Vissza az előző oldalra

Adójog

Milyen mértékű illetéket von maga után a csere?

Share Button

Kérdésem, hogy ingatlan csere esetén, amiben két tehermentes lakás cserélne tulajdonost (100%-os tulajdon) milyen mértékű illetéket von maga után?

A lakások értéke különböző. Illetve a nagyobb értékű ingatlan a csere alkalmával 50%-25%-25% tulajdonba kerülne. A csere szülők között történne, a 25-25% a gyerekeké lenne a drágább ingatlanból. Mi lehet a legjobb megoldás? Milyen mértékű lehet az illeték?

Csere esetén az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. A csere személyi feltétele, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett tulajdonosok között jöjjön létre. Ha az említett feltételtől eltérő személyek közreműködésével jön létre a jogügylet az nem minősül cserének, hanem adásvételi szerződéseket jelent.

Vissza kell-e fizetni a 35 év alattiaknak járó kedvezményt, ha a lakás eladásra kerül?

Share Button

Igénybe vettem a 35. év alatti első lakásra vonatkozó 50%-os illetékkedvezményt 4 éve vásárolt ingatlanomnál.

Ha most eladom a lakásom, akkor elvész -e a kedvezmény és ki kell fizetnem a teljes illetékösszeget?

Az első lakás illetékkedvezménye egy alkalommal – az első lakás vásárlásánál – vehető igénybe. Ha eladja a Vevő ezen ingatlanát az illetékkedvezményt visszafizetnie nem kell, viszont jövedelemadót fizet az öt éven belüli eladásnál, ha többért adja el, mint amennyiért vásárolta az ingatlant.

Eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Abban az esetben, ha nem közvetlen hozzátartozóval kötök eltartási szerződést: lakásingatlanra + nyaralóra, kell-e és hány % örökösödési illetéket fizetnem? Ha kell fizetnem akkor rögtön a bejegyzéskor, vagy amikor az örökhagyó elhunyt.

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, tartási jog feltüntetése mellett. 4 % vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett az eltartó a szerződés kötését követő 2-3 hónap után.

Melyik időponttól számít az 5 éven túli szja. mentesség?

Share Button

Örököltem egy ingatlant a testvérem halálakor, aki 2012 november 05-én hunyt el. Most el szeretném adni ezt az ingatlant. A kérdésem, hogy az elhalálozás időpontjához képest az 5 éves adómentességi időszak akkor kezdődik, amikor kifizetik számomra a vételár utolsó részét is (ezt 2017 november végére tervezzük, és ezt követően átjegyzi a Földhivatal az új tulajdonos nevére), vagy az Adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számít az éves mentesség kezdete? (ez utóbbi esetén nyilván érdemes várnunk a szerződéskötéssel november 06-ig)

A halál időpontjában az öröklés beáll, ezért az SZJA fizetés elévülési határidejének kezdő napja – örökölt ingatlan eladása esetén – az örökhagyó halálának a napja.  Egyeztesse könyvelővel az adatokat, mert az elmondottak alapján a 2017. évben kötendő adásvételi szerződés után vélelmezhető, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

 

Milyen anyagi vonzata van az élettársak közötti haszonélvezet alapításának?

Share Button

Élettársammal 11 éve együtt élünk az Ő saját tulajdonú lakásában. Én özvegyi nyugdíjba részesülök elhunyt házastársam után. Miután még nem töltöttem be az öregségi nyugdíj korhatárt ezért nem kívánunk összeházasodni az özvegyi nyugdíj miatt.

Közjegyző előtt tett nyilatkozat esetén van-e lakatőség arra, hogy amennyiben Ő megy el előbb mint én, továbbiakban is a lakásban maradjak mint haszonélvező mivel páromnak van egy lánya. Vagy milyen okirat elkészítése szükséges ennek a feltételnek a teljesüléséhez?

A haszonélvezet alapítása a tulajdonos és a haszonélvező közös döntése. A döntést ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet okiratba foglalni. A haszonélvezeti jog alapítás – mint vagyoni értékű jog alapítás –  illetékköteles a haszonélvező részéről, kivéve, ha a felek közeli hozzátartozók. Az illeték mértékét az illetéktörvény 72. §-a szerint számolja ki a NAV.

Mikor igényelhető illetékmentesség lakóingatlan vásárlásához?

Share Button

Lakásomat el szeretném adni és a vételárból egy olcsóbb családi házat vagy házrészt szeretnék vásárolni. Ilyen esetben érvényesíthető-e a “cserét pótló vétel” a vagyonszerzési illetékmentesség érdekében?

Egy éven belül, ha ugyanaz a magánszemély ad el és vásárol lakóingatlant illetékmentességben részesülhet, ha az eladott ingatlan magasabb értékű. Fontos tudni, hogy ha 1/ 1-ed ingatlan ad el, és nem 1 / 1-ed ingatlant vásárol az illeték megállapítása során arányosítást kell alkalmazni.

 

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel lakás eladása, ill. haszonélvezet alapítása esetén?

Share Button

Szándékomban áll a jövőben a lakásomat eladni, a haszonélvezeti jog, holtig tartó megtartása mellett. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben a vevőnek, ill. nekem milyen illeték- ill. adófizetési kötelezettségeink keletkeznek?

Lakás eladás esetén a vevő 4% vagyonszerzési illetéket fizet, kivéve, ha 1 éven belül lakóingatlant adott el magasabb értéken, mint amennyiért vásárol. Ha alacsonyabb értékért adott el, csak a különbözet után fizet 4 % illetéket.

Az eladó a haszonélvezeti joga után nem fizet 4 % illetéket, mert a szerződés rögzíti, hogy a vételár kialakításánál a felek a haszonélvezeti jog értékét figyelembe vették (levonták).

Illetékköteles-e a házastárs javára alapított haszonélvezeti jog?

Share Button

Ha a saját tulajdonú lakásomra (a házasság kötésünk előtt vásároltam) holtig tartó haszonélvezeti jogot adok a férjemnek, akkor neki kell illetéket fizetni?

Házastárs javára alapított haszonélvezeti jog után ajándékozási illetéket fizetni nem kell.

Mennyi vagyonszerzési illetéket kell fizetni telek vásárlása esetén, ha nem építem be 4 éven belül?

Share Button

A városomban ahol élek, néztem egy építési telket amin elgondolkoztam, hogy megveszem. Úgy tudom, ha nem építem be pár éven belül, akkor fizetnem kell utána. Mennyit?

Használt lakást veszek, akkor is fizetnem kell valamennyit?

Építési telek vétele akkor illetékmentes, ha a vevő 4 éven belül lakóingatlannal vállalja a telket beépíteni. A használt lakóingatlan vétele után 4 % vagyonszerzési illetéket fizet a vevő a vételár után.

Testvértől történő öröklés esetén milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem.

Kérdéseim a következők: 1. Kell-e örökösödési illetéket fizetni és mennyit, ha valamelyikünk meghal és a másik (vagy annak gyermekei)örökli(k)az ingatlant?Az ingatlan értéke kb. 45-50 millió Ft.

2. Öcsémnek van egy 14 millió Ft értékű másfél szobás lakása is, melynek 100% arányban tulajdonosa.

Halála esetén kell-e nekem és ha igen mennyi örökösödési illetéket fizetni, ha a lakása a tulajdonomba kerül?

Testvértől való öröklés esetén a testvér örökös illetékfizetésre kötelezett. Az öröklési illeték alól az egyenes ági rokonok, azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók mentesek.

Lakóingatlan öröklése után 9% az öröklési illeték, míg minden egyéb más öröklése után 18 %. Ha azonban az örökhagyónak leszármazói vannak a testvére nem örököl csak a leszármazók.

1 / 28 oldal12345...1020...Utolsó »