illetékmentesség címkével jelölt bejegyzések

Meggátolhatják-e a tulajdonostársak az ajándékozást?

Share Button

Jelenleg 8/10-es tulajdonomban van a családi házam, a fiaim 2/10-es tulajdona mellett, haszonélvezeti jogommal terhelten. A fiaimmal 3 éve nincs kapcsolatom. Szeretném eladni az ingatlant, de a fiaim folyamatosan meggátolják.

Szeretném ha az új párom kapná meg a 8/10-es tulajdonomat. Megoldás lenne, ha összeházasodnánk, és utána a feleségemnek ajándékoznám a haszonélvezetem megtartása mellett? A fiaim meggátolhatják ezt?

A 8/10 ingatlan tulajdoni hányadot  jelenleg is ajándékozhatja  tárásának- az Ön haszonélvezeti jogával terhelten –   de ha összeházasodnak nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Az ajándékozás a Fiai nem gátolhatják meg, nekik csak  adásvétel esetén van elővásárlási joguk.

Illetékköteles-e a nagyszülőtől történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Nagymamámtól vásárolnék meg 2 ingatlant. A kérdésem az, hogy ilyen esetben is él a 4%-os vagyonszerzési illeték, vagy illetékmentes, mint az öröklés?

Köszönöm megkeresését. Az illetéktörvény alábbi szabálya megengedi, hogy egyenesági rokonok egymás közötti ingatlan adásvétele után a Vevőnek ne kelljen 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.

§ (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  1. z)a vagyonszerzés, ha
  2. za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

A nagymama és unoka között vér szerinti, egyenesági rokonság áll fenn.

Alapítható-e haszonélvezet végakarattal?

Share Button

 Édesanyám ez év júniusában meghalt, a hagyatéki eljárás folyamatban van. Testvéremmel ketten vagyunk örökösök. Édesanyánk mindig mondta, hogy azt szeretné, ha a nyaraló a bátyám tulajdonába kerülne, én pedig a holtig tartó haszonélvezetet kapnám meg.

Annak ellenére, hogy ez csak szóban hangzott el szeretnénk ennek az anyai akaratnak eleget tenni.

Be lehet ezt az anyai kérést venni a hagyatéki eljárásba, azaz lehet e a hagyatéki eljárás során ilyen egyezséget kötni a testvéremmel?

Mennyi illetéket kell nekem a haszonélvezeti jog megszerzéséért fizetnem (63 éves vagyok az ingatlan kb. 10 millió)? 3. A testvérem, vagy az ő egyenesági örököse fizet-e illetéket az én esetleges halálom után, amikor megszűnik a haszonélvezeti jog?

Haszonélvezet végrendelettel is lehet alapítani.

Mivel ilyen végrendelet nem készült , ezért a szóbeli végakaratnak osztályos egyezséggel meg tudnak felelni, azaz az ingatlan tulajdonjoga örököse a bátyja lehet, míg annak haszonélvezője Ön.

A haszonélvező halálakor nincs illetékfizetési kötelezettség, csupán az illetékes földhivatalhoz a halotti anyakönyvet kell becsatolni 6.600,- Ft eljárási / törlési illeték megfizetése mellett.

Az egyenes ági öröklés illetékmentes, ideértve az osztályos egyezséget is.

Mi az egyenes ági öröklés illetékmentességének határa?

Share Button

1 fiam és 2 unokám van. Mindent ők örökölnek. Első helyen a fiam, az ó idő előtti elhalálozása esetén az unokáim egyenlő részben.

Mentesek lesznek-e illetékfizetésétől pénz öröksége esetén,vagy van-e az örökölt összegnek felső korlátja, ami felett az egyenesági öröklés ellenére is kell illetéket fizetni? – Ha a pénzen kívül festményt, antik tárgyakat és ingatlant is örökölnek, van-e és mekkora az örökség illetékmentes felső korlátja? – Külön számít-e a tételek értéke az illetékmentesség szempontjából, vagy az összegük számít-e?

Egyenesági öröklés esetén nem kell öröklési illetéket fizetnie, sem a leszármazónak, sem az unokának. A korábbi 20 M Ft-os felső érték ugyanis eltörlésre került. Így értékhatár nélkül illetékmentes az egyenesági öröklés.

Illetékköteles-e a pénz ajándékozása?

Share Button

Apukám ajándékozna a nővéremnek egy millió forintot, de a nővérem nem apukám vér szerinti lánya -csak ő nevelte 3 hónapos kora óta, sajátjaként szereti,- így hát kell-e adót fizetnie utána?

Pénz ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha a 150 000 forintot meghaladó összegű.

Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék [Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont].

Mivel  a feltett kérdés nem egyenes ágú rokonok közötti ajándékozásra utal, ezért a megajándékozottnak 18 % mértékű ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége keletkezik.

Gyermek számlájára utalt szülőt illető vételárat gyermek felhasználhatja -e ajándékozási szerződés nélkül?

Share Button

Édesapám és én is 1/4 tulajdoni hányaddal rendelkeztünk egy ingatlanon, mely értékesítésre került.

Az adásvételi szerződésben, mivel édesapám nem rendelkezik bankszámlával, az én bankszámlámon került megjelölésére, ahova elutalta vevő a 2*1/4-ed utáni vételárat.

Mivel édesapám nekem szánta az 1/4-e után járó pénzt én azt szabadon felhasználhatom vagy kell-e valamiféle hivatalos irat erről (pl. ajándékozási szerződés)?

Szja köteles -e a 15 évvel ezelőtt vett lakás eladása, ha van jövedelem?

Share Button

A lányom 15 éve vett egy lakást 12 millióért, 15 év idő után eladta 20 millió ért. Milyen illetékre köteles? A nyereség 8 millió, de közben elmúlt 15 év.

Ingatlan eladásából származó jövedelem nem adóköteles, ha az ingatlan szerzése óta 5 év eltelt az eladásáig.

Fontos kiemelni, hogy minden ingatlanra vonatkozik a szabály, így nemcsak a lakóingatlanokra, hanem üdülőre, garázsra, telekre, stb.

Mi a telekvásárlás illetékmentességének feltétele?

Share Button

Magyarországi telek vásárlása esetén mennyi idő a beépítési kötelezettség? Mely telkekre érvényes? Mikortól lép érvénybe a kötelezettség? Településenként változik, vagy létezik egy általános szabály?

Belterületi építési telek vásárlása esetén a vételár 4 %-a vagyonszerzési illetéket kell fizetnie  vevőnek.

Nem kell illetéket fizetnie, ha vállalja, hogy a telket az adásvételi szerződés aláírása napjától számított 4 éven belül lakóházzal beépíti. A vállalást a szerződésben és az adóhivatalhoz kitöltendő nyomtatványban lehet megtennie.

Értékpapír számlára történő befizetésre is vonatkozik-e az ajándékozási illeték?

Share Button

 18 éven aluli testvérek számára start értékpapírszámlára történő befizetésre is vonatkozik a 18%-os testvérek közti ajándékozási illeték? Ha igen, csak az egy összegben 150.000 Ft feletti átutalásokra vonatkozik vagy a teljes befizetett összegre?

Ha egy magánszemély egy másik magánszemély részére pénzt vagy egyéb juttatást nyújt, a juttatás adókötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv.] rendelkezései szerint kell megítélni.

Az Szja tv. 4. §-ában foglaltak értelmében a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (pénzben és/vagy nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül.

Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben  meghatározottak szerint ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya az Itv. 11. § (1) bekezdése alapján többek között

az ingó ajándékozására terjed ki.

Az  ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottra jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja [Itv. 11. § (2) bekezdés].

Az Itv. alkalmazásában ingó a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog [Itv. 102. § (1) bekezdés c) pont].

Joghatóság:Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.

Javaslom még az alábbiak áttanulmányozását.

https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz

Jogi álláspontom szerint ha pl.  időszakonkénti (havi vagy több havi) rendszerességgel 150 ezer forinttal vagy ezen összeget el nem érő összeggel  támogatja a testvérét start értékpapírszámlára történő befizetéssel  a megajándékozottnak nem keletkezik illetékkötelezettsége.

 

Milyen illetékszabályok vonatkoznak az egyenes ági hozzátartozónak történő ajándékozásra?

Share Button

Édesapám 1/1 arányban örökölt ingatlant a szülei után, 2015-ben, amikor azok elhunytak. Ezt követően 2017-ben az ingatlant értékesítette, 21 Millió forintért, majd 2018-ban vett egy ingatlant 15,5 millió Forintért, 1/1 arányban a saját nevére. Mindezek során a vonatkozó adó- és illetékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Amennyiben 2019-ben megvásárolom az utóbb vásárolt ingatlant, de kevesebb összegért, mint amennyiért ő megvásárolta (15,5 alatti áron), akkor édesapámnak keletkezik-e újfent adófizetési vagy más kötelezettsége?

Nekem illetékmentességet kell kérnem, mert egyenes ági rokontól vásárolok, de édesapámnak keletkezik-e és ha igen mekkora adófizetési kötelezettsége?

Ha a vételárat ő továbbadja a lányának, ott, abban az ügyletben az illetékmentességet figyelembe véve, de keletkezik-e és ha igen, mekkora adókötelezettsége a lányának ?

Ha eladó édesapa ugyanannyiért ad el a fiának, mint amennyiért vásárolt, eladónak nincs adófizetési kötelezettsége, vevőnek nincs illetékfizetése.

Ha a következő jogügyletben édesapa lánya  harmadik személytől vásárol ingatlant (nem közeli hozzátartozótól) 4 % vagyonszerzési illetéket fizet. Kivéve, ha a lánynak 3 éven belül volt lakóingatlan eladása, vagy 35 év alatti első lakás szerző.

 

1 / 14 oldal12345...10...Utolsó »