öröklési illeték alóli mentesség címkével jelölt bejegyzések

Kell-e öröklési illetéket fizetni szülő és nagyszülő hagyatéka után?

Share Button

Édesanyám tavaly nyáron elhunyt! Nagymamám édesanyám anyja még él, anyukámnak van 2 testvére. Édesanyám után mi gyermekei 2 testvéremmel vagyunk örökösei.

Ha a nagymamám ne adja Isten meghal akkor természetesen élő gyermekei örökölnek illetve mi öröklünk e? Ha mi örökjük meg anyám részét akkor kell -e fizetnünk, illetve esetleges végrendelettel kiküszöbölhetjük e?

Közeli hozzátartozók öröklési illetéket nem fizetnek, így sem édesanyjuk után nem kell öröklési illetéket fizetni, sem nagymamájuk után.

Anya után örökölt pénz után kell-e illetéket fizetni?

Share Button

Édesanyám a házát eladta, az érte kapott tulajdoni hányada utáni pénze bankban van. Halála esetén kell e a pénz után illetéket fizetnem mint örökös?

Közeli hozzátartozók közötti öröklés mind az ingó mind az ingatlan vagyonra illetékmentes. A pénz ingó dolognak minősül.

Testvértől történő öröklés esetén milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem.

Kérdéseim a következők: 1. Kell-e örökösödési illetéket fizetni és mennyit, ha valamelyikünk meghal és a másik (vagy annak gyermekei)örökli(k)az ingatlant?Az ingatlan értéke kb. 45-50 millió Ft.

2. Öcsémnek van egy 14 millió Ft értékű másfél szobás lakása is, melynek 100% arányban tulajdonosa.

Halála esetén kell-e nekem és ha igen mennyi örökösödési illetéket fizetni, ha a lakása a tulajdonomba kerül?

Testvértől való öröklés esetén a testvér örökös illetékfizetésre kötelezett. Az öröklési illeték alól az egyenes ági rokonok, azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók mentesek.

Lakóingatlan öröklése után 9% az öröklési illeték, míg minden egyéb más öröklése után 18 %. Ha azonban az örökhagyónak leszármazói vannak a testvére nem örököl csak a leszármazók.

Nem házas testvér halála esetén kinek adják át a hagyatékot, felmerül-e illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

Örökösödési illetékkel kapcsolatban szeretnék kérdezni Öntől. Ketten voltunk testvérek, apám meghalt 1995-ben, anyukám él. Egy házban élt anyukám és az öcsém.Ez a ház az örökség tárgya, semmi más nincs.

Idén meghalt a testvérem, akinek a javára 1995-ben apám halála után lemondtam az apai részről a házat illetően.

Most vagyoni leltár miatt kell felkeresnem a hivatalt, de nem tudjuk eldönteni, hogyan legyen az örökség.  Anyukám természetesen benne lakik a házban. Valahogy úgy szeretnénk megoldani, hogy ne kelljen illetéket fizetni. Ebben kérném a tanácsát.

Ha a testvérnek van gyermeke, a gyermek örököl utána – illetékmentesen. Ha nincs édesanya az örökös- illetékmentesen.

Melyik évtől illetékmentes az öröklés egyenes ági rokonok között?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy az öröklés melyik évtől adómentes? Régebben fizettem érte, lánya vagyok az elhunytnak.

Másik kérdésem: lehet-e tudni, hogy a lakásszerzés utáni illetéket 2002. évben milyen számlára kellett teljesíteni?

Az örökösödési illeték eltörlése 2008.01.01.-től   kezdődött , amikor az egyenes ági örökösök 20 millió forint alatti értékű ingatlanok öröklése esetén  mentesültek az öröklési illeték fizetése  alól.

Ebbe a  kategóriába tartoznak az édes- és nevelt gyermekek, a szülők és nevelőszülők is . 2010.01.01. -től  ez az értékhatár is megszűnt. Ettől kezdve értékhatár nélkül mentes az öröklés egyenes ági örökösök között. 2013.01.01.-től a túlélő házastárs öröklése is illetékmentes.

A másik kérdésével javaslom , hogy forduljon a NAV-hoz.

Öröklés utáni illetékmentesség

Share Button

Kire és mire vonatkozik az öröklési illetékmentesség új szabálya?

2009. január 1-jétől az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbefogadottja, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbe fogadója, valamint a mostoha- és nevelőszülője által történő öröklés esetén, a megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint illetékmentességet élvez, amelyet elsősorban az örökrészhez tartozó lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl: haszonélvezet) vonatkozásában kell figyelembe venni.

Amennyiben az örökös által megszerzett lakástulajdon tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a mentesség az őt megillető örökrészben található egyéb általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak esetében is alkalmazható a 20 millió forintból fennmaradó összeg erejéig.

Öröklés utáni illetékmentesség

Share Button

Kire és mire vonatkozik az öröklési illetékmentesség új szabálya?

Illetékmentesen örököl a  hagyaték értékétől függetlenül az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbefogadottja, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbe fogadója, valamint a mostoha- és nevelőszülője.

Az öröklési illeték mértékének változása 2013-ban

Share Button

Kedvező módon változott az öröklési illeték: lakóház esetében 9 %, egyéb ingatlan esetében 18 %-ra változott az öröklési illeték mértéke függetlenül az örökhagyó és az örökösök rokonsági fokától. Kivéve a közeli hozzátartozókat , akik illetékmentesen örökölnek.

Közeli hozzátartozó a  PTK .szerint:a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és  a testvér. 

Ingyenes az öröklés családon belül Magyarországon

Share Button

Mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona és örökbefogadáson alapuló rokona öröklése valamint a túlélő házastárs által megszerzett örökrész.

A mentesség kiterjed minden vagyontárgyra így az ingatlanra is.

Fontos tudni, hogy az illetékmentesség kizárólag a túlélő házastársra (özvegyre) vonatkozik, a túlélő élettársak nem vehetik igénybe.

Milyen illetékkel, adóval kell számolnunk egyenes ági öröklés esetén?

Share Button

Egyenes ági örökléssel 2 édes testvéremmel együtt, szerezzük meg édesanyánk lakóingatlanának tulajdonjogát.

Ha jól értelmeztem a jogszabályokat, nincsen egyikünkre nézve sem öröklési illeték. Ez a vagyonszerzési illetéket is magában foglalja? És bejegyzési eljárási díj sem kerül majd felszámításra a földhivatalnál?

Ha ezt az ingatlant szeretnénk eladni, de nem egymás között, hanem egy teljesen független félnek, akkor keletkezik-e személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségünk?

Öröklési illetéket nem kell fizetniük, ez vonatkozik a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség kérdésére is.

6600 Ft földhivatali eljárási illetéket azonban meg kell fizetniük az ingatlanhagyaték jogerős átadását követően.

Ha értékesítik az örökölt ingatlant, – és többért, mint amennyi a hagyatéki eljárásban szereplő adó-érték bizonyítványban jelölt összeg-, a különbözet 15 %-ának megfelelő SZJA-t kell fizetniük az értékesítést követő év május 20. napjáig.

Amennyiben lakóház az ingatlan,  és az értékesítésig öt év eltelik az öröklést követően –SZJA mentesen adhatják el az örökölt ingatlant, bármennyi is lesz az eladási ár.

1 / 2 oldal12