illetékmentesség címkével jelölt bejegyzések

Illetékmentes -e a testvérek közötti ajándékozás?

Share Button

Testvéremnek szeretném ajándékozni az ingatlan tulajdoni hányadomat, mely lakóházban van. Azt hallottam, hogy már nem kell 9% ajándékozási illetéket fizetni testvéremnek.

Igaz, ez év júliusától kötött ajándékozási szerződés után a testvértől kapott ajándék illetékmentes, azaz megszűnt a testvér illeték kötelezettsége az ajándékba kapott ingatlan estében, mely korábban nem lakó ingatlannál 18%, míg lakó ingatlan esetében 9% mértékű volt. Fontos tudni, hogy a testvérek közötti adásvétel továbbra is illeték köteles.

2020.07.08-tól öröklési adó mentes a testvér utáni öröklés

Share Button

Kedvező törvényi változás, hogy mentessé vált az öröklési illeték alól az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész értékhatár nélkül.

2020.07.08-tól illetékmentes a testvérek közötti ajándékozás

Share Button

Az illetéktörvény módosulásával 2020. július 08-tól ingyenessé vált a testvérek közötti vagyonmozgás, amennyiben az ajándékozás.  A testvérek közötti adásvétel továbbra is illetékköteles marad (4 %)

A törvény módosítása remek lehetőséget kínál a családon belüli illetékmentes vagyonmozgás megvalósítására, mivel már nemcsak a szülő és a gyermek-unoka, valamint háztárs közötti ajándékozás illetékmentes, hanem tovább bővült a kedvezményezettek köre a testvérrel.

Mannyi idő után válik szja mentessé, ha a haszonélvező eladja haszonélvezeti jogát?

Share Button

Nagykorú lányomnak vásárolnánk ingatlant. A vásárlás úgy történne, hogy saját /szülői számla/ bankszámláról utalnánk el a vevőnek az ellenértéket. Tehát nem a gyerek számlájára utalódna a pénz és ő utalná ezt tovább a vevőnek.

Nem tudom ez von-e maga után bejelentési és ajándékozási illeték fizetési kötelezettséget a Nav fele? Jó -e így az ügylet menete? Haszonélvezeti jogot alapítanánk az ingatlanon és kérdésem az lenne, hogy ha öt éven túl eladja a gyermek az ingatlant akkor ha igényt tartunk a haszonélvezeti jog értékére akkor jól tudom hogy a mi esetünkben adózni kell ?

Haszonélvezeti jognál nem él az öt éves elévülés? Ha viszont lemondunk a haszonélvezeti jog értékéről az ajándékozásnak számít és nincs illetéke?

SZJA fizetési kötelezettség 5 év alatt elévül és ez irányadó a haszonélvezeti jog eladására is. Ha a haszonélvezetet ingyenesen lemondással szüntetik meg az ajándékozásnak minősül és mivel  e körben a jövedelem szerzés kizárt ezért utána SZJA-t fizetnie az ajándékozónak nem kell.

A megajándékozott gyermek mint közeli hozzátartozónak pedig ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Az ingatlan vásárlásnál a haszonélvezetet az Itv. 72 §-a szerint kiszámítva vásárolják javaslom, hogy a haszonélvezet értékét mint vételárat az Önök számlájáról utalják, míg a tulajdoni jog ellenértékét a vevő gyermek számlájáról.

A pénz ajándék bejelentésével kapcsolatban kérem olvassák el a mellékelt NAV tájékoztatót.

Zártkert vásárlása esetén igényelhető-e illetékkedvezmény?

Share Button

Az egyik fiam most vásárolt Veszprém megyében egy  zártkertet. Szeretném megtudni, van-e lehetőség a zártkert vételi ára után szja jóváírásra?

Zártkert vétele illeték kedvezmény igénybe vételére nem jogosítja fel a vevőt. Ha például vevő 3 éven belül lakó ingatlant adott el akkor csak lakó ingatlan vásárlással kérhet illeték kedvezményt.

Kell-e szja-t fizetni 5 éven túli eladás esetén?

Share Button

2013-évben vásároltam egy lakást 10 mill.Ft-ért, tulajdoni hányadom 1/1, anyukámnak holtig tartó haszonélvezettel.

2019-évben édesanyám (63 éves) ingyenesen lemondott a haszonélvezeti jogáról, az ingatlan forgalmi értékét 20 mill.Ft összegben jelöltük.

Most lenne egy vevő rá, 21 millióért. Amennyiben eladom kell-e utána adóznom (SZJA), ha kell mennyit kell fizetnem, hogy számolom ki?

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. Az értéktét az Illeték Törvény 72. §-a szerint lehet kiszámítani. Például egy 20 millió forint értékű ingatlan esetében a 63 éves haszonélvező jogának értéke 6 millió forint. Ha ezt a jogát  ingyenesen szünteti meg a haszonélvező az olyan mintha a tulajdonosnak ajándékba adnak 6 millió forintot.

Ha a tulajdonos olyan ingatlant ad el amely már több mint 5 éve  volt a tulajdonában, akkor az eladási ár után SZJA-t fizetnie nem kell függetlenül attól, hogy mennyiért vásárolta meg az ingatlant.

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egyik része elajándékozható-e a kisebbségi tulajdonos megkérdezése nélkül?

Share Button

A lányomnak ajándékoztam az ingatlanom 1/4-ét. Ez mellett tart a volt feleségemmel a vagyonmegosztási perünk.

A per alatt teljesen tönkre ment a kapcsolatom a lányommal. Van-e esélyem az ajándékozást visszavonni, vagy ha nem, akkor van-e esélyem a maradék vagyonomból a lányom későbbi örökségét megakadályozni?

Szeretném elvenni a barátnőmet feleségül, és neki ajándékozni az ingatlanomat haszonélvezeti jogom mellett. A lányom megakadályozhatja-e a döntésemet?

A szerződéskötési szabadság jegyében, egy adott ingatlan tulajdonosa vagy résztulajdonosa, az ingatlanát bárkinek elajándékozhatja.

Fontos tudni, hogy az ajándékot a vonatkozó szerződésbe rögzítetten a megajándékozottnak el is kell fogadnia.

Az ajándék visszakövetelésének nagyon szigorú feltételei vannak, így ha az ajándékozási szerződés jövőbeni feltétel bekövetkeztéhez nincs kötve, annak megalapozott visszavonására csekély az esély.

Ön viszont a „maradék vagyonát” barátnőjének ajándékozhatja, mely ajándékozásba az Ön tulajdonostársának, azaz a lányának nincs beleszólása.

Javaslom azonban, hogy az ajándékozást akkor tegye, ha barátnője már a felesége, mert akkor az ajándékozás illetékmentes.

Fontos tudni, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékból a törvényes örökös köteles részt igényelhet.

 

Hogyan adható át az ingatlanrész féltestvér részére?

Share Button

Édesanyám halála után meg fogom örökölni az ő részét az ingatlanból (a hagyatéki tárgyalás még nem zajlott le), így 100 %-os tulajdonosa leszek a háznak (eddig fele-fele arányban voltunk tulajdonosok).

Az örökrészemet szeretném valamilyen módon átadni testvérem részére (féltestvér). Van-e olyan lehetőség, hogy ezt illetékmentesen le tudjuk bonyolítani?

Féltestvérével közös felmenőjük az apa, az öröklést követően – és ha még apa él – Önnek lehetősége van illetékmentesen az ingatlant apára ajándékozni.

Ha apa később úgy gondolja, hogy féltestvérének tovább ajándékozza az ingatlant  ez az ügylet is illetékmentesen történhet, mert egyenes ági hozzátartozók közötti ingatlan ajándékozás után nem kell ajándékozási illetéket fizetni.

Milyen költségekkel jár az apóstól történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Apósom eladná ingatlanát nekem és férjemnek. Férjem a fia tehát egyenes ági leszármazottja én a menye vagyok. Hogyan van ilyenkor az illeték fizetése? Férjemnek esetleg nem kell csak nekem?

Egyesági hozzátartozók között úgy az ajándékozás mint az adásvétel illetékmentes.Ugyanez igaz a házastársak közötti ingatlan átruházásra is.

Jó megoldás lehet, ha első körben apósa a fiának adja el az ingatlant, majd az Ön férje azt Önnek tovább ajándékozza.

Tájékoztató magyarországi hagyaték bejelentésről és öröklési illeték fizetési kötelezettségről

Share Button

Magyarországon a hagyatékot közjegyző adja át az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.

Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.

A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

A végzéshez, csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.

Vannak esetek, amikor az örökös köteles bejelenteni a hagyatékot az állami adóhatóságnak illetékkiszabás végett.

A bejelentést ahhoz a megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz kell megtenni, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt. Ennek hiányában a NAV elnöke jelöli ki azt a megyei (fővárosi) adóigazgatóságot, amely az öröklés után járó illetéket kiszabja.

Az öröklési illetékmentes ügyekben, mint például ha egyenes ági közeli hozzátartozó az örökös – fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor, az adóhatóság az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi fel.

Ebből következően az egyenes ági rokonokat és túlélő házastársat, bejegyzett élettársat érintő öröklési ügyekben az adózók főszabályként nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi megállapításáról, de adott számukra a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről külön illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kapjanak.

1 / 15 oldal12345...10...Utolsó »