öröklés az új PTK szerint címkével jelölt bejegyzések

Ki örököl az elhunyt házastárs után az új ptk. szerint?

Share Button

Két ember szeretne megházasodni, mindkettőnek van már egy korábbi válása, amiből származik mindkét oldalról gyerek.

A két személynek van külön saját tulajdonú ingatlanja/ingatlanjai. Abban az esetben, ha már összeházasodtak és a tegyük fel a férfi elhuny, akkor neki a gyereke örökli az édesapja ingatlanját/ingatlanjait vagy az új házastársa?

Az új Ptk. szerint a túlélő házastárs egy gyermek résznyit örököl az elhunyt házastárs után, azaz az ingatlan fele – fele örökösei lesznek a gyermek és a túlélő házastárs.

Ez alól kivétel az az ingatlan amely a házastársak utolsó közös lakóhelye mert ott a túlélő házastárs csak haszonélvezeti jogot örököl és a gyermek 1 / 1-ed tulajdoni jogot az  ingatlanból.

Ha tehát legalább 2 ingatlan van az örökségben akkor az utolsó közös lakhelyül szolgáló ingatlan tulajdoni jogát a gyermek örökli a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten, míg a másik ingatlanban 1 /2 – 1/ 2 tulajdoni jogot örököl a gyermek és a túlélő házastárs.

Örököl-e a férj a házasság előtt szerzett vagyonból?

Share Button

A férjemmel 24 éve élünk házasságban. Van a nevemen egy budapesti ház már 50 éve (már házasságunk előtt is az enyém volt), és itt élünk. Viszont a férjem soha nem volt ide bejelentve (ideiglenesen 5 évig, ami lejárt már 2012-ben). Van két fiam.

Ha én meghalok akkor a férjem örököl e, annak ellenére,hogy nincs bejelentkezve? Jár e neki haszonélvezet, stb.

A túlélő házastárs a közösen lakott lakáson és annak berendezési tárgyain – függetlenül attól, hogy oda be volt-e jelentve vagy sem –  haszonélvezeti jogot örököl, míg az örökhagyó minden egyéb hagyatéki tárgyán a túlélő házastárs egy gyermekrésznyi tulajdonjogot örököl, függetlenül attól, hogy a vagyontárgy  az örökhagyó különvagyona-e.

Örököl-e szülők után a leszármazó házastársa?

Share Button

Öcsém jelenleg válik feleségétől … 2 és 4 éves fiai vannak. Kérdésem arra vonatkozik, hogy bármely módon is részt kaphat-e szüleim házából bármikor is a felesége(most vagy akár szüleim halála után),  amit nyilván öcsémmel együtt örökölnénk? Ha igen lenne-e megoldás, ha a házat még most a nevemre írnák?

Házastárs lehet csak törvényes örökös, és csak abban az esetben, ha férje/
felesége az örökhagyó. Szülők, mint örökhagyók után a leszármazó gyermek
házastársa nem örököl, akkor sem, ha fennáll a házasság, vagy ha elváltak.

Mi az öröklési rend, ha van házastárs és gyermek is?

Share Button

Testvérem 1992-ben a szülői házból kivásárolt 1/4 részt. 2013-ban Édesanyánktól megörököltünk 1/4 részt, 1/2-1/2 részben a testvéremmel. Testvéremnek van 3 nagykorú gyermeke. Hamarosan házasságot köt. Kérdésem, halála után a feleség örökölhet-e, illetve haszonélvezethez juthat-e a testvérem tulajdoni hányadából?

Abban az esetben, ha eladásra kerül az ingatlan, majd annak értékéből örökölhet-e? Végrendelettel kizárólagosan a 3 gyermekére hagyhatja-e a ráeső ingatlant, vagy annak értékesítéséből származó pénzből kizárhatja-e?

Miután az ingatlanrész a házasságkötés előtt már a tulajdonát képviselte, mennyi idő elteltével válik közös vagyonná, mikor örökölheti azt a feleség is már, örökölheti-e egyáltalán?

A törvényes öröklés rendjét az alábbi táblázatban foglaltan találja, mely alapján beazonosíthatja, hogy alakul az öröklés házastárs és leszármazó megléte esetén.

 

Az örökösök köre: az öröklés: megjegyzés:
I. leszármazók A teljes hagyatékra kiterjed, házastárs hiánya vagy kiesése esetén
II. házastárs öröklése leszármazók mellett a házastársat megillető rész:
– holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, ÉS egy gyermekrész a hagyaték többi részéből;
– a haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető;
– osztályos egyezségben a házastársat megillető gyermekrész haszonélvezeti joggal kiváltható
a házastárs kiesése:
– ha az örökség megnyílta kor: már nem él, vagy a házastársak között nem állt fenn az életközösség, és annak visszaállítására nem volt kilátás;
– a kiesésre az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy reá rótt kötelezettségtől mentesülne
III. házastárs öröklése
szülő mellett
a házastársat megillető rész:
– az örökhagyóval közösen lakott lakás ÉS a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyak 1/1-ben
– a hagyaték többi részének 1/2-e (másik 1/2-re a szülők fejenként egyenlő arányban)
– az öröklésből kiesett szülő része
IV. házastárs egyedüli öröklése teljes egészében örököl, ha:
– leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– szülő kiesése folytán
– nincs ági vagyon, ill. ági örökös
V. szülő és a szülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet
– szülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– egyedül a másik szülő, vagy annak leszármazói örökölnek
VI. nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– nagyszülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, akkor leszármazója örököl
– nagyszülőpár kiesése esetén a másik nagyszülőpár, vagy leszármazójuk
VII. dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó,nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– dédszülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, akkor leszármazója örököl
– dédszülőpár kiesése esetén a többi dédszülőpár, vagy leszármazójuk
VIII. távolabbi felmenők öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
IX. az állam szükségképpeni öröklése más örökös hiányában az állam a törvényes örökös nem illeti meg az örökség visszautasításának joga

 

Öröklés tárgyát csak az örökhagyó halálakor meglevő vagyontárgy képezheti, így nem lehet öröklés tárgya az eladott ingatlan elköltött vételára.

Végrendeleti úton a fenti törvényes öröklési rendtől eltérően is rendezheti az örökhagyó az örökséget.

 

Örökli-e az ági vagyont a túlélő házastárs?

Share Button

2 éve nősültem másodszor.Nekem van egy lakásom. A feleségem hozzám költözött. Minden az én tulajdonom volt.Ő be van oda jelentkezve ideiglenesen, mert van egy családi háza fele részben, ahol ő állandó lakos.

Halálom esetén örökölne e utánam valamit is, vagy halálom esetén haszonélvezete lenne e a lakásomon?

Az új Ptk. szerint a házastárs is örökös. Ha leszármazók vannak 1 gyermek résznyit örököl, ha nincsenek a felmenőkkel együttes örökös. A külön vagyon – ha az ági vagyon – feljogosítja házastárs öröklése esetén az ági örököst ági vagyoni joga igényérvényesítésére.

Fontos tudni azonban, hogy az ági vagyonon is a túlélő házastárs haszonélvezeti joga keletkezik – mely megváltható. Ha leszármazó van és ági igény jogosult is, a házastárs örökrészére az ági vagyoni jogi igény érvényesíthető.

Hogyan alakul az öröklés az új ptk. szerint?

Share Button

Édesapám halála után ingatlanát és a rajta lévő házat ki örökli, ha az egyetlen gyermeke én vagyok, viszont 20 évvel ezelőtt megnősült, és az új feleséggel együtt is élt.

Úgy tudom, hogy az özvegy az ingatlant nem örökli, csak holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott ingatlanon,illetve az egyéb hagyatékból, vagyontárgyakból pedig egy gyerekrésznyi. Igaz ez?

Az új Ptk. hatálya alatt történt elhalálozás esetén a közösen lakott ingatlan tulajdoni jogát a túlélő házastárs nem örökli, csak holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Minden más hagyatékon a túlélő házastárs egy gyermek részt örököl, azaz az Önök esetében az öröklés 50- 50 % mértékű.

A férj halált követően örököl-e a feleség is, vagy csak a gyermek?

Share Button

A kérdésem: Ha a férj akinek van egy felnőtt gyereke (aki nem hajlandó vele kapcsolatot tartani vagy ha igen csak érdekből) meghal, a feleség örököl valamit a törvény szerint? Vagy ilyenkor a gyerek örököl mindent? Végrendeletében szabályozható ki mit örököl? Kizárható a hálátlan gyerek?

Az Új Ptk. szerint a feleség is egy gyermek részt örököl, azaz ha nincs más örökös a feleség a gyermekkel azonos mértékben örököl, az alábbiak szerint:

Házastárs öröklése leszármazó mellett

Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

– a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

– egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a házastárs által megörökölt haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazók részéről.

A hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

Házastársat mi illeti meg a közös vagyonból?

Share Button

Sajnos a feleségem elhunyt. A házasságunkból két közös gyerekünk van. Azóta egyedül élek a 1/2 -1/2 közös tulajdonú családi házunkban . Kérdésem milyen házastársi örökösödési jogom van a közös családi házunkra. Az örökösödési hányadra és a haszonélvezeti jogra vonatkozóan?

A hatályos Polgári Törvénykönyv ad választ az Ön kérdésére, mely az alábbi:

7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

  1. a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
  2. b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből

(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

Meddig számít be az ajándék a köteles rész alapjába?

Share Button

Két gyermekünk van, 2007-ben a lányomnak ajándékoztuk a zártkerti ingatlanunkat, melyen egy gazdasági épület is van,  melyet lányom felújíttatott.

A zártkerti ingatlant éveken át csak  a lányom és  mi gondoztuk, de tavaly betegség miatt el kellett adnunk.

Kérdésem az, hogy halálunk esetén a hagyatékba beleszámít az  ajándékozott, de azóta eladott ingatlan értéke?

A Polgári Törvénykönyv  akként rendelkezik, hogy a „ kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek”.

2007.évtől – ha a halálesetig tíz év eltelik – a lányuknak ajándékozott ingatlan  értéke nem számít be a köteles rész alapjába.

Mi a ptk. szerinti öröklési sorrend?

Share Button

Lakóingatlan haszonélvezője nagypapa, tulajdonosa unoka. Nagypapa halála után örököl-e a tulajdonos testvére a nagypapa tulajdonában lévő, ill. általa a lakásban használt ingóságokból, melynek egy része a korábban elhunyt nagymamáé volt ?

Akár tulajdonos akár haszonélvező az elhalálozó a törvényes öröklés rendje a Ptk. által szabályozott. Ehhez képest első körben mindig egyenes ágon zajlik az öröklés lemenő-felmenő vonalon. Ha ilyen nincs oldalágon a testvér az örökös. Az elmondottak az ingatlan és ingó hagyatékra is vonatkoznak.

Ingó hagyaték általában csak akkor képezi hagyaték tárgyát, ha azt az örökösök kifejezetten kérik hagyatéki leltárba venni.

Ebben az esetben értékmegjelölést is kap minden ingó vagyontárgy.

1 / 5 oldal12345