Vissza az előző oldalra

Adójog

Mely esetben nem kell megfizetni az szja-t ingatlaneladás után?

Share Button

Édesapám 2 éve örökölt szüleitől (nagyszülőktől) egy családi házat, melyet idén értékesített. Erre vonatkozóan adófizetési kötelezettsége van az Szja. szerint, tudomásom szerint, mert 5 éven belül értékesítette.

A kapott pénzösszegből gyerekeit, mint közeli hozzátartozókat kívánja segíteni, akár azzal, hogy lakást vesz és azt ajándékozza számunkra.

A kérdésem az, hogy akkor is ki kell-e fizetnie az 5 éven belüli értékesítés miatt az adót, ha ezen pénzösszeget ajándékozza számunkra és/vagy egy részéből közeli hozzátartozója (gyereke) diákhitelét kívánná kifizetni, azaz nem vesz másik lakást, hogy azt ajándékozza nekünk, hanem közvetlenül a pénzösszeget ajándékozza, diákhitelt kifizeti belőle?

Akkor nem kell SZJA-t fizetni az ingatlan értékesítés után, ha az öröklési értéken, vagy az alatt történt az örökölt családi ház eladása. A kapott pénzösszeg felhasználási jogcíme az adófizetési kötelezettséget nem érinti.

Mennyi az öröklési illeték nagynénitől örökölt vagyon után?

Share Button

Két lányom nagynénjüktől végrendeletileg örökölt egy lakást és egy hétvégi házat telekkel. A nagynéni egyedül élt, nem volt férje, gyerekei. Mi a helyzet ez esetben az örökösödési illetékkel?

Az Illetéktörvény a közeli / egyenesági öröklést preferálja illetékmentességgel. A nagynéni nem közeli hozzátartozója a lányainak, ezért a lakóingatlan öröklés után az illeték mértéke 9 %, míg az üdülő után 18 %.

A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Adóköteles-e a szülő gyermek közötti pénz ajándék?

Share Button

Én egy Amerikában élő magyar állampolgár vagyok.  Édesanyám örökölt itt egy jelentős összeget, ami után ő már itt adózott.  ennek az összegnek egy jelentős részét nekem ajándékozta.

A kérdésem az, hogy az ajándékba kapott pénz után kell-e adóznom a  magyar Államnak, ha igen mennyit? további kérdésem: Ha esetleg édesanyám  hozná haza a pénzt, az én részemet is is (sajátjaként), neki kellene adóznia a  Magyar Államnak: Ő egyébként amerikai papírokkal rendelkezik, nem állampolgár még, hanem zöldkártyás, ha ez számít valamit.

Egyenes ágon mind a pénzajándék, mind az ingatlan ajándékozási illetékmentes és az ajándékozónak – mert az ajándékozás ellenérték nélkül történik – személyi jövedelem adót sem kell fizetnie. Természetesen a megajándékozott sem fizet személyi jövedelem adót Magyarországon.

Milyen mértékű illetéket von maga után a csere?

Share Button

Kérdésem, hogy ingatlan csere esetén, amiben két tehermentes lakás cserélne tulajdonost (100%-os tulajdon) milyen mértékű illetéket von maga után?

A lakások értéke különböző. Illetve a nagyobb értékű ingatlan a csere alkalmával 50%-25%-25% tulajdonba kerülne. A csere szülők között történne, a 25-25% a gyerekeké lenne a drágább ingatlanból. Mi lehet a legjobb megoldás? Milyen mértékű lehet az illeték?

Csere esetén az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. A csere személyi feltétele, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett tulajdonosok között jöjjön létre. Ha az említett feltételtől eltérő személyek közreműködésével jön létre a jogügylet az nem minősül cserének, hanem adásvételi szerződéseket jelent.

Vissza kell-e fizetni a 35 év alattiaknak járó kedvezményt, ha a lakás eladásra kerül?

Share Button

Igénybe vettem a 35. év alatti első lakásra vonatkozó 50%-os illetékkedvezményt 4 éve vásárolt ingatlanomnál.

Ha most eladom a lakásom, akkor elvész -e a kedvezmény és ki kell fizetnem a teljes illetékösszeget?

Az első lakás illetékkedvezménye egy alkalommal – az első lakás vásárlásánál – vehető igénybe. Ha eladja a Vevő ezen ingatlanát az illetékkedvezményt visszafizetnie nem kell, viszont jövedelemadót fizet az öt éven belüli eladásnál, ha többért adja el, mint amennyiért vásárolta az ingatlant.

Eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Abban az esetben, ha nem közvetlen hozzátartozóval kötök eltartási szerződést: lakásingatlanra + nyaralóra, kell-e és hány % örökösödési illetéket fizetnem? Ha kell fizetnem akkor rögtön a bejegyzéskor, vagy amikor az örökhagyó elhunyt.

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, tartási jog feltüntetése mellett. 4 % vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett az eltartó a szerződés kötését követő 2-3 hónap után.

Melyik időponttól számít az 5 éven túli szja. mentesség?

Share Button

Örököltem egy ingatlant a testvérem halálakor, aki 2012 november 05-én hunyt el. Most el szeretném adni ezt az ingatlant. A kérdésem, hogy az elhalálozás időpontjához képest az 5 éves adómentességi időszak akkor kezdődik, amikor kifizetik számomra a vételár utolsó részét is (ezt 2017 november végére tervezzük, és ezt követően átjegyzi a Földhivatal az új tulajdonos nevére), vagy az Adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számít az éves mentesség kezdete? (ez utóbbi esetén nyilván érdemes várnunk a szerződéskötéssel november 06-ig)

A halál időpontjában az öröklés beáll, ezért az SZJA fizetés elévülési határidejének kezdő napja – örökölt ingatlan eladása esetén – az örökhagyó halálának a napja.  Egyeztesse könyvelővel az adatokat, mert az elmondottak alapján a 2017. évben kötendő adásvételi szerződés után vélelmezhető, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

 

Milyen anyagi vonzata van az élettársak közötti haszonélvezet alapításának?

Share Button

Élettársammal 11 éve együtt élünk az Ő saját tulajdonú lakásában. Én özvegyi nyugdíjba részesülök elhunyt házastársam után. Miután még nem töltöttem be az öregségi nyugdíj korhatárt ezért nem kívánunk összeházasodni az özvegyi nyugdíj miatt.

Közjegyző előtt tett nyilatkozat esetén van-e lakatőség arra, hogy amennyiben Ő megy el előbb mint én, továbbiakban is a lakásban maradjak mint haszonélvező mivel páromnak van egy lánya. Vagy milyen okirat elkészítése szükséges ennek a feltételnek a teljesüléséhez?

A haszonélvezet alapítása a tulajdonos és a haszonélvező közös döntése. A döntést ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet okiratba foglalni. A haszonélvezeti jog alapítás – mint vagyoni értékű jog alapítás –  illetékköteles a haszonélvező részéről, kivéve, ha a felek közeli hozzátartozók. Az illeték mértékét az illetéktörvény 72. §-a szerint számolja ki a NAV.

Mikor igényelhető illetékmentesség lakóingatlan vásárlásához?

Share Button

Lakásomat el szeretném adni és a vételárból egy olcsóbb családi házat vagy házrészt szeretnék vásárolni. Ilyen esetben érvényesíthető-e a “cserét pótló vétel” a vagyonszerzési illetékmentesség érdekében?

Egy éven belül, ha ugyanaz a magánszemély ad el és vásárol lakóingatlant illetékmentességben részesülhet, ha az eladott ingatlan magasabb értékű. Fontos tudni, hogy ha 1/ 1-ed ingatlan ad el, és nem 1 / 1-ed ingatlant vásárol az illeték megállapítása során arányosítást kell alkalmazni.

 

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel lakás eladása, ill. haszonélvezet alapítása esetén?

Share Button

Szándékomban áll a jövőben a lakásomat eladni, a haszonélvezeti jog, holtig tartó megtartása mellett. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben a vevőnek, ill. nekem milyen illeték- ill. adófizetési kötelezettségeink keletkeznek?

Lakás eladás esetén a vevő 4% vagyonszerzési illetéket fizet, kivéve, ha 1 éven belül lakóingatlant adott el magasabb értéken, mint amennyiért vásárol. Ha alacsonyabb értékért adott el, csak a különbözet után fizet 4 % illetéket.

Az eladó a haszonélvezeti joga után nem fizet 4 % illetéket, mert a szerződés rögzíti, hogy a vételár kialakításánál a felek a haszonélvezeti jog értékét figyelembe vették (levonták).

1 / 28 oldal12345...1020...Utolsó »