haszonélvezet címkével jelölt bejegyzések

Mi a törvényes öröklés menete házastársak esetén?

Share Button

Férjem és én második házasságunkban élünk. Férjemnek az első házasságából két gyermeke született, nekem egy gyermekem. Közös gyermekünk nem született.

Házasságkötésünk után vettünk családi házat, ami csak kizárólag a férjem nevére került, illetve az ő nevén van még több milliós hitel, ami a családra házra lett felvéve. Érdeklődöm, hogy esetleges elhalálozása esetén az öröklés szabályai, hogyan alakulnak?

Férje esetleges halálakor a közösen lakott lakóingatlanra és berendezési tárgyaira Önnek holtig tartó haszonélvezeti joga keletkezik, azzal hogy férje gyermekei ugyan ezen ingatlannak egyenlő arányú tulajdonosai lesznek.

Ha van a férje nevén ezen ingatlanon felüli vagyon abból Ön mint túlélő házastárs egy gyermekrésznyit örököl. Az öröklés elfogadásával az örökösök örökhagyó hiteleit is megöröklik, de a felelősségük a fennálló terhekkel kapcsolatban csak az örökségük erejéig terjed.

Mi történik a haszonélvezettel, ha árverésen adják el a lakást?

Share Button

A bíróság válásunk során közös tulajdonú budapesti lakásunkat 50-50%-ban osztotta meg volt feleségem és köztem.

A saját részemet (50%) közös – nagykorú – gyermekünknek ajándékoztam, fenntartva részemre a holtig tartó haszonélvezeti jogot a használat érdekében.

A volt feleségem el akarja adni az ingatlant, amit sem az új tulajdonostárs, sem pedig én mint haszonélvező nem akarok.

Az eddigi válaszaiból azt olvasom ki, hogy árverés lesz a vége. Kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben nem mondok le a haszonélvezeti jogomról az milyen következményekkel jár az árverés során?

Jelenleg egyikünk sem él a lakásban, de egészségügyi okból a későbbiekben szükségem van budapesti lakhatásra.

Ha az árverés tárgyát képező ingatlan vagy annak egy része haszonélvezeti joggal terhelt az árverési vevő e joggal terhelten tudja csak az ingatlant megvásárolni.

 

Mennyit örököl a házastárs a közösen lakott ingatlanból?

Share Button

Édesapánk egyedüli gyermekként 2008-ben örökölt egy ingatlant, ezzel egyedüli tulajdonossá vált.

2014-ban elváltak édesanyánkkal, majd 2015-ben összeházasodott az új feleségével.

2019-ban az új feleség nyomására (a tudtunk nélkül) az ingatlan tulajdoni lapjára 1/10 rész “házassági vagyonközösség elismerése”, 1/10 rész “ajándékozás” jogcímen az új feleség részére lett bejegyezve.

Idén édesapánk elhunyt, az örökösödésben tehát az új feleség, és a 3 fia vesz részt (jómagam, és 2 édestestvérem).

A kérdésem az lenne, hogy a feleség mekkora részt örököl így az ingatlanból, ugyanis mindhárman egyhangúan úgy gondoljuk, hogy a házasságkötés és a tulajdoni lapban történt változtatások egyaránt az új feleség részéről szándékos haszonszerzési szándékkal történtek.

A Ptk. egyik alapelve a szerződéskötési szabadság. A polgári jog nem ismeri e körben a szándékosságot sem a gondatlanságot. Ezek a büntető joghoz kapcsolódó kategóriák.

A családon belül és a házastársak között létrejövő jogügyleteket a magyar jog preferálja különösen az adójog, merthogy illetékfizetési kötelezettség nélkül lehet ilyen szerződéseket egymás között megkötni.

Az ajándékozás esetén ha örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül történt a jog a törvényes örökösök bizonyos körének köteles részt biztosít.

A házastársi ajándék, ha ezen 10 éven belül történt a leszármazókat feljogosíthatja köteles rész iránti igény előterjesztésére, de csak az ajándék vonatkozásában, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

A hagyatéki eljárásban a házastárs olyan mértékben örököl mintha ő is egy gyermek lenne azaz 1 / 4-ed részben lesz örököse mindannak ami nem az örökhagyóval utolsóként lakott lakóingatlan és annak berendezési tárgyai. Ezekre ugyanis a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl.

Eladható-e haszonélvezettel terhelt ház?

Share Button

Édesanyám 2004-es halála után én örököltem a szülői házunk tulajdonjogát 1/1 arányban. A bátyám a nagyanyám házának édesanyánkra eső részét örökölte, illetve ha majd nagyanyánk elhunyt, a teljes ingatlant.Tehát ketten vagyunk testvérek, 1-1 ingatlannal.

A szülői házunkra édesapánk holtig tartó haszonélvezetet örökölt. Ez az ingatlan kb 2010 óta üresen áll. Évente kb 10 napot töltenek benne a bátyámék, mikor külföldről hazajönnek látogatni.

Minden közüzemet én fizetek 2010 óta, de már előtte is többször mikor édesapám nem fizette a közüzemi számlákat és kikapcsolás szélén állt a villany, a víz. A gázt még 2010 előtt kikapcsolták.

A ház állapota folyamatosan romlik. Elmondtam apámnak, hogy el szeretném adni a házat, mert feleslegesen áll, most még többet ér, mint mondjuk 5-10 év múlva.

Először azt mondta igazam van, rendben van. Bátyám hazajött karácsonyra, neki is elmondtam mi a tervem a házzal, de nem akar belemenni, holott nem ő ennek a háznak a tulajdonosa, illetve apánk véleményét is megváltoztatta, aki azóta hallani sem akar az eladásról.

A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnám eladni az ingatlant, hogy a haszonélvezet megszűnjön? Csak peres úton tudom elérni, hogy a haszonélvezetet megszüntessék?

Az Ön tulajdonában lévő, de édesapja haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelt ingatlant Ön csak a haszonélvezeti  joggal terhelten tudja értékesíteni.

A vevő részéről a vétel ilyenkor befektetési jellegű beruházás hiszen az ingatlant csak a haszonélvezeti joggal tudja megvásárolni.

E körben tudni kell, hogy a haszonélvezőnek a vonatkozó adásvételi szerződést nem kell aláírnia.

Javaslom azonban, hogy édesapát mindenről tájékoztatva egyezzenek meg abban, hogy édesapa a vevőnek eladja a haszonélvezeti jogát, mely az Illetéktörvény 72. §-a szerinti érték.

Például ha édesapa 65 éves elmúlt és az ingatlan 20 millió forintért kel el, a vételárból 4 millió forint míg Önt 16 millió forint illeti  meg.

Tájékoztatom, hogy a haszonélvezet csak az említett módon vagy ingyenes lemondással szüntethető meg – peres úton nem.

Megszüntethető-e a haszonélvezeti jog a haszonélvező tudta nélkül?

Share Button

A párom 1/4 részben tulajdonosa a családi házuknak, a testvéreivel megosztva, édesanyjuknak özvegyi haszonélvezete van az ingatlanon.

Az édesanyjuknak van egy párja, aki erre a címre nincs bejelentve, egyikük sem rendelkezik jövedelemmel( kivétel az özvegyi nyugellátás).

A házzal kapcsolatos minden kiadás a testvéreket terheli. A kérdésem az, hogy megszüntethető-e emiatt (nem látja el a haszonélvezeti kötelezettségeit) a haszonélvezeti jog, ill. az ő párját ki lehet-e “tenni”a házból a haszonélvező engedélye nélkül?

A haszonélvezeti jog személyes jog, mely alapján a haszonélvezőt mindaddig megilleti az ingatlan birtoklása, használata amíg e jogát a haszonélvező eladás vagy ingyenes lemondás útján meg nem szünteti.

A tulajdonos akaratából a haszonélvezeti jog nem szüntethető meg, bármilyen módon is viselkedik a haszonélvező.

Volt házastárs igényt tarthat -e olyan ingatlanra, melynek volt párja csak haszonélvezője, nem tulajdonosa?

Share Button

Jelenlegi párommal tavaly vettünk egy ingatlant ami az én nevemen van viszont ő maradt a haszonélvező. A kérdésem az lenne hogy a volt felesége ráteheti e a kezét az én ingatlanomra?

Az Ön nevére vásárolt ingatlanra, melyre a párja haszonélvezeti joga van bejegyezve annak volt felesére sem a kezét sem a lábát nem teheti be, hiszem a tulajdonjog szentsége Önöket védi.

Tanyára korábban alapított haszonélvezeti jog érvényes-e?

Share Button

Évekkel ezelőtt vásároltam egy ingatlant ami tanya és az egyik rokonomnak adtam az élvezeti jogot. Ezt most nagyon bánom de azt hallottam, hogy megszűnt a tanyára az haszonélvezeti jog. Ez igaz lenne?

A tanya a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik, a törvény a hatályba lépésekor az ilyen ingatlanokon fennálló holtig tartó haszonélvezeti jogot törölni rendelte.

Közeli hozzátartozók között maximum 20 évben szabályozta az időtartamot amely ideig haszonélvezeti jogot lehet alapítani.

Alapíthat-e haszonélvező harmadik személlyel haszonélvezetet?

Share Button

Az élettársam(Nem bejegyzett)szeretne rólam gondoskodni halála után. Van egy ház amiben lakunk, a felesége halála után haszonélvezeti joga van, és 2 gyereke tulajdonrészben. Szeretné biztosítani hogy életem végéig maradhassak a házban. Mit tud tenni? Végrendeletre gondolt, megvalósítható?

Tulajdoni jogot csak tulajdonostól lehet szerezni, ez igaz a haszonélvezeti jogra is, azaz, hogy csak tulajdonos alapíthat harmadik személlyel haszonélvezeti jogot és csak a saját tulajdoni hányadára.

Törlődik-e a hazonélvezeti jog a földhivatali törlést követően?

Share Button

A 2013.évi CCXII. törv, 108§-ra alapított haszonélvezeti jog megszüntetése a földhivatali bejegyzés törlésével egészében teljesedik-e, vagy a haszonélvezeti jogosultság megmarad ugyan, csak annak közhiteles nyilvántartásban tartása szűnik meg?

Ajándékozóként alapítottam haszonélvezeti jogot feleségem számára, tehát jelentős anyagi “ráfordítással” szereztem haszonélvezeti jogosultságot.

Hogyan képzelte a törvényalkotó, hogy ettől a szerzett jogomtól a hátam mögött, arról nem tudva meg lehet fosztani. Feleségem ugyanis nem közölte velem a földhivatali értesítőt, arra nem válaszolt, ez alapján törölték a haszonélvezetet. Mindezt évekkel később, az ingatlan eladásakor tudtam meg, ahol ilyen módon nem lehetett beleszólásom az eladásba, feleségem mind a 13 millió Ft-ot felvette.

Tájékoztatom, hogy a jogszabály alapján  az ingatlan-nyilvántartásból törölt haszonélvezet  abszolút jellegű, azaz mindenkire kiható hatályú, így a volt haszonélvezőt a jövőre nézve semmilyen jog nem illeti meg, a volt haszonélvezeti jogánál fogva.

Hogyan biztosíthatom azt, hogy ne minden gyerekem részesüljön az örökségemből?

Share Button

Négy felnőtt gyerekem van két házasságból. Az első házasságom után elváltam, az ott született két lányommal megromlott a viszony, több mint 10 éve nem beszéltünk, nem találkoztunk.

A jelenlegi feleségemmel az ingatlanunk közös tulajdon és jelzáloggal terhelt. Végtörlesztést tervezünk. A jelzálogjog törlése után pedig azt szeretném, ha csak a két közös gyerekünk örökölné majd az ingatlant és a két korábbi gyerekem ne részesüljön belőle.

Milyen megoldások jöhetnek szóba? Elegendő-e a tulajdonrészemet a feleségemnek, vagy a gyerekeimnek ajándékoznom, vagy milyen módon lehetnek a közös gyerekeink tulajdonosok úgy, hogy halálom után a két másik gyerek semmilyen módon ne követelhessen semmit sem?

Vér szerinti leszármazó csak akkor nem örököl, ha örökhagyó tulajdonában nincs semmilyen hagyatéki tárgy.

Megoldása lehet, hogy vagy a házastárs nevére írják át az Ön tulajdoni hányadát, vagy a mostani házastársával közös gyermekei nevére. Mindkét esetben az eredmény az lesz, hogy elhalálozásakor nem lesz hagyatéki tárgyalás, hagyatékátadás.

Fontos tudni, hogy holtig tartó haszonélvezet is alapítható a tulajdonjog átruházással egyidejűleg az Ön nevére és a haszonélvezet biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztethető fel az  ingatlan tulajdoni lapjára.

1 / 21 oldal12345...1020...Utolsó »