illetékfizetési kötelezettség címkével jelölt bejegyzések

Mi a telekvásárlás illetékmentességének feltétele?

Share Button

Magyarországi telek vásárlása esetén mennyi idő a beépítési kötelezettség? Mely telkekre érvényes? Mikortól lép érvénybe a kötelezettség? Településenként változik, vagy létezik egy általános szabály?

Belterületi építési telek vásárlása esetén a vételár 4 %-a vagyonszerzési illetéket kell fizetnie  vevőnek.

Nem kell illetéket fizetnie, ha vállalja, hogy a telket az adásvételi szerződés aláírása napjától számított 4 éven belül lakóházzal beépíti. A vállalást a szerződésben és az adóhivatalhoz kitöltendő nyomtatványban lehet megtennie.

Értékpapír számlára történő befizetésre is vonatkozik-e az ajándékozási illeték?

Share Button

 18 éven aluli testvérek számára start értékpapírszámlára történő befizetésre is vonatkozik a 18%-os testvérek közti ajándékozási illeték? Ha igen, csak az egy összegben 150.000 Ft feletti átutalásokra vonatkozik vagy a teljes befizetett összegre?

Ha egy magánszemély egy másik magánszemély részére pénzt vagy egyéb juttatást nyújt, a juttatás adókötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv.] rendelkezései szerint kell megítélni.

Az Szja tv. 4. §-ában foglaltak értelmében a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (pénzben és/vagy nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül.

Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben  meghatározottak szerint ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya az Itv. 11. § (1) bekezdése alapján többek között

az ingó ajándékozására terjed ki.

Az  ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottra jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja [Itv. 11. § (2) bekezdés].

Az Itv. alkalmazásában ingó a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog [Itv. 102. § (1) bekezdés c) pont].

Joghatóság:Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.

Javaslom még az alábbiak áttanulmányozását.

https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz

Jogi álláspontom szerint ha pl.  időszakonkénti (havi vagy több havi) rendszerességgel 150 ezer forinttal vagy ezen összeget el nem érő összeggel  támogatja a testvérét start értékpapírszámlára történő befizetéssel  a megajándékozottnak nem keletkezik illetékkötelezettsége.

 

Illetékköteles-e az eltartási / életjáradéki szerződés?

Share Button

Családi házra eltartási, vagy lehet hogy életjáradéki szerződés megkötésére kerül sor a 35 éves lányom és a 77 éves nővérem között.

Kérdés: Kell-e átírási illetéket fizessen a lányom? Mennyi az és mikor fizetendő?

A tartási szerződés visszterhes vagyonszerzésnek minősül, mely után  – a tartási jog földhivatali jog bejegyzését követően – 4 % vagyonszerzési illetéket kell az eltartónak megfizetnie.

 

Egy éven belüli lakáseladás esetén kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni?

Share Button

Ha a lányom eladja a lakását és abból a pénzből ( az összeg ugyan az) megvásárolja a fiam lakását, akkor kell-e a lányomnak vagyonszerzési illetéket fizetnie. Van-e rá lehetőség, hogy testvérek egymás között illetékmentesen vásároljanak?

Egyik testvér, ha eladja lakását és egy éven belül másik lakást vásárol, ugyanazon áron, akkor a másik lakás után visszterhes vagyonszerzési illetéket nem kell fizetnie- függetlenül attól, hogy azt a testvérétől vásárolta, vagy más harmadik személytől.

Eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Abban az esetben, ha nem közvetlen hozzátartozóval kötök eltartási szerződést: lakásingatlanra + nyaralóra, kell-e és hány % örökösödési illetéket fizetnem? Ha kell fizetnem akkor rögtön a bejegyzéskor, vagy amikor az örökhagyó elhunyt.

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, tartási jog feltüntetése mellett. 4 % vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett az eltartó a szerződés kötését követő 2-3 hónap után.

Milyen anyagi vonzata van az élettársak közötti haszonélvezet alapításának?

Share Button

Élettársammal 11 éve együtt élünk az Ő saját tulajdonú lakásában. Én özvegyi nyugdíjba részesülök elhunyt házastársam után. Miután még nem töltöttem be az öregségi nyugdíj korhatárt ezért nem kívánunk összeházasodni az özvegyi nyugdíj miatt.

Közjegyző előtt tett nyilatkozat esetén van-e lakatőség arra, hogy amennyiben Ő megy el előbb mint én, továbbiakban is a lakásban maradjak mint haszonélvező mivel páromnak van egy lánya. Vagy milyen okirat elkészítése szükséges ennek a feltételnek a teljesüléséhez?

A haszonélvezet alapítása a tulajdonos és a haszonélvező közös döntése. A döntést ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet okiratba foglalni. A haszonélvezeti jog alapítás – mint vagyoni értékű jog alapítás –  illetékköteles a haszonélvező részéről, kivéve, ha a felek közeli hozzátartozók. Az illeték mértékét az illetéktörvény 72. §-a szerint számolja ki a NAV.

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel lakás eladása, ill. haszonélvezet alapítása esetén?

Share Button

Szándékomban áll a jövőben a lakásomat eladni, a haszonélvezeti jog, holtig tartó megtartása mellett. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben a vevőnek, ill. nekem milyen illeték- ill. adófizetési kötelezettségeink keletkeznek?

Lakás eladás esetén a vevő 4% vagyonszerzési illetéket fizet, kivéve, ha 1 éven belül lakóingatlant adott el magasabb értéken, mint amennyiért vásárol. Ha alacsonyabb értékért adott el, csak a különbözet után fizet 4 % illetéket.

Az eladó a haszonélvezeti joga után nem fizet 4 % illetéket, mert a szerződés rögzíti, hogy a vételár kialakításánál a felek a haszonélvezeti jog értékét figyelembe vették (levonták).

Mennyi vagyonszerzési illetéket kell fizetni telek vásárlása esetén, ha nem építem be 4 éven belül?

Share Button

A városomban ahol élek, néztem egy építési telket amin elgondolkoztam, hogy megveszem. Úgy tudom, ha nem építem be pár éven belül, akkor fizetnem kell utána. Mennyit?

Használt lakást veszek, akkor is fizetnem kell valamennyit?

Építési telek vétele akkor illetékmentes, ha a vevő 4 éven belül lakóingatlannal vállalja a telket beépíteni. A használt lakóingatlan vétele után 4 % vagyonszerzési illetéket fizet a vevő a vételár után.

Testvértől történő öröklés esetén milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem.

Kérdéseim a következők: 1. Kell-e örökösödési illetéket fizetni és mennyit, ha valamelyikünk meghal és a másik (vagy annak gyermekei)örökli(k)az ingatlant?Az ingatlan értéke kb. 45-50 millió Ft.

2. Öcsémnek van egy 14 millió Ft értékű másfél szobás lakása is, melynek 100% arányban tulajdonosa.

Halála esetén kell-e nekem és ha igen mennyi örökösödési illetéket fizetni, ha a lakása a tulajdonomba kerül?

Testvértől való öröklés esetén a testvér örökös illetékfizetésre kötelezett. Az öröklési illeték alól az egyenes ági rokonok, azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók mentesek.

Lakóingatlan öröklése után 9% az öröklési illeték, míg minden egyéb más öröklése után 18 %. Ha azonban az örökhagyónak leszármazói vannak a testvére nem örököl csak a leszármazók.

Mire kell figyelni, ha cég cserél magánszeméllyel ingatlant?

Share Button

A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa.

Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra. Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

1 / 6 oldal12345...Utolsó »