öröklés címkével jelölt bejegyzések

Kikényszeríthető-e az osztályos egyezség bírósági úton?

Share Button

A testvéremmel örököltünk két ingatlant az édesapám után. Az egyik ingatlan 1/1 tulajdonában volt az édesapámnak (ebben lakik a testvérem).

A másik ingatlannak pedig 1/2 tulajdonrésze az én tulajdonomban van a másik fele az édesapámé volt (ebben lakok én).

Tetemes adóssága van a testvéremnek és az ő rá eső részt az örökségből át akarja íratni a gyerekére a hagyatéki eljáráson.

Ami azt jelentené hogy az ingatlan amiben lakik 1/2 része a gyereke nevén lenne a másik 1/2 rész pedig az én nevemen lenne.

A másik ingatlannak amelyben én lakok annak pedig a negyed része átkerülne a gyermeke nevére a 3/4 része pedig lenne az én részem.

Én csak azt szeretném ha az az ingatlan amiben laknak az teljesen lenne a gyermeke nevén legyen a másik aminek 1/2 része az én tulajdonomban van az pedig az én nevemen legyen kizárólag 1/1 tulajdonban.

Ha nem tudunk megegyezni az osztályos egyezségnél akkor bírósághoz fordulhatok és kérhetem így a vagyonfelosztást?

Az örökösök között a hagyatéki eljárás során tett osztályos egyezség azt jelenti, hogy az örökösök közös akarattal a hagyaték tárgyaiból való részesedésüket a törvényes öröklési rendtől eltérően szabályozzák.

Lényeg, hogy minden örökös részesedik a hagyatékból, de nem a törvényes öröklésnek megfelelően. Fontos tudni hogy osztályos egyezséget bírósági úton kikényszeríteni nem lehet csak a törvényes öröklést.

 

Mennyit örököl a házastárs a közösen lakott ingatlanból?

Share Button

Édesapánk egyedüli gyermekként 2008-ben örökölt egy ingatlant, ezzel egyedüli tulajdonossá vált.

2014-ban elváltak édesanyánkkal, majd 2015-ben összeházasodott az új feleségével.

2019-ban az új feleség nyomására (a tudtunk nélkül) az ingatlan tulajdoni lapjára 1/10 rész “házassági vagyonközösség elismerése”, 1/10 rész “ajándékozás” jogcímen az új feleség részére lett bejegyezve.

Idén édesapánk elhunyt, az örökösödésben tehát az új feleség, és a 3 fia vesz részt (jómagam, és 2 édestestvérem).

A kérdésem az lenne, hogy a feleség mekkora részt örököl így az ingatlanból, ugyanis mindhárman egyhangúan úgy gondoljuk, hogy a házasságkötés és a tulajdoni lapban történt változtatások egyaránt az új feleség részéről szándékos haszonszerzési szándékkal történtek.

A Ptk. egyik alapelve a szerződéskötési szabadság. A polgári jog nem ismeri e körben a szándékosságot sem a gondatlanságot. Ezek a büntető joghoz kapcsolódó kategóriák.

A családon belül és a házastársak között létrejövő jogügyleteket a magyar jog preferálja különösen az adójog, merthogy illetékfizetési kötelezettség nélkül lehet ilyen szerződéseket egymás között megkötni.

Az ajándékozás esetén ha örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül történt a jog a törvényes örökösök bizonyos körének köteles részt biztosít.

A házastársi ajándék, ha ezen 10 éven belül történt a leszármazókat feljogosíthatja köteles rész iránti igény előterjesztésére, de csak az ajándék vonatkozásában, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

A hagyatéki eljárásban a házastárs olyan mértékben örököl mintha ő is egy gyermek lenne azaz 1 / 4-ed részben lesz örököse mindannak ami nem az örökhagyóval utolsóként lakott lakóingatlan és annak berendezési tárgyai. Ezekre ugyanis a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl.

Egyenes ági öröklés esetén kell-e öröklési illetéket fizetni?

Share Button

Szüleim, 1969-ben építettek egy víkendházat. Édesapám halála után 50%-ban az én tulajdonomba került 50%-ban pedig édesanyám volt a tulajdonosa eleve. Édesanyám lett a haszonélvezője.

Édesanyám elhunyt nemrég. Én vagyok az egyedüli egyenesági leszármazottja. Végrendelet nem készült. Kell-e bármilyen adót, vagy illetéket fizetnem ?

Azért érdekel, mert a Földhivatalnak elküldtem a halotti anyakönyvi kivonatot azzal, hogy legyenek szívesek törölni édesanyám tulajdon-, és haszonélvezeti jogát.

Nemrég hívott az Önkormányzattól egy hölgy, és érdeklődött az ingatlanról. Feltett kérdéseket annak érdekében, hogy meg tudják állapítani az ingatlan értékét adó, vagy illeték szempontjából.

Én úgy tudom, hogy régebben épült és ráadásul alacsony értékű, valamint nem lakás céljára használható ingatlanok esetében nem kell sem adót, sem illetéket fizetni. Annak idején édesapám halálakor sem kellett. Ez 18 évvel ezelőtt történt. Azóta megváltozott ?

Más tulajdonában levő ingatlanon, ha haszonélvező elhalálozik a tulajdonos halotti anyakönyvi kivonat földhivatali bemutatásával töröltetheti a haszonélvezeti jogot az ingatlan tulajdoni lapjáról.

Ha az elhunyt haszonélvező az ingatlannak résztulajdonosa is a haszonélvezeti jog csak hagyaték átadó végzéssel töröltethető.

Egyenes ági közeli hozzátartozók között az öröklés értékhatártól függetlenül illetékmentes.

Mennyi az öröklési illeték mértéke nagynénitől történő öröklés esetén?

Share Button

Anyukám testvére rám hagyja 2 lakását. Végrendelet van. Mennyi illetéket kell fizetnem?

Nagynénitől/nagybácsitól végrendeleti úton történő lakóingatlan öröklése után az örökösnek a  hagyatéki eljárásban szereplő adó-értékbizonyítványban foglalt összeg után 9% öröklési illetéket kell fizetnie.

 

Meddig szja köteles az örökölt ingatlan eladása?

Share Button

A férjem 2015-ben halt meg, de a Hagyatéki végzés 2016-ban jött létre.Mikortól számít az értékesítés adómentessége? Az egyik testvér tulajdoni hányadát 7 millió forintra értékelték. Eladhatja testvérének egy millióért?

Az öröklés az örökhagyó halálával következik be. A hagyatéki eljárásban adó-értékbizonyítvány állapítja meg a szerzéskori értéket.

Ha az eladási ár ettől kevesebb nem kell az eladónak személyi jövedelemadót fizetnie mert az eladásból nem származik jövedelme függetlenül attól, hogy az értékesítés az örökhagyó halálát követő 5 éven belül történik.

Fontos tudni, ha például az adó-értékbizonyítványban szereplő összegnél magasabb összegért adják el az örökölt ingatlant vagy annak egy bizonyos tulajdoni hányadát és az értékesítés örökhagyó halálát követő 5 éven belül történik akkor a különbözet után 15% szja-t kell kifizetnie az eladónak.

Ha az értékesítés 5 éven túl történik, nincs szja fizetési kötelezettség.

Mit örököl a házastárs?

Share Button

Feleségemmel, új autót vettünk. Én az üzembentartó vagyok Ő a tulajdonos. Három gyereke van. Elhalálozása esetén, öröklik azt? Nekem csak a költségekre lesz jogom?

Kérdésére választ a Ptk alábbi rendelkezése adja meg:

7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

  1. a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
  2. b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Az autó – ha más egyezséget nem kötnek a hagyatéki eljárásban – osztatlan közös tulajdonba kerül a leszármazó örökösökkel.

Haszonélvezet megváltásának kérése esetén mennyi illeti meg a haszonélvezetet örökölt házastársat?

Share Button

A férjem 2015-ben hunyt el. A közösen lakott ingatlan tulajdonjogát 1/1 a fia örökölte, és pedig az egész haszonélvezetét. Kérem az Új Ptk 7:59§ 1,2 bek értelmezését arra az esetre ha a haszonélvezet megváltását kérem életkörülményeim megváltozása miatt. Egy gyermekrész a haszonélvezettel terhelt vagyonból amit kérhetek?

Kérdésére válaszolva a Ptk. az alábbiak szerint rendelkezik:

7:59. § [A házastárs megváltási igénye]

(1) A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

(2) A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

Milyen hatása van az élettársi kapcsolatnak az öröklésre?

Share Button

Élettársi kapcsolatot szeretnék létesíteni, nem bejelentettet, csak úgy, hogy a lakcímmel oda leszek jelentve. Az ingatlanon amiben élni fogunk együtt ketten, csak haszonélvezeti joga van a társamnak, a fiáé a ház. Nekem nincs ingatlanom, csak egy nagyobb összeg megtakarításom, neki nincs csak a nyugdíja.

A kérdésem az lenne, ha ne tán Én halnék meg előbb, és esetleg nem készülne végrendelet általam, akkor az Én megtakarított pénzem, vagy esetleg azon vett ingatlan a közös életünk alatt az Én örököseimé maradna? (3 gyermek). Vagy kössünk vagyon szerződést? Nyugdíjam van nekem is és a társamnak is. Mind a ketten saját pénzből gazdálkodunk majd. Erről kell-e papírt készíteni?

Az Ön által vázolt élettársi jogviszonynak öröklési jogi hatásai nincsenek. Bármelyik élettárs halála esetén a törvényes öröklés rendje szerint alakul az öröklés. Ez az Ön esetében azt jelenti, hogy leszármazói egyenlő arányban lesznek az örökösei, kivéve, ha ettől eltérő végrendeletet készít.

Tanácsos -e elhalálozás előtt rendelkezni a hagyaték sorsáról?

Share Button

Idős nagynénémnek hárman vagyunk örökösei: nagynéném bátyjának a lánya, és nagynéném nővérének, azaz édesanyámnak a gyermekei. (húgom és én).

Az örökség egy tehermentes társasházi lakás lesz. Nagynéném nem készített végrendeletet. A jövőre készülvén, mi lenne a legpraktikusabb? Ön mit ajánlana nekünk? Hármónk között nem szeretnénk különbséget az örökségben.

Mivel öröklési illeték fizetési kötelezettségük származna egy esetleges hagyatéki eljárás által való öröklésükből fakadóan, ezért javaslom, hogy egyeztessék le azt a hagyatéki eljárást kikerülő azonnali lehetőséget, hogy ajándékozás útján szerezzék meg az ingatlan 1 /3 – 1 / 3-ad tulajdoni jogát. Így nem kell hagyatékátadási közjegyzői díjat fizetniük.

A bekövetkező öröklés után fizetendő illeték megegyezik az ajándékozási illeték mértékével, mindkettő esetben 9 %. Az ajándékozó bentlakását élete végéig a szerződésbe foglalt haszonélvezeti jog alapítással lehet biztosítani és a haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyeztethető az ingatlan-nyilvántartásba.

Mi az az ági vagyon?

Share Button

Szeretném megkérdezni, mi azaz ági vagyon? A ház, termőföld ági vagyonnak számít? Örökölhet-e ági vagyont az a személy aki nem egyenes ági leszármazott?

Ági vagyon a hagyatéki eljárásban csak akkor jöhet szóba, ha pl. kizárólag a házastárs örököl, mert ebben az esetben nincs leszármazó, sem felmenő. Ági vagyon előterjesztésére a testvér jogosult – belépve a hagyatéki eljárásba – ha valószínűsíti, hogy az adott vagyontárgy a hagyatékban ági vagyon.

Ági vagyonnak minősíthető az örökhagyó részére szüleitől vagy nagyszüleitől kapott vagyontárgy,  mely lehet termőföld is. A testvértől távolabbi rokon ági igényt nem terjeszthet elő.

1 / 11 oldal12345...10...Utolsó »