hagyaték átadása címkével jelölt bejegyzések

Tehető-e részleges visszautasítás hagyaték átadásakor?

Share Button

Nagymamám örökölt egy ingatlant az önkormányzat tájékoztatása szerint, még 2011. évben. Meglepődtünk, mert férjét még 1978-ban eltemette, közös gyermek nem volt, nem tudott öröklésről.

Az önkormányzat szerint a Földhivatalt keressük meg, az ő adataik alapján
dolgoztak 2017-ben. Hogyan deríthető ki az öröklés, mikor és kitől
örökölhetett, amennyiben nem tudott hagyatéki tárgyalásról. Miként kerülhető
el az, hogy az unokái ezt az ingatlant már ne örököljék 2/36-od részben
tovább, viszont más örökségtől ne essenek el?

Az Ön által említett időszakban történt az ingatlan-nyilvántartás hivatali
felülvizsgálata, megújítása. Ennek célja az volt, hogy a nem lehagyatékolt
ingatlanok esetében az illetékes önkormányzatok hagyatéki eljárást
kezdeményeztek.

A nagymamát illető ingatlan is e körben válhatott öröklés
tárgyává. Nagymama a halála előtt az ingatlant elajándékozhatja, arra
tartási szerződést készíttethet, ezáltal az unokák azt örökölni nem fogják.

Ha mégis a hagyaték tárgyát képezné ezen ingatlan, az unokák nem tehetnek
részleges visszautasítást az ingatlan öröklésére, mert visszautasítani csak
a teljes hagyatékot lehet.

Ki a törvényes örökös, ha sem a felmenők, sem a testvérek nem élnek?

Share Button

Az lenne a kérdésem, hogy ki lesz a kb. 20 hektáros földterület örököse, ha a nagybátyánknak nincs gyermeke, nem élnek a szülők és az egyetlen testvére (Édesanyánk) is elhunyt? (Nem vagyunk földművesek.)

 “A törvényes öröklési rend első körben egyenes ágon zajlik: örökhagyó gyermeke és szülei között – ha nincs házastársa, míg második körben – ha nincs gyermek és szülő – a testvér az örökös.” – olvastam egyik válaszában. Abban az esetben, amikor sem szülő, sem testvér nem él már, de a korábban elhunyt testvérnek vannak gyerekei, örökölhetik-e a testvér leszármazottai a nagybátyjuk vagyonát?

Ha testvér leszármazói vannak csupán – mint törvényes örökösök – ők fejenként egyenlő arányban örökölnek.

Kérhető-e a jogerős hagyatéki eljárás után, – utólag- a köteles rész?

Share Button

Volt férjem meghalt. Előtte végrendelkezett, amelyben egyetlen gyermekét kitagadta az öröklésből. Közös tulajdonban lévő ingatlanunk 1/2 részét az anyjára hagyta.

Volt férjemnek a tulajdonában volt még egy föld és egy ingatlan 1/2 ( édesapja után örökölte )része. Ezeket az ingatlanokat, még életében, 2015-ben elajándékozta az anyjának.

Volt férjem halála utáni hagyatéki tárgyaláson az anyja úgy nyilatkozott szóban, hogy a végrendeletileg 1/2 részbeni tulajdonjogából ( a közös ingatlanból )a köteles részt odaadja a fiunknak, csak ne kérje a volt férjem által elajándékozott ingatlanokból a köteles részt.

Ennek alapján megtörtént a leörökítés ,3/6 rész az enyém,2/6 rész az anyjáé és 1/6 rész pedig a fiunké, a közös ingatlanból.

Mivel az utóbbi időben nagyon sok bosszúságot okozott volt férjem családja, ezért arra gondoltam, hogy a volt férjem által az anyjának elajándékozott ingatlanok után kérjük gyermekemnek a köteles részt. Kérdésem az lenne : Van-e lehetőség a hagyatéki eljárás lezárása után az elajándékozott ingatlanok utáni köteles rész érvényesítésének ? Ha igen, akkor póthagyatéki eljárásban, vagy bírósági úton?

A hagyatéki eljáráson kifejezett nyilatkozattal tett köteles részről lemondás a jogosultat megfosztja a köteles rész utólagos, póthagyatéki eljárás keretében történő igénylésétől.

Az örökös váratlan halála után ki örököl?

Share Button

Azt szeretném kérdezni, hogy abban az esetben ha az örökös előbb elhunyt ( balesetben) mint az örökhagyó akkor annak gyerekei lesznek az örökösök?

A törvényes öröklés rendje szerint leszármazó halála miatt – kiesése folytán – annak gyermekei, azaz az unokák törvényes örökösök.

Hogyan zajlik a hagyatéki eljárás?

Share Button

Szeretném megkérdezni Öntől, hogy a hagyatéki tárgyalás hogyan is zajlik, mert már többféle verziót kaptam, és teljesen össze vagyok zavarodva! Édesanyám elhunyt, én és a testvérem örököltünk tőle egy családi házat.

Végrendelet nem volt, így mindenféleképpen fele-fele arányban, vagy amit mi közösen meghatározunk magunk között dől el az öröklési hányad? Valamint felértékelik az ingatlant, és annak az összege határozza meg a közjegyzői díjat, ami tudtommal fél illetve egy % körül lehet?

Több százezret számoltam így költségként, és megmondom őszintén sokallom olyan szempontból hogy egyenes ágú örökösök vagyunk. A Polgármesteri Hivatalban elindították a folyamatot, onnan kerül az ügy a kirendelt közjegyzőhöz, ezek után értesítenek majd minket vagy nekünk kell kinyomozni és időpontot kérni a tárgyaláshoz?

Örökös indítja a hagyatéki eljárást a halotti anyakönyvi kivonattal az illetékes polgármesteri hivatalban. Itt adó és értékbizonyítvány készül, ez az érték – ha nincs más hagyaték a közjegyzői díj alapja, a közjegyzői díjat az alábbi linken tekintheti meg:

https://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?docid=99100014.IM  

A hagyatéki előadó küldi meg az illetékes közjegyzőnek a hagyatéki leltárt. A közjegyző idézi meg tárgyalásra az örökösöket és az esetleges köteles részre jogosultakat. Hagyatéki tárgyalás mellőzésével is átadhatja a közjegyző a hagyatékot, ha az örökösök ezt kérik, mert nincs közöttük vita, a törvényes öröklési rendet fogadják el.

Ha tárgyalásra kerül a sor az örökösök osztályos egyezséget tehetnek, mellyel a törvényes öröklés mértékétől eltérő mértékben kérhetik a közjegyzőt a hagyaték átadására. Az öröklés illetékmentes és földhivatali eljárási illeték mentes is.

Hagyatéki eljárásban le lehet-e mondani öröklésben nem érintett javára?

Share Button

Hagyatéki eljárásban le lehet-e mondani az örökrészről az öröklésben nem érintett személy javára./kis tulajdoni hányadot örökölnék és erről az ingatlan nagyobb részét tulajdonló személy javára szeretnék lemondani/.

A hagyatéki eljárásban kizárólag az örökösök között jöhet létre egyezség a hagyaték tárgyaira vonatkozó osztozkodás körében. Így az örökösök egymás között ajándékozhatnak, adásvételt köthetnek, melyet a közjegyző jóváhagyhat.

Külső harmadik személy e körbe nem vonható, részére csak a hagyaték átadását követő jogügylettel történhet az átadás. Ez lehet ajándék, adásvétel. Fontos tudni, ha ingatlan tulajdoni hányadról van szó a tulajdonostársaknak – adásvétel esetén – elővásárlási joga van.

Jár-e köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek?

Share Button

Jár-e a köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek, ha az a végrendelet megírását követően fogant?

Köteles rész jogalapjának megállapítása mindig a haláleset időpontjának figyelembevételével a hagyatéki eljárásban történik. A végrendelet keltének időpontja nem rontja le a később született vér szerinti örökös kötelesrész igényét.

Fontos tudni, hogy a köteles rész nem automatikus, azt az arra jogosult örökösnek a hagyatéki eljárás során elő kell terjesztenie. Amennyiben a közjegyzőnek hivatalos információja van az örökösökről, minden örököst köteles a kötelesrész előterjesztésének lehetőségére felhívni.

 

Hogyan adják át az ingatlanok tulajdoni jogát a hagyatékátadáson?

Share Button

Végrendelet írása kapcsán merült fel a kérdésem. Van egy vidéki családi házunk, ami hivatalosan az állandó lakhelyünk, de életvitelszerűen nem lakunk ott.

Van egy Budapest környéki lakásunk, ami a bejelentett tartózkodási helyünk, és (jelenleg) életvitelszerűen itt lakunk. Mindkét ingatlan házasságunk ideje alatt szerzett közös szerzemény, fele-fele arányban van benne tulajdonrészünk, és csak a házasságunkból származó közös gyermekeink vannak (3), mint törvényes örökösök.

Az öröklési törvény különbséget tesz a közösen lakott és a többi ingatlan öröklésében a házastárs szempontjából: közösen lakottból nem örököl, de haszonélvezete van, többiből egy részt örököl. 1. Ebben az esetben egyikünk halála esetén melyik minősül a közösen lakott ingatlannak?Ki/mi fogja ezt meghatározni?

2. Végrendeletben meghatározhatom-e én, hogy melyik minősüljön közösen lakottnak – a vidékit szeretném -, ebben a törvényes öröklést határoznám meg, és a másikat teljes egészében a házastársamra hagyhatom-e a törvényes örökösök kizárásával. (A két ingatlan értékaránya kb. 1:2-höz – a vidéki rovására)

A túlélő házastárs   a gyermekekhez hasonlóan  annyit örököl , mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.

A közösen lakott lakásból nem örököl a túlélő házastárs egy gyermekrészt, csupán az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

A hagyatéki eljárás során az örökösök által tett nyilatkozat és egyéb bizonyítékok alapján dönti el az eljáró közjegyző,hogy melyik lakás minősül utolsóként közösen lakottnak.

Hogyan juthatok mielőbb örökségem ellenértékéhez?

Share Button

Édesapám meghalt és hagyatéki tárgyalása most lesz. Nővéremmel és édesanyámmal öröklünk , viszont én jó ideje több mint 5 éve nem lakok az ingatlanban amit öröklök 1/3 részben és én szeretnék megválni ettől szeretném eladni mivel nekem nincs rá szükségem hogy ezt hogy tehettem meg? Mik a teendők ilyen esetben?

Ha a hagyatéki eljárásban az eljáró közjegyző előtt vagy nővére vagy édesanyával osztályos egyezség keretében az ingatlan örökségét elajándékozhatja vagy eladhatja ha örököstársai közül valamelyik azt megváltja.

Ha ilyen egyezségre nem jut, fogadja el az örökséget és keressen harmadik személyt, aki azt megvásárolja. Ha ilyet nem talál, lehetősége van a közös tulajdon megszüntetését kérnie bíróságtól. Előtte azonban egyeztessen tulajdonostársaival egy lehetséges közös piaci értékesítésről.

Mi a ptk. szerinti öröklési sorrend?

Share Button

Lakóingatlan haszonélvezője nagypapa, tulajdonosa unoka. Nagypapa halála után örököl-e a tulajdonos testvére a nagypapa tulajdonában lévő, ill. általa a lakásban használt ingóságokból, melynek egy része a korábban elhunyt nagymamáé volt ?

Akár tulajdonos akár haszonélvező az elhalálozó a törvényes öröklés rendje a Ptk. által szabályozott. Ehhez képest első körben mindig egyenes ágon zajlik az öröklés lemenő-felmenő vonalon. Ha ilyen nincs oldalágon a testvér az örökös. Az elmondottak az ingatlan és ingó hagyatékra is vonatkoznak.

Ingó hagyaték általában csak akkor képezi hagyaték tárgyát, ha azt az örökösök kifejezetten kérik hagyatéki leltárba venni.

Ebben az esetben értékmegjelölést is kap minden ingó vagyontárgy.

1 / 9 oldal12345...Utolsó »