illetékkedvezmény címkével jelölt bejegyzések

Milyen illetékkedvezménnyel vásárolhat meg egy cég ingatlanokat melyeket tovább akar értékesíteni?

Share Button

Lehet-e teljes illeték mentességet kapnia egy cégnek (KFT.), amely azzal a határozott céllal vesz meg egy ingatlant, hogy azt felújítás után tovább értékesítse?

Ha igen, mik azok a feltételek, amik teljesülése esetén ez előfordulhat, illetve amik szükségesek, vannak-e valamilyen korlátozó tényezők?

Ha nem, mi a legnagyobb kedvezmény, amit megkaphat?

50% illetékkedvezményre, azaz 2% illetékfizetésre lehet jogosult az a társaság aki fő tevékenységben ingatlan forgalmazással foglalkozik.

Ha az ilyen társaság továbbértékesítési célzattal vásárol ingatlant a részleges illetékmentesség igénybevételéhez az is szükséges, hogy az ingatlant 2 éven belül továbbértékesítse.

Javaslom hogy könyvelőjével egyeztessen arról, hogy az Ön Kft.-je alapító okirata megfelelő e az illetékkedvezmény igénybevételéhez.

 

 

Hogyan minimalizálható az ingatlanszerzési illeték?

Share Button

Egy új építésű lakást szeretnénk vásárolni 68.5M Ft értékben, amelynek várható átadása 2020. szeptember-decemberében között lesz.

Az önerő egy részéhez feleségem idén júniusban értékesített ingatlanát használnánk fel (22M Ft – vagyis 1 éven túl lesz), majd beköltözés után, a saját lakásom 1 éven belül történő értékesítését (~50M Ft) követően törleszkednénk a hitelt.

Szeretnénk a vagyonszerzési illeték megfizetését minimalizálni, ez hogyan lehetséges?

Ha a magánszemély lakóingatlant vásárol és 3 éven belül eladta másik lakóingatlanát, vagy 1 éven belül eladja azt kérheti, hogy az eladott és a vásárolt lakóingatlan értékének különbözete után szabja ki a NAV a 4% vagyonszerzési illetéket.

Illetékfizetés csak akkor van ha a vásárolt lakás lakóingatlan értéke nagyobb az eladottnál. Ha például házaspárok kötik a fenti ügyletet az elmondottak mindkettőre igazak.

A vagyonszerzési illetéket ugyan úgy mint a személyi jövedelemadót, személyenként kell érteni, az mindig csak az adott személyre vonatkozik, ezért házaspárok esetén az általuk eladott ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányadra vonatkozó adásvételi szerződést másolatban csatolni kell és ugyan így kell eljárni ha bekövetkezik az egy éven belüli értékesítés.

Igénybe vehető-e az illetékkedvezmény lakás vásárlásakor, ha külföldön lakáseladás történt?

Share Button

Tagállami állampolgár azonos elbírálású mint a magyar. Vagyonszerzési illetéket ( 4% a vételár után) ugyanúgy fizet. Ha egy éven belül volt lakáseladás akkor csak a különbözet után kell fizetni az illetéket. Kérdés: mi a helyzet, ha a lakáseladás Németországban volt egy éven belül és a lakásvétel Magyarországon?

Az illetéktörvény kimondja, hogy visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket  a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni, mely álláspontom szerint azt is jelenti hogy a külföldi lakáseladás nem számítható illetékkedvezménybe.

Illetékköteles-e a nagyszülőtől történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Nagymamámtól vásárolnék meg 2 ingatlant. A kérdésem az, hogy ilyen esetben is él a 4%-os vagyonszerzési illeték, vagy illetékmentes, mint az öröklés?

Köszönöm megkeresését. Az illetéktörvény alábbi szabálya megengedi, hogy egyenesági rokonok egymás közötti ingatlan adásvétele után a Vevőnek ne kelljen 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.

§ (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  1. z)a vagyonszerzés, ha
  2. za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

A nagymama és unoka között vér szerinti, egyenesági rokonság áll fenn.

Mennyi adót kell fizetni két részletben szerzett ingatlan eladása esetén?

Share Button

A férjem örökölt egy lakás felét édesanyja halála után a másik fele 15 éve a tulajdonában van. 1 éven belül történő eladása esetén ha a fia nevére venne egy lakást kevesebbért mint amennyiért eladta kell adót fizetnie milyet és hány %- ot ?

Az örökölt fél ingatlan után – ha a teljes ingatlant értékesíti egy éven belül – nem kell fizetni SZJA-t, ha az értékesítés az öröklési értéken, vagy az alatt történik. Ha felette, akkor a különbözet után kell 15% SZJA-t fizetni.  A másik fél után, mely 15 éve a tulajdona nem fizet jövedelemadót, mert a szerzéstől számított 5 év már eltelt.

Ha gyermeke nevére vásárol ingatlant, a gyermek 4 % vagyonszerzési illetéket fizet, kivéve, ha 35 év alatti, első lakást szerző és az ingatlan vételára nem haladja meg a 15 millió forintot, mert ebben az esetben 50% illetékkedvezmény igénylésére jogosult.

Ha nem a gyermek nevére, hanem saját nevére vásárolja az ingatlant és kevesebbért, mint amennyiért eladta nem kell fizetnie 4% vagyonszerzési illetéket. Ezt követően az ingatlant gyermeke nevére ajándékozhatja – illetékmentesen.

Zártkertben épülő gazdasági épületre igénybe vehető-e az illetékkedvezmény?

Share Button

Művelési ág alól kivett zártkerti telket vásárolunk. Erre csak mezőgazdasági épület megnevezéssel építhető ház. Tervrajz szerint mezőgazdasági épület lesz, de mi ebben szeretnénk élni életvitel szerűen.

Kérdésem: Ha 4 éven belül felépül gazdasági épület címszóval a ház, akkor erre is jár az illetékmentesség vagy csak akkor ha lakóházként szerepel?

Ezeket a gazdasági épületeket van joga valakinek, hogy megnézze tényleg ott lakunk e állandóan? Lehet ebből büntetés?

Gazdasági épületbe is be lehet jelentkezni állandó lakosként, ilyenkor kap házszámot?

Ha kivett zártkertre az illetékes építésügyi hatóság engedélyt adott – akkor természetesen lehet építkezni.

Az illetékmentesség lakóház építésére vonatkozhat, de gazdasági épületre az illetékkedvezmény nem vehető igénybe.

Zártkerten levő felépítménybe lakhatás céljára be lehet jelentkezni. Ha nincs utca, házszám, a helyrajzi szám a cím.

Milyen mértékű kedvezmény vehető igénybe lakás eladás után, egy éven belüli újabb lakásvásárlás esetén?

Share Button

Feleségemmel Új építésű Ingatlanvásárlást (lakás) tervezünk. Mindketten 35 év felettiek vagyunk.Mindketten rendelkezünk 1-1 ingatlannal és 2010 környékén vásároltuk.(5 éven túl) Az új ingatlan vételára kb. 40 M forint.

Az új ingatlant vételárát a feleségem lakásának értékesítéséből és saját megtakarításból kívánjuk kiegyenlíteni. A saját nevem lévő lakást megtartjuk. Feleségem jelenlegi lakásának értéke kb 30 M. forint.

Az új ingatlant közösen kívánjuk megvenni. Kérdésem, hogy ha 75 % ban a feleségem lesz a tulajdonos és én csak 25 % ban akkor csak nekem kell a 10M forint részre a vagyonszerzési illetéket megfizetni? Vagy az én esetemben a 15 M illetékmentesség figyelembe vehető? Esetleg van más lehetőség a vagyonszerzési illeték mérséklésére?

Az első lakás vásárlás illetékkedvezmény feltétele, hogy a vásárolt ingatlan ne haladja meg a 15 M Ft-t.

Egy éven belüli eladás és vásárlás illetékkedvezménye megállapítása esetén arányosítani kell, azaz a feleség ¾-es vásárlásánál a feleség ¾-es eladása vonható össze.

Mivel Ön nem értékesít egy éven belül, ezért az Ön 1/ 4-e után a 4 % illetéket meg kell fizetni.  Ha pl. a feleség 1/1-ben vásárolná a 40 M Ft-s ingalant, úgy a különbözeti 10 % után fizetne vagyonszerzési illetéket (4%). Ezután illetékmentesen tovább ajándékozhat Önnek.

Igénybe vehető -e az első lakást vásárlók kedvezménye, ha az ingatlan összértéke meghaladja a 15 MFt-t?

Share Button

Feleségemmel (37 év) közösen két külön államilag kamattámogatott lakástakarék számlán gyűjtjük a pénzt első közös otthonunkra. Az én (32 év) nevemen jelenleg van 1/4-ed tulajdoni hányadú örökség.

Hogyan tudnám igénybe venni az újonnan vásárolni kívánt ingatlan illetéktámogatását? Ha 15 Millió forint feletti az ingatlan, akkor a tulajdoni hányad kettőnk közötti felosztásával igénybe vehető-e a kedvezmény, vagy a teljes vételi árnak kell 15 Millió forint alatt lennie? Az 1/4 rész örökség kizáró tényező az illetékkedvezmény szempontjából?

Az első lakás vásárlási kedvezményt csak az igényelheti, aki 15 M Ft-t meg nem haladó lakás ingatlant vásárol.

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.

Illetékkedvezmény elbírálása szempontjából számítanak-e a kiskorú gyermekek?

Share Button

Két kiskorú gyermekét egyedül lányom használt lakást vásárolt 15 000 000 Ft értékben mely 100 % -ban a tulajdona lesz. Kaphat-e illetékkedvezményt mivel egyedül neveli a két kiskorú gyermeket?

A vagyonszerzési illeték kedvezmény jogosultja csak a vagyonszerző lehet. Ez azt is jelenti, hogy csak a vagyonszerzés és saját személyes körülményei alapján vehet igénybe illetékkedvezményt, a két kiskorú gyermek  -az illetékkedvezmény megállapítása szempontjából -nem releváns.

Ha első lakást vásárolt a lánya, csak a felét kell kifizetnie a lakás értékéhez viszonyított illetéknek, ha a tulajdon egészének értéke nem több 15 millió forintnál.  A kedvezmény igénybevételének az is feltétele, hogy ne legyen tulajdonában, haszonélvezetében 50 %-nál nagyobb mértékű lakóingatlan.

Igénybe vehető-e egyszerre több illetékkedvezmény?

Share Button

24.5 millió Ft.-ért veszünk új építésű lakást férjemmel ½-½ arányban, igénybe veszünk családtámogatási kedvezményt, 7.8. millió Ft.-ot. ( 2.2-t már korábban igénybe vettünk, most erre vagyunk jogosultak.)

Az illetéktörvény 21. szerint ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni. Így ugye maradna kettőnkre 16.7 millió illetékalap, ha jól értetem. A kérdés, az, hogy ezzel a kedvezménnyel együtt érvényesíthető-e az Itv. 26. § (1) f) szerinti kedvezmény ( Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása.

Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt).

Esetünkben a 16.7 milliós ( CSOK összegével csökkentett forgalmi érték) ingatlanalapból 15 millió még illetékmentes és csak 1.7 millió után kell ( nyilván fele-fele arányban) illetéket fizetnünk? Vagy csak egyik -féle kedvezmény jár?

A CSOK összege a vagyonszerzési illetékalapot csökkentő tétel, mellyel párhuzamosan a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás illetékkedvezménye is igénybe vehető.

1 / 7 oldal12345...Utolsó »