Vissza az előző oldalra

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Zártkert vásárlása esetén igényelhető-e illetékkedvezmény?

Share Button

Az egyik fiam most vásárolt Veszprém megyében egy  zártkertet. Szeretném megtudni, van-e lehetőség a zártkert vételi ára után szja jóváírásra?

Zártkert vétele illeték kedvezmény igénybe vételére nem jogosítja fel a vevőt. Ha például vevő 3 éven belül lakó ingatlant adott el akkor csak lakó ingatlan vásárlással kérhet illeték kedvezményt.

Mennyi illetéket kell fizetni lakás célú zártkerti ingatlan szerzése esetén?

Share Button

Ha zártkerti ingatlant vásárolnék, mely művelési ág alól kivont, de a rajta lévő ingatlan gazdasági épületként szerepel a tulajdoni lapon (2008-as építés) akkor annak megvásárlásakor hány % illetéket kell fizetni majd?

Előre láthatólag mostani ingatlant alacsonyabb összegért tudom majd értékesíteni mint amennyiért megtudom venni a gazdasági épületet. ( Lakóépületként használnánk életvitel szerűen).

A zártkerti ingatlan vételára után 4% vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevőnek, mert illeték kedvezmény csak lakóingatlan eladása és lakóingatlan vétele esetén vehető igénybe.

A döntő a tulajdoni lapon szereplő megjelölés. Nem releváns, hogy ha a vevő életvitel szerűen kívánja lakni a gazdasági épületet.

Lakáscsere esetén milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Önkormányzati bérlakásomat amit 40 éve bérlek (határozatlan időre van a szerződésem )szeretném elcserélni egy saját tulajdonú házra. Milyen kiadásokra számítsak?

Nincs a lakásomon semmi tartozás, az önkormányzat engedélyezné a cserét, de félek a vagyonszerzési illeték mértékétől.

Idős ember vagyok, nagyon alacsony nyugdíjjal, épp ezért akarom a lakás bérleti jogát elcserélni és vidéken önfenntartó életet kezdeni.  Kaphatok-e illetékmentességet?

A lakóingatlan csere általános szabályai szerint a csere által nagyobb értékű ingatlant szerző fél, csak a különbözeti érték után fizet 4% visszterhes vagyonszerzési illetéket.

Mivel az Ön csere alapja önkormányzati bérlakás, ezért javaslom, hogy egyeztessen az illetékes NAV-al illetve önkormányzattal, hogy a fenti általános szabály irányadó -e a tervezett ügyletére, vagy inkább két adásvétellel oldja e meg önfenntartó vidéki élet tervét.

 

Meg kell-e fizetni a 4 % vagyonszerzési illetéket, ha a vásárolt telken álló épületet a vásárlást követően lebontották?

Share Button

Vettem egy telket egy hónapja a feleségemmel, és mind a ketten 1/2-1/2 tulajdonosok vagyunk.

Volt a telken egy gazdasági épület, és úgy is vettük a telket, hogy kivett gazdasági épület, udvar. Viszont a gazdasági épületet hivatalosan is elbontottuk a vásárlást követő héten, és most üres telekként funkcionál, melyre építkezni szeretnénk. Nem tudom mennyire számít, de első telek/ingatlan vásárlás, és mind a ketten 30 év alattiak vagyunk.

Most kaptunk egy levelet a NAV-tól, hogy fizetnünk kell a vásárlás után 4% illetéket. Az lenne a kérdésem, hogy akkor is jogos az illetékfizetés, ha a gazdasági épületet lebontottuk, és ha az üres telekre építkezünk, és 2019-ben be is fejezzük?

Illeték kiszabás szempontjából a vásárolt ingatlan jogi jellegét az ingatlan vásárláskori állapota határozza meg. Ha az ingatlanon felépítmény áll úgy az ingatlan nem tekinthető beépítetlen teleknek, akkor sem ha azt követő héten a felépítmény elbontásra kerül.

Itt megjegyzem, hogy ezzel ellenkező eset, ha például egy beépítetlen minősítésű telken szerkezetkész családi ház áll. Ha tető van rajta az ingatlan nem tekinthető beépítetlen teleknek, utána vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevőnek, azaz  nem kérhető rá 4 évig terjedő feltételes illetékmentesség.

Hogyan minimalizálható az ingatlanszerzési illeték?

Share Button

Egy új építésű lakást szeretnénk vásárolni 68.5M Ft értékben, amelynek várható átadása 2020. szeptember-decemberében között lesz.

Az önerő egy részéhez feleségem idén júniusban értékesített ingatlanát használnánk fel (22M Ft – vagyis 1 éven túl lesz), majd beköltözés után, a saját lakásom 1 éven belül történő értékesítését (~50M Ft) követően törleszkednénk a hitelt.

Szeretnénk a vagyonszerzési illeték megfizetését minimalizálni, ez hogyan lehetséges?

Ha a magánszemély lakóingatlant vásárol és 3 éven belül eladta másik lakóingatlanát, vagy 1 éven belül eladja azt kérheti, hogy az eladott és a vásárolt lakóingatlan értékének különbözete után szabja ki a NAV a 4% vagyonszerzési illetéket.

Illetékfizetés csak akkor van ha a vásárolt lakás lakóingatlan értéke nagyobb az eladottnál. Ha például házaspárok kötik a fenti ügyletet az elmondottak mindkettőre igazak.

A vagyonszerzési illetéket ugyan úgy mint a személyi jövedelemadót, személyenként kell érteni, az mindig csak az adott személyre vonatkozik, ezért házaspárok esetén az általuk eladott ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányadra vonatkozó adásvételi szerződést másolatban csatolni kell és ugyan így kell eljárni ha bekövetkezik az egy éven belüli értékesítés.

Igénybe vehető-e az illetékkedvezmény lakás vásárlásakor, ha külföldön lakáseladás történt?

Share Button

Tagállami állampolgár azonos elbírálású mint a magyar. Vagyonszerzési illetéket ( 4% a vételár után) ugyanúgy fizet. Ha egy éven belül volt lakáseladás akkor csak a különbözet után kell fizetni az illetéket. Kérdés: mi a helyzet, ha a lakáseladás Németországban volt egy éven belül és a lakásvétel Magyarországon?

Az illetéktörvény kimondja, hogy visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket  a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni, mely álláspontom szerint azt is jelenti hogy a külföldi lakáseladás nem számítható illetékkedvezménybe.

Illetékköteles-e az eltartási / életjáradéki szerződés?

Share Button

Családi házra eltartási, vagy lehet hogy életjáradéki szerződés megkötésére kerül sor a 35 éves lányom és a 77 éves nővérem között.

Kérdés: Kell-e átírási illetéket fizessen a lányom? Mennyi az és mikor fizetendő?

A tartási szerződés visszterhes vagyonszerzésnek minősül, mely után  – a tartási jog földhivatali jog bejegyzését követően – 4 % vagyonszerzési illetéket kell az eltartónak megfizetnie.

 

Egy éven belüli lakáseladás esetén kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni?

Share Button

Ha a lányom eladja a lakását és abból a pénzből ( az összeg ugyan az) megvásárolja a fiam lakását, akkor kell-e a lányomnak vagyonszerzési illetéket fizetnie. Van-e rá lehetőség, hogy testvérek egymás között illetékmentesen vásároljanak?

Egyik testvér, ha eladja lakását és egy éven belül másik lakást vásárol, ugyanazon áron, akkor a másik lakás után visszterhes vagyonszerzési illetéket nem kell fizetnie- függetlenül attól, hogy azt a testvérétől vásárolta, vagy más harmadik személytől.

Zártkertben épülő gazdasági épületre igénybe vehető-e az illetékkedvezmény?

Share Button

Művelési ág alól kivett zártkerti telket vásárolunk. Erre csak mezőgazdasági épület megnevezéssel építhető ház. Tervrajz szerint mezőgazdasági épület lesz, de mi ebben szeretnénk élni életvitel szerűen.

Kérdésem: Ha 4 éven belül felépül gazdasági épület címszóval a ház, akkor erre is jár az illetékmentesség vagy csak akkor ha lakóházként szerepel?

Ezeket a gazdasági épületeket van joga valakinek, hogy megnézze tényleg ott lakunk e állandóan? Lehet ebből büntetés?

Gazdasági épületbe is be lehet jelentkezni állandó lakosként, ilyenkor kap házszámot?

Ha kivett zártkertre az illetékes építésügyi hatóság engedélyt adott – akkor természetesen lehet építkezni.

Az illetékmentesség lakóház építésére vonatkozhat, de gazdasági épületre az illetékkedvezmény nem vehető igénybe.

Zártkerten levő felépítménybe lakhatás céljára be lehet jelentkezni. Ha nincs utca, házszám, a helyrajzi szám a cím.

Ki igényelheti az első lakásvásárlónak járó illetékkedvezményt?

Share Button

Az volna a kérdésem, hogy ha a megvásárolni kívánt ingatlan
15 millió forint alatt van, mindketten 29 évesek vagyunk a barátnőmmel
(közös tulajdon lenne), de nekem a nevemen már van egy fél ház, amit a
szülőktől kaptam ajándékba (másik fele az ő nevükön van 1/4 arányban, és ők
laknak benne), akkor élhetünk-e a 2%-os illetékkel?

Az első lakás vásárlási kedvezményt csak az igényelheti, aki 15 M Ft-t meg
nem haladó lakás ingatlant vásárol. Önök ennek a feltételnek megfelelnek.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt
lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada,
lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni
értékű joga. Mivel Önnek a nevén van  ½-ed ingatlan, ezért csak a barátnője
igényelheti a 2% illetékfizetési kötelezettséget, feltéve, ha megfelel az
előbb írtaknak.

1 / 8 oldal12345...Utolsó »