Vásároltunk egy telket, amin még nincs közmű.
Mikortól kezd el ketyegni a 4 év beépíthetőség?
Az adásvételi szerződésben lehet vállalni a vevőnek, hogy az adásvétel tárgyát képező telket 4 éven belül lakóházzal építi be. A kötelezettségvállalás a szerződés aláírásával joghatályos.
1997-ben vásároltam egy 1000 nm-es külterületi ingatlant, aminek a besorolása rét, legelő volt. Építettem rá egy 25 nm-es könnyűszerkezetes házat ami gazdasági épületként funkcionál. Építési engedélyt nem kértem.
Szeretnék rá fennmaradási engedélyt kérni, vagy gazdasági épületté nyilvánítást. Mik a teendőim?
10 év eltelte után fennmaradási engedélyt kérhet és kaphat a felépítményre az illetékes építési hatóságtól. Javaslom ez ügyben keresse fel az építési hatóságot.
Édesapám vásárolt egy ingatlant egy kisebb faluban, aminek a kertjébe fölépített egy 90 m2-es gazdasági épületet (az épület beton alapra épült, 2 m belmagasságú, téglából épült, bevakolt, és cserepes lemezzel lett lefedve. Nem kértek rá építési engedélyt.
Én szeretném megszerezni rá az építési engedélyt. Hogyan lehetséges ez? Mire számíthatok?
Fennmaradási engedély utólagos beszerzése ügyében javaslom, vegye fel a kapcsolatot egy az ingatlan lakókörnyezetében tevékenykedő építészmérnökkel. Ő kellő jártassággal bír a helyi önkormányzat építési ügyeiben, és az elektronikus építéshatósági rendszerben történő ügyintézésben. Amennyiben szükséges utólag építési terveket vagy épület vázrajzokat előállítani, szintén ő tud segíteni.
Arról, hogy kell-e bírságot fizetnie, esetleg bontania, vagy a fennmaradási engedély zökkenőmentesen intézhető, az ügyében közreműködő építésztől, ill. az építéshatóságtól tájékozódhat.
Ha az épület legalizálása megtörtént, szükség lesz annak tulajdoni lapon, ill. földhivatali térképen történő feltüntetésére is. Ehhez földmérő segítségére lesz szüksége, aki az épületfeltüntetési vázrajzot elkészíti.
Az építési engedély fő szabály szerint az építtető nevére szól, és van egy érvényességi ideje, amely bizonyos ideig és feltételek mellett meghosszabbítható.
Ha az építési engedély érvényes, és időközben az ingatlan tulajdonjoga változik, az új tulajdonos jogutódként a korábbi építtető helyébe tud lépni, ehhez egy kérelmet kell az építési hatóság felé terjeszteni, és egy minimális adminisztrációs díjat, 10 ezer forintot megfizetni.
Szeretném tudni mikor kell Magyarországon egy építkezést bejelenteni és mikor nem, melyek azok a kisebb építmények amelyek szabadon építhetőek?
A magyar jogi szabályozás szerint melléképület 50 négyzetméteralapterületig és 2,5 méteres építménymagasságig építés-bejelentés alapján építhető. E fölött viszont építési engedély kell.
Az építési bejelentéshez terveket kell készíttetni, számos előírást be kell tartani, amit tervezéskor az építész figyelembe vesz, és a tervért felelősséget vállal. Ilyen például az építési hely szabályos kiválasztása, a megengedett legnagyobb beépítettség, stb.
A megfelelő megoldás tehát, ha kihívunk egy építészt helyszíni szemlére, aki a helyi előírások ismeretében tájékoztat arról, hogy milyen formában valósulhatnak meg az épületek, és milyen bekerülési költségekkel számolhatunk, majd meg is tervezi az építményt és beadja az építés bejelentést.
A beadott bejelentést az Építéshatóság tudomásul veszi, a szabályos megvalósulást ellenőrzi. Nem kell azonban várni a válaszra, a tervek alapján az építkezés máris megkezdhető. A munkálatokat 6 hónapon belül kell befejezni, és használatbavételi bejelentést tenni.
Fontos tudni azoknak akik olyan szerkezetet építenének, amit nem kell engedélyeztetni, bejelenteni. Ezek az alábbiak:
Ponyvaszerkezet
Az ún. ponyvaszerkezet a jogszabály szerint akkor nem engedélyköteles, ha legfeljebb 30 négyzetméteres vagy annál kisebb alapterületű, illetve nem szélesebb 4 méternél. Ha bármelyik értéket meghaladja a szerkezet mérete, bejelentés-, illetve engedélyköteles.
Kerti tető
A kerti tető, de csak 20 négyzetméteres alapterületig. Kerti tető alatt leegyszerűsítve olyan építményt értünk, aminek nincsenek oldalfalai, csak teteje, viszont nem csatlakozik a házhoz.
Előtető
Amikor a kerti tető nem különálló akkor előtetőnek hívják és 2 méterfesztávig vagy legfeljebb 25 négyzetméter alapterületig bejelentés köteles. (e felett építési engedély köteles )
Pincék
Pince kétféleképpen valósítható meg: ha távolabb van a főépülettől, és önálló szerkezetekkel készül, akkor melléképületnek számít, ha közvetlen a főépülethez toldjuk, bővítésnek. Első esetben építés-bejelentés, második esetben engedélyeztetés szükséges.
Kazánházak
Kazánházat a kémény miatt csak építési engedély alapján lehet építeni. Kéményseprő szakvélemény is kell az engedélyhez.
Üvegházak
Üvegházak építésére speciális szabályok vonatkoznak:
– amennyiben az év során legfeljebb 180 napra kerül felállításra, úgy beépítésre nem szánt területen (külterületen) bármely méretben, beépítésre szánt területen (belterületen) 100 nm alapterületig engedély és bejelentés nélkül építhető
– amennyiben az üvegház állandó jelleggel kerül felállításra, akkor beépítésre nem szánt területen 100 nm, beépítésre szánt területen 50 nm alapterületig építés-bejelentés alapján létesíthető. Ennél nagyobb üvegház építési engedély alapján építhető. Magassági korlátozás 6 méter, ennél magasabb csak engedély alapján építhető bármely esetben.
Mobilgarázs
Mobil épületekre nincs külön kitétel, mivel azt feltételezik, hogy nem állandó használatra helyezik el azokat. Általában állandó használatú melléképület építése, elhelyezése bejelentésköteles (pl. ilyen a barkácsáruházban kapható faház is). Ha 6 hónapnál rövidebb időre, ideiglenesen helyezik el, akkor általában nem kell sem engedély, sem bejelentés.
500 m2 területű telkemre építési engedély nélkül felállíthatok-e 12 db mobil garázst melyek 20 m2 területűek egyenként?
Kérdése építéshatósági ügy. Kérem, érdeklődjön, egyeztessen az illetékes építési hatóságnál a helyi építési szabályzat előírásairól.
