Vissza az előző oldalra

Adójog

Kell-e öröklési illetéket fizetni szülőtől öröklött bankszámla összege után?

Share Button

Édesanyám meghalt és a bankszámláján volt kb. 500 ezer Ft. Ehhez meg hozzájött a havi nyugdíja. Más örökséget nem hagyott. Várhatóan mennyi örökösödési adót vagy illetéket kell ezután fizetni?

Egyenes ági rokonok között az öröklés illetékmentes, azaz adózni nem kell utána. a bankszámlapénz – ha örökség tárgya lesz – zárolva van mindaddig, amíg a számlaszám és összeg egy vonatkozó jogerős hagyatékátadó végzésen meg nem jelenik.  Az örökös -e végzéssel tudja a pénzt felvenni és a számlát bezárni.

Van-e adófizetési kötelezettség, ha egy földterületet többért adok el, mint amennyiért vettem?

Share Button

4 éve vásároltam egy külterületi szőlő elnevezésű földet, és most elszeretném adni. Kell-e szja-t fizetni és ha kell, akkor az egész eladási ára vagy csak a különbözetre ha többért adom el?

Az alábbi SZJA kalkulátorral tudja kiszámítani a fizetendő adó összegét.

Fontos tudni, ha kevesebbért adja el az ingatlant, mint amennyiért szerezte, akkor nem kell adóznia, de ha többért, akkor az értékkülönbözet után kell fizetnie 15 % SZJA-t, de a kalkulátor szerinti kedvezménnyel.

https://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/ing_kalk

Igénybe vehető-e az illetékkedvezmény lakás vásárlásakor, ha külföldön lakáseladás történt?

Share Button

Tagállami állampolgár azonos elbírálású mint a magyar. Vagyonszerzési illetéket ( 4% a vételár után) ugyanúgy fizet. Ha egy éven belül volt lakáseladás akkor csak a különbözet után kell fizetni az illetéket. Kérdés: mi a helyzet, ha a lakáseladás Németországban volt egy éven belül és a lakásvétel Magyarországon?

Az illetéktörvény kimondja, hogy visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket  a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni, mely álláspontom szerint azt is jelenti hogy a külföldi lakáseladás nem számítható illetékkedvezménybe.

Lakás eladás és új lakás vétele esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

2016 júliusban vettem egy 2 szobás lakást. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha jövőre eladnám és vennék helyette egy másik városban egy hasonló lakást akkor is kell-e Szja-t fizetni az eladott lakásom után. (Úgy tudom hogy ha 5 éven belül eladom adót kell utána fizetni.)

Egymást követő két lakóingatlan vásárlásakor meg kell különböztetni az adózási és az illetékfizetési kötelezettséget.

Ez utóbbi esetében a 4 % vagyonszerzési illetéket csak akkor kell fizetni, ha a később vásárolt ingatlan vételára több, és ekkor is csak a vételár különbözet után.

Adózni akkor kell, az eladott ingatlan után, ha az eladásból jövedelem származik, azaz, ha többért adja el az ingatlant, mint amennyiért vásárolta.

A különbözet után kell 15 % SZJA-t fizetni, az eladást követő év május 20. napjáig. Ha a vásárlás és az eladás között több, mint 5 év eltelt akkor a jövedelem után nem kell SZJA-t fizetni, de ha kevesebb idő telt el, akkor az alábbi linken található kalkulátorral számítható ki a fizetendő jövedelem adó mértéke:

https://nav.gov.hu/sites/apeh/calc/ingatlan_jovedelem_calc1.html

Hogyan kell adózni eltartással szerzett ingatlan eladása után?

Share Button

Az édesapámmal eltartási szerződést kötöttem. Ez év februárjában elhunyt. Ha eladom a lakást akkor adóznom kell utána?

Bármilyen jogcímen is kerül egy ingatlan valakinek a tulajdonába, annak eladása esetén adózni kell. Ha öt év már eltelt a tulajdonlást követően, akkor adót fizetni nem kell eladáskor.

Ha nem állapítható meg a tulajdonba vételkori értéke az ingatlannak, akkor az eladási ár 25 %-a a jövedelemadó alapja, az adó mértéke pedig 15 %.

 

Illetékköteles-e a nagyszülőtől történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Nagymamámtól vásárolnék meg 2 ingatlant. A kérdésem az, hogy ilyen esetben is él a 4%-os vagyonszerzési illeték, vagy illetékmentes, mint az öröklés?

Köszönöm megkeresését. Az illetéktörvény alábbi szabálya megengedi, hogy egyenesági rokonok egymás közötti ingatlan adásvétele után a Vevőnek ne kelljen 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.

§ (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  1. z)a vagyonszerzés, ha
  2. za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

A nagymama és unoka között vér szerinti, egyenesági rokonság áll fenn.

Hogyan kell kiszámítani az ingatlan eladása után fizetendő szja-t?

Share Button

2016-ban örököltem apám után 1/2 tulajdonjogot egy ingatlanra.

A hagyaték érték: 7.000.000 Ft volt.(Apám 2015-ben halt meg ) Édesanyám 2019-ben halt meg, ekkor a másik 1/2 tulajon részt is megörököltem.

A hagyatéki érték 30.000.000 Ft volt. A lakást 2019-ben értékesítettem 27.000.000 Ft-ért.

Hogyan kell az SZJA-t számítani?

Az alábbi kalkulátor segítségével tudja kiszámolni a fizetendő adót. Mivel az ingatlant két egyenlő részben örökölte, ezért külön-külön mindkét fél ingatlanra el kell végezni a kalkulációt.

Általános szabály: Ha az örökléstől eltelt 5 év, akkor nincs adófizetés, vagy ha az örökölt ingatlanérték nagyobb, mint az eladási ár, akkor sem kell SZJA-t fizetni.

https://nav.gov.hu/sites/apeh/calc/ingatlan_jovedelem_calc1.html

Illetékmentes -e ha testvér örököl?

Share Button

A húgom 2019.februárjában elhunyt. A tulajdonában van egy ingatlan, melyben édesapám él. Neki haszonélvezeti joga van rajta.

A házat a szüleim örökölnék de édesanyám tavaly decemberben szintén elhunyt. Az ő jogán, azt hiszem én öröklöm az ingatlan felét.

Ebben az esetben én egyenesági vagy oldalági örökös vagyok? Ha oldalági akkor örökösödési illetéket kell fizetnem. Ezt kiküszöbölendően, ha én visszautasítom az öröklést, akkor minden édesapámra száll?

Később ő ezt az ingatlant nekem ajándékozhatja? Akkor szintén egyenes ágon illetékmentesek leszünk? Válaszát előre is köszönöm!

Egyenesági öröklés illetékmentes, de a testvértől való öröklés nem. Az illetékmentesség érdekében érdemes a hagyatéki eljárásban olyan egyezséget kötni a testvér mellett öröklő szülővel, hogy kizárólag a szülő legyen az örökös.

Ezt követően a szülő illetékmentesen ajándékozhatja gyermekének a másik gyermeke örökségét.

Mi az egyenes ági öröklés illetékmentességének határa?

Share Button

1 fiam és 2 unokám van. Mindent ők örökölnek. Első helyen a fiam, az ó idő előtti elhalálozása esetén az unokáim egyenlő részben.

Mentesek lesznek-e illetékfizetésétől pénz öröksége esetén,vagy van-e az örökölt összegnek felső korlátja, ami felett az egyenesági öröklés ellenére is kell illetéket fizetni? – Ha a pénzen kívül festményt, antik tárgyakat és ingatlant is örökölnek, van-e és mekkora az örökség illetékmentes felső korlátja? – Külön számít-e a tételek értéke az illetékmentesség szempontjából, vagy az összegük számít-e?

Egyenesági öröklés esetén nem kell öröklési illetéket fizetnie, sem a leszármazónak, sem az unokának. A korábbi 20 M Ft-os felső érték ugyanis eltörlésre került. Így értékhatár nélkül illetékmentes az egyenesági öröklés.

Hogyan kell adózni örökölt lakás eladása után?

Share Button

Férjem 2017. januárjában elhunyt édesanyja után megörökölte 1/2 tulajdonjogát a családi háznak.

Az egész házat a hagyatéki végzésben 7 m forintra értékelték. Amennyiben 2019 nyarán eladja a saját tulajdon részét 15 m forintért, akkor ha jól értelmeztem, adózni kell a különbözet 11,5 m Forint 90%-nak a 15%-át.

Ha ezen az összegen másik ingatlant vásárol ugyan ebben az évben akkor is be kell fizetni ezt az adót vagy másképp kell adózni?

Örökölt ingatlan hagyatéki értéken felüli eladása esetén a különbözet adóköteles. Fontos tudni, hogy az évek múlásával az adózásnál adókedvezmény vehető igénybe. Mellékelt linken találja a kalkulátort: https://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/ing_kalk

Ha az eladás évében vagy azt követő 2 évben újabb ingatlant vásárol, és az eladott ingatlannál kevesebb összegért akkor nem kell 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie. Ha viszont többért vásárol, akkor csak a különbözet után kell illetéket fizetnie. Ez a szabály csak lakóingatlanok esetére érvényes.

1 / 33 oldal12345...102030...Utolsó »