illetékmentesség címkével jelölt bejegyzések

Kell-e szja-t fizetni 5 éven túli eladás esetén?

Share Button

2013-évben vásároltam egy lakást 10 mill.Ft-ért, tulajdoni hányadom 1/1, anyukámnak holtig tartó haszonélvezettel.

2019-évben édesanyám (63 éves) ingyenesen lemondott a haszonélvezeti jogáról, az ingatlan forgalmi értékét 20 mill.Ft összegben jelöltük.

Most lenne egy vevő rá, 21 millióért. Amennyiben eladom kell-e utána adóznom (SZJA), ha kell mennyit kell fizetnem, hogy számolom ki?

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. Az értéktét az Illeték Törvény 72. §-a szerint lehet kiszámítani. Például egy 20 millió forint értékű ingatlan esetében a 63 éves haszonélvező jogának értéke 6 millió forint. Ha ezt a jogát  ingyenesen szünteti meg a haszonélvező az olyan mintha a tulajdonosnak ajándékba adnak 6 millió forintot.

Ha a tulajdonos olyan ingatlant ad el amely már több mint 5 éve  volt a tulajdonában, akkor az eladási ár után SZJA-t fizetnie nem kell függetlenül attól, hogy mennyiért vásárolta meg az ingatlant.

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egyik része elajándékozható-e a kisebbségi tulajdonos megkérdezése nélkül?

Share Button

A lányomnak ajándékoztam az ingatlanom 1/4-ét. Ez mellett tart a volt feleségemmel a vagyonmegosztási perünk.

A per alatt teljesen tönkre ment a kapcsolatom a lányommal. Van-e esélyem az ajándékozást visszavonni, vagy ha nem, akkor van-e esélyem a maradék vagyonomból a lányom későbbi örökségét megakadályozni?

Szeretném elvenni a barátnőmet feleségül, és neki ajándékozni az ingatlanomat haszonélvezeti jogom mellett. A lányom megakadályozhatja-e a döntésemet?

A szerződéskötési szabadság jegyében, egy adott ingatlan tulajdonosa vagy résztulajdonosa, az ingatlanát bárkinek elajándékozhatja.

Fontos tudni, hogy az ajándékot a vonatkozó szerződésbe rögzítetten a megajándékozottnak el is kell fogadnia.

Az ajándék visszakövetelésének nagyon szigorú feltételei vannak, így ha az ajándékozási szerződés jövőbeni feltétel bekövetkeztéhez nincs kötve, annak megalapozott visszavonására csekély az esély.

Ön viszont a „maradék vagyonát” barátnőjének ajándékozhatja, mely ajándékozásba az Ön tulajdonostársának, azaz a lányának nincs beleszólása.

Javaslom azonban, hogy az ajándékozást akkor tegye, ha barátnője már a felesége, mert akkor az ajándékozás illetékmentes.

Fontos tudni, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékból a törvényes örökös köteles részt igényelhet.

 

Hogyan adható át az ingatlanrész féltestvér részére?

Share Button

Édesanyám halála után meg fogom örökölni az ő részét az ingatlanból (a hagyatéki tárgyalás még nem zajlott le), így 100 %-os tulajdonosa leszek a háznak (eddig fele-fele arányban voltunk tulajdonosok).

Az örökrészemet szeretném valamilyen módon átadni testvérem részére (féltestvér). Van-e olyan lehetőség, hogy ezt illetékmentesen le tudjuk bonyolítani?

Féltestvérével közös felmenőjük az apa, az öröklést követően – és ha még apa él – Önnek lehetősége van illetékmentesen az ingatlant apára ajándékozni.

Ha apa később úgy gondolja, hogy féltestvérének tovább ajándékozza az ingatlant  ez az ügylet is illetékmentesen történhet, mert egyenes ági hozzátartozók közötti ingatlan ajándékozás után nem kell ajándékozási illetéket fizetni.

Milyen költségekkel jár az apóstól történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Apósom eladná ingatlanát nekem és férjemnek. Férjem a fia tehát egyenes ági leszármazottja én a menye vagyok. Hogyan van ilyenkor az illeték fizetése? Férjemnek esetleg nem kell csak nekem?

Egyesági hozzátartozók között úgy az ajándékozás mint az adásvétel illetékmentes.Ugyanez igaz a házastársak közötti ingatlan átruházásra is.

Jó megoldás lehet, ha első körben apósa a fiának adja el az ingatlant, majd az Ön férje azt Önnek tovább ajándékozza.

Tájékoztató magyarországi hagyaték bejelentésről és öröklési illeték fizetési kötelezettségről

Share Button

Magyarországon a hagyatékot közjegyző adja át az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.

Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.

A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

A végzéshez, csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.

Vannak esetek, amikor az örökös köteles bejelenteni a hagyatékot az állami adóhatóságnak illetékkiszabás végett.

A bejelentést ahhoz a megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz kell megtenni, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt. Ennek hiányában a NAV elnöke jelöli ki azt a megyei (fővárosi) adóigazgatóságot, amely az öröklés után járó illetéket kiszabja.

Az öröklési illetékmentes ügyekben, mint például ha egyenes ági közeli hozzátartozó az örökös – fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor, az adóhatóság az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi fel.

Ebből következően az egyenes ági rokonokat és túlélő házastársat, bejegyzett élettársat érintő öröklési ügyekben az adózók főszabályként nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi megállapításáról, de adott számukra a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről külön illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kapjanak.

Házasságkötés után mennyi időnek kell el telnie hogy a férj illetékmentesen ajándékozhasson a feleségnek?

Share Button

Házasságkötés után mennyi időnek kell el telnie hogy a férjem illetékmentesen ajándékozzon részemre ingatlanjából?

A házasságkötés ténye már megalapozza a házastársak közötti illetékmentes ajándékozást.

Megilleti -e az illetékmentesség a vőt is mint vevőt?

Share Button

Szüleimtől szeretnénk férjemmel megvásárolni a családi házukat. 50-50%-ban lennénk új tulajdonosok. Tájékozódtam, hogy az egyenes ági rokontól való vásárlás illetékmentes.A férjem 50%-ára is megkapjuk az illetékmentességet?

Szülőtől ha gyermek vásárol az valóban illetékmentes tulajdonjog szerzés, nem kell 4% visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetni, viszont az Ön férje az ingatlan vételára 50%-a után meg kell hogy fizesse a 4% vagyonszerzési illetéket.

Megjegyzem, ha Ön kizárólagosan lenne a vásárló és azt követően adná el férjének az ingatlan 50%-át, akkor a férjének sem kell 4% illetéket fizetni, mert a házastársak közötti adásvétel is illetékmentes. Fontos tudni, hogy a házastársak közötti ajándékozás is illetékmentes.

Meggátolhatják-e a tulajdonostársak az ajándékozást?

Share Button

Jelenleg 8/10-es tulajdonomban van a családi házam, a fiaim 2/10-es tulajdona mellett, haszonélvezeti jogommal terhelten. A fiaimmal 3 éve nincs kapcsolatom. Szeretném eladni az ingatlant, de a fiaim folyamatosan meggátolják.

Szeretném ha az új párom kapná meg a 8/10-es tulajdonomat. Megoldás lenne, ha összeházasodnánk, és utána a feleségemnek ajándékoznám a haszonélvezetem megtartása mellett? A fiaim meggátolhatják ezt?

A 8/10 ingatlan tulajdoni hányadot  jelenleg is ajándékozhatja  tárásának- az Ön haszonélvezeti jogával terhelten –   de ha összeházasodnak nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Az ajándékozás a Fiai nem gátolhatják meg, nekik csak  adásvétel esetén van elővásárlási joguk.

Illetékköteles-e a nagyszülőtől történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Nagymamámtól vásárolnék meg 2 ingatlant. A kérdésem az, hogy ilyen esetben is él a 4%-os vagyonszerzési illeték, vagy illetékmentes, mint az öröklés?

Köszönöm megkeresését. Az illetéktörvény alábbi szabálya megengedi, hogy egyenesági rokonok egymás közötti ingatlan adásvétele után a Vevőnek ne kelljen 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.

§ (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  1. z)a vagyonszerzés, ha
  2. za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

A nagymama és unoka között vér szerinti, egyenesági rokonság áll fenn.

Alapítható-e haszonélvezet végakarattal?

Share Button

 Édesanyám ez év júniusában meghalt, a hagyatéki eljárás folyamatban van. Testvéremmel ketten vagyunk örökösök. Édesanyánk mindig mondta, hogy azt szeretné, ha a nyaraló a bátyám tulajdonába kerülne, én pedig a holtig tartó haszonélvezetet kapnám meg.

Annak ellenére, hogy ez csak szóban hangzott el szeretnénk ennek az anyai akaratnak eleget tenni.

Be lehet ezt az anyai kérést venni a hagyatéki eljárásba, azaz lehet e a hagyatéki eljárás során ilyen egyezséget kötni a testvéremmel?

Mennyi illetéket kell nekem a haszonélvezeti jog megszerzéséért fizetnem (63 éves vagyok az ingatlan kb. 10 millió)? 3. A testvérem, vagy az ő egyenesági örököse fizet-e illetéket az én esetleges halálom után, amikor megszűnik a haszonélvezeti jog?

Haszonélvezet végrendelettel is lehet alapítani.

Mivel ilyen végrendelet nem készült , ezért a szóbeli végakaratnak osztályos egyezséggel meg tudnak felelni, azaz az ingatlan tulajdonjoga örököse a bátyja lehet, míg annak haszonélvezője Ön.

A haszonélvező halálakor nincs illetékfizetési kötelezettség, csupán az illetékes földhivatalhoz a halotti anyakönyvet kell becsatolni 6.600,- Ft eljárási / törlési illeték megfizetése mellett.

Az egyenes ági öröklés illetékmentes, ideértve az osztályos egyezséget is.

1 / 14 oldal12345...10...Utolsó »