zártkerti adásvétel címkével jelölt bejegyzések

Zártkert vásárlása esetén igényelhető-e illetékkedvezmény?

Share Button

Az egyik fiam most vásárolt Veszprém megyében egy  zártkertet. Szeretném megtudni, van-e lehetőség a zártkert vételi ára után szja jóváírásra?

Zártkert vétele illeték kedvezmény igénybe vételére nem jogosítja fel a vevőt. Ha például vevő 3 éven belül lakó ingatlant adott el akkor csak lakó ingatlan vásárlással kérhet illeték kedvezményt.

Mennyi illetéket kell fizetni lakás célú zártkerti ingatlan szerzése esetén?

Share Button

Ha zártkerti ingatlant vásárolnék, mely művelési ág alól kivont, de a rajta lévő ingatlan gazdasági épületként szerepel a tulajdoni lapon (2008-as építés) akkor annak megvásárlásakor hány % illetéket kell fizetni majd?

Előre láthatólag mostani ingatlant alacsonyabb összegért tudom majd értékesíteni mint amennyiért megtudom venni a gazdasági épületet. ( Lakóépületként használnánk életvitel szerűen).

A zártkerti ingatlan vételára után 4% vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevőnek, mert illeték kedvezmény csak lakóingatlan eladása és lakóingatlan vétele esetén vehető igénybe.

A döntő a tulajdoni lapon szereplő megjelölés. Nem releváns, hogy ha a vevő életvitel szerűen kívánja lakni a gazdasági épületet.

Van -e szja fizetési kötelezetség zártkert eladása esetén?

Share Button

“Zártkerti művelés alól kivett terület és gazdasági épület” kategóriájú ingatlanunk van.

A zártkertet 1999-ben vettük, a gazdasági épületet mi építtettük rá, 2014-ben kaptunk rá használatbavételi engedélyt. Ha az idén eladjuk az ingatlant, hogy számítható ki az ezzel kapcsolatos SZJA?

Valamennyi ingatlanra nézve általános szabály, ha eladásra kerül és több mint 5 éve az eladó tulajdonát képezni – függetlenül az ingatlan eladási árától – az eladónak nem kell SZJA-t fizetnie.

Vásárolhat-e magánszemély 1 hektárnál nagyobb területet?

Share Button

Több, mint 1 hektár földterületet szeretnék vásárolni. Nem kell, hogy termőföld legyen! Napelemparkot szeretnék rajta csináltatni. Mivel nem vagyok gazda, sem aranykalászos, sem semmilyen! Magánszemélyként lehetséges megszereznem egy több mint 1 hektáros területet?

Nem kell annak földművesnek lenni, aki belterületi telket akar venni. Az aranykorona nélküli belterületi ingatlanok esetében nincs semmilyen korlátozás, a megvásárolható területek nagyságára nézve.

Csak a termőföldre igaz, hogy a magánszemély tulajdonában a vásárolandó ingatlannal együtt nem lehet több föld mint 10.000 m2 – ha nem regisztrált földműves a vásárló.

 

Zártkerti adásvételnél ki kell-e függeszteni a szerződést?

Share Button

A közös zártkerti tulajdont szeretném megvásárolni a másik tulajdonostól. Ebben az esetben is ki kell függeszteni az adásvételit a polgármesteri hivatalnál, illetve van-e más megoldás az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére?

A zártkerti ingatlanok vásárlása esetén az a döntő tény, hogy az ingatlan aranykoronából kivett vagy sem.

Az első esetben nem kell a szerződést kifüggeszteni és jóváhagyatni, míg a második esetben a szerződést biztonsági okmányon kell készíteni, de azt sem kell kifüggeszteni és jóváhagyatni, mert a vásárlás miatt a vevő az ingatlan 1/1-ed tulajdonosa lesz.

Kiszabhatja-e a NAV az illetéket olyan telek esetében, amelyet tulajdonosa be akar építeni, de csak nyaraló építhető rá?

Share Button

Májusban vettem egy telket egy faluban. 1290 m2. Az ingatlanközvetítő úgy hirdette hogy 50 %a beépíthető. Az ügyvéd pedig elvileg kérte az illetékmentességet,  mivel vállaltam hogy négy éven belül épül rá ház.

A NAV kiküldte az illetékes csekket és innentől kezdve derültek ki dolgok, miszerint nem építhetek rá semmit. A földhivatal elküldött az építési osztályra, ahol azt mondták hogy maximum 50 m2 hétvégi ház építhető, mivel ÜH.

A papíromon zártkerti művelés alól kivett terület szerepel. Hozzáteszem a szomszédok hatalmas házakat építettek mostanában. Kérem adjon bővebb tájékoztatást a beépíthetőségről és hogy valóban csak 50 m2-es hétvégi ház építhető rá?

Az ingatlan tulajdoni lapjának ismeret nélkül a következő megállapítást tudom tenni: a zártkert általában 3%-os beépíthetőségű és általában gazdasági épülettel építhető be.

Javaslom, hogy egyeztessen az illetékes építésügyi hatósággal, mert a NAV illeték kiszabása megalapozottnak tűnik. Az illetéktörvény ugyanis  a következő esetben engedi a feltételes illetékmentesség megadását: „a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át”.

Zártkert eladásánál elkerülhető-e az elővételi joggyakorlás?

Share Button

Zártkerti ingatlan vételét tervezem. Meg is egyeztem a tulajdonosokkal a vételárról, az ügyvéd is közölte az ő munkadíjának az összegét.

Ha megtörténik az adás-vételi szerződés, utána pedig a kifüggesztés és a 60 nap alatt egy elővásárlásra jogosult személy vételi ajánlatot tesz és megfelel a földforgalmi törvényben foglalt rendeletben a tulajdonszerzés jogosultságának és “megvásárolja az ingatlant előlem” akkor ebben az esetben én elbukhatom az ügyvédi munkadíj költségeit is?

A félelmei elkerülése végett javaslom, hogy az adásvétel előtt a zártkertet a tulajdonos művelés alól vonassa ki kivett zártkertté.

Ez sürgősséggel (10.000.- Ft) 2 héten belül megtörténhet és ezt követően kifüggesztés és jóváhagyási lejárás nélkül egyszerű adásvételi szerződéssel a zártkertet megvásárolhatja.

A vásárlás során elővásárlási joggyakorlás sincs.

Művelés alól kivett zártkerti gyümölcsös művelhető-e továbbra is gyümülcsösként?

Share Button

Szeretnék vásárolni egy gyümölcsöst/kb:50-60db gyümölcsfa áll benne/amely zártkert.A tulajdonosnak sürgősen szüksége lenne az összegre amiben megegyeztünk.

Azt tanácsolták neki, intézze el a földhivatalnál, hogy legyen kivett terület, így sokkal hamarabb létrejöhet az adásvétel.A kérdésem: Mivel én megszeretném tartani a gyümölcsfákat,sőt ültetni is akarok hozzá, megtehetem ha már művelésből kivett terület? Nem származik ebből nekem hátrányom?

Illetve később eltudom intézni hogy gyümölcsös vagy ismét zártkert legyen, van ennek így értelme?

Ha az eladást – kifüggesztés , elővásárlási joggyakorlás és félévi engedélyeztetési eljárás  nélkül- sürgősen kívánják megvalósítani javaslom az ingatlan művelés alóli kivonását a tulajdonos által – még az adásvételt megelőzően.

A művelés alól történő kivonással az ingatlan zártkerti besorolása nem szűnik meg. A terület a továbbiakban gyümölcsösként ugyanúgy hasznosítható, mint eddig.

A művelés alól  kivett területek hasznosításáról bővebben itt olvashat.

 

 

Hogyan történhet zártkert adásvétele ill. ajándékozása nem egyenes ági hozzátartozók között?

Share Button

Egy művelési ág alól kivont zártkertet szeretnék megvásárolni  nagybátyámtól.

Milyen formanyomtatványokra van szükségem az adás-vételhez, azokat kinek és hova kell benyújtanom, milyen anyagi vonzatai vannak egy ilyen terület megvásárolásának a vételáron felül, illetve van e lehetőség rá, hogy elajándékozza nekem ezt a területet?

 

A művelésből történő kivonást követően a zártkert eladható lesz, ajándékozhatóvá válik,kikerül a Földforgalmi törvény hatálya alól.

Az adásvételi vagy ajándékozási okiratot ügyvéd vagy közjegyző készítheti el, melynek költsége az okiratot készítő szakemberrel megegyezett díj. Tulajdoni lap is szükség van ( 6250.-ft) ill. a földhivatalnál eljárási díjat kell fizetni, mely  6600Ft.

Adásvételt  követően 4 % vagyonszerzési illetéket , míg a ajándékozást követően (mivel nem lakóingatlanról van szó és nem közeli hozzátartozókról)  18 %  ajándékozási illetéket kell fizetni.

 

Művelés alól kivett zártkert értékesítése esetén is kell SZJA-t fizetni?

Share Button

2010-ben zárkerti ingatlant örököltem, amit idén művelésből kivontam eladás miatt és a vevő kérte. Így értékesítem az ingatlant idén. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben kell -e adót fizetnem? A hagyatékban szerepel az ingatlan. Az értékkülönbözet miatt kell-e fizetni?

A művelés alóli kivonás nem befolyásolja az SZJA fizetési kötelezettséget, azaz, ha az eladott ingatlan vételára magasabb, mint annak szerzési, öröklési értéke, akkor a különbözet után 15 % SZJA-t meg kell fizetni az eladási tárgyévet követő év május 20. napjáig. Fontos tudni, hogy a 6. évtől minden évben 10 % adókedvezményt vehet igénybe

 

1 / 3 oldal123