adásvétel címkével jelölt bejegyzések

Milyen meghatalmazás fogadható el külföldi meghatalmazottól?

Share Button

Van egy közös ingatlanom egy külföldön élő, külföldi állampolgárságú személlyel. Ő nem jönne haza az adás-vételi szerződést aláírni , meghatalmazást adna.

Elfogadják e az adás-vételi aláírásakor, ha megírom a meghatalmazást magyarul ezt kiküldöm neki ő elviszi a kinti magyar konzulátusra és ott írja alá előttük? Ezt a konzulátuson hitelesítik, de azt mondták a hitelesítés záradék formájában történik.

Kérdésem ez így elfogadható e vagy hogy kell eljárnunk? Illetve a meghatalmazott itthon, hogy írhatja alá hogy hivatalos legyen? A meghatalmazásból hány példány kell? Mivel több részletben lesz értékesítve az ingatlan kinn kell több példányos meghatalmazást hitelesíttetni vagy elég egy és arról itthon lehet ügyvéddel/közjegyzővel csináltatni hiteles másolatot amit elfogadnak adás-vételi aláíráskor?

A meghatalmazást ügyvéd vagy közjegyző kell, hogy elkészítse és ezt követően a meghatalmazó által már aláírt okirat postán megküldhető a meghatalmazó címére, aki magyar konzul előtt aláírva a meghatalmazást azt visszapostázza.

Ezzel a meghatalmazott a vonatkozó szerződést aláírhatja. Egy szerződéshez egy meghatalmazás elégséges, arról hiteles közjegyzői másolat készíttethető.

Ha több részletben és nem egyenlő mértékben történne az adásvétel az eladandó tulajdoni hányadok eltérése miatt különböző meghatalmazásokat kell magyar konzul előtt aláírni.

Testvérek közötti vagyonátruházásra mi a legkedvezőbb megoldás adózási szempontból?

Share Button

Édesapám még 1992-ben elhunyt, akkor édesanyám a közös lakás felét, a bátyám és én 1/4 – 1/4 részt örököltünk. Édesanyánk halálát követően bátyám lemondott javamra a hagyatéki eljárás során, így a felét öröklési jogon, a felét ajándékozással kaptam meg.

Azt hittük ezzel az egész ingatlan a tulajdonomba került. Azonban most kiderült, hogy az apukánk részéről örökölt negyed továbbra is a tulajdonában maradt. Most miként tudnánk a megoldani, hogy az is a nevemre kerüljön. Ha jól tudom a testvérek közötti ajándékozás 9 % illetékkel jár, viszont, ha eladja nekem 4% ez az összeg. Van-e más lehetőség, lemondhat-e most a hagyatéki részéről ennyi év után?

Testvérek közötti tulajdonjog átszállás jogcíme az ajándékozás és az adásvétel lehet, mivel már közös felmenőjük nem él. Az eltartási szerződés lehet még jogcím a tulajdonszerzésre, azonban annak is 4 % az illetékvonzata.

Milyen mértékű illetéket von maga után a csere?

Share Button

Kérdésem, hogy ingatlan csere esetén, amiben két tehermentes lakás cserélne tulajdonost (100%-os tulajdon) milyen mértékű illetéket von maga után?

A lakások értéke különböző. Illetve a nagyobb értékű ingatlan a csere alkalmával 50%-25%-25% tulajdonba kerülne. A csere szülők között történne, a 25-25% a gyerekeké lenne a drágább ingatlanból. Mi lehet a legjobb megoldás? Milyen mértékű lehet az illeték?

Csere esetén az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. A csere személyi feltétele, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett tulajdonosok között jöjjön létre. Ha az említett feltételtől eltérő személyek közreműködésével jön létre a jogügylet az nem minősül cserének, hanem adásvételi szerződéseket jelent.

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Megtámadható-e az az adásvételi szerződés, ahol a tulajdonostársak nagy száma miatt nem történt elővételi jogról való lemondatás?

Share Button

Véleményét szeretném kérni, a következő esettel kapcsolatban. Egy 72 lakásos társasházban lakunk a saját ingatlanunkban. A társasház teremgarázsában 30 garázsbeálló található, melyek közül egyet megvásároltunk.

Az eladó nem kérdezte meg a teremgarázs tulajdonosokat arról, hogy valaki szeretne élni az elővásárlási jogával vagy sem. A tulajdonjog bejegyzése utáni napon kaptunk egy levelet az egyik társ tulajdonostól (egy befektető cég, akinek nincs más tulajdona a társasházban csak 1 db garázsbeálló), hogy élni szeretne az elővásárlási jogával és 5 napon belül adjuk meg a bankszámla- számunkat ahova utalhat, mert ha nem bíróságra adja a dolgot…

Valóban tévedtünk, hogy nem kértünk nyilatkozatot a társtulajdonosoktól, de… Az lenne a kérdésem, hogy van valami esélyünk arra, hogy ilyen esetben a bíró a mi javunkra döntsön. Hiszen a házban lakunk, ő meg csak befektetés céljából vásárol. Lehetséges a földhivatalnál pár óra alatt a tulajdon bejegyzés után betekintést nyerni az adásvételi szerződésbe?

Ha lakással együtt vásárolták volna a garázst, az elővásárlási joggyakorlás a két ingatlanra együtt lett volna gyakorolható.

Mivel csak garázst vásároltak a tulajdonostársak nagy számára vagy elérhetőségük nehézségére stb. való hivatkozást tartalmazhatott az adásvételi szerződés, az elővásárlási joggyakorlás mellőzése miatt.

A tulajdonjoguk bejegyzéséből vélelmezhető, hogy az illetékes földhivatal jogszabályszerűnek ítélte az okiratot és a tulajdonos- változást bejegyezte. Javaslom, hogy a teljes tényállás feltárása mellett helyi ügyvéddel egyeztessen a bírósági per előtt.

Magyar Állam nevén lévő ház esetében ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kitől lehet azt megvásárolni?

Share Button

Amikor lemondanak az örökösök az örökségről, és az a Magyar Állam nevére kerül, meg lehet -e vásárolni? Ha igen, kit kell keresni?

Az öröklésre vonatkozó jogszabályok értelmében, amennyiben más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az államot az örökség visszautasításának joga – ellentétben más örökösökkel – nem illeti meg, így a Magyar Állam egyben szükségképpeni örökössé is válik. A szabályozás szerint törvényes öröklés esetén az MNV Zrt. gyakorolja az örököst megillető jogokat és viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket is.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus árverési portálján keresztül van lehetőség ingatlan és ingó megvásárlására.

Mi történik, ha a társtulajdonos nem írja alá a használati megállapodást?

Share Button

Nővéremmel közösen örököltünk egy 2640 m2 zártkerti ingatlan fele részét. A terület másik 1320 m2 részét unokanővérünk örökölte.

A terület eredetileg édesapánk és nővére tulajdonát képezte 1/2 – 1/2 arányba. Édesapám a 70-es évek közepén épített egy présházat az általa használt területen. Ekkor a nővére írásban lemondott az épülő felépítménnyel kapcsolatban minden jogáról. A présházat szüleim komfortosították, villanyt, vizet vezettek be és átalakították nyaraló épületté.

Édesapánk halála óta édesanya tartja karban az épületet és műveli a szőlőt. Tavaly novemberben a saját tulajdoni hányadunk eladásra került. Idén január 13-án aláírtuk az adás-vételi szerződést és elindítottuk a kifüggesztést és a törvényi előírásoknak megfelelően a társtulajdonosnak megküldtük a szerződést, hogy nyilatkozzon az elővásárlási jogával kíván-e élni vagy sem.

Közben a közös tulajdon miatt használati megosztást készítettünk a felmenőink által tradicionálisan használtak szerint, amit megküldtünk a társtulajdonosnak. A társtulajdonos unokanővérünk viszont levelünkre nem reagál – tértivevénnyel igazolható a levél átvétele – nem hajlandó nyilatkozni az elővásárlásról és a használati megosztás vázrajzát sem írja alá.

A vevőnk az elhúzódó ügy és a nyilatkozat hiánya miatt el akar állni a szerződéstől. (Közben a Megyei Kormányhivatal engedélye is megérkezett). Mit tanácsol Ügyvéd Úr? Mit lehet tenni ebben az esetben, amikor a társtulajdonos rosszindulatúan akadályozza az általunk használt terület eladását?

A megyei földhivatali jóváhagyást követően az adásvételi szerződés érvényes, attól elállni nem lehet. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően köthet a tulajdonostársakkal érvényes természetbeni kizárólagos használati megosztási megállapodást.

Mikor igényelhető illetékmentesség lakóingatlan vásárlásához?

Share Button

Lakásomat el szeretném adni és a vételárból egy olcsóbb családi házat vagy házrészt szeretnék vásárolni. Ilyen esetben érvényesíthető-e a “cserét pótló vétel” a vagyonszerzési illetékmentesség érdekében?

Egy éven belül, ha ugyanaz a magánszemély ad el és vásárol lakóingatlant illetékmentességben részesülhet, ha az eladott ingatlan magasabb értékű. Fontos tudni, hogy ha 1/ 1-ed ingatlan ad el, és nem 1 / 1-ed ingatlant vásárol az illeték megállapítása során arányosítást kell alkalmazni.

 

Hogyan kell bonyolítani a részletre történő vásárlást?

Share Button

A mostohatestvérem örökölte a mostohanagymamám házát. A felét eladná nekem részletre. Tehát társtulajdonos lennék. Később ha lehetőség van rá megveszem tőle az egészet. Milyen lehetőség van ilyen megoldásra? Milyen szerződés kell? Elég e a szerződés vagy más kell?

Ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal vásárolható meg az örökölt ingatlan fele. Ha a vételárat nem egy összegben fizeti meg a vevő és az eladó részletvételt engedélyez, a szerződésben meg kell határozni a részletek számát, nagyságát, esedékességét.

Ebben az esetben a szerződés tulajdonjog fenntartással történik, mindaddig fenntartja az eladó a tulajdoni jogát, amíg a teljes vételár megfizetésre nem kerül.

Eladás esetén ki kell -e fizetni az özvegyi jog értékét? Ha igen, mennyi az?

Share Button

2006-ban Édesanyám elhunyt, így örököltem az ő részét. Többek között egy üdülőházat, tehát így Édesapámmal fele-fele tulajdoni jogba kerültünk. Viszont Édesapámnak özvegyi jog került bejegyzésre, Édesanyám után a tulajdoni lapon.

Az lenne a kérdésem, hogy eladás esetén, mivel nem lakóingatlanról van szó, hanem üdülő házról, ki kell-e őt fizetnem saját eladási részemből “özvegyi jog” címén? Ha igen, akkor ha jól gondolom, hiába a fele tulajdoni rész az enyém, az eladási ár felét mégsem kapom meg?

Az özvegyi jog tartalmában haszonélvezeti jogot jelenti. Ennek értékét az Illetéktörvény 72. §-a szerint kell számítani. (1/ 2-ed ingatlan eladási ára : 20-al * haszonélvező életkori szorzójával) Az özvegyi jogot ingyenes lemondással is meg lehet szüntetni, mely a tulajdonos felé ajándéknak minősül. Az ilyen ügylet illetékmentes szülő és gyermek viszonylatában. A haszonélvezet megszüntetésénél nincs relevanciája az ingatlan típusának, azaz, hogy üdülő vagy lakóingatlan.

 

1 / 19 oldal12345...10...Utolsó »