öröklés címkével jelölt bejegyzések

Mikor örököl a túlélő házastárs egy gyerek résznyit a vagyonból?

Share Button

Az egyik fél elhalálozásakor az özvegy haszonélvezeti jogot szerez a lakott ingatlanra és gyermek léte esetén egy gyereknyi részt örököl.

Mi tekintendő az örökség részének? Az elhalálozás idejében meglévő közös vagyon teljessége, vagy csak a fele – mondván a vagyont a házastárssal a vagyonközösségben együtt szerezték. Azaz egy gyerek esetén az özvegy a teljes vagyon felét vagy 3/4-ét kapja?

A túlélő házastárs az örökhagyó tulajdonában levő ingatlanon állagot (tulajdonjogot) nem örököl, csak haszonélvezeti joga keletkezik az ingatlanon – feltéve, hogy a házastársi jogviszony fennáll és az ingatlan az elhunyt házastársa halála idején vele közösen lakott volt.

Az egy gyerek résznyi tulajdonjogot a túlélő házastárs csak akkor örököl, ha az előbb említett ingatlanon felül is van a hagyatékban ingatlan.

Mi az öröklési rend, ha nincs gyermek, de örökhagyó szülei élnek?

Share Button

Egy ház a feleségemmel közös volt. Halála után az ő részét ki örökli? Gyermek nincs. Az elhunyt szülei élnek.

Ha leszármazó nincs, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon túli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Örökölhető-e a haszonélvezet? Kiskorú ingatlanára alapítható-e haszonélvezet?

Share Button

A kérdésem az lenne, hogy haszonélvezeti jogot – esetlegesen – végrendelettel örökölhetek-e, bejegyezésre kerülhet-e ? Anyukám lakása a kisfiam nevén van, de a mama a haszonélvező. Ki tudja mit hoz a jövő alapon azt szeretné, hogy a tulajdonjog továbbra is maradjon a gyerekem nevén, de halála esetén én legyek a haszonélvező ? Milyen megoldást javasolna esetleg az ilyen esetre ?

Végintézkedéssel az ingatlan tulajdonosa haszonélvezet alapítására jogosult az ingatlanon. Haszonélvezőnek ilyen jogi lehetősége nincs. A gyermeke tulajdonát képező ingatlanra a gyermek alapíthat az Ön javára haszonélvezetet, mely haszonélvezet édesanyával közösen illetheti meg Önt. Ha a gyermek kiskorú a haszonélvezet alapítását a nagykorúsága idejére javasolt tenni.

Válás esetén közös vagyon részét képezi-e a szülőtől korábban örökölt ingatlan?

Share Button

Válás előtt állok, a szüleimtől örökölt ingatlant a válás előtt el fogom adni. Ez az összeg ugye nem fogja a közös vagyonunkat képezni, amin osztozkodnom kellene? Ha igen, akkor mit javasol, hogy az enyém maradhasson az örökölt ingatlanom ára?

A Polgári Törvénykönyv rendelkezik az ági vagyonról 6:67. § -ban. Fontos tudni, hogy az ági vagyon ági jellegét bizonyítani tudni kell.  A szülőtől örökölt vagyon ági vagyon. Ennek bizonyítására leginkább a hagyatékátadó végzés szolgál. Házastársi vagyonközösség tekintetében az ági vagyon külön vagyonnak minősül és külön vagyon marad az ági vagyon eladásából származó bevétel is.

Testvértől történő öröklés esetén milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem.

Kérdéseim a következők: 1. Kell-e örökösödési illetéket fizetni és mennyit, ha valamelyikünk meghal és a másik (vagy annak gyermekei)örökli(k)az ingatlant?Az ingatlan értéke kb. 45-50 millió Ft.

2. Öcsémnek van egy 14 millió Ft értékű másfél szobás lakása is, melynek 100% arányban tulajdonosa.

Halála esetén kell-e nekem és ha igen mennyi örökösödési illetéket fizetni, ha a lakása a tulajdonomba kerül?

Testvértől való öröklés esetén a testvér örökös illetékfizetésre kötelezett. Az öröklési illeték alól az egyenes ági rokonok, azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók mentesek.

Lakóingatlan öröklése után 9% az öröklési illeték, míg minden egyéb más öröklése után 18 %. Ha azonban az örökhagyónak leszármazói vannak a testvére nem örököl csak a leszármazók.

Ki köteles megfizetni az örökölt adósságot?

Share Button

Hárman vagyunk Testvérek édes anyán elhunyt megörököltük a családi házat hárman és 1 millió forint adósságot, amit mind a hárman elfogadtunk és meg beszéltük, hogy kifizetjük közösen.

Legidősebb testvérünk kijelentette ö nem hajlandó fizetni, mert nem lakik a családi házban és annak kell az adósságot fizetni, aki a házban lakik.

Arra lennék kíváncsi hogy a házban lakó örökösöknek kell kifizetni a megörökölt adósságot vagy az összes örökösnek?

A hagyaték erejéig az örökös társak egyetemlegesen felelősek a hitelezők felé.

Ki rendelkezik a viszautasított örökség sorsa fölött?

Share Button

Bátyám Németországban dolgozott és ott halt meg júniusban. Elvált és van kettő felnőtt korú gyermeke akik örökölnének utána, viszont lemondanak az örökségről,mivel nagyon sok adósság van a házon.

A Bátyám bankszámláját sem cégét nem tudtuk lezárni, mondván az örökösök tehetik meg a hagyatéki tárgyalás után. Van a számlán több ezer euró. Ha lemondanak az örökségről akkor hogy lehet a számláját megszüntetni és mi lesz a rajta lévő pénz sorsa? Én is ott dolgozok ahol a Bátyám dolgozott odakinn.

Az örökséget csak teljes egészében lehet visszautasítani. Ha minden örökös visszautasít a szükség szerű örökös a magyar állam.

Javaslom, hogy a bankszámlán levő pénz és az adósság, valamint az ingatlan értékét figyelembe véve döntsenek a visszautasításról, vagy az örökség elfogadásáról.

Örökölt ingatlan eladása esetén milyen szja fizetési szabályok vannak?

Share Button

Férjem szülei 1/2 1/2 arányban voltak tulajdonosai egy belvárosi 55 nm lakásnak. Apósom halála után / 2002-ben/ a két gyermeke /férjem és nővére/ 1/4 1/4 arányban megörökölték a lakás felét, anyósom továbbra is tulajdonosa maradt a lakás másik 1/2 -nek, és az egész lakóingatlanra haszonélvezeti joga volt.

2016-ban meghalt anyósom, hasonlóan a korábbiakhoz, a két gyermeke/ férjem és nővére/ a 1/2 tulajdoni részt 1/4 1/4 arányban örökölték. Gyakorlatban a férjem is, és a nővére is 1/2 1/2 arányban tulajdonosai ennek a lakóingatlannak.

2016-ban a hagyatéki jegyzőkönyvben ennek az ingatlannak a becsértéke 33 M Ft volt, jelenleg 41 M Ft a piaci ár.

Az iránt érdeklődöm, hogy az 1/2 1/2 tulajdoni részből már nem adóköteles, csak a 2016-ban megörökölt anyai rész, az adózás szempontjából hogyan fogják bevallani, ha eladásra kerül az ingatlan?

A becsérték és az eladási ár között 8 M Ft a különbség, ez kétfelé osztva 4- 4 Millió,de már adózás szempontjából kiesne 2 – 2 millió, mivel apósom 15 éve meghalt, így az utána örökölt 1/4 1/4 részek már nem adókötelesek.

Szja fizetés szempontjából az elhalálozás dátuma számít. Ehhez képest, ha eltelik 5 év az örökölt ingatlan eladásáig, akkor az ügylet adómentes. A hagyatéki érték az adó és értékbizonyítványban szereplő érték. Ha az öröklés évét követő évben magasabb áron adják el az ingatlant / részt a pozitív különbözet után kell 15 % SZJA-t fizetni és erről adóbevallást tenni az eladás tárgyévét követő év május 20. napjáig.

Milyen költségekre számíthatok örökösként?

Share Button

Hagyatéki eljárásban pénzt (kincstári takarékjegy, takarékszövetkezeti kamatjegy, banki számla )örököltem. A közjegyzői eljárás illetékét kifizettem, van-e adó (Szja) kötelezettségem és ha igen mennyi százalék?

Olyan örökös, akik nem közeli hozzátartozók öröklési illetéket fizetnek. A közeli hozzátartozók illetékmentesen örökölnek. Sem a közeli hozzátartozóknak , sem egyéb örökösöknek SZJA fizetési kötelezettsége – az öröklés miatt – nem keletkezik .

Ha az öröklés tárgya ingatlan és az örökös azt továbbértékesíti – többért, mint amennyiért örökölte – akkor kell csak SZJA-t fizetnie a pozitív különbözet után, feltéve, hogy az örökléstől számított öt év nem telt el.

Ráterhelheti-e az állam a meg nem született unokára az örökölt adósságot?

Share Button

Ha az állam megörökli az adósságot amit megörököltünk és lemondtunk róla, akkor a meg nem született gyermekre vagy unokára az állam ráterhelheti e az adósságot?

Az állam a szükségszerű végső örököse – örökség visszautasítása esetén – a hagyatéknak, beleértve az ingatlan hagyatékot is. Öröklést követően született vagy születendő személyeket az állam említett öröklése nem érinti, rájuk nézve kötelezettséget az állam nem keletkeztethet.

1 / 8 oldal12345...Utolsó »