öröklés címkével jelölt bejegyzések

Mi a teendő, ha osztatlan közös tulajdonban örökölt ingatlanból a tulajdonostárs nem tud kifizetni?

Share Button

Testvéremmel 2015. októberében, (édesapánk halála után) örököltünk egy lakást 2/3 , 1/3 részben.Nekem van 1/3 rész. A testvérem nem akarja eladni az ingatlan, számomra a részemet kifizetni nem tudja. Kérdésem ilyen esetben mit tudok tenni?

A közös tulajdon bírósági úton történő megszüntetését lehet kérni, ha a közös értékesítéstől valamelyik tulajdonostárs elzárkózik, illetve a tulajdoni hányadát nem akarja eladni a másiknak.

Hogyan alakul az öröklési rend?

Share Button

Első házasságomból két gyermekem született és van egy közös családi házunk.( 50%-át férjem elhunyta után a gyerekek örököltek a másik 50% saját tulajdon). Férjem halála után 9 évvel férjhez mentem egy gyermektelen férfihoz akinek még élnek a szülei.

Egy közös ingatlannal rendelkezünk 50-50% tulajdoni hányadban. A férjem a szülei lakásának tulajdonosa.

Kérdésem: amennyiben én halok meg előbb a gyermekeim mit örökölnek utánunk? Az idős szülök gondozásában jelentős részt vállalok szeretetből. Nem szeretném ha a férjem oldalági (nincs testvére) rokonai a gyermekeim elé kerülnének az öröklésben.

Mi a módja, hogy ezt elkerüljük? Írjunk végrendeletet vagy simább az ügy?

Az Ön halála esetén, mivel férjének két ingatlanból is van része, ezért a közös vagyonú ingatlan felének örökösei az Ön gyermekei lesznek fejenként egyenlő arányban és a túlélő házastárs férj ezen ingatlanrészen és berendezési tárgyain haszonélvezeti jogot örököl. A férj törvényes örökösei csak a férj halála esetén örökölnek.

Ki örököl túlélő házastárs után?

Share Button

Anyósom második házasságában született egy közös gyermek. A férjnek már volt két felnőttkorú, különélő gyermeke a házasságkötéskor. Egy hónapja meghalt a férj, anyósom önellátásra képtelen, fél éve kórházban van. Egy lakás a hagyaték. Hogyan oszlik meg a hagyaték a jelenlegi állapot szerint, és mi változik, ha Ő is meghal?

A férj 1/1-ed tulajdonát képező hagyatékon három gyermeke egyenlő arányban lesz örökös, míg a túlélő házastársat a közösen lakott lakáson és berendezési tárgyain haszonélvezeti jog illeti meg. Ha túlélő házastárs elhalálozna a haszonélvezeti jogot a halotti anyakönyvi kivonattal lehet töröltetni az ingatlan tulajdoni lapjáról.  A haszonélvezeti jogot a közös gyermek nem örökli, mert az a jogosult halálával megszűnik. Ha túlélő házastársnak lesz hagyatéka, azt a közös gyermek örökli.

Anya után örökölt pénz után kell-e illetéket fizetni?

Share Button

Édesanyám a házát eladta, az érte kapott tulajdoni hányada utáni pénze bankban van. Halála esetén kell e a pénz után illetéket fizetnem mint örökös?

Közeli hozzátartozók közötti öröklés mind az ingó mind az ingatlan vagyonra illetékmentes. A pénz ingó dolognak minősül.

Hagyaték alá tartozik -e az ági vagyon?

Share Button

A házasságunk alatt apámtól ajándékozás címen földet kaptam ami a nevemen van. Válás esetén a férjem is részesül a földből hiába a nevemen van?Ilyenkor is kellene vagyonjogi szerződést kötnöm?

Mi lesz ha a férjem elhalálozik? Amit ajándékozás címen apámtól kaptam és a nevemen van marad is, vagy a gyerek örökli a felét?

Felmenőtől ajándékba kapott föld ági vagyonnak minősül. Házastárs halála esetén hagyaték tárgyát nem képezi, ezért leszármazó meg nem örökölheti.

Az ági vagyon külön vagyon, mely válás esetén is megtartja külön vagyoni jogi jellegét.

Kiskorú nevében hogyan lehet visszautasítani az örökséget?

Share Button

A férjem édesapja 11 éve elhunyt, a hagyatéki eljárás során lemondott Ő és a húga a nővére javára az örökségről. A nővére együtt lakott az édesanyjával. Anyósom 3 éve elhunyt, ekkor ismét le szerettek volna mondani az örökségükről a nővérük javára, de Ő tiltakozott ez ellen, mert “nagyon sokat” kellett volna neki illetékként befizetnie.

Sajnos időközben Ő is megbetegedett, a lakóház felújítására felvett összeget hol fizette, hol pedig nem. Pontosan nem tudom, hogy hány helyen és milyen összegű tartozásai vannak, de közel 2 M Ft-nyi. Sajnos az egészségi állapota romlik, nem igazán jók a jövőbeni kilátásai, itt már csak hónapokról beszélhetünk.

A kérdésem az volna, hogy örökség esetén mivel 1/6-1/6 rész hivatalosan a férjemé és a húgáé, a fennmaradó 4/6 részről hogyan tudnának lemondani, mert sajnos a hitel összege közel azonos a lakóépület értékével.Tudom van arra lehetőség, hogy lemondani az örökségről, ebben az esetben a gyermekeink lépnének az öröklők sorába. A mi gyermekeink már felnőtt korúak, de sajnos a húg gyermekei közül az egyik csak 16 éves. Ebben az esetben hogyan működik a lemondása?

Aki az örökséget nem akarja elfogadni még örökhagyó életében – kétoldalú szerződéssel – lemondhat az örökségéről.

Örökhagyó halálát követően az örökséget csak egyoldalú nyilatkozattal visszautasítani lehet. A visszautasítás leszármazóra is kiható hatályú, ha kifejezetten így szól.

A visszautasítás érvényességéhez ebben az esetben az illetékes gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ha minden örökös visszautasítja az öröklést, a végső örökös a Magyar Állam.

Hogyan alakul a hagyatékátadás a túlélő házastárs viszonylatában?

Share Button

Édesapám augusztusban ment el tőlünk, én egyedüli fia vagyok. Ő időközben újraházasodott, tehát nekem egy mostohám van. Van lakóingatlan, amit nem tudom, hogy vettek a mostohámmal, de közösen és garázsok, autó dolgok.

Ilyenkor mit jelent az egy gyermekrész ? Mi várható? Érdemes -e utánanézni dolgoknak, mert kezd nem túl baráti lenni a viszony? A hagyatéki eljárás megindult.

Ha leszármazó mellett házastárs is van, a házastárs a leszármazóval együtt örököl, egy gyermekrészt.

A házastárs a közösen örökhagyóval lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon csak holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl, nem pedig egy gyermek résznyi tulajdon jogot.

A haszonélvezeti jog nem korlátozható és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. A házastárs kiesik az öröklésből, ha a másik házastárs halálakor a házastársak között nem állt fenn életközösség, és annak visszaállítására sem volt kilátás.

Ha édesapa nevén volt ingatlan / lakás rész – melyet közösen lakott házastársával – akkor ennek kizárólagos örököse a leszármazó, míg minden egyéb hagyaték tulajdoni joga a fent elmondottak szerint öröklődik.

Köteles-e a tulajdonos a haszonélvezőt elviselni?

Share Button

Örökösödési problémával keresném önt. Elhunyt az édesanyám, az öcsémmel ketten vagyunk leszármazottak, van egy házastársa (nem az édesapánk), és van 2 unokabátyánk (édesanyám testvérétől, aki már régebben meghalt).

Ha jól értelmeztem az interneten olvasottakat, a 2-2 testvér egyenlően részesül az ingatlanból, a férj pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott édesanyám halálával az ingatlan felett. (?!)

Ilyen esetben mik a további teendők, és muszáj-e elviselnie az örökösöknek a kéretlen haszonélvezőt az ingatlanban?! Miket tehet meg a haszonélvező az ingatlannal, és milyen költségek terhelik őt, illetve az örökösöket? Gondolok itt pl. arra, hogy mi történik abban az esetben, ha a haszonélvező lelakja az ingatlant.

Ha leszármazók mellett házastárs is van, a házastárs a leszármazókkal együtt örököl, egy gyermekrészt –feltéve, ha az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon felül van más ingatlan is.

Ilyen esetben a házastárs a közösen örökhagyóval lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon csak holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl, nem pedig egy gyermek résznyi tulajdon jogot.

Ha nincs más ingatlan a gyermekek fejenként egyenlő arányban örökösei a hagyaték tárgyát képező ingatlannak és a túlélő házastársat azon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.

A haszonélvezeti jog nem korlátozható és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

A házastárs kiesik az öröklésből, ha a másik házastárs halálakor a házastársak között nem állt fenn életközösség, és annak visszaállítására sem volt kilátás.

A haszonélvező a birtoklásával együtt járó valamennyi közműköltséget viseli. A felek megállapodhatnak abban, hogy a helyi adót is a haszonélvező fizeti, erről az illetékes önkormányzatnak a vonatkozó adatlapon nyilatkozniuk lehet.

A rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett állagváltozásért való helytállás a haszonélvezőt nem terheli, ez alól kivétel a rendeltetés ellenes használatból bekövetkező kár.

Mi minősül ági vagyonnak?

Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel lehet az örökösök által.

Mit örököl a gyermek, és mit a túlélő házastárs?

Share Button

Feleségem elhunyt. Első házasságából van egy lánya. Mi jár neki az örökségből az anyja után?

Házastárs elhalálozása esetén a túlélő házastárs egy gyermek résznyit örököl az elhunyt meglévő gyermeke mellett és a házastársak által utolsóként közösen lakott lakás és annak berendezési tárgyain holtig tartó haszonélvezeti jogot.

Fontos tudni: ha nincs más hagyatéki tárgy, mint az utolsóként közösen lakott lakás, akkor a túlélő házastárs csak annak haszonélvezeti jogát örökli, míg a leszármazó örökös annak 1 / 1-ed tulajdoni jogát.

1 / 9 oldal12345...Utolsó »