adásvétel címkével jelölt bejegyzések

Milyen mértékű illetéket von maga után a csere?

Share Button

Kérdésem, hogy ingatlan csere esetén, amiben két tehermentes lakás cserélne tulajdonost (100%-os tulajdon) milyen mértékű illetéket von maga után?

A lakások értéke különböző. Illetve a nagyobb értékű ingatlan a csere alkalmával 50%-25%-25% tulajdonba kerülne. A csere szülők között történne, a 25-25% a gyerekeké lenne a drágább ingatlanból. Mi lehet a legjobb megoldás? Milyen mértékű lehet az illeték?

Csere esetén az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. A csere személyi feltétele, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett tulajdonosok között jöjjön létre. Ha az említett feltételtől eltérő személyek közreműködésével jön létre a jogügylet az nem minősül cserének, hanem adásvételi szerződéseket jelent.

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Megtámadható-e az az adásvételi szerződés, ahol a tulajdonostársak nagy száma miatt nem történt elővételi jogról való lemondatás?

Share Button

Véleményét szeretném kérni, a következő esettel kapcsolatban. Egy 72 lakásos társasházban lakunk a saját ingatlanunkban. A társasház teremgarázsában 30 garázsbeálló található, melyek közül egyet megvásároltunk.

Az eladó nem kérdezte meg a teremgarázs tulajdonosokat arról, hogy valaki szeretne élni az elővásárlási jogával vagy sem. A tulajdonjog bejegyzése utáni napon kaptunk egy levelet az egyik társ tulajdonostól (egy befektető cég, akinek nincs más tulajdona a társasházban csak 1 db garázsbeálló), hogy élni szeretne az elővásárlási jogával és 5 napon belül adjuk meg a bankszámla- számunkat ahova utalhat, mert ha nem bíróságra adja a dolgot…

Valóban tévedtünk, hogy nem kértünk nyilatkozatot a társtulajdonosoktól, de… Az lenne a kérdésem, hogy van valami esélyünk arra, hogy ilyen esetben a bíró a mi javunkra döntsön. Hiszen a házban lakunk, ő meg csak befektetés céljából vásárol. Lehetséges a földhivatalnál pár óra alatt a tulajdon bejegyzés után betekintést nyerni az adásvételi szerződésbe?

Ha lakással együtt vásárolták volna a garázst, az elővásárlási joggyakorlás a két ingatlanra együtt lett volna gyakorolható.

Mivel csak garázst vásároltak a tulajdonostársak nagy számára vagy elérhetőségük nehézségére stb. való hivatkozást tartalmazhatott az adásvételi szerződés, az elővásárlási joggyakorlás mellőzése miatt.

A tulajdonjoguk bejegyzéséből vélelmezhető, hogy az illetékes földhivatal jogszabályszerűnek ítélte az okiratot és a tulajdonos- változást bejegyezte. Javaslom, hogy a teljes tényállás feltárása mellett helyi ügyvéddel egyeztessen a bírósági per előtt.

Magyar Állam nevén lévő ház esetében ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kitől lehet azt megvásárolni?

Share Button

Amikor lemondanak az örökösök az örökségről, és az a Magyar Állam nevére kerül, meg lehet -e vásárolni? Ha igen, kit kell keresni?

Az öröklésre vonatkozó jogszabályok értelmében, amennyiben más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az államot az örökség visszautasításának joga – ellentétben más örökösökkel – nem illeti meg, így a Magyar Állam egyben szükségképpeni örökössé is válik. A szabályozás szerint törvényes öröklés esetén az MNV Zrt. gyakorolja az örököst megillető jogokat és viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket is.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus árverési portálján keresztül van lehetőség ingatlan és ingó megvásárlására.

Mi történik, ha a társtulajdonos nem írja alá a használati megállapodást?

Share Button

Nővéremmel közösen örököltünk egy 2640 m2 zártkerti ingatlan fele részét. A terület másik 1320 m2 részét unokanővérünk örökölte.

A terület eredetileg édesapánk és nővére tulajdonát képezte 1/2 – 1/2 arányba. Édesapám a 70-es évek közepén épített egy présházat az általa használt területen. Ekkor a nővére írásban lemondott az épülő felépítménnyel kapcsolatban minden jogáról. A présházat szüleim komfortosították, villanyt, vizet vezettek be és átalakították nyaraló épületté.

Édesapánk halála óta édesanya tartja karban az épületet és műveli a szőlőt. Tavaly novemberben a saját tulajdoni hányadunk eladásra került. Idén január 13-án aláírtuk az adás-vételi szerződést és elindítottuk a kifüggesztést és a törvényi előírásoknak megfelelően a társtulajdonosnak megküldtük a szerződést, hogy nyilatkozzon az elővásárlási jogával kíván-e élni vagy sem.

Közben a közös tulajdon miatt használati megosztást készítettünk a felmenőink által tradicionálisan használtak szerint, amit megküldtünk a társtulajdonosnak. A társtulajdonos unokanővérünk viszont levelünkre nem reagál – tértivevénnyel igazolható a levél átvétele – nem hajlandó nyilatkozni az elővásárlásról és a használati megosztás vázrajzát sem írja alá.

A vevőnk az elhúzódó ügy és a nyilatkozat hiánya miatt el akar állni a szerződéstől. (Közben a Megyei Kormányhivatal engedélye is megérkezett). Mit tanácsol Ügyvéd Úr? Mit lehet tenni ebben az esetben, amikor a társtulajdonos rosszindulatúan akadályozza az általunk használt terület eladását?

A megyei földhivatali jóváhagyást követően az adásvételi szerződés érvényes, attól elállni nem lehet. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően köthet a tulajdonostársakkal érvényes természetbeni kizárólagos használati megosztási megállapodást.

Mikor igényelhető illetékmentesség lakóingatlan vásárlásához?

Share Button

Lakásomat el szeretném adni és a vételárból egy olcsóbb családi házat vagy házrészt szeretnék vásárolni. Ilyen esetben érvényesíthető-e a “cserét pótló vétel” a vagyonszerzési illetékmentesség érdekében?

Egy éven belül, ha ugyanaz a magánszemély ad el és vásárol lakóingatlant illetékmentességben részesülhet, ha az eladott ingatlan magasabb értékű. Fontos tudni, hogy ha 1/ 1-ed ingatlan ad el, és nem 1 / 1-ed ingatlant vásárol az illeték megállapítása során arányosítást kell alkalmazni.

 

Hogyan kell bonyolítani a részletre történő vásárlást?

Share Button

A mostohatestvérem örökölte a mostohanagymamám házát. A felét eladná nekem részletre. Tehát társtulajdonos lennék. Később ha lehetőség van rá megveszem tőle az egészet. Milyen lehetőség van ilyen megoldásra? Milyen szerződés kell? Elég e a szerződés vagy más kell?

Ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal vásárolható meg az örökölt ingatlan fele. Ha a vételárat nem egy összegben fizeti meg a vevő és az eladó részletvételt engedélyez, a szerződésben meg kell határozni a részletek számát, nagyságát, esedékességét.

Ebben az esetben a szerződés tulajdonjog fenntartással történik, mindaddig fenntartja az eladó a tulajdoni jogát, amíg a teljes vételár megfizetésre nem kerül.

Eladás esetén ki kell -e fizetni az özvegyi jog értékét? Ha igen, mennyi az?

Share Button

2006-ban Édesanyám elhunyt, így örököltem az ő részét. Többek között egy üdülőházat, tehát így Édesapámmal fele-fele tulajdoni jogba kerültünk. Viszont Édesapámnak özvegyi jog került bejegyzésre, Édesanyám után a tulajdoni lapon.

Az lenne a kérdésem, hogy eladás esetén, mivel nem lakóingatlanról van szó, hanem üdülő házról, ki kell-e őt fizetnem saját eladási részemből “özvegyi jog” címén? Ha igen, akkor ha jól gondolom, hiába a fele tulajdoni rész az enyém, az eladási ár felét mégsem kapom meg?

Az özvegyi jog tartalmában haszonélvezeti jogot jelenti. Ennek értékét az Illetéktörvény 72. §-a szerint kell számítani. (1/ 2-ed ingatlan eladási ára : 20-al * haszonélvező életkori szorzójával) Az özvegyi jogot ingyenes lemondással is meg lehet szüntetni, mely a tulajdonos felé ajándéknak minősül. Az ilyen ügylet illetékmentes szülő és gyermek viszonylatában. A haszonélvezet megszüntetésénél nincs relevanciája az ingatlan típusának, azaz, hogy üdülő vagy lakóingatlan.

 

Köteles vagyok-e a felkínált vételárért eladni ingatlanrészemet?

Share Button

Édesanyám megörökölt Budapesten 2002-ben egy osztatlan telken lévő házból 1/24-ed részt.Sajnos ő meghalt 2008-ban, így én örököltem utána ezt a tulajdoni hányadot, de még nem került a nevemre.

Most szeretné a többi tulajdonostárs értékesíteni az ingatlant. De ehhez az is kellene, hogy az örökölt rész a nevemre kerüljön a földhivatal által. Engem abban az árban akarnak kifizetni, mint amennyire az ingatlan fel lett értékelve 2002-ben,5 millió forintért.

A telek nagysága 639 négyzetméter. Elővásárlási jogommal nem szeretnék élni/erről hivatalosan papíron nem nyilatkoztam még/,de ennyi pénzért nem is szeretném eladni.

Mit tudok tenni, ha én nem szeretném eladni a tulajdonrészemet, mert keveslem a felkínált összeget és mit tudnak tenni a többi tulajdonostársak ,ha én nem kívánom értékesíteni a tulajdonrészemet. Engem kötelezhetnek e arra, akár bíróság által, hogy eladjam a tulajdonrészemet?

Esetleg árverésre bocsájthatják e az ingatlant? Egyértelműen itt átverésről lenne szó úgy érzem! Mennyit érhet ennek az ingatlannak a jelenlegi reális piaci értéke?

Ha volt hagyatéki eljárás az ügyben és az 1/24-ed ingatlan abból kimaradt, póthagyatéki eljárást kell indítania, hogy tulajdonosként be legyen jegyezve a neve az ingatlanra. Ha nem volt hagyatéki eljárás akkor azt meg kell indítania. A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe beletartozik a vételár közös meghatározása is.

Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik. A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.

Milyen költségekkel jár örökölt ingatlan hagyatéki érték alatti eladása?

Share Button

Testvéremmel örököltem 1/2-1/2 arányban ingatlant. Én nem szeretném megtartani, ő nem szeretné eladni. Mennyi illetéket, adót kellene fizetnie testvéremnek, és mennyit nekem, ha a hagyatéki végzés 3.000.000 Ft értéke helyett kevesebbért tudná csak megvenni?

Ön, mint eladó ha a hagyatéki értéknél alacsonyabb értéken ad el nem fizet SZJA-t. A vevő 4%  vagyonszerzési illetéket fizet.

 

1 / 19 oldal12345...10...Utolsó »