szerződés letétbe van helyezve nála.

Kérdésem az lenne , hogy a szerződésben nem szereplek örökösként ebben az esetben jár-e köteles rész nekem? Azt nekem kell kérni? Esetleg bírósághoz kell fordulnom? Az öröklési szerződésről kértem másolatot a közjegyzőtől a másolaton nem szerepel csak a közjegyző aláírása sem édesanyámé sem testvéremé nincs , a szerződés 3 oldalas a közjegyző aláírása csak az utolsó oldalon szerepel, ez így érvényes?

Az új Ptk. szerint, ha egy adott öröklési szerződés  érvényesen megköttetett és legalább 2 évig hatályában fennáll az örökhagyó után egyedüli örökös az eltartó.

Mivel közjegyző által készített a szerződés azaz közokiratban foglalt így érvényes, jogalappal bírósággal nem támadható és mivel 2 év is eltelt annak megkötése óta és tekintettel arra, hogy örökhagyó minden ingó és ingatlan vagyonára szól így köteles rész nem jár az örökösnek.

Az öröklési szerződés  a végrendelkezés egyik fajtája melyben foglalt tartás ellenérték fejében történik, így az eltartó 4% vagyonszerzési illetéket fizet a hagyaték átadását követően. Az öröklési szerződés az ingatlan tulajdoni lapjára is fel van jegyezve tartási jog címen.

Vér szerinti gyereket elvált szülő után mi illeti meg?

Share Button

Édesapám és Édesanyám, Kb.15 éve elváltak Én azóta is az Édesanyámmal élek egy háztartásban, az Apám elköltözött és egy másik élettársi kapcsolatot hozott létre,válásukat korrekten rendezték ! Esetleges,halála után én még utána köteles részt igényelhetek-e ?

Köteles rész csak végrendelet esetében merülhet fel. Egyenes ági rokonok között törvényes öröklés a fő szabály. Tehát ha édesapa meghal Ön mint vér szerinti gyermek örököse lesz – ha van örökség/hagyaték. Ha apa végrendelete miatt Ön nem örökölhet, akkor tarthat köteles részre igényt, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.

1 / 12 oldal12345...10...Utolsó »