adásvételi szerződés címkével jelölt bejegyzések

Egy cég, amely nem mezőgazdasággal foglalkozik, vehet-e termőföldet?

Share Button

Egy cég, amely nem mezőgazdasággal foglalkozik, vehet -e termőföldet? Ha igen, akkor lehet a tulajdonában több, mint 1 ha?

Termőföldet csak földműves vásárolhat 300 ha-ig, és magánszemély 1 ha-ig.

Hogyan vásárolható meg egy tanya kb. 4 HA területtel?

Share Button

Szeretnék vásárolni egy tanyát, ahol a hirdetés szerint a tanyához a következő földek tartoznak. 2,6 hektár szántó, 1,1 hektár gyep, és 1621 nm gyümölcsös.Hivatalos bejegyzést nem láttam ezzel kapcsolatban.

Semmilyen mezőgazdasági végzettségem nincs, az őstermelői nyilvántartásban, már tíz éve nem szerepelek.Ezt amennyiben szükséges, vissza tudom állítani.

A jelenlegi törvények alapján meg tudom-e vásárolni egyedül, vagy harmadmagammal a fent leírt tanya ingatlan.

Csak regisztrált földművesként lenne lehetősége a közel 40.000 m2 föld megvásárlására. Többed magával arányosítva személyenként maximum 10.000 m2  a megvásárolható föld mértéke, melybe beleszámít minden szerző félnek már a tulajdonában/használatában levő föld mennyisége is.

Felhívom szíves figyelmét, hogy online tájékoztatásom  saját  szakmai véleményem, mely   bíróság vagy más hatóság előtt  kötelező jogi erővel nem bír.

Meg kell-e fizetni a 4 % vagyonszerzési illetéket, ha a vásárolt telken álló épületet a vásárlást követően lebontották?

Share Button

Vettem egy telket egy hónapja a feleségemmel, és mind a ketten 1/2-1/2 tulajdonosok vagyunk.

Volt a telken egy gazdasági épület, és úgy is vettük a telket, hogy kivett gazdasági épület, udvar. Viszont a gazdasági épületet hivatalosan is elbontottuk a vásárlást követő héten, és most üres telekként funkcionál, melyre építkezni szeretnénk. Nem tudom mennyire számít, de első telek/ingatlan vásárlás, és mind a ketten 30 év alattiak vagyunk.

Most kaptunk egy levelet a NAV-tól, hogy fizetnünk kell a vásárlás után 4% illetéket. Az lenne a kérdésem, hogy akkor is jogos az illetékfizetés, ha a gazdasági épületet lebontottuk, és ha az üres telekre építkezünk, és 2019-ben be is fejezzük?

Illeték kiszabás szempontjából a vásárolt ingatlan jogi jellegét az ingatlan vásárláskori állapota határozza meg. Ha az ingatlanon felépítmény áll úgy az ingatlan nem tekinthető beépítetlen teleknek, akkor sem ha azt követő héten a felépítmény elbontásra kerül.

Itt megjegyzem, hogy ezzel ellenkező eset, ha például egy beépítetlen minősítésű telken szerkezetkész családi ház áll. Ha tető van rajta az ingatlan nem tekinthető beépítetlen teleknek, utána vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevőnek, azaz  nem kérhető rá 4 évig terjedő feltételes illetékmentesség.

Külföldi állampolgár Magyarországon ingatlant örököl, melyet ugyan azon évben értékesít. Milyen adózási és illetékfizetési kötelezettsége van az örökösnek?

Share Button

Magyarország és Ausztria illetve Németország között az ingatlan eladásból származó bevétel utáni adózással kapcsolatosan van kettős adóztatás elkerülő egyezmény. Ez azt jelenti, hogy például egy örökölt magyar ingatlan eladásából származó jövedelmet az örökösnek kizárólag a magyar adóhatóság felé kell bevallani és leadózni.

Fontos tudni, hogy öröklési illeték fizetés vonatkozásában Magyarországnak Ausztriával van, de Németországgal nincs kettős adóztatás elkerülő egyezménye.

A külföldi örökös, ha például német állampolgár, a magyar illeték törvény szerint Magyarországon öröklési illetéket fizet, melynek mértéke lakóingatlan esetén 9%, míg minden egyéb más ingatlan esetében 18%.

Egyenes ági közeli hozzátartozó örökös, mint például gyermek, unoka, házastárs stb. illetékmentességet élvez Magyarországon. Mivel az illetékfizetés tekintetében Németország és Magyarország között nincs kettős adóztatás elkerülő egyezmény, ezért fontos, hogy az örökös német ügyvéddel egyeztesse, hogy a német adóhatóság felé van e és milyen mértékű illetékfizetési kötelezettsége.

Alapítható -e haszonélvezet a haszonélvezők aláírása nélkül?

Share Button

Ingatlanvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésekor (ügyvéd) a tulajdonos meghatározhatja a haszonélvezőket úgy, hogy a személyek nincsenek jelen?

A haszonélvezet alapítás kétoldalú jogügylet. A vonatkozó szerződést a haszonélvezőnek ugyanúgy alá kell írnia, mint a Vevőnek. Fontos tudni, hogy a vétellel egyidejűleg alapított haszonélvezet össz-vagyonszerzési illeték mértéke 4 % , melyet a NAV megbontva a haszonélvezőnek és a Vevőnek vet ki.

Ha a haszonélvezet alapítás időben elkülönülő szerződéssel történik a vételtől, úgy a Vevő 4 % illetéket fizet és a haszonélvező a később keletkező okirat után az illeték törvény 72. §-a szerint megállapítandó haszonélvezeti érték után is 4 % illetéket fizet, ezért érdemes a haszonélvezetet az adásvétellel egyidejűleg megalapítani.

Van-e a szomszédnak vagy a bérlőnek elővásárlási joga belterületi beépítetlen terület eldása esetében?

Share Button

A közvetlen szomszédomban van egy belterületi beépítetlen ingatlan amelynek a tulajdonosa a helyi önkormányzat. A területet jelenleg bérli egy személy aki mezőgazdasági tevékenységet folytat az érintett ingatlanon.

Az önkormányzat árulja ezt a telket. A kérdésem az hogy kinek van elővásárlási joga? – a bérlőnek vagy nekem, mint szomszédnak? Nekem is és a bérlőnek is állandó lakhelyünk ugyanazon a településen van ahol az eladó ingatlan megtalálható.

Belterületi építési telek eladása esetén – függetlenül attól, hogy önkormányzat az eladó – senkinek nincs jogszabály szerinti elővásárlási joga, ugyanis az ingatlan értékesítése nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá.  Viszont az önkormányzatok általában pályázati kiírás útján értékesítik ingatlanjaikat, így az eladó szerinti legjobb ajánlatot tevő pályázó tudja az ingatlant megvásárolni.

 

Testvérek közötti vagyonátruházásra mi a legkedvezőbb megoldás adózási szempontból?

Share Button

Édesapám még 1992-ben elhunyt, akkor édesanyám a közös lakás felét, a bátyám és én 1/4 – 1/4 részt örököltünk. Édesanyánk halálát követően bátyám lemondott javamra a hagyatéki eljárás során, így a felét öröklési jogon, a felét ajándékozással kaptam meg.

Azt hittük ezzel az egész ingatlan a tulajdonomba került. Azonban most kiderült, hogy az apukánk részéről örökölt negyed továbbra is a tulajdonában maradt. Most miként tudnánk a megoldani, hogy az is a nevemre kerüljön. Ha jól tudom a testvérek közötti ajándékozás 9 % illetékkel jár, viszont, ha eladja nekem 4% ez az összeg. Van-e más lehetőség, lemondhat-e most a hagyatéki részéről ennyi év után?

Testvérek közötti tulajdonjog átszállás jogcíme az ajándékozás és az adásvétel lehet, mivel már közös felmenőjük nem él. Az eltartási szerződés lehet még jogcím a tulajdonszerzésre, azonban annak is 4 % az illetékvonzata.

Melyik időponttól számít az 5 éven túli szja. mentesség?

Share Button

Örököltem egy ingatlant a testvérem halálakor, aki 2012 november 05-én hunyt el. Most el szeretném adni ezt az ingatlant. A kérdésem, hogy az elhalálozás időpontjához képest az 5 éves adómentességi időszak akkor kezdődik, amikor kifizetik számomra a vételár utolsó részét is (ezt 2017 november végére tervezzük, és ezt követően átjegyzi a Földhivatal az új tulajdonos nevére), vagy az Adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számít az éves mentesség kezdete? (ez utóbbi esetén nyilván érdemes várnunk a szerződéskötéssel november 06-ig)

A halál időpontjában az öröklés beáll, ezért az SZJA fizetés elévülési határidejének kezdő napja – örökölt ingatlan eladása esetén – az örökhagyó halálának a napja.  Egyeztesse könyvelővel az adatokat, mert az elmondottak alapján a 2017. évben kötendő adásvételi szerződés után vélelmezhető, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

 

Megtámadható-e az az adásvételi szerződés, ahol a tulajdonostársak nagy száma miatt nem történt elővételi jogról való lemondatás?

Share Button

Véleményét szeretném kérni, a következő esettel kapcsolatban. Egy 72 lakásos társasházban lakunk a saját ingatlanunkban. A társasház teremgarázsában 30 garázsbeálló található, melyek közül egyet megvásároltunk.

Az eladó nem kérdezte meg a teremgarázs tulajdonosokat arról, hogy valaki szeretne élni az elővásárlási jogával vagy sem. A tulajdonjog bejegyzése utáni napon kaptunk egy levelet az egyik társ tulajdonostól (egy befektető cég, akinek nincs más tulajdona a társasházban csak 1 db garázsbeálló), hogy élni szeretne az elővásárlási jogával és 5 napon belül adjuk meg a bankszámla- számunkat ahova utalhat, mert ha nem bíróságra adja a dolgot…

Valóban tévedtünk, hogy nem kértünk nyilatkozatot a társtulajdonosoktól, de… Az lenne a kérdésem, hogy van valami esélyünk arra, hogy ilyen esetben a bíró a mi javunkra döntsön. Hiszen a házban lakunk, ő meg csak befektetés céljából vásárol. Lehetséges a földhivatalnál pár óra alatt a tulajdon bejegyzés után betekintést nyerni az adásvételi szerződésbe?

Ha lakással együtt vásárolták volna a garázst, az elővásárlási joggyakorlás a két ingatlanra együtt lett volna gyakorolható.

Mivel csak garázst vásároltak a tulajdonostársak nagy számára vagy elérhetőségük nehézségére stb. való hivatkozást tartalmazhatott az adásvételi szerződés, az elővásárlási joggyakorlás mellőzése miatt.

A tulajdonjoguk bejegyzéséből vélelmezhető, hogy az illetékes földhivatal jogszabályszerűnek ítélte az okiratot és a tulajdonos- változást bejegyezte. Javaslom, hogy a teljes tényállás feltárása mellett helyi ügyvéddel egyeztessen a bírósági per előtt.

Bejelentett lakcím nélküli tulajdonostárstól hogyan lehet beszerezni az elővételi jog lemondó nyilatkozatot?

Share Button

Szeretnénk eladni egy olyan családi ingatlant aminek 4 tulajdonosa van. Ebből egy tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik életvitele miatt, évek óta nem tudunk róla semmit. Bejelentett lakcíme nincs, a népesség nyilvántartóba eredménytelenül kerestük.Mit lehet ez esetben tenni, hogy eltudjuk adni az ingatlant?

Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs tulajdonán felüli ingatlant tudják eladni. Ezáltal a vevő osztatlan közös tulajdonba kerül az ismeretlen tulajdonostárssal.

Mivel elővásárlási joggyakorlás nem folytatható le az ismeretlenség okán, ezért a vevő tulajdonszerzésének akadálya nincs.

Később, ha a vevő tulajdonostárs lesz kezdeményezheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését és magához válthatja az ismeretlen tulajdoni hányadát, így két lépésben lehet a vevő az ingatlan 1 / 1-ed tulajdonosa.

1 / 6 oldal12345...Utolsó »