hagyaték átadása címkével jelölt bejegyzések

Mi a törvényes öröklés menete házastársak esetén?

Share Button

Férjem és én második házasságunkban élünk. Férjemnek az első házasságából két gyermeke született, nekem egy gyermekem. Közös gyermekünk nem született.

Házasságkötésünk után vettünk családi házat, ami csak kizárólag a férjem nevére került, illetve az ő nevén van még több milliós hitel, ami a családra házra lett felvéve. Érdeklődöm, hogy esetleges elhalálozása esetén az öröklés szabályai, hogyan alakulnak?

Férje esetleges halálakor a közösen lakott lakóingatlanra és berendezési tárgyaira Önnek holtig tartó haszonélvezeti joga keletkezik, azzal hogy férje gyermekei ugyan ezen ingatlannak egyenlő arányú tulajdonosai lesznek.

Ha van a férje nevén ezen ingatlanon felüli vagyon abból Ön mint túlélő házastárs egy gyermekrésznyit örököl. Az öröklés elfogadásával az örökösök örökhagyó hiteleit is megöröklik, de a felelősségük a fennálló terhekkel kapcsolatban csak az örökségük erejéig terjed.

Mennyit örököl a házastárs a közösen lakott ingatlanból?

Share Button

Édesapánk egyedüli gyermekként 2008-ben örökölt egy ingatlant, ezzel egyedüli tulajdonossá vált.

2014-ban elváltak édesanyánkkal, majd 2015-ben összeházasodott az új feleségével.

2019-ban az új feleség nyomására (a tudtunk nélkül) az ingatlan tulajdoni lapjára 1/10 rész “házassági vagyonközösség elismerése”, 1/10 rész “ajándékozás” jogcímen az új feleség részére lett bejegyezve.

Idén édesapánk elhunyt, az örökösödésben tehát az új feleség, és a 3 fia vesz részt (jómagam, és 2 édestestvérem).

A kérdésem az lenne, hogy a feleség mekkora részt örököl így az ingatlanból, ugyanis mindhárman egyhangúan úgy gondoljuk, hogy a házasságkötés és a tulajdoni lapban történt változtatások egyaránt az új feleség részéről szándékos haszonszerzési szándékkal történtek.

A Ptk. egyik alapelve a szerződéskötési szabadság. A polgári jog nem ismeri e körben a szándékosságot sem a gondatlanságot. Ezek a büntető joghoz kapcsolódó kategóriák.

A családon belül és a házastársak között létrejövő jogügyleteket a magyar jog preferálja különösen az adójog, merthogy illetékfizetési kötelezettség nélkül lehet ilyen szerződéseket egymás között megkötni.

Az ajándékozás esetén ha örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül történt a jog a törvényes örökösök bizonyos körének köteles részt biztosít.

A házastársi ajándék, ha ezen 10 éven belül történt a leszármazókat feljogosíthatja köteles rész iránti igény előterjesztésére, de csak az ajándék vonatkozásában, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

A hagyatéki eljárásban a házastárs olyan mértékben örököl mintha ő is egy gyermek lenne azaz 1 / 4-ed részben lesz örököse mindannak ami nem az örökhagyóval utolsóként lakott lakóingatlan és annak berendezési tárgyai. Ezekre ugyanis a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl.

Tájékoztató magyarországi hagyaték bejelentésről és öröklési illeték fizetési kötelezettségről

Share Button

Magyarországon a hagyatékot közjegyző adja át az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.

Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.

A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

A végzéshez, csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.

Vannak esetek, amikor az örökös köteles bejelenteni a hagyatékot az állami adóhatóságnak illetékkiszabás végett.

A bejelentést ahhoz a megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz kell megtenni, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt. Ennek hiányában a NAV elnöke jelöli ki azt a megyei (fővárosi) adóigazgatóságot, amely az öröklés után járó illetéket kiszabja.

Az öröklési illetékmentes ügyekben, mint például ha egyenes ági közeli hozzátartozó az örökös – fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor, az adóhatóság az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi fel.

Ebből következően az egyenes ági rokonokat és túlélő házastársat, bejegyzett élettársat érintő öröklési ügyekben az adózók főszabályként nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi megállapításáról, de adott számukra a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről külön illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kapjanak.

Németországban élő örökös hogyan intézheti magyar bankban örökölt pénz saját OTP bankszámlájára történő átutalását?

Share Button

Örökhagyó Németországban hunyt el, de volt a magyar OTP-ben bankszámlája. Az örökös megbízhat e magyar ügyvédet, az OTP-ben levő pénz átutalására az örökös számlájára és az OTP számla bezárására?

Ha az öröklési bizonyítvány Németországban kerül kiállításra, a hagyaték átadásához annak magyar bíróság általi elismertetése is szükséges. Az elismerésről a Budai Központi Kerületi Bíróság (cím: 1021 Budapest, Budakeszi út 51/B.) nem peres eljárásban dönt és erről végrehajtási tanúsítványt állít ki.

Az eljárást az érdekelt kérelmezheti vagy személyesen, vagy meghatalmazott magyar ügyvéd által.

A Bank a külföldi határozat hatályát a hivatkozott magyar végrehajtási tanúsítvány és a jogerős külföldi határozat eredeti példányának és annak hiteles magyar fordításának együttes bemutatása alapján fogadja el és teljesíti az abban foglaltakat.

Az ügyvédi meghatalmazásnak tartalmaznia kell az örökhagyó és az örökös valamennyi személyes adatát, a hagyaték átadó okirat számát, az okiratot kiállító hatóság nevét és az örökös számlaszámát, valamint a meghatalmazás általános szövegét.

Ha az örökösi minőséget az örökös Európai öröklési bizonyítvánnyal is igazolja, erre az okiratra további felülhitelesítés nem szükséges.

Az európai öröklési bizonyítványról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI)  hiteles fordítását is szükséges csatolni.

2015.08.16 előtt elhunyt örökhagyó hagyatéki eljárására – ha Magyarországon és külföldön is volt hagyatéka – párhuzamos öröklési eljárás lefolytatása az irányadó, míg ezt követő haláleseteknél Európai Öröklési Bizonyítvány kiállítására kerül sor, mely az Európai Unio tagállamaira irányadó eljárás. A például Németországban kiállított Európai Öröklési Bizonyítvány Offi fordításával egy meghatalmazott magyar ügyvéd a hagyatékban szereplő magyar pénzintézetnél eljárva a számlaszámról a hagyaték összeget az örökösnek utalhatja anélkül, hogy az örökösnek személyesen kelljen a magyar pénzintézethez elutaznia.

Meddig igényelhető az örökség?

Share Button

Édesapám elhunyt, 1990, Októberben. Van egy nővérem és egy bátyám, akik tudomásom szerint a nagymamámtól megkapták a részüket.

Én a nagymamámmal nem tartottam a kapcsolatot, igazából nem is ismertem. Nekem is ugyan úgy jár édesapám után a részem?

Külföldön élek, és így nem vagyok biztos abban,hogy érdemes e elindítani bármit is ebben az ügyben, de ha mégis érdemes akkor megteszem.

A tulajdoni joghoz való igények nem évülnek el, így az örökléssel szerezhető tulajdoni joghoz való igény sem.

A közel 30 éve elhunyt szülő után – ha nem volt hagyatéki eljárás és van hagyaték pl.: ingatlan – hagyatéki eljárást kezdeményezhető. Az örökösök egyenlő arányban örökhagyó gyermekei.

Alapítható-e haszonélvezet végakarattal?

Share Button

 Édesanyám ez év júniusában meghalt, a hagyatéki eljárás folyamatban van. Testvéremmel ketten vagyunk örökösök. Édesanyánk mindig mondta, hogy azt szeretné, ha a nyaraló a bátyám tulajdonába kerülne, én pedig a holtig tartó haszonélvezetet kapnám meg.

Annak ellenére, hogy ez csak szóban hangzott el szeretnénk ennek az anyai akaratnak eleget tenni.

Be lehet ezt az anyai kérést venni a hagyatéki eljárásba, azaz lehet e a hagyatéki eljárás során ilyen egyezséget kötni a testvéremmel?

Mennyi illetéket kell nekem a haszonélvezeti jog megszerzéséért fizetnem (63 éves vagyok az ingatlan kb. 10 millió)? 3. A testvérem, vagy az ő egyenesági örököse fizet-e illetéket az én esetleges halálom után, amikor megszűnik a haszonélvezeti jog?

Haszonélvezet végrendelettel is lehet alapítani.

Mivel ilyen végrendelet nem készült , ezért a szóbeli végakaratnak osztályos egyezséggel meg tudnak felelni, azaz az ingatlan tulajdonjoga örököse a bátyja lehet, míg annak haszonélvezője Ön.

A haszonélvező halálakor nincs illetékfizetési kötelezettség, csupán az illetékes földhivatalhoz a halotti anyakönyvet kell becsatolni 6.600,- Ft eljárási / törlési illeték megfizetése mellett.

Az egyenes ági öröklés illetékmentes, ideértve az osztályos egyezséget is.

Hogyan állapítható meg egy ingatlan forgalmi értéke a hagyatéki eljárásban?

Share Button

16 éve nővéremmel örököltünk édesanyánk után egy családi ház 1/4-1/4 részét. Sajnos januárban meghalt édesapánk is, akié a ház másik fel volt, így most ezt a részt is mi örököltük. Ha jól tudom egyenesági rokonként nem kell örökösödési illetéket fizetnünk.

Kérdéseim : Ha a ház fele már a mienk a nővéremmel, hogyan fogják megállapítani a ház értékét, ilyenkor csak a fele számít majd a közjegyzőnél fizetendő díjba ? Illetve, ha ezt a házat eladjuk, akkor csak a fele értéke után kell bevallani a jövedelmet, mivel a másik fele már több, mint 5 éve a mienk ?

A forgalmi értéket az illetékes adócsoport állapítja meg adó és értékbizonyítvány kiállításával. A közjegyzői díj ez alapján számítandó. Fontos tudni, ha nem elfogadható a bizonyítványban szereplő érték, azt módosítani csak az önkormányzati eljárásban lehet. Az öröklés illetékmentes egyenes ágon. Az örökölt ingatlanrész adómentes, ha az öröklés az eladás között eltelik 5 év.

Milyen értékkel törénik a hagyaték átadása? Milyen értéken kell hogy kifizesse az egyik tulajdonos a másikat?

Share Button

Édesanyám évekkel ezelőtt elhunyt, bátyám és én 1/4-1/4 arányban lettünk a szülői házon örökösök, míg édesapánk haszonélvezeti jogot kapott. 2018 decemberében ő is elhunyt.

Testvéremmel megbeszéltük hogy nem adjuk el a szülői házat mert ő szeretné magának megtartani ezért az ingatlan értékének felét kifizeti nekem.

Hagyatéki leltár lezajlott ahol én nem voltam jelen  csak testvérem , mert én  nem kaptam rá idézést.

Később elmondta hogy 5 millió Ft-ra értékelte az ingatlant a hagyatéki leltárban. Én nem értek ezzel egyet mert többet ér./kb.8 millió/

Ő naponta bemegy a házba /szomszédjában van./ míg én nem tudok mert csak egy kulcs van. Ő rendezkedik már az ingatlanon mert tervei vannak vele.

Hogy mikor fizetné ki a rám eső részt azt mondta 1-2 év viszont nekem a közeljövőben kellene a pénz mert én is ingatlan vásárlás előtt állok.

Kérdésem : Egy általam kijelölt időpontig kötelezhetem -e őt az ingatlan felének kifizetésével és ha igen ez  mennyi idő lehet?

Továbbá mivel nem értek egyet az ingatlan értékének  hagyatéki leltárba való felvételével  a hagyatéki tárgyaláson mennyire lesz ez kedvezőtlen rám nézve? Ha kettőnk közt létrejön az adás vétel külön becsüst kell hívni /és ő fogja felértékelni az ingatlant/  vagy a hagyatéki leltárban szereplő érték szerint kell kifizetnie?

Hagyatéki leltár  szerinti értéken lesz a hagyaték átadva. Csak a polgármesteri hivatalnál lehet /lehett volna reklamálni, ha nem ért egyet ezen értékkel. A közjegyző azt már nem módosíthatja .

A megváltási értéknél ugyan irányadó lehet a hagyatéki érték , de javaslom hogy  közös megegyezéssel értékbecslőt fogadjanak.

Mit tudok tenni, ha adósságot örököltem?

Share Button

Hagyatéki tárgyaláson nem vettem részt és nem tartózkodtak Magyarországon, nem tudtam az adósságról le mondani így az adósság rám maradt mit tudok tenni ez ellen??

A hagyatéki tárgyalás időpontjáról minden örökös a megjelenésre idézést kap. Ennek hátoldalán olvashatók a jogok és kötelezettségek, többek között az is, hogy meghatalmazott útján képviseltetheti magát, ha megjelenni nem tud.

Ha valaki nem utasítja vissza az örökséget, az örökség erejéig felel az örökhagyó tartozásaiért. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb az öröksége mértékéig tartozik helytállni a hitelezőknek, magyarul olyan, mintha semmit nem örökölt volna.

 

Tehető-e részleges visszautasítás hagyaték átadásakor?

Share Button

Nagymamám örökölt egy ingatlant az önkormányzat tájékoztatása szerint, még 2011. évben. Meglepődtünk, mert férjét még 1978-ban eltemette, közös gyermek nem volt, nem tudott öröklésről.

Az önkormányzat szerint a Földhivatalt keressük meg, az ő adataik alapján
dolgoztak 2017-ben. Hogyan deríthető ki az öröklés, mikor és kitől
örökölhetett, amennyiben nem tudott hagyatéki tárgyalásról. Miként kerülhető
el az, hogy az unokái ezt az ingatlant már ne örököljék 2/36-od részben
tovább, viszont más örökségtől ne essenek el?

Az Ön által említett időszakban történt az ingatlan-nyilvántartás hivatali
felülvizsgálata, megújítása. Ennek célja az volt, hogy a nem lehagyatékolt
ingatlanok esetében az illetékes önkormányzatok hagyatéki eljárást
kezdeményeztek.

A nagymamát illető ingatlan is e körben válhatott öröklés
tárgyává. Nagymama a halála előtt az ingatlant elajándékozhatja, arra
tartási szerződést készíttethet, ezáltal az unokák azt örökölni nem fogják.

Ha mégis a hagyaték tárgyát képezné ezen ingatlan, az unokák nem tehetnek
részleges visszautasítást az ingatlan öröklésére, mert visszautasítani csak
a teljes hagyatékot lehet.

1 / 10 oldal12345...10...Utolsó »