Vissza az előző oldalra

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Milyen mértékű illetéket von maga után a csere?

Share Button

Kérdésem, hogy ingatlan csere esetén, amiben két tehermentes lakás cserélne tulajdonost (100%-os tulajdon) milyen mértékű illetéket von maga után?

A lakások értéke különböző. Illetve a nagyobb értékű ingatlan a csere alkalmával 50%-25%-25% tulajdonba kerülne. A csere szülők között történne, a 25-25% a gyerekeké lenne a drágább ingatlanból. Mi lehet a legjobb megoldás? Milyen mértékű lehet az illeték?

Csere esetén az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. A csere személyi feltétele, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett tulajdonosok között jöjjön létre. Ha az említett feltételtől eltérő személyek közreműködésével jön létre a jogügylet az nem minősül cserének, hanem adásvételi szerződéseket jelent.

Eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Abban az esetben, ha nem közvetlen hozzátartozóval kötök eltartási szerződést: lakásingatlanra + nyaralóra, kell-e és hány % örökösödési illetéket fizetnem? Ha kell fizetnem akkor rögtön a bejegyzéskor, vagy amikor az örökhagyó elhunyt.

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, tartási jog feltüntetése mellett. 4 % vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett az eltartó a szerződés kötését követő 2-3 hónap után.

Milyen anyagi vonzata van az élettársak közötti haszonélvezet alapításának?

Share Button

Élettársammal 11 éve együtt élünk az Ő saját tulajdonú lakásában. Én özvegyi nyugdíjba részesülök elhunyt házastársam után. Miután még nem töltöttem be az öregségi nyugdíj korhatárt ezért nem kívánunk összeházasodni az özvegyi nyugdíj miatt.

Közjegyző előtt tett nyilatkozat esetén van-e lakatőség arra, hogy amennyiben Ő megy el előbb mint én, továbbiakban is a lakásban maradjak mint haszonélvező mivel páromnak van egy lánya. Vagy milyen okirat elkészítése szükséges ennek a feltételnek a teljesüléséhez?

A haszonélvezet alapítása a tulajdonos és a haszonélvező közös döntése. A döntést ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet okiratba foglalni. A haszonélvezeti jog alapítás – mint vagyoni értékű jog alapítás –  illetékköteles a haszonélvező részéről, kivéve, ha a felek közeli hozzátartozók. Az illeték mértékét az illetéktörvény 72. §-a szerint számolja ki a NAV.

Mennyi vagyonszerzési illetéket kell fizetni telek vásárlása esetén, ha nem építem be 4 éven belül?

Share Button

A városomban ahol élek, néztem egy építési telket amin elgondolkoztam, hogy megveszem. Úgy tudom, ha nem építem be pár éven belül, akkor fizetnem kell utána. Mennyit?

Használt lakást veszek, akkor is fizetnem kell valamennyit?

Építési telek vétele akkor illetékmentes, ha a vevő 4 éven belül lakóingatlannal vállalja a telket beépíteni. A használt lakóingatlan vétele után 4 % vagyonszerzési illetéket fizet a vevő a vételár után.

Illetékkedvezmény elbírálása szempontjából számítanak-e a kiskorú gyermekek?

Share Button

Két kiskorú gyermekét egyedül lányom használt lakást vásárolt 15 000 000 Ft értékben mely 100 % -ban a tulajdona lesz. Kaphat-e illetékkedvezményt mivel egyedül neveli a két kiskorú gyermeket?

A vagyonszerzési illeték kedvezmény jogosultja csak a vagyonszerző lehet. Ez azt is jelenti, hogy csak a vagyonszerzés és saját személyes körülményei alapján vehet igénybe illetékkedvezményt, a két kiskorú gyermek  -az illetékkedvezmény megállapítása szempontjából -nem releváns.

Ha első lakást vásárolt a lánya, csak a felét kell kifizetnie a lakás értékéhez viszonyított illetéknek, ha a tulajdon egészének értéke nem több 15 millió forintnál.  A kedvezmény igénybevételének az is feltétele, hogy ne legyen tulajdonában, haszonélvezetében 50 %-nál nagyobb mértékű lakóingatlan.

Milyen feltételekkel adható el termőföld adómentesen?

Share Button

2006 óta nevemen lévő 2 hektár szántóföldet szeretném eladni a közel jövőben. Nem én műveltem idáig hanem ki lett adva bérbe. Olyan kérdésem lenne, hogy el tudom-e adni úgy a földet hogy ne kelljen adózzak utána. Mi a feltétele hogy el tudjam adni?

Nem földműves házaspár is osztatlan közös tulajdonba megvásárolhat 2 hektár földet, ha talál ilyen vevőt. Az eladás után csak akkor kell adót fizetni, ha az Ön tulajdoni joga kevesebb, mint 5 évig állt fenn a földön és többért adja el az ingatlant, mint amennyiért szerezte.

Igénybe vehető-e egyszerre több illetékkedvezmény?

Share Button

24.5 millió Ft.-ért veszünk új építésű lakást férjemmel ½-½ arányban, igénybe veszünk családtámogatási kedvezményt, 7.8. millió Ft.-ot. ( 2.2-t már korábban igénybe vettünk, most erre vagyunk jogosultak.)

Az illetéktörvény 21. szerint ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni. Így ugye maradna kettőnkre 16.7 millió illetékalap, ha jól értetem. A kérdés, az, hogy ezzel a kedvezménnyel együtt érvényesíthető-e az Itv. 26. § (1) f) szerinti kedvezmény ( Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása.

Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt).

Esetünkben a 16.7 milliós ( CSOK összegével csökkentett forgalmi érték) ingatlanalapból 15 millió még illetékmentes és csak 1.7 millió után kell ( nyilván fele-fele arányban) illetéket fizetnünk? Vagy csak egyik -féle kedvezmény jár?

A CSOK összege a vagyonszerzési illetékalapot csökkentő tétel, mellyel párhuzamosan a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás illetékkedvezménye is igénybe vehető.

Mire kell figyelni, ha cég cserél magánszeméllyel ingatlant?

Share Button

A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa.

Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra. Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

Illetékmentes-e 22 MFt értékű új lakás 15 MFt-ig? Alapítható-e haszonélvezet meghatározott helyiségre?

Share Button

Új építésű lakást vennék beruházótól 22 millióért. Ebből ugye 15 milláig nem kell illetéket fizetni. De nejemnek adnék a felére haszonélvezetet ekkor hogy alakul az illeték?

Adható- e csak a fél lakásra haszonélvezet? Mondjuk kiköthetem-e, hogy csak a kisszobára adok neki haszonélvezetet?

Az 1990 évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja az alábbiak szerint szabályozza az új építésű ingatlan vásárlásának illetékfizetését:

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása.

Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt.

Az ingatlan 1 /2 –re is alapítható haszonélvezeti jog továbbá 1 / 3-ra  stb. Ebben az esetben a haszonélvező és a tulajdonos együttesen fizeti meg az illetéket az Adóhatóság határozata szerinti megbontásban.  Meghatározott helyiségre nem alapítható haszonélvezeti jog , csak az ingatlan meghatározott tulajdoni hányadára.

Milyen illetékfizetési szabályok vonatkoznak ingatlan cserére?

Share Button

A kérdésem ingatlancsere illetékvonzatára vonatkozik olyan esetben, ha egy társaság tulajdonában álló egy db fővárosi lakás cserélne gazdát két db vidéki ingatlannal, melyeknek tulajdonosa a társaság magánszemély tulajdonosa. Tehát a társaság elcserélné az egy ingatlanát a társaság magánszemély tulajdonosának tulajdonában álló két db vidéki ingatlanra.

Milyen illeték (esetleg egyéb adó) terheli a társaságot illetve a társaság magánszemély tulajdonosát, ha az elcserélendő fővárosi ingatlan a két vidéki ingatlannal egyenértékű? Milyen egyéb körülményre célszerű figyelemmel lenni?

1990.évi XCIII. törvény az illetékekről az ingatlan cseréről a magánszemélyek vonatkozásában állapít meg kedvezményt és az alábbiak szerint rendelkezik:

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező érték különbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

1 / 7 oldal12345...Utolsó »