köteles rész címkével jelölt bejegyzések

Hogyan biztosíthatom azt, hogy ne minden gyerekem részesüljön az örökségemből?

Share Button

Négy felnőtt gyerekem van két házasságból. Az első házasságom után elváltam, az ott született két lányommal megromlott a viszony, több mint 10 éve nem beszéltünk, nem találkoztunk.

A jelenlegi feleségemmel az ingatlanunk közös tulajdon és jelzáloggal terhelt. Végtörlesztést tervezünk. A jelzálogjog törlése után pedig azt szeretném, ha csak a két közös gyerekünk örökölné majd az ingatlant és a két korábbi gyerekem ne részesüljön belőle.

Milyen megoldások jöhetnek szóba? Elegendő-e a tulajdonrészemet a feleségemnek, vagy a gyerekeimnek ajándékoznom, vagy milyen módon lehetnek a közös gyerekeink tulajdonosok úgy, hogy halálom után a két másik gyerek semmilyen módon ne követelhessen semmit sem?

Vér szerinti leszármazó csak akkor nem örököl, ha örökhagyó tulajdonában nincs semmilyen hagyatéki tárgy.

Megoldása lehet, hogy vagy a házastárs nevére írják át az Ön tulajdoni hányadát, vagy a mostani házastársával közös gyermekei nevére. Mindkét esetben az eredmény az lesz, hogy elhalálozásakor nem lesz hagyatéki tárgyalás, hagyatékátadás.

Fontos tudni, hogy holtig tartó haszonélvezet is alapítható a tulajdonjog átruházással egyidejűleg az Ön nevére és a haszonélvezet biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztethető fel az  ingatlan tulajdoni lapjára.

Mikor jár a köteles rész?

Share Button

Édesapám másodszor megnősült, első házasságából 3 gyermek született. Apukám feleségére íratta a lakást kb. 5 éve,/házasság előtti szerzés volt/ kérdésem, hogy nekünk hármunknak jár-e a kötelesrész?

Ha édesapja ajándékozással íratta az ingatlant felesége nevére, akkor a halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékot a köteles rész alapjához lehet számíttatni.

Ha édesapja adásvétellel íratta az ingatlant felesége nevére, akkor köteles rész iránti igényt nem érvényesíttethetnek.

Öröklési szerződés kötése esetén meddig követelhető a köteles rész?

Share Button

Élettársammal akarok öröklési szerződést kötni, akivel nem hivatalosan, de egy címen élünk együtt. Minden vagyonom ráhagynám, ellátás, gondozás, ápolás fejében. Még dolgozom, van jövedelmem.  A szerződés dátumától számítva a gyerekeim meddig követelhetnek kötelesrészt a vagyonból?

Az öröklési  szerződéskötéstől számított két évnek kell eltelnie ( életben maradnia)hogy gyermekei ne tudjanak követelni élettársától semmi örökrész.

Milyen formában rendelkezhetek arról, ki mennyit kapjon az örökségemből?

Share Button

Férjem halála után, 2 gyermekem és én egyenlő arányban örököltük a házat. Ez eladásra került, majd újat vettem, hasonló feltételekkel.

Mikor ezt is eladtam és újat vettem, egyik gyermekem és én magam is 2-2 millió forinttal egészítettük ki az új ház árát, másik gyermekem ehhez nem járult hozzá.

Közben a viszony is megromlott vele, súlyosan megsértette nővéremet. Írhatok-e olyan végrendeletet, melyben ő csak az eladott ház vételárának ráeső részét örökli, nem pedig azt, amiben jelenleg élek és bizonyítani tudom, hogy másik gyermekem és jómagam 2-2 Mill. Ft-t fizettünk rá a vételkor?

Ha örökhagyó  végrendelkezik és  ezáltal valamely törvényes örökösének  a törvényes örökrészénél kevesebb jut, (vagy nem jut) úgy köteles részre szorítja őt. A köteles rész a törvényes örökrész egyharmada.

 

Hogyan jelenthető be igény örökségre? Hogyan deríthető ki, milyen ingatlan-hagyaték van örökhagyó nevén?

Share Button

Két gyermekem édesapjától 25 éve elváltunk, azóta nincs
is kapcsolat köztünk-köztük, nem fizetett gyerektartást sem. Újra megnősült
és lett két gyermeke, jó módban élnek.

Van -e mód arra, hogy valamilyen nyilvántartásba felvetessem a gyerekeimet, hogyha esetleg elhalálozása esetén lenne hagyaték, a hagyatékfelvételnél ne tagadhassák le a
gyermekeimet. Tisztában vagyok vele, hogy megoldható nyilván, hogy halálakor
ne legyen semmi tulajdonjoga.

Halálesetkor a hagyatéki eljárást bármely örökös megindíthatja. Ha az örökös
feltételezi, hogy ingatlanhagyaték maradt az örökhagyó után – de azok
helyrajzi számát nem ismeri – kérheti a hagyatéki eljárásban eljáró
hatóságot (önkormányzat, közjegyző), hogy az örökhagyó nevére keresve a
Takarnet rendszerből derítse ki, van-e örökhagyó nevén a magyar
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan.  Ha igen, a vér szerinti
gyermek örököl. Ha örökhagyó halála előtt 5 évvel azt örökhagyó
elajándékozta, az ajándékozásból kimaradt vér szerinti gyermek kötelesrészre
jogosult.

Milyen módon biztosíthatom, hogy ingatlanomat csak nagyobbik fiam örökölje?

Share Button

2010 novemberében elhunyt a férjem. A hagyatéki tárgyaláson két közös fiunk lemondott a javamra az örökségről közjegyző előtt.

Van egy 46 négyzetméteres ingatlan a nevemen. Eltartási szerződést vagy öröklési szerződést kell kötnöm a velem élő fiammal, hogy Ő örököljön csak utánam?

A kisebbik fiam ne kapjon köteles részt se! Szüleim meghaltak. Van egy féltestvérem.

Az eltartási/ öröklési szerződés az Új Ptk. szerint csak két év eltelte után zárja ki a köteles részt. További javasolt megoldás: a tulajdonjogát adásvétellel  ruházza át egyik gyermekére és élete végéig haszonélvezeti jogot alapítson az ingatlanra.

Egyik gyereknek eladott ingatlan után megilleti-e a másik gyereket a köteles rész?

Share Button

Vétel jogcímen a haszonélvező nevére kerülne egy ingatlan tulajdonjoga – az édesapa a tulajdonos, lánya a haszonélvező jelen pillanatban.

A haszonélvező megvásárolná egy millió forintért az édesapa tulajdonjogát, így teljes tulajdonosa lenne az ingatlannak.

Azt szeretném megtudni, később öröklés címén jogot formálhat bárhogyan az édesapa másik gyermeke -szintén egyenesági örökös – erre az ingatlanra? Köteles rész játszik ebben az esetben?

A haszonélvező tulajdonosa lesz az ingatlannak, a haszonélvezeti jog alanya és a tulajdoni jog alanya egy személy lesz, ezért a haszonélvezeti jog megszűnik. Az 1/1-ed tulajdonos után a törvényes öröklés rendje szerint az édesapa másik gyermeke nem örököl, ha van leszármazó, házastárs, illetve szülő. A testvér köteles részre nem jogosult.

Jogosult-e köteles részre a testvér?

Share Button

Gyermektelen vagyok. Halálom után ki a jogos örökösöm? Két élő testvérem van. A húgomra szeretném hagyni az ingó vagyonomat a gondoskodás és ápolása hálájául. A másik testvérem kérhet-e a jogos? részt?

A testvér nem jogosult kötelesrészre a testvére halála esetén.

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Ön végrendelettel egyik testvérének juttathatja összes ingóságát, vagy azokat reá ajándékozhatja, anélkül, hogy a másik testvér azokra bármilyen igényt támaszthatna.

Örökhagyó testvére törvényes örökös-e?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt. A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást. Érdeklődnénk, van -e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Ajándéknak minősül-e a köteles rész pénzbeni kifizetése?

Share Button

Édesanyám engem nevezett meg végrendeletében örökösének, mert én viseltem gondját. A saját (tehát nem örökölt) pénzemen fizetem ki öcsém köteles részét. Visszterhes vagyonszerzés-e ez a kifizetés?

A kötelesrész pénzbeli kifizetése nem minősül ajándéknak, ezért az öccsének nem kell utána illetéket fizetnie.

1 / 11 oldal12345...10...Utolsó »