köteles rész címkével jelölt bejegyzések

Meddig érvényesíthető köteles rész igény?

Share Button

Édesapám 2011 ben ajándékozási szerződést kötött az öcsémmel az ingatlanra 3/6-od tulajdoni hányad arányában 1.000.000 Ft értékben. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben igényelheti -e a másik két testvér a köteles részt?

Apai ajándékozási szerződés – ha az örökhagyó apa azt elhalálozását megelőző 10 éven belül kötötte – köteles részre jogosítja a testvéreket, mint leszármazó törvényes örökösöket.

Ha az ajándékozást követő 10 éven belül édesapa még él, a köteles rész igény nem érvényesíthető.

 

Meddig számít bele az ajándék a köteles rész alapjába?

Share Button

Férjemtől elváltam,időközben ő meghalt. Egy közös gyermekünk van. Volt férjem,még életében, örökölt az édesapjától két ingatlant.

Ezeket az ingatlanokat volt férjem, 2015-ben elajándékozta az édesanyjának.Az édesanyja pedig ezeket az ingatlanokat a másik gyermekének ajándékozta el.Így most ezek az ingatlanok volt férjem testvére nevén vannak.

Kérdésem az lenne,hogy közös gyermekünk jogosult-e ezen ingatlanok után a kötelesrészre? Hagyatéki eljárás során vagy csak peres eljárásban ?

Általános szabály, hogy a 10 éven belül tett ajándék a köteles rész alapjához hozzászámítandó. Ha az ajándékozás miatt hagyaték effektíve nem marad a köteles részre jogosult kérheti a hagyatéki eljárás megindítását az illetékes polgármesteri hivatalnál.

Meddig számít a köteles részbe az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Share Button

Édesapám apja 2016. májusában meghalt. A hagyatéki eljárás során derült ki, hogy Édesapám lány testvére és a szülők között eltartási szerződés köttetett 2016. március 25-én (2 hónappal a halála előtt).

A hagyatéki közjegyző a hagyatékba ezt nem is vette figyelembe, még a köteles részt sem! A szerződést csak a földhivatalból jóval később sikerült megszerezni.A szülői ház terhére kötöttek eltartásit. A hagyatéki eljárás 2016. június 21-én volt.

Édesapám rendszeresen ellátta őket, segített a ház körül, mint jó gyermek. Nem is értettük az egészet… Az eltartásival kapcsolatosan mit lehet tenni?

Semmisséget kérni lehet-e ilyen esetben? Véleményem szerint a ház 1/3ára jogosult lenne édesapám, legalább annyira, mint a többi fél… Mindezek mellett nagyobb 5-10millió) összegű pénz tűnt el a hagyaték előtt, amely szintén nem szerepelt az eljárás során. Sajnos bizonyíték nincsen.

Összesen a két szülőnek 300e volt a nyugdíja, amely mellett igen spártaian éltek…Illetve az elhunyt említette néhányszor, hogy ha meghal, majd öröklünk pénzt, amit életében nem ajándékozott nekünk… Vélhetően a tartási szerződést kötött lány testvér javára ajándékozták ezt a pénzösszeget. Elismerni természetesen nem ismerik el…de pénz az nincsen.

Az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan tulajdonosa az eltartó, ezért az ilyen ingatlan nem képezi hagyaték tárgyát.

Az új Ptk. alapján abban az esetben, ha az örökhagyó a szerződéskötéstől számítva 2 éven belül meghal, és az a szolgáltatás, amit a haláláig nyújtottak neki, nem fedezi azt, amit kapnának örökségként a különbözet a kötelesrész alapja lehet. A kötelesrészt az arra jogosultnak kell igényelnie hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás kertében, de végső soron a bíróságtól, mely igény 5 év alatt évül el.

Hagyatéki eljárás tárgyát csak az az örökség képezheti, amely a hagyatéki leltárban szerepel.

Érvényesíthető-e utólag köteles rész igény hagyatéki eljárásban nem bejelentett ingatlan után?

Share Button

Édesapám 2010-ben halt meg. A hagyatéki előadónak bejelentettem a tudomásom szerinti 2 ingatlanát. A hagyatéki tárgyaláson 2011-ben már csak 1 ingatlan szerepelt. A közjegyzőtől nem kaptam segítséget, tájékoztatást az eljárás jogairól és arról, hogy a köteles részre bejelentést kell tennem.

A napokban egy ismerősömtől került a kezembe a tulajdoni lap arról az ingatlanról, amely nem szerepelt a hagyatéki tárgyaláson és kiderült, hogy halála előtti hónapban elajándékozta az első házasságából született mostoha testvéremnek.

Mit tudok tenni 6 év után. Pót hagyatéki vagy per? Hol tudok elindulni, elvégre nem hibáztam.

10 éven belül elajándékozott ingatlan köteles rész igénylésére jogosíthatja fel a törvényes örököst. Az igényt a póthagyatéki eljárás indítása keretében terjesztheti elő, ha az alap hagyatéki eljárásban az ajándékozás tényéről és az elajándékozott ingatlanról nem volt tudomása.

A köteles rész mértéke a törvényes örökrész fele.  Mivel Ön elmulasztotta a köteles rész igény iránti bejelentését az alap hagyatéki eljárásban – pedig annak feltételei fennálltak – ezért a mulasztása jogvesztéssel jár.

Milyen feltétellel igényelhető a köteles rész?

Share Button

Édesanyám 15 éve halt meg előtte 5 évvel elajándékozta a nevelőapámnak közös lakásuk ráeső részét. Most halt meg nevelőapám, igényelhetem -e a rám eső kötelesrészt, vagy féltestvéremet illeti a teljes örökség?

Annak idején anyám halálakor nem volt hagyatéki tárgyalás sem végrendelet, nevelőapám nem akarta velem fenntartani a kapcsolatot, de féltestvérem szóbeli ígéretet tett arra hogy apja halálakor majd kárpótol.

Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék után lehet köteles részt igényelni.

Örököl-e a törvényes örökös, ha van eltartási szerződés?

Share Button

2013 október 25én a nővérem hátam mögött írtak tartási szerződést édesapámmal. 2014 november 5én meghalt. Ez idő alatt 5 hónapot volt elfekvőn. Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó? 8évig én is foglalkoztam édesapámmal. Örökölök-e? Vagy csak a kötelesrész jár?

2013. évi V. törvény  7:48. § akként rendelkezik, hogy az  öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

Az öröklési szerződés jogi következménye, hogy az eltartó lesz az eltartott által  öröklési szerződéssel lekötött vagyonának a tulajdonosa a törvényes örökös helyett, feltéve, hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök abban  az esetben  a hagyatékból nem részesülnek, ha az öröklési szerződés ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között.

 

Igényelhető-e köteles rész elajándékozott ingatlan után?

Share Button

A férjem a lakás felét ajándékba adta , hogy az első házasságból a 2  gyermeke ne örököljön. 35-éve nincs kapcsolat . Közös gyerek nincs . Kérdésem hogy kérhetnek -e valami anyagi részt . Számlák nevemen vannak be van már jegyezve a földhivatalnál.

Amennyiben az ajándékozás a férj halálát megelőző 10 éven belül történt, a törvényes örökös gyerekek köteles részre jogosultak. Fontos tudni, hogy a köteles rész nem automatikusan jár, azt a hagyatéki eljárás során az eljáró közjegyző előtt igényelni kell, de a kérelmet mellőzni is lehet.

Keresztgyerek örököl-e?

Share Button

Keresztgyerek örököl keresztszülőtől, ha nincs vér szerinti gyermek, és leszármazott?

A törvényes öröklés rendjébe keresztgyerek csak akkor tartozik bele, ha vér szerinti egyenesági leszármazott. Végrendelettel azonban örökössé nevezhető azzal, hogy a törvényes örökösök kötelesrészre tarthatnak igényt.

Kézzel írott végrendeletet alá kell e-íratni tanúkkal?

Share Button

Azt szeretném kérdezni, hogyha van az örökösnek kiskorú gyermeke, engedi-e a gyámhatóság, hogy a köteles részre ne tartson igényt? Ha jól értem a kézzel írott végrendeletet nem kell tanúkkal aláíratni.

A kiskorúak érdekét képviselő gyámhatóság – ha feltételei fennállnak – a kiskorú kötelesrészre való igényét érvényesíti.

A saját kezűleg írt végrendelet, ha a végrendelkező által alá van írva – és minden egyéb feltételnek megfelel – érvényes.

Jár-e köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek?

Share Button

Jár-e a köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek, ha az a végrendelet megírását követően fogant?

Köteles rész jogalapjának megállapítása mindig a haláleset időpontjának figyelembevételével a hagyatéki eljárásban történik. A végrendelet keltének időpontja nem rontja le a később született vér szerinti örökös kötelesrész igényét.

Fontos tudni, hogy a köteles rész nem automatikus, azt az arra jogosult örökösnek a hagyatéki eljárás során elő kell terjesztenie. Amennyiben a közjegyzőnek hivatalos információja van az örökösökről, minden örököst köteles a kötelesrész előterjesztésének lehetőségére felhívni.

 

1 / 10 oldal12345...10...Utolsó »