illetékfizetési kötelezettség címkével jelölt bejegyzések

Eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Abban az esetben, ha nem közvetlen hozzátartozóval kötök eltartási szerződést: lakásingatlanra + nyaralóra, kell-e és hány % örökösödési illetéket fizetnem? Ha kell fizetnem akkor rögtön a bejegyzéskor, vagy amikor az örökhagyó elhunyt.

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, tartási jog feltüntetése mellett. 4 % vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett az eltartó a szerződés kötését követő 2-3 hónap után.

Milyen anyagi vonzata van az élettársak közötti haszonélvezet alapításának?

Share Button

Élettársammal 11 éve együtt élünk az Ő saját tulajdonú lakásában. Én özvegyi nyugdíjba részesülök elhunyt házastársam után. Miután még nem töltöttem be az öregségi nyugdíj korhatárt ezért nem kívánunk összeházasodni az özvegyi nyugdíj miatt.

Közjegyző előtt tett nyilatkozat esetén van-e lakatőség arra, hogy amennyiben Ő megy el előbb mint én, továbbiakban is a lakásban maradjak mint haszonélvező mivel páromnak van egy lánya. Vagy milyen okirat elkészítése szükséges ennek a feltételnek a teljesüléséhez?

A haszonélvezet alapítása a tulajdonos és a haszonélvező közös döntése. A döntést ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet okiratba foglalni. A haszonélvezeti jog alapítás – mint vagyoni értékű jog alapítás –  illetékköteles a haszonélvező részéről, kivéve, ha a felek közeli hozzátartozók. Az illeték mértékét az illetéktörvény 72. §-a szerint számolja ki a NAV.

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel lakás eladása, ill. haszonélvezet alapítása esetén?

Share Button

Szándékomban áll a jövőben a lakásomat eladni, a haszonélvezeti jog, holtig tartó megtartása mellett. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben a vevőnek, ill. nekem milyen illeték- ill. adófizetési kötelezettségeink keletkeznek?

Lakás eladás esetén a vevő 4% vagyonszerzési illetéket fizet, kivéve, ha 1 éven belül lakóingatlant adott el magasabb értéken, mint amennyiért vásárol. Ha alacsonyabb értékért adott el, csak a különbözet után fizet 4 % illetéket.

Az eladó a haszonélvezeti joga után nem fizet 4 % illetéket, mert a szerződés rögzíti, hogy a vételár kialakításánál a felek a haszonélvezeti jog értékét figyelembe vették (levonták).

Mennyi vagyonszerzési illetéket kell fizetni telek vásárlása esetén, ha nem építem be 4 éven belül?

Share Button

A városomban ahol élek, néztem egy építési telket amin elgondolkoztam, hogy megveszem. Úgy tudom, ha nem építem be pár éven belül, akkor fizetnem kell utána. Mennyit?

Használt lakást veszek, akkor is fizetnem kell valamennyit?

Építési telek vétele akkor illetékmentes, ha a vevő 4 éven belül lakóingatlannal vállalja a telket beépíteni. A használt lakóingatlan vétele után 4 % vagyonszerzési illetéket fizet a vevő a vételár után.

Testvértől történő öröklés esetén milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem.

Kérdéseim a következők: 1. Kell-e örökösödési illetéket fizetni és mennyit, ha valamelyikünk meghal és a másik (vagy annak gyermekei)örökli(k)az ingatlant?Az ingatlan értéke kb. 45-50 millió Ft.

2. Öcsémnek van egy 14 millió Ft értékű másfél szobás lakása is, melynek 100% arányban tulajdonosa.

Halála esetén kell-e nekem és ha igen mennyi örökösödési illetéket fizetni, ha a lakása a tulajdonomba kerül?

Testvértől való öröklés esetén a testvér örökös illetékfizetésre kötelezett. Az öröklési illeték alól az egyenes ági rokonok, azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók mentesek.

Lakóingatlan öröklése után 9% az öröklési illeték, míg minden egyéb más öröklése után 18 %. Ha azonban az örökhagyónak leszármazói vannak a testvére nem örököl csak a leszármazók.

Mire kell figyelni, ha cég cserél magánszeméllyel ingatlant?

Share Button

A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa.

Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra. Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

Milyen illetékfizetési szabályok vonatkoznak ingatlan cserére?

Share Button

A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa. Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra.

Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?

1990.évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező érték különbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

Milyen illetékre számíthat a 35 év alatti első lakásvásárló és 70 éves haszonélvező?

Share Button

Unokám 2016 év októberében vásárolt 7.800.000ft ért tehermentes lakást. Az adásvétel szerződés során feleségemet és engem a lakás haszonélvezőjének jelölt meg. Mindketten 70 évesek vagyunk. Unokámnak ez az első lakása.

Kérdésem: milyen mértékű vagyonátruházási, illetve ajándékozási illeték megfizetési kötelezettségre számíthatunk?

Haszonélvezet alapítása mellett történő adásvételi szerződés esetén a haszonélvező és a tulajdonos vevő együttesen fizeti a 4% vagyonszerzési illetéket.

A 65 éven felüli életkorú haszonélvező esetén az illetéktörvény 72. §-a alapján számolja ki  a NAV – külön külön – a haszonélvezők javára és a tulajdonos által fizetendő vagyonszerzési illeték mértékét, amely nem lehet több bruttó értékben, mint a vételár 4%-a ( általában fizetendő visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke).

A 35 év alatti első lakást szerző kérelmére 50% illetékkedvezményben részesülhet.

Mikor igényelhető az 50 %-os illetékfizetési kedvezmény?

Share Button

Párommal tavaly vásároltunk egy 27,5M értékű ingatlant, 50-50% tulajdonrészben. Én 33 éves vagyok és ez az első nevemen levő ingatlan, így kaptam részletfizetési kedvezményt. (a párom 35 év felett van, és már második ingatlan). A kérdésem, hogy kérhetem Ön szerint, hogy ne 4%, hanem csak 2% legyen az én részem az illeték kapcsán (550.000ft helyett 275.000ft).

Az 50% illetékkedvezmény igénylésének előfeltétele a 35 év alatti vevők esetében, hogy az ingatlan vételára (teljes) ne haladja meg a 15 M ft-t.

 

Hogyan minimalizálható az illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

Ha édesanyám eladja a lakását, amit körülbelül 2005 környékén vásárolt és annak árát számomra ajándékozná, akkor ennek lenne valamilyen illetéke? Ha igen, akkor mi lenne a legjobb módja az ajándékozásnak, amivel legkisebb mértékű illetéket kellene fizetni

Ingatlant szeretnék vásárolni és ezt az összeget, erre a célra használnám fel.

Szülő és gyermek közötti ajándékozás illetékmentes. Javaslom, hogy édesanya eladása előtt ajándékozza az ingatlant Önnek, így Ön lenne az eladó és ha 1 éven belül vásárol lakóingatlant illetékmentesen teheti, ha az Ön által vásárolandó ingatlan vételára kevesebb, mint az eladott ingatlan eladási ára. Ha több, akkor is csak a különbözet után kell Önnek 4% illetéket fizetnie.

1 / 5 oldal12345