végrendelet címkével jelölt bejegyzések

Mi jogosítja fel köteles rész igényre a házasságon kívül született vér szerinti gyermeket?

Share Button

Édesapámnak házasságon kívül született egy gyermeke, akivel kapcsolatot nem tartunk. Édesapám a gyermeket elismerte apasági nyilatkozattal. Kapcsoltunk nincs, nem volt.

Apukám 2019 februárjában ingatlan tulajdonjog átruházásával 1/2ed házat átruházta anyukámra, az ingatlan másik felét anyukám adásvételi szerződéssel vette meg.

2007-ben anyukám adásvételi szerződéssel (édesapjától örökölt ingatlan eladásából) megvásárolt egy másik ingatlant apukámtól, 2006-ban pedig földet vásárolt meg apukámtól.

A kérdésem a következő lenne: ha édesapám elhalálozna, házasságon kívül született gyermeke köteles részre való igényt nyújthat-e be a felsoroltak alapján az ingatlanok után?

Köteles rész végrendelet esetében merülhet fel, akkor, ha örökhagyó végrendelettel nem a törvényes örökösre hagyja a vagyonát. Köteles rész igény csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg.

A kérdésben végrendeletről nincs szó, ezért a köteles rész igény fogalmilag kizárt. A vér szerinti gyermek szülője elhalálozása esetén törvényes örökös, feltéve, ha van örökhagyó után hagyaték.

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék a törvényes örököst köteles rész igény előterjesztésére jogosíthatja fel.

Kizárható-e az egyik gyermek az öröklésből?

Share Button

Van egy közös tulajdonú ház a férjemmel a nevünkön, fele fele arányban. Van 2 fiú gyermekünk.

Én mint édesanya a fél ház részemet teljes egészében a kisebbik fiamra szeretném hagyni. Ki szeretném zárni a nagyobbikat az anyai részből.

Kérdés az lenne, elég ha én kézzel írok egy végrendeletet és két tanúval aláíratom ez így teljes mértékben elfogadható lesz a hagyatéki végzéshez, vagy ügyvédhez kell ez ügyben fordulnom?

Meg kell indokolnom a kizárás okát? Illetve olvastam olyat is, hogy van köteles rész is, ez ügyben szerepet játszik vagy teljes mérték kizárható a végrendelettel.

Az írásbeli magánvégrendelet  alkalmas okirat a végrendelkezésre, mely mintáját a netről letöltheti.

A kizárás történhet úgy is, az egyik  fiúról a végrendeletben nem tesz említést (mellőzős) és minden ingó/ ingatlan vagyonát halála esetén a másik gyermekére hagyja. Ez esetben számolnia kell azzal, hogy a végrendelettel öröklésből kizárt gyermek köteles igényt terjeszthet elő, a hagyatéki eljárás során, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a. Valamely gyermekét az örökségtől csak kitagadással tudja megfosztani, melynek azonban előfeltételei vannak:

7:78. § [Kitagadási okok]

(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  1. a)az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
  2. b)az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
  3. c)az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
  4. d)az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
  5. e)erkölcstelen életmódot folytat;
  6. f)– akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
  7. g)a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

(2) A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

(3) A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

(4) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

(5) Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Végrendelettel nevelt gyermekre hagyott ingatlan után van-e illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

Ingatlan tulajdonomat egy fél ház képezi, melyet nevelt fiamra hagyok, akit 8 évesen vettem ki állami gondozásból és végig neveltem, mindig gyermekemnek tekintettem.

Amennyiben végrendeletileg rá szeretném hagyni az ingatlanomat, örökölheti-e és milyen feltétellel?

Nincs más közvetlen rokonom, sem férjem, sem édes- sem örökbefogadott gyermekem, sem testvérem, sem szüleim, sem élettársam.

Az ingatlan értéke kb, 25-30 millió Ft. Kell-e ez után neki bármit fizetnie, ha örökölheti?

Végrendelettel bárki örökösnek nevezhető, így nincs akadálya hogy végrendelettel tegye nevelt gyermekét egyedüli örökösévé. A nevelt gyermek közeli hozzátartozó ezért öröklése esetén öröklési illetéket fizetnie nem kell.

A Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdése alapján közeli hozzátartozók: a házastárs (bejegyzett élettárs), az egyeneságbeli rokon (lemenők: gyermek, unoka; felmenők: szülő, nagyszülő…), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Érvényesíthető-e feltételekhez kötött végrendelkezés?

Share Button

1 Hogyan tudok végrendelkezni kiskorú,külföldön született és ott élő unokám részére magánvagyonomból, amit én örököltem édesapámtól és nagynénémtől úgy hogy férjem-fiam-lányom részére ne keljen kötelesrészt fizetni?

Fent nevezettek nyilatkozattal lemondhatnak-e a köteles részről amit a végrendelethez csatolok.

2 Kiköthetem-e a végrendeletben hogy az örökséget unokám csak nagykorúságát követően kapja meg ill.ha nem éri meg a nagykorúságot akkor az örökség visszaszálljon a helyettes örökösökre, fiamra (unokám édesapja)és a lányomra(unokám nagynénje) 1/2-‘/2 arányban?

3 Kiköthetem e azt is hogy mivel az örökség magánvagyonom és azt szeretném ha az a családunkban maradna, ha a fiam az unokám nagykorúsága előtt elhalálozik akkor helyettes örökös a lányom legyen 1/1 arányban, ill.ha a fiam elválik a menyemtől és az unokám a menyemhez kerül akkor a helyettes örökösök a fiam és a lányom legyen 1/2-1/2 arányban tehát ne kerüljön az örökség a menyemhez ill.annak családjába?

A végrendeletben az örökhagyó kifejezetten örökösévé nevez valakit például a unokát, minden ingó és ingatlan vagyona tekintetében és a törvényes örökösökről említést sem tesz.

Ez a hallgatólagos kizárás esete melynél a törvényes örökösök köteles részre tarthatnak igényt.

Fontos tudni, hogy az örökösök örökhagyóval kötendő kétoldalú megállapodással lemondhatnak az öröklésükről  sőt a köteles részről is.

Az  örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen.

 

Hogyan alakul az öröklési rend gyermekkel nem rendelkező örökhagyó esetében?

Share Button

Férjemmel két éve vagyunk házasok. Férjemnek előző házasságából van egy gyermeke, nekem nincs gyermekem.

Házasság kötésünk előtt férjemnek már volt egy ingatlana, melyben közösen lakunk. Házasságkötésünk előtt közösen vásároltunk egy ingatlant 1/2-1/2 tulajdoni arányban.Házasságkötésünk előtt nekem már volt két ingatlanom (a közösen vásárolt ingatlanon kívül), melyből az egyik a szüleimtől megörökölt ingatlan eladásából származik.

Az én esetemben a legközelebbi hozzátartozóm a testvérem. Kérdésem az lenne, hogy a jelenlegi jogszabály szerint férjem illetve az én esetemben az öröklés hogyan alakulna.

Ön után a házastársa örököl mindent, kivéve ha végrendelkezik pl testvére javára, vagy neki ajándékoz a vagyonából. Ez év nyarától a testvérnek tett ajándék illetékmentes.

Férje után a férjével közösen lakott lakóingatlant a gyermeke örökli az Ön holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten- ide értve a lakás berendezési tárgyait is. Egyéb ingatlant Ön a gyermekkel egyenlő arányban örökli meg.

 

Cselekvőképtelen tulajdonos helyett aláírhat-e a leendő örököse?

Share Button

Van végrendelet  .Végrendelkező él, de cselekvőképtelen 97 éves. A végrendeletben szereplő szántóföld bérbe adva 2009 óta. Bérleti szerződés lejár 2020 dec 31-én . Aláírhatja-e a végrendeletben szereplő örökös a bérlővel a szerződés 5 évre hosszabbítását?

A végrendelet halál esetére tett intézkedés.

Amíg a végrendelkező halála be nem következik addig a végrendeletben szereplő örökös nem tekinthető a végrendelkező jogutódjának, így e körben a végrendelkező helyett és nevében semmilyen jogcselekményt nem tehet.

Fontos tudni hogy a végrendelkező a halála napjáig a végrendeletét módosíthatja, visszavonhatja.

 

Mi képezi a köteles rész alapját?

Share Button

Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy jól értelmezem-e a köteles rész igényelhetőségét érvényes végrendelet esetén. Ha a végrendeletemben 1/3 részt hagyok az egyetlen törvényes örökösömre a fiamra és a többi 2/3 részt másra (szülő, testvér vagy élettárs) hagyom akkor a gyerekem nyújthat-e be kötelesrészre igényt arra az ingatlan résztulajdonra amit 5 éve édesanyámnak ajándékoztam?

Számít ilyen esetben az érték? Az ingatlanrész értéke 6 millió volt, ennek az 1/3 lehetne kötelesrész (2 millió), de a jelenlegi vagyonom csupán egy értékpapírszámla 3 millió forint értékben, emiatt csak 1 milliót kapna a törvényes örökös a végrendeletem miatt.

Ha valakit nem zárnak ki a végrendeletből és megkapja a vagyonból legalább a kötelesrésszel megegyező örökséget, akkor már nem nyújthat be kötelesrészre igényt?

Végrendelet esetén a törvényes örökös köteles részre jogosultsága azt jelenti, hogy  mindabból, amelyet a végrendelet miatt nem örökölhet, igényelhet köteles részt. Ide tartozik a 10 éven belül örökhagyó által tett ajándék is.

 

Mi tartozik az ingó vagyontárgyak közé?

Share Button

Végrendeletemben a összes “ingó- és ingatlan vagyonom ” felosztásáról rendelkeztem. Rosszul tudtam, hogy az ingóba beletartozik minden: a bankban lévő részvény, folyószámlapénz és kft üzletrész is? Ha nem, akkor ezeket külön kell nevesíteni a végrendeletben?

Az ingatlanon felüli dolgok az ingóság kategóriájába tartoznak ide értve természetesen a banki számlapénzt, az üzletrészt stb.

 

Milyen hatása van az élettársi kapcsolatnak az öröklésre?

Share Button

Élettársi kapcsolatot szeretnék létesíteni, nem bejelentettet, csak úgy, hogy a lakcímmel oda leszek jelentve. Az ingatlanon amiben élni fogunk együtt ketten, csak haszonélvezeti joga van a társamnak, a fiáé a ház. Nekem nincs ingatlanom, csak egy nagyobb összeg megtakarításom, neki nincs csak a nyugdíja.

A kérdésem az lenne, ha ne tán Én halnék meg előbb, és esetleg nem készülne végrendelet általam, akkor az Én megtakarított pénzem, vagy esetleg azon vett ingatlan a közös életünk alatt az Én örököseimé maradna? (3 gyermek). Vagy kössünk vagyon szerződést? Nyugdíjam van nekem is és a társamnak is. Mind a ketten saját pénzből gazdálkodunk majd. Erről kell-e papírt készíteni?

Az Ön által vázolt élettársi jogviszonynak öröklési jogi hatásai nincsenek. Bármelyik élettárs halála esetén a törvényes öröklés rendje szerint alakul az öröklés. Ez az Ön esetében azt jelenti, hogy leszármazói egyenlő arányban lesznek az örökösei, kivéve, ha ettől eltérő végrendeletet készít.

Mit örököl a házastárs? Hogyan lehet rendelkezni házasság előtt?

Share Button

6 éve élek élettársi kapcsolatban (64 és 67 évesek vagyunk) az én két felnőtt gyermekem (44, 37 évesek) tulajdonában lévő ingatlanban, amire részemre özvegyi haszonélvezeti jog van bejegyezve 8 éve.

Ezen kívül özvegyi joggal rendelkezem 6 ha föld, 3 ha erdő, fél budapesti lakásra, valamint fél bp-i lakás tulajdonjoga is az enyém.

Rendelkezem bankszámlával, értékpapírral, de ez a saját pénzem, ő egy kis összeggel járul hozzá a havi költségekhez, mivel a nyugdíja nagyon kevés.

Élettársamnak előző házasságából van egy gyermeke.(40 éves) Ingatlan vagyona nincs, csak ingóságok, de azok sem értékesek.

Tervezzük a házasságot,épp ezért szeretném kérdezni, ha velem valami történne, kapna e haszonélvezeti jogot a jelenleg közösen lakott ingatlanra, földre, erdőre, a bp-i lakás részből örökölhetne-e ő és a gyermeke, egyáltalán mire tarthatna igényt.

Házassági szerződéssel ezeket a kérdéseket megtudnánk oldani?

A házastárs az Új Ptk. szabályai szerint a másik házastárs halála esetén egy gyermekrészt örököl. Abból a lakásból azonban, amiben közösen laktak kizárólag holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl, annak az ingatlannak a tulajdoni jogát a leszármazók öröklik fejenként egyenlő arányban. Házassági szerződés az öröklés során nem releváns.

Ha a fenti szabálytól eltérni kívánnak azt végrendelet formájában tehetik meg, vagy egymás közötti jogügyletekkel rendezhetik a vagyonukat, céljaiknak megfelelő módon (pl.: adásvétel, ajándékozás).

1 / 8 oldal12345...Utolsó »