öröklés címkével jelölt bejegyzések

Mennyi az öröklési illeték mértéke szülőtől történő öröklés esetén?

Share Button

Édesanyám nemrég halt meg. Életében készített végrendelete alapján örökösül jelölt meg 2 db szántó(7,0275ha, 9 202 400Ft érték)tekintetében. Egyetlen testvérem meghalt, de Édesapám korábbi halála után még Ő is örökölt(én nem!) termőföldet.

Édesanyám hagyatéki tárgyalása még nem volt, de szeretnék tisztában lenni a költségekkel, és nem tudom, hogy jól értelmezem-e a törvény szövegét az öröklési illeték és adózás tekintetében, minthogy termőföldről van szó! Kérdéseim: kell-e öröklési illetéket és adót fizetnem és mennyit?

Egyenesági közeli hozzátartozó öröklése illetékmentes, függetlenül az öröklés tárgyától, mértékétől.

A születési név megváltoztatása befolyásolja-e a szülőktől történő öröklést?

Share Button

Születési családi név (anyakönyvben szereplő név) megváltoztatása a szülőktől való öröklésre befolyással lehet-e. Ha igen, milyen esetben?

A törvényes öröklési rend alapja a vér szerinti és nem a név szerinti hozzátartozói viszony.

Milyen mértékű az öröklési illeték testvértől való öröklés esetén?

Share Button

Bátyámnak nincs gyermeke,nincs felesége. Szülők,nagyszülők már nem élnek.

Azt szeretném megkérdezni,hogy autó-ingatlan-termőföld -államkötvény-tulajdonjogát én öröklöm-e? Milyen illetékfizetés terhel?

Ön mint a testvére egyedüli örököse illetékmentesen örököl  ugyanis 2020. július 8. óta értéktől függetlenül illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás. Korábban csak az egyenes ági rokonok, tehát szülő és gyermek, valamint özvegy és házastárs örökrésze és ajándéka mentesült az illeték alól.

Kizárható-e az egyik gyermek az öröklésből?

Share Button

Van egy közös tulajdonú ház a férjemmel a nevünkön, fele fele arányban. Van 2 fiú gyermekünk.

Én mint édesanya a fél ház részemet teljes egészében a kisebbik fiamra szeretném hagyni. Ki szeretném zárni a nagyobbikat az anyai részből.

Kérdés az lenne, elég ha én kézzel írok egy végrendeletet és két tanúval aláíratom ez így teljes mértékben elfogadható lesz a hagyatéki végzéshez, vagy ügyvédhez kell ez ügyben fordulnom?

Meg kell indokolnom a kizárás okát? Illetve olvastam olyat is, hogy van köteles rész is, ez ügyben szerepet játszik vagy teljes mérték kizárható a végrendelettel.

Az írásbeli magánvégrendelet  alkalmas okirat a végrendelkezésre, mely mintáját a netről letöltheti.

A kizárás történhet úgy is, az egyik  fiúról a végrendeletben nem tesz említést (mellőzős) és minden ingó/ ingatlan vagyonát halála esetén a másik gyermekére hagyja. Ez esetben számolnia kell azzal, hogy a végrendelettel öröklésből kizárt gyermek köteles igényt terjeszthet elő, a hagyatéki eljárás során, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a. Valamely gyermekét az örökségtől csak kitagadással tudja megfosztani, melynek azonban előfeltételei vannak:

7:78. § [Kitagadási okok]

(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  1. a)az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
  2. b)az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
  3. c)az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
  4. d)az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
  5. e)erkölcstelen életmódot folytat;
  6. f)– akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
  7. g)a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

(2) A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

(3) A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

(4) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

(5) Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Le lehet-e mondani az örökség egy részéről?

Share Button

Édesanyám a nagyszüleim után a testvérével felesben örökölt egy zártkertet. Édesanyám már többször szerette volna értékesíteni (igazából csak a gond és költség van vele, az értéke pedig szinte a nullával egyenlő), de a testvére ebbe nem egyezett bele, gyakorlatilag beszélni sem lehet vele.

A kérdésem az lenne, hogy lemondhatok-e az örökségemnek csak erről a részéről? Ha igen, akkor ki örökli a rám eső részt, amiről lemondok? Két felnőtt gyermekem van, azt sem szeretném, ha az ő nyakukba szakadna utánam.

Két testvérem van, tudomásom szerint ők sem kérnek a telekből. Édesanyám testvére biztos nem ír alá semmit, még azt sem, ha anyu odaajándékozná neki a rá eső részt. Neki is három gyermeke van, tehát 1/6-od arányban öröklünk édesanyáink után. Szerencsére még mindketten élnek és egészségesek, ezért úgy gondolom, talán most még egyszerűbben megoldható ez a probléma.

Ha valaki nem szeretne örökölni két dolgot tehet:

Örökhagyó életében köt vele egy szerződést melyben kifejezi abbéli akaratát, hogy már most lemond az öröklésről. A lemondásnak teljes körűnek kell lennie, azaz örökhagyó halálakor örökhagyó tulajdonát képező valamennyi  ingatlan, ingó dologra nézve kiterjedőnek.

A lemondással a lemondó kiesik az öröklésből és a soron következő törvényes örökös örököl.

A másik megoldás, hogy örökhagyó halálakor a hagyatéki eljárás során visszautasítja az örökségét. Ha minden örökös visszautasítással él a szükségképpeni örökös a Magyar Állam lesz.

E körben tehát el lehet odáig jutni, hogy édesanya testvérének mint törvényes örökösnek is nyilatkozat tételi kötelezettsége keletkezik

Ki örökli az ági vagyonként szerzett hagyatékot?

Share Button

Hogyan örököl a túlélő özvegy ha az örökhagyónak a közösen szerzett házon és felszerelési tárgyakon túl volt az édesapjától ági vagyonként örökölt ingatlanrésze? Tehát örökül-e a túlélő özvegy az általuk nem lakott ági vagyonból?

Az ági vagyon jogi jellegét állító örökösnek polgári perben van lehetősége bizonyítani a vagyontárgy ági jellegét, ha a túlélő házastársa hagyatéki eljárás házastársa e körben egyezségre nem jut.

 

Adóstárs milyen mértékig felel a hiteltartozásért?

Share Button

Örököltem egy autót hitellel. Adóstárs voltam az eredeti szerződéskor.

Szeretném kérdezni, hogy a bank felé köteles vagyok -e a saját vagyonommal felelni, köthet-e új szerződést velem?

Jelzáloggal terhelheti-e az én vagyonomat? A hitel teljes összegét kell visszafizetnem vagy csak a hagyaték erejéig vagyok köteles a hitelt megfizetni?

Ha csak örökös lenne az örökség erejéig felelne a tartozásért, azonban mint adóstárs a teljes vagyonával felel.

Ausztriában élő magyar állampolgár hagyatékának átadása hogyan történik?

Share Button

Ausztriában élő magyar állampolgár vagyok, 3 vér szerinti gyermekem Magyarországon él. Halálom esetén milyen jogi szabályok alapján folyik le az örökösödés? Kell-e a gyerekeimnek örökösödési illetéket fizetni és melyik országban stb?

Végrendeletet hol célszerű elkészíttetnem? Van-e olyan dolog amire külön felhívná a figyelmemet?

Örökhagyó halálakori szokásos tartózkodási hely határozza meg a hagyatéki eljárás helyét. Feltételezve, hogy ez Ausztria  és hogy Magyarországon is van ingatlana az osztrák jog szerint és Ausztriában lesz a hagyaték átadva.

Európai Öröklési Bizonyítvánnyal a magyar ingatlan hagyatékra gyermekei mint örökösök nevükre tudják íratni az ingatlant. Ha viszont végrendeletet készít – melyet megtehet Magyarországon is és Ausztriában is – és abban rögzíti, hogy a magyar jog szerint legyen a hagyaték átadás akkor az osztrák bírósának így kell eljárnia.

Ausztria és Magyarország között van kettős adózást és illeték fizetést elkerülő egyezmény. Ha az örökösök az osztrák  jog szerint fizetnek ezért Magyarországon öröklési illetéket fizetniük nem kell.

Fentiek elkerülését célozandóan megteheti, hogy gyermekeire ajándékozza az ingatlant illetékmentesen és holtig tartó haszonélvezeti jogot alapít rá elidegenítési és terhelési tilalommal.

Így elkerülhető a hagyaték átadás költsége, a végrendelet költsége, az Európai Öröklési Bizonyítvány költsége, a közjegyzői díj stb. Ha kéri szívesen segítem az okirat elkészítésében.

Kikényszeríthető-e az osztályos egyezség bírósági úton?

Share Button

A testvéremmel örököltünk két ingatlant az édesapám után. Az egyik ingatlan 1/1 tulajdonában volt az édesapámnak (ebben lakik a testvérem).

A másik ingatlannak pedig 1/2 tulajdonrésze az én tulajdonomban van a másik fele az édesapámé volt (ebben lakok én).

Tetemes adóssága van a testvéremnek és az ő rá eső részt az örökségből át akarja íratni a gyerekére a hagyatéki eljáráson.

Ami azt jelentené hogy az ingatlan amiben lakik 1/2 része a gyereke nevén lenne a másik 1/2 rész pedig az én nevemen lenne.

A másik ingatlannak amelyben én lakok annak pedig a negyed része átkerülne a gyermeke nevére a 3/4 része pedig lenne az én részem.

Én csak azt szeretném ha az az ingatlan amiben laknak az teljesen lenne a gyermeke nevén legyen a másik aminek 1/2 része az én tulajdonomban van az pedig az én nevemen legyen kizárólag 1/1 tulajdonban.

Ha nem tudunk megegyezni az osztályos egyezségnél akkor bírósághoz fordulhatok és kérhetem így a vagyonfelosztást?

Az örökösök között a hagyatéki eljárás során tett osztályos egyezség azt jelenti, hogy az örökösök közös akarattal a hagyaték tárgyaiból való részesedésüket a törvényes öröklési rendtől eltérően szabályozzák.

Lényeg, hogy minden örökös részesedik a hagyatékból, de nem a törvényes öröklésnek megfelelően. Fontos tudni hogy osztályos egyezséget bírósági úton kikényszeríteni nem lehet csak a törvényes öröklést.

 

Mennyit örököl a házastárs a közösen lakott ingatlanból?

Share Button

Édesapánk egyedüli gyermekként 2008-ben örökölt egy ingatlant, ezzel egyedüli tulajdonossá vált.

2014-ban elváltak édesanyánkkal, majd 2015-ben összeházasodott az új feleségével.

2019-ban az új feleség nyomására (a tudtunk nélkül) az ingatlan tulajdoni lapjára 1/10 rész “házassági vagyonközösség elismerése”, 1/10 rész “ajándékozás” jogcímen az új feleség részére lett bejegyezve.

Idén édesapánk elhunyt, az örökösödésben tehát az új feleség, és a 3 fia vesz részt (jómagam, és 2 édestestvérem).

A kérdésem az lenne, hogy a feleség mekkora részt örököl így az ingatlanból, ugyanis mindhárman egyhangúan úgy gondoljuk, hogy a házasságkötés és a tulajdoni lapban történt változtatások egyaránt az új feleség részéről szándékos haszonszerzési szándékkal történtek.

A Ptk. egyik alapelve a szerződéskötési szabadság. A polgári jog nem ismeri e körben a szándékosságot sem a gondatlanságot. Ezek a büntető joghoz kapcsolódó kategóriák.

A családon belül és a házastársak között létrejövő jogügyleteket a magyar jog preferálja különösen az adójog, merthogy illetékfizetési kötelezettség nélkül lehet ilyen szerződéseket egymás között megkötni.

Az ajándékozás esetén ha örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül történt a jog a törvényes örökösök bizonyos körének köteles részt biztosít.

A házastársi ajándék, ha ezen 10 éven belül történt a leszármazókat feljogosíthatja köteles rész iránti igény előterjesztésére, de csak az ajándék vonatkozásában, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

A hagyatéki eljárásban a házastárs olyan mértékben örököl mintha ő is egy gyermek lenne azaz 1 / 4-ed részben lesz örököse mindannak ami nem az örökhagyóval utolsóként lakott lakóingatlan és annak berendezési tárgyai. Ezekre ugyanis a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl.

1 / 12 oldal12345...10...Utolsó »