öröklési illeték alóli mentesség címkével jelölt bejegyzések

Egyenes ági öröklés esetén kell-e öröklési illetéket fizetni?

Share Button

Szüleim, 1969-ben építettek egy víkendházat. Édesapám halála után 50%-ban az én tulajdonomba került 50%-ban pedig édesanyám volt a tulajdonosa eleve. Édesanyám lett a haszonélvezője.

Édesanyám elhunyt nemrég. Én vagyok az egyedüli egyenesági leszármazottja. Végrendelet nem készült. Kell-e bármilyen adót, vagy illetéket fizetnem ?

Azért érdekel, mert a Földhivatalnak elküldtem a halotti anyakönyvi kivonatot azzal, hogy legyenek szívesek törölni édesanyám tulajdon-, és haszonélvezeti jogát.

Nemrég hívott az Önkormányzattól egy hölgy, és érdeklődött az ingatlanról. Feltett kérdéseket annak érdekében, hogy meg tudják állapítani az ingatlan értékét adó, vagy illeték szempontjából.

Én úgy tudom, hogy régebben épült és ráadásul alacsony értékű, valamint nem lakás céljára használható ingatlanok esetében nem kell sem adót, sem illetéket fizetni. Annak idején édesapám halálakor sem kellett. Ez 18 évvel ezelőtt történt. Azóta megváltozott ?

Más tulajdonában levő ingatlanon, ha haszonélvező elhalálozik a tulajdonos halotti anyakönyvi kivonat földhivatali bemutatásával töröltetheti a haszonélvezeti jogot az ingatlan tulajdoni lapjáról.

Ha az elhunyt haszonélvező az ingatlannak résztulajdonosa is a haszonélvezeti jog csak hagyaték átadó végzéssel töröltethető.

Egyenes ági közeli hozzátartozók között az öröklés értékhatártól függetlenül illetékmentes.

Kell-e öröklési illetéket fizetni szülőtől öröklött bankszámla összege után?

Share Button

Édesanyám meghalt és a bankszámláján volt kb. 500 ezer Ft. Ehhez meg hozzájött a havi nyugdíja. Más örökséget nem hagyott. Várhatóan mennyi örökösödési adót vagy illetéket kell ezután fizetni?

Egyenes ági rokonok között az öröklés illetékmentes, azaz adózni nem kell utána. a bankszámlapénz – ha örökség tárgya lesz – zárolva van mindaddig, amíg a számlaszám és összeg egy vonatkozó jogerős hagyatékátadó végzésen meg nem jelenik.  Az örökös -e végzéssel tudja a pénzt felvenni és a számlát bezárni.

Illetékmentes -e ha testvér örököl?

Share Button

A húgom 2019.februárjában elhunyt. A tulajdonában van egy ingatlan, melyben édesapám él. Neki haszonélvezeti joga van rajta.

A házat a szüleim örökölnék de édesanyám tavaly decemberben szintén elhunyt. Az ő jogán, azt hiszem én öröklöm az ingatlan felét.

Ebben az esetben én egyenesági vagy oldalági örökös vagyok? Ha oldalági akkor örökösödési illetéket kell fizetnem. Ezt kiküszöbölendően, ha én visszautasítom az öröklést, akkor minden édesapámra száll?

Később ő ezt az ingatlant nekem ajándékozhatja? Akkor szintén egyenes ágon illetékmentesek leszünk? Válaszát előre is köszönöm!

Egyenesági öröklés illetékmentes, de a testvértől való öröklés nem. Az illetékmentesség érdekében érdemes a hagyatéki eljárásban olyan egyezséget kötni a testvér mellett öröklő szülővel, hogy kizárólag a szülő legyen az örökös.

Ezt követően a szülő illetékmentesen ajándékozhatja gyermekének a másik gyermeke örökségét.

Mi az egyenes ági öröklés illetékmentességének határa?

Share Button

1 fiam és 2 unokám van. Mindent ők örökölnek. Első helyen a fiam, az ó idő előtti elhalálozása esetén az unokáim egyenlő részben.

Mentesek lesznek-e illetékfizetésétől pénz öröksége esetén,vagy van-e az örökölt összegnek felső korlátja, ami felett az egyenesági öröklés ellenére is kell illetéket fizetni? – Ha a pénzen kívül festményt, antik tárgyakat és ingatlant is örökölnek, van-e és mekkora az örökség illetékmentes felső korlátja? – Külön számít-e a tételek értéke az illetékmentesség szempontjából, vagy az összegük számít-e?

Egyenesági öröklés esetén nem kell öröklési illetéket fizetnie, sem a leszármazónak, sem az unokának. A korábbi 20 M Ft-os felső érték ugyanis eltörlésre került. Így értékhatár nélkül illetékmentes az egyenesági öröklés.

Kell-e öröklési illetéket fizetni szülő és nagyszülő hagyatéka után?

Share Button

Édesanyám tavaly nyáron elhunyt! Nagymamám édesanyám anyja még él, anyukámnak van 2 testvére. Édesanyám után mi gyermekei 2 testvéremmel vagyunk örökösei.

Ha a nagymamám ne adja Isten meghal akkor természetesen élő gyermekei örökölnek illetve mi öröklünk e? Ha mi örökjük meg anyám részét akkor kell -e fizetnünk, illetve esetleges végrendelettel kiküszöbölhetjük e?

Közeli hozzátartozók öröklési illetéket nem fizetnek, így sem édesanyjuk után nem kell öröklési illetéket fizetni, sem nagymamájuk után.

Anya után örökölt pénz után kell-e illetéket fizetni?

Share Button

Édesanyám a házát eladta, az érte kapott tulajdoni hányada utáni pénze bankban van. Halála esetén kell e a pénz után illetéket fizetnem mint örökös?

Közeli hozzátartozók közötti öröklés mind az ingó mind az ingatlan vagyonra illetékmentes. A pénz ingó dolognak minősül.

Testvértől történő öröklés esetén milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem.

Kérdéseim a következők: 1. Kell-e örökösödési illetéket fizetni és mennyit, ha valamelyikünk meghal és a másik (vagy annak gyermekei)örökli(k)az ingatlant?Az ingatlan értéke kb. 45-50 millió Ft.

2. Öcsémnek van egy 14 millió Ft értékű másfél szobás lakása is, melynek 100% arányban tulajdonosa.

Halála esetén kell-e nekem és ha igen mennyi örökösödési illetéket fizetni, ha a lakása a tulajdonomba kerül?

Testvértől való öröklés esetén a testvér örökös illetékfizetésre kötelezett. Az öröklési illeték alól az egyenes ági rokonok, azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók mentesek.

Lakóingatlan öröklése után 9% az öröklési illeték, míg minden egyéb más öröklése után 18 %. Ha azonban az örökhagyónak leszármazói vannak a testvére nem örököl csak a leszármazók.

Nem házas testvér halála esetén kinek adják át a hagyatékot, felmerül-e illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

Örökösödési illetékkel kapcsolatban szeretnék kérdezni Öntől. Ketten voltunk testvérek, apám meghalt 1995-ben, anyukám él. Egy házban élt anyukám és az öcsém.Ez a ház az örökség tárgya, semmi más nincs.

Idén meghalt a testvérem, akinek a javára 1995-ben apám halála után lemondtam az apai részről a házat illetően.

Most vagyoni leltár miatt kell felkeresnem a hivatalt, de nem tudjuk eldönteni, hogyan legyen az örökség.  Anyukám természetesen benne lakik a házban. Valahogy úgy szeretnénk megoldani, hogy ne kelljen illetéket fizetni. Ebben kérném a tanácsát.

Ha a testvérnek van gyermeke, a gyermek örököl utána – illetékmentesen. Ha nincs édesanya az örökös- illetékmentesen.

Melyik évtől illetékmentes az öröklés egyenes ági rokonok között?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy az öröklés melyik évtől adómentes? Régebben fizettem érte, lánya vagyok az elhunytnak.

Másik kérdésem: lehet-e tudni, hogy a lakásszerzés utáni illetéket 2002. évben milyen számlára kellett teljesíteni?

Az örökösödési illeték eltörlése 2008.01.01.-től   kezdődött , amikor az egyenes ági örökösök 20 millió forint alatti értékű ingatlanok öröklése esetén  mentesültek az öröklési illeték fizetése  alól.

Ebbe a  kategóriába tartoznak az édes- és nevelt gyermekek, a szülők és nevelőszülők is . 2010.01.01. -től  ez az értékhatár is megszűnt. Ettől kezdve értékhatár nélkül mentes az öröklés egyenes ági örökösök között. 2013.01.01.-től a túlélő házastárs öröklése is illetékmentes.

A másik kérdésével javaslom , hogy forduljon a NAV-hoz.

Öröklés utáni illetékmentesség

Share Button

Kire és mire vonatkozik az öröklési illetékmentesség új szabálya?

2009. január 1-jétől az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbefogadottja, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbe fogadója, valamint a mostoha- és nevelőszülője által történő öröklés esetén, a megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint illetékmentességet élvez, amelyet elsősorban az örökrészhez tartozó lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl: haszonélvezet) vonatkozásában kell figyelembe venni.

Amennyiben az örökös által megszerzett lakástulajdon tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a mentesség az őt megillető örökrészben található egyéb általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak esetében is alkalmazható a 20 millió forintból fennmaradó összeg erejéig.

1 / 2 oldal12