adásvételi szerződés címkével jelölt bejegyzések

Alapítható -e haszonélvezet a haszonélvezők aláírása nélkül?

Share Button

Ingatlanvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésekor (ügyvéd) a tulajdonos meghatározhatja a haszonélvezőket úgy, hogy a személyek nincsenek jelen?

A haszonélvezet alapítás kétoldalú jogügylet. A vonatkozó szerződést a haszonélvezőnek ugyanúgy alá kell írnia, mint a Vevőnek. Fontos tudni, hogy a vétellel egyidejűleg alapított haszonélvezet össz-vagyonszerzési illeték mértéke 4 % , melyet a NAV megbontva a haszonélvezőnek és a Vevőnek vet ki.

Ha a haszonélvezet alapítás időben elkülönülő szerződéssel történik a vételtől, úgy a Vevő 4 % illetéket fizet és a haszonélvező a később keletkező okirat után az illeték törvény 72. §-a szerint megállapítandó haszonélvezeti érték után is 4 % illetéket fizet, ezért érdemes a haszonélvezetet az adásvétellel egyidejűleg megalapítani.

Van-e a szomszédnak vagy a bérlőnek elővásárlási joga belterületi beépítetlen terület eldása esetében?

Share Button

A közvetlen szomszédomban van egy belterületi beépítetlen ingatlan amelynek a tulajdonosa a helyi önkormányzat. A területet jelenleg bérli egy személy aki mezőgazdasági tevékenységet folytat az érintett ingatlanon.

Az önkormányzat árulja ezt a telket. A kérdésem az hogy kinek van elővásárlási joga? – a bérlőnek vagy nekem, mint szomszédnak? Nekem is és a bérlőnek is állandó lakhelyünk ugyanazon a településen van ahol az eladó ingatlan megtalálható.

Belterületi építési telek eladása esetén – függetlenül attól, hogy önkormányzat az eladó – senkinek nincs jogszabály szerinti elővásárlási joga, ugyanis az ingatlan értékesítése nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá.  Viszont az önkormányzatok általában pályázati kiírás útján értékesítik ingatlanjaikat, így az eladó szerinti legjobb ajánlatot tevő pályázó tudja az ingatlant megvásárolni.

 

Testvérek közötti vagyonátruházásra mi a legkedvezőbb megoldás adózási szempontból?

Share Button

Édesapám még 1992-ben elhunyt, akkor édesanyám a közös lakás felét, a bátyám és én 1/4 – 1/4 részt örököltünk. Édesanyánk halálát követően bátyám lemondott javamra a hagyatéki eljárás során, így a felét öröklési jogon, a felét ajándékozással kaptam meg.

Azt hittük ezzel az egész ingatlan a tulajdonomba került. Azonban most kiderült, hogy az apukánk részéről örökölt negyed továbbra is a tulajdonában maradt. Most miként tudnánk a megoldani, hogy az is a nevemre kerüljön. Ha jól tudom a testvérek közötti ajándékozás 9 % illetékkel jár, viszont, ha eladja nekem 4% ez az összeg. Van-e más lehetőség, lemondhat-e most a hagyatéki részéről ennyi év után?

Testvérek közötti tulajdonjog átszállás jogcíme az ajándékozás és az adásvétel lehet, mivel már közös felmenőjük nem él. Az eltartási szerződés lehet még jogcím a tulajdonszerzésre, azonban annak is 4 % az illetékvonzata.

Melyik időponttól számít az 5 éven túli szja. mentesség?

Share Button

Örököltem egy ingatlant a testvérem halálakor, aki 2012 november 05-én hunyt el. Most el szeretném adni ezt az ingatlant. A kérdésem, hogy az elhalálozás időpontjához képest az 5 éves adómentességi időszak akkor kezdődik, amikor kifizetik számomra a vételár utolsó részét is (ezt 2017 november végére tervezzük, és ezt követően átjegyzi a Földhivatal az új tulajdonos nevére), vagy az Adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számít az éves mentesség kezdete? (ez utóbbi esetén nyilván érdemes várnunk a szerződéskötéssel november 06-ig)

A halál időpontjában az öröklés beáll, ezért az SZJA fizetés elévülési határidejének kezdő napja – örökölt ingatlan eladása esetén – az örökhagyó halálának a napja.  Egyeztesse könyvelővel az adatokat, mert az elmondottak alapján a 2017. évben kötendő adásvételi szerződés után vélelmezhető, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

 

Megtámadható-e az az adásvételi szerződés, ahol a tulajdonostársak nagy száma miatt nem történt elővételi jogról való lemondatás?

Share Button

Véleményét szeretném kérni, a következő esettel kapcsolatban. Egy 72 lakásos társasházban lakunk a saját ingatlanunkban. A társasház teremgarázsában 30 garázsbeálló található, melyek közül egyet megvásároltunk.

Az eladó nem kérdezte meg a teremgarázs tulajdonosokat arról, hogy valaki szeretne élni az elővásárlási jogával vagy sem. A tulajdonjog bejegyzése utáni napon kaptunk egy levelet az egyik társ tulajdonostól (egy befektető cég, akinek nincs más tulajdona a társasházban csak 1 db garázsbeálló), hogy élni szeretne az elővásárlási jogával és 5 napon belül adjuk meg a bankszámla- számunkat ahova utalhat, mert ha nem bíróságra adja a dolgot…

Valóban tévedtünk, hogy nem kértünk nyilatkozatot a társtulajdonosoktól, de… Az lenne a kérdésem, hogy van valami esélyünk arra, hogy ilyen esetben a bíró a mi javunkra döntsön. Hiszen a házban lakunk, ő meg csak befektetés céljából vásárol. Lehetséges a földhivatalnál pár óra alatt a tulajdon bejegyzés után betekintést nyerni az adásvételi szerződésbe?

Ha lakással együtt vásárolták volna a garázst, az elővásárlási joggyakorlás a két ingatlanra együtt lett volna gyakorolható.

Mivel csak garázst vásároltak a tulajdonostársak nagy számára vagy elérhetőségük nehézségére stb. való hivatkozást tartalmazhatott az adásvételi szerződés, az elővásárlási joggyakorlás mellőzése miatt.

A tulajdonjoguk bejegyzéséből vélelmezhető, hogy az illetékes földhivatal jogszabályszerűnek ítélte az okiratot és a tulajdonos- változást bejegyezte. Javaslom, hogy a teljes tényállás feltárása mellett helyi ügyvéddel egyeztessen a bírósági per előtt.

Bejelentett lakcím nélküli tulajdonostárstól hogyan lehet beszerezni az elővételi jog lemondó nyilatkozatot?

Share Button

Szeretnénk eladni egy olyan családi ingatlant aminek 4 tulajdonosa van. Ebből egy tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik életvitele miatt, évek óta nem tudunk róla semmit. Bejelentett lakcíme nincs, a népesség nyilvántartóba eredménytelenül kerestük.Mit lehet ez esetben tenni, hogy eltudjuk adni az ingatlant?

Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs tulajdonán felüli ingatlant tudják eladni. Ezáltal a vevő osztatlan közös tulajdonba kerül az ismeretlen tulajdonostárssal.

Mivel elővásárlási joggyakorlás nem folytatható le az ismeretlenség okán, ezért a vevő tulajdonszerzésének akadálya nincs.

Később, ha a vevő tulajdonostárs lesz kezdeményezheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését és magához válthatja az ismeretlen tulajdoni hányadát, így két lépésben lehet a vevő az ingatlan 1 / 1-ed tulajdonosa.

Hogyan határozható meg az örökölt ingatlan piaci értéke?

Share Button

Két testvér fele-fele arányban örökölt egy házat. A hivatalos törvényes hagyatéki eljárás során felbecsülték az ingatlan értékét 6M forintra. Az egyik testvér el akarja adni a házat a másiknak, de nem tudnak az áron megegyezni.

Aki meg akarja venni, az ragaszkodik az hagyatéki értékbecslési árhoz, vagyis 3 Millióért vásárolná meg a másik fél tulajdont. Az eladó testvér szerint viszont 12 Milliót ér a ház, és ennek a felét követeli, 6 milliót kér a testvértől.

Mennyiért kell megvennie, az értékbecslés feléért, vagy kérhet-e többet az eladó testvér? Mennyiért kell megvásárolnia a testvérnek a testvérétől?

Javaslom, hogy a napi piaci érték meghatározásához mindkettőjükhöz képest pártatlan értékbecslőt bízzanak meg az ingatlan forgalmi értékének meghatározására.

A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe bele tartozik a vételár közös meghatározása is.

Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik.

A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.

Ajándékozott ingatlan értékesítéséből származó jövedelem esetén mi számít a szerzés évének?

Share Button

Ajándékozott ingatlan értékesítéséből származó jövedelem esetén mi számít a szerzés évének?

A szerzés éve  – amely nem számít be az öt év adózási elévülési időszakba – mindig az okirat aláírása éve, ez az ún. tárgy év. A tárgyévet követő első év az szja elévülés szempontjából az első év.

Ajándékozott ingatlan értékesítése esetén tehát a szerzés éve az ajándékozási szerződés aláírásának az éve.

Milyen adóterhekkel jár örökölt lakás testvér részére történő eladása?

Share Button

2016-ban édesapámtól örökölt lakásrészemet szeretném értékesíteni testvéremnek. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kell-e fizetnem vagyonszerzési illetéket, illetve szja-t?

Ha az örökölt ingatlant a hagyatéki értékénél magasabb vételárért adja tovább a testvérének, a különbözet után 15% SZJA-t kell fizetnie, míg a testvérnek 4% vagyonszerzési illetéket.

Milyen feltételekkel adható el hitellel terhelt ingatlan?

Share Button

Pár éve szabad felhasználású személyi kölcsönt vett fel a férjem, melynek jelzáloga édesanyám és édesapám családi háza volt. A szüleim azóta elváltak.(A ház 50-50% -ban anyukám ill.apukámé).

Édesanyám közüzemi tartozásokat csinált sajnos és úgy tudom a házra terhelték.Kérdésem az lenne,hogy mivel a férjem kölcsöne miatt jelzálogjoga van a banknak,így anyukám közüzemi tartozásai miatt árverezésre kerülhet e az ingatlan?

(Édesanyámnak nincs jövedelme amiből levonhatnák a tartozásokat.)A másik kérdésem az lenne,hogy édesapám megvásárolná édesanyám házrészét, akkor ebben az esetben a közüzemi számlatartozást anyukámnak kell kifizetni?Ennyivel kevesebbet kell édesapának fizetnie?

A bank hozzájárulása és a közmű tartozások édesapa részéről történő kiegyenlítése mellett az anyai részt az apa megvásárolhatja. Ehhez azonban a vonatkozó kölcsönszerződés módosítása is szükséges.

Fontos hangsúlyozni, hogy a  bank az ügy ura, minden kölcsönszerződés tárgyi és személyi feltételeinek módosítása a banknál kezdeményezhető és csak a bank jóváhagyása mellett történhet. A szülők közötti adásvételi szerződés is csak a bank jóváhagyásával köthető meg érvényesen.

1 / 6 oldal12345...Utolsó »