köteles rész címkével jelölt bejegyzések

Jár-e köteles rész 2 éven túl kötött öröklési szerződés után?

Share Button

Édesanyám 2018 januárjában közjegyző előtt öröklési szerződést kötött a testvéremmel, melyben havi 60.000.-Ft gondozási díj, valamint halála esetén temetése ellenében minden ingó és ingatlan vagyonát testvéremre mint általános örökösre hagy.

2020 májusában édesanyám elhunyt, testvérem el temettette, de a szerződésről csak a hagyatéki eljárás alatt értesültem, oly módon, hogy én kerestem meg az illetékes önkormányzat hagyatéki osztályát, ahonnan tájékoztattak , hogy melyik közjegyző intézi a hagyatéki eljárást.

Majd a közjegyzőt felkeresve értesültem arról, hogy a bizonyos öröklési szerződés letétbe van helyezve nála.

Kérdésem az lenne , hogy a szerződésben nem szereplek örökösként ebben az esetben jár-e köteles rész nekem? Azt nekem kell kérni? Esetleg bírósághoz kell fordulnom? Az öröklési szerződésről kértem másolatot a közjegyzőtől a másolaton nem szerepel csak a közjegyző aláírása sem édesanyámé sem testvéremé nincs , a szerződés 3 oldalas a közjegyző aláírása csak az utolsó oldalon szerepel, ez így érvényes?

Az új Ptk. szerint, ha egy adott öröklési szerződés  érvényesen megköttetett és legalább 2 évig hatályában fennáll az örökhagyó után egyedüli örökös az eltartó.

Mivel közjegyző által készített a szerződés azaz közokiratban foglalt így érvényes, jogalappal bírósággal nem támadható és mivel 2 év is eltelt annak megkötése óta és tekintettel arra, hogy örökhagyó minden ingó és ingatlan vagyonára szól így köteles rész nem jár az örökösnek.

Az öröklési szerződés  a végrendelkezés egyik fajtája melyben foglalt tartás ellenérték fejében történik, így az eltartó 4% vagyonszerzési illetéket fizet a hagyaték átadását követően. Az öröklési szerződés az ingatlan tulajdoni lapjára is fel van jegyezve tartási jog címen.

Vér szerinti gyereket elvált szülő után mi illeti meg?

Share Button

Édesapám és Édesanyám, Kb.15 éve elváltak Én azóta is az Édesanyámmal élek egy háztartásban, az Apám elköltözött és egy másik élettársi kapcsolatot hozott létre,válásukat korrekten rendezték ! Esetleges,halála után én még utána köteles részt igényelhetek-e ?

Köteles rész csak végrendelet esetében merülhet fel. Egyenes ági rokonok között törvényes öröklés a fő szabály. Tehát ha édesapa meghal Ön mint vér szerinti gyermek örököse lesz – ha van örökség/hagyaték. Ha apa végrendelete miatt Ön nem örökölhet, akkor tarthat köteles részre igényt, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.

Érvényesíthető-e feltételekhez kötött végrendelkezés?

Share Button

1 Hogyan tudok végrendelkezni kiskorú,külföldön született és ott élő unokám részére magánvagyonomból, amit én örököltem édesapámtól és nagynénémtől úgy hogy férjem-fiam-lányom részére ne keljen kötelesrészt fizetni?

Fent nevezettek nyilatkozattal lemondhatnak-e a köteles részről amit a végrendelethez csatolok.

2 Kiköthetem-e a végrendeletben hogy az örökséget unokám csak nagykorúságát követően kapja meg ill.ha nem éri meg a nagykorúságot akkor az örökség visszaszálljon a helyettes örökösökre, fiamra (unokám édesapja)és a lányomra(unokám nagynénje) 1/2-‘/2 arányban?

3 Kiköthetem e azt is hogy mivel az örökség magánvagyonom és azt szeretném ha az a családunkban maradna, ha a fiam az unokám nagykorúsága előtt elhalálozik akkor helyettes örökös a lányom legyen 1/1 arányban, ill.ha a fiam elválik a menyemtől és az unokám a menyemhez kerül akkor a helyettes örökösök a fiam és a lányom legyen 1/2-1/2 arányban tehát ne kerüljön az örökség a menyemhez ill.annak családjába?

A végrendeletben az örökhagyó kifejezetten örökösévé nevez valakit például a unokát, minden ingó és ingatlan vagyona tekintetében és a törvényes örökösökről említést sem tesz.

Ez a hallgatólagos kizárás esete melynél a törvényes örökösök köteles részre tarthatnak igényt.

Fontos tudni, hogy az örökösök örökhagyóval kötendő kétoldalú megállapodással lemondhatnak az öröklésükről  sőt a köteles részről is.

Az  örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen.

 

Meddig igényelhető a köteles rész?

Share Button

Bátyámnak van egy lakása, amit anyukámtól örököltünk, és kifizetett belőle engem. Nagyon nehéz anyagi helyzetben van, nem tudja fizetni a rezsit.  Szeretné, ha én a rezsijét fizetném, cserében nekem ajándékozná a lakást.

Kérdésem: mivel nem vált még törvényesen el, és ott a fia, ha esetleg meghal, követelhetnek-e köteles részt? Illetve ha igen, létezik-e olyan szerződés, amelyben lemondanak az örökségről? A fia közölte, nem érdekli a lakás, nem hajlandó támogatni sem, de ha arra kerül a sor, valószínűleg követelőzne.

Illetve ha jogot tarthat rá, figyelembe veszik azt, hogy én havi 40 ezer forinttal támogatom? ez levonódik az örökség mértékéből?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékozása esetén  a törvényes örökösök köteles részt igényelhetnek.

Mivel úgyis Ön gondoskodik testvéréről jobb megoldásnak tűnik ha eltartási szerződést kötne a bátyjával, mely szerződés ha legalább 2 évig fennáll, a köteles rész igényt kizárja.

Mi képezi a köteles rész alapját?

Share Button

Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy jól értelmezem-e a köteles rész igényelhetőségét érvényes végrendelet esetén. Ha a végrendeletemben 1/3 részt hagyok az egyetlen törvényes örökösömre a fiamra és a többi 2/3 részt másra (szülő, testvér vagy élettárs) hagyom akkor a gyerekem nyújthat-e be kötelesrészre igényt arra az ingatlan résztulajdonra amit 5 éve édesanyámnak ajándékoztam?

Számít ilyen esetben az érték? Az ingatlanrész értéke 6 millió volt, ennek az 1/3 lehetne kötelesrész (2 millió), de a jelenlegi vagyonom csupán egy értékpapírszámla 3 millió forint értékben, emiatt csak 1 milliót kapna a törvényes örökös a végrendeletem miatt.

Ha valakit nem zárnak ki a végrendeletből és megkapja a vagyonból legalább a kötelesrésszel megegyező örökséget, akkor már nem nyújthat be kötelesrészre igényt?

Végrendelet esetén a törvényes örökös köteles részre jogosultsága azt jelenti, hogy  mindabból, amelyet a végrendelet miatt nem örökölhet, igényelhet köteles részt. Ide tartozik a 10 éven belül örökhagyó által tett ajándék is.

 

Melyik ptk.-t kell alapul venni 2012-ben keletkezett ajándékozási szerződés esetén köteles rész vonatkozásában?

Share Button

Édesapám nekem ajándékozott egy házat 2012. szeptember 12-én. Szerencsére a mai napig jó egészségnek Örvend. A kérdésem az lenne hogy a köteles rész tekintetében az új vagy a régi PTK-t kell alkalmazni a fenti dátummal készült ajándékozási szerződés esetén?

Ha a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértéke a régi Ptk 665-672 §-it kell alkalmazni azaz a törvényes örökrész 1 / 2-e.

 

Mi a köteles rész alapja? Hogyan lehet hozzá jutni a köteles részhez?

Share Button

Édesapám végrendelkezett, amelyben vagyonát 3 egyenlőre részben elosztotta 2 gyermeke gyermekének és 1 gyermekének javára.

Azt szeretném kérdezni, hogy halála esetén a gyermekek felmenői alapból kapják a köteles részt, vagy csak kérhetik? Amennyiben köteles rész van, azt kérheti a saját gyerekétől, vagy pedig az alap hagyatékból számítják?

A köteles rész akkor jár, ha azt az örökös igényli. A köteles rész abból jár amely törvényes örökrésztől a törvényes örökös a végrendelet által meg lett fosztva.

 

Végrendelet esetén milyen vagyonrész illeti a felmenőket?

Share Button

A végrendeletem célja az lenne, hogy a feleségem örököljön amit csak lehet.

A szülőket kitagadni nem szeretném, de minimalizálni szeretném az örökségüket.

Úgy tudom ha feleségemet nevezem meg egyedüli örökösnek akkor a szülők csak a köteles részt kapják ami 1/3 lesz annak amit végrendelet nélkül kapnának.

 A következő kérdéseim lennének:

1.) Saját kézzel írva és aláírva érvényes lesz -e?

2.) Fontos -e tételesen felsorolni az ingó és ingatlan vagyont vagy elég így, hogy mindent ráhagyok?

3.) Ha gyarapszik a vagyon de nincs tételesen felsorolva érdemes -e évente új dátummal végrendeletet írni, tehát probléma lesz -e ha valamilyen vagyon/pénz a végrendelet dátuma utána keletkezett?

Végrendelet esetén annak írását követően született leszármazók és örökhagyó halála idején élő felmenő szülők köteles részre jogosultak, melynek mértéke  a törvényes örökrészük egyharmada.

A köteles rész jogi jellege csak akkor működik, ha a törvényes örökösök azt igénylik, azaz  lehetőség van arra is, hogy kizárólag a végrendelkező akarata szerint történjen meg a hagyaték átadás.

Ha a végrendeletet saját kezűleg írja a végrendelkező és azt aláírja – lehetőleg kék tollal – melyben kinyilvánítja végakaratát, hogy halála idején tulajdonát képező minden ingó és ingatlan vagyonát például a felesége örökölje, úgy a végrendelkezés időpontjához képest  a meglévő vagyontárgyak köre a végrendelkező halála bekövetkeztéig megváltozik a hagyaték tárgya a megváltozott a végrendelkező halálakor aktuális és tulajdonát képező vagyontárgyak lesznek.

Fontos tudni, hogy a magánvégrendelet a közjegyzőnél letétbe kerül egy országos nyilvántartás részévé válik.

A hagyatéki eljárásban a közjegyzőnek  a nyilvántartást minden esetben meg kell keresnie és így a végrendelet minden esetben a hagyatéki eljárás részévé válik. Nem úgy mintha csak a végrendelkező otthonában lenne és esetleg elveszne.

 

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egyik része elajándékozható-e a kisebbségi tulajdonos megkérdezése nélkül?

Share Button

A lányomnak ajándékoztam az ingatlanom 1/4-ét. Ez mellett tart a volt feleségemmel a vagyonmegosztási perünk.

A per alatt teljesen tönkre ment a kapcsolatom a lányommal. Van-e esélyem az ajándékozást visszavonni, vagy ha nem, akkor van-e esélyem a maradék vagyonomból a lányom későbbi örökségét megakadályozni?

Szeretném elvenni a barátnőmet feleségül, és neki ajándékozni az ingatlanomat haszonélvezeti jogom mellett. A lányom megakadályozhatja-e a döntésemet?

A szerződéskötési szabadság jegyében, egy adott ingatlan tulajdonosa vagy résztulajdonosa, az ingatlanát bárkinek elajándékozhatja.

Fontos tudni, hogy az ajándékot a vonatkozó szerződésbe rögzítetten a megajándékozottnak el is kell fogadnia.

Az ajándék visszakövetelésének nagyon szigorú feltételei vannak, így ha az ajándékozási szerződés jövőbeni feltétel bekövetkeztéhez nincs kötve, annak megalapozott visszavonására csekély az esély.

Ön viszont a „maradék vagyonát” barátnőjének ajándékozhatja, mely ajándékozásba az Ön tulajdonostársának, azaz a lányának nincs beleszólása.

Javaslom azonban, hogy az ajándékozást akkor tegye, ha barátnője már a felesége, mert akkor az ajándékozás illetékmentes.

Fontos tudni, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékból a törvényes örökös köteles részt igényelhet.

 

Igényelhető-e köteles rész a korábban elajándékozott földek után?

Share Button

8 éve édesapámtól testvérem, ajándékozás jogcímen több hektár termőföldet szerzett. Édesapánk végrendelkezés nélkül elhunyt, törvényes öröklés szerint örököltük a meglévő vagyonát.

Kérdésem, hogy lehet-e kérni a kötelesrészt az elajándékozott földek után akkor is, ha a törvényes öröklés szerint egyébként a meglévő vagyonból örököltem?

Tehát egyik törvényes örökös a másik törvényes örököstől kérheti-e a kötelesrészt, vagy csak a végrendeleti öröklésnél kérheti az a fél aki egyáltalán nem örökölt semmit?

Végrendelettel ha például az egyik leszármazót az örökhagyó megfosztja az törvényes örökléstől az köteles részt terjeszthet elő a végrendeleti örökössel szemben.

Ha azonban a végrendeletben nem szereplő törvényes örökös  a köteles részt kitevő törvényes 1/3-ot  megörökli – mert a végrendelet ettől a mértéktől nem fosztja meg – köteles rész igényt nem terjeszthet elő.

1 / 14 oldal12345...10...Utolsó »